Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-07-08 / 55. szám
Otvenh.eted.ili: évfolyam 55 «sc Ann. Szerda. 1036. jftlins 8 POLITIKAI LAP. EMflzelés! ár csehszlovák értékben; Alapította! néhai TUBA JÁNOS. Helyben és vidékre postai szétküldéssel égisz évre 8# Kí, félévre 40 Ki, negyed- ffelalős főszerkesztő* GAAL GYULA dr. Szerkesztő« BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. évre 20 Ki. — Külföldön 120 K& Egyesszám ára 1 korona. Eömunkatársak» FÜLÖP. ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal« Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer« szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Envhül a válság ? Komárom, július 7. A világpolitika válsága, mely a genfi népszövetségi közgyűlés előtt félelemmel töltötte el a megjelenteket, végeredményében mégis csak enyhülést mutat. A hónapok óta izgalomban tartó nagy kérdésekben sikerült olyan határozatokat hozni, amelyek döntő befolyással lehetnek a nemzetközi politikai helyzetre. Egyik legnagyobb vívmány az a határozat, amely - lyel megszüntették az Olaszország elleni szankciókat, amelyek eddig nem bizonyultak annyira hatékonyaknak, hogy az olasz-abesszin háborút megakadályozták volna, sőt azoknak az államoknak is veszteségeket okoztak, amelyek Anglia iránti lojalitásból hozzájárultak a megtorlások végrehajtásához. A szankciókat a napokban végleg megszüntetik és ezzel alkalmat nyújt a népszövetség Olaszországnak arra, hogy ismét résztvegyen abban a munkában, ainelv a népek békéjének megszilárdítására törekszik. Különben pedig ezzel a határozattal a népszövetség elintézte azt a kérdést is, amely Olaszországnak sikeres abesszin hadjáratára vonatkozik, abban az értelemben, hogy az olasz bódítást elismerje. Megoldásra vár még a Dardanellák kérdése, amely iránt az érdekelt hatalmak részéről jóakarat nyilvánul meg s remélhető, hogy a kérdés teljes megegyezéssel fog végződni. Az orosz világhatalmi törekvésnek évszázados álma kerül isméi felszínre a Dardanellák kérdésében, amelyet most a törökök akarnak megerősíteni és biztosítani a maguk számára. A moníreiixi értekezlet sok akadályt hozott felszínre, mert az érdekelt hatalmak egymás iránti bizalmatlansága erősebben jelentkezik a diplomaták nyilatkozataiban s bizonyos, hogy Törökországnak nemcsak a közvetlen érdekeli Olaszországgal és Franciaországgal kell megegyezést létrehoznia, hanem mindazon államokkal, amelyeknek kereskedelmi flottája s egyben hadihajói is ezen a szoroson találják meg kelet felé az utat. A lapok', közleményei szerint sikerült elhárítani az útból azokat az akadályokat, amelyek az értekezleten felmerültek s a genfi diplomáciai tanácskozásokon sikerült az ellentéteket elsimítani. Ezidőszerint még abban a kérdésben vannak eltérő nézetek, hogy milyen számú orosz hadihajót szabad Törökországnak átengednie a Dardanellákon háború esetén. E hét szombatján ül össze Montreux ben az értekezlet második szakasza, amelyen dönteni kell ebben a kérdésben is. Az optimisták máris azt rebesgetik, hogy sikerülni fog megegyezést létesíteni a fontos kérdésben, ami bizonyára hozzájárulna az általános helyzet enyhüléséhez. Nagy súlyt ad a kérdésnek az a kö-Rcmárom, Julius 7. A szenátus megkezdte nyári szünetét. A szenátus pénteken tartotta utolsó ülését. A szenátus a nyári szünet előtt elintézte a pénzügyi novellát, az egyenesadók reformjáról szóló javaslatot. Elfogadta a húsadó törvény novelláját, az 193(5. évi állami pénzügyi törvény XX. cikkének (önkormányzati segélyhilei) módosítását és a szenátus többsége tudomásul vette a miniszterelnök és a pénzügyminiszter expozéját is. A pénteki ülésen mindkét olvasásban megszavazták a szerkesztők szolgálati viszonyairól szóló javaslatot, valamint a bányatársládák szanálására, a csehszlovák-német haláregyezmények alkotmánytörvénybe iktatására vonatkozó képviselőházi határozatokat. Ezután az elnök az ülést berekesztette és bejelentette, hogy a legközelebbi szenátusi ülést írásban fogják összehívni. Füssy Kálmán szenátor a kisemberek panaszait tárta föl a szenátusban. A szenátus legutóbbi ülésén az egyenesadók novellájának tárgyalásánál felszólalL Füssy Kálmán szenátor, aki hosszabb beszédben tette alapos kritika tárgyává a kormány adópolitikáját. Beszédében rámutatott arra, hogy az adófizető mai helyzete olyan, hogy nem tudja megnyugtatni az a kijelentés, mely szerint az állam közigazgatási kiadásai megnövekedtek. Az állami feladatok megnövekedésével mégsem lehet mindent megmagyarázni. Emellett sajnálattal látjuk, hogy közigazgatásunk annak ellenére, hogy drága, rossz is, főleg azért, mert a közigazgatást elpolitizálták. Azt a kérdést intézi Füssy szenátor a koalíciós pártokhoz tartozó szenátorokhoz, hogy lesz-e bátorságuk kimenni a nép közé, amely felelősségre fogja vonni őket, az adótörvényért. Mert a nép elsősorban az adóterhek számszerű csökkenését várta. Ehelyett a gazdasági életet új adókkal terhelték meg, emelték és a jelen törvénnyel is annyira emelik a régi adókat, hogy egyenesadók címén eea 50—60 millióval többet fognak bevenni, mint a régi törvény alapján. A nép, az adófizető másodsorban azt rülmény, hogy az értekezleten Nagybrittania. Franciaország és Olaszország képviselői a kisebb földközi tengeri hatalmakkal vesznek részt a konferencián, amelynek főtárgya mellett bizonyára sor fog kerübii olyan megbeszélésekre is, amelyek az általános világpolitika körébe vágnak s amelyek a világbékével vannak szoros összefüggésben. Ha a hatalmak a Dardanellák kérdésében megegyeznek, akkor azzal jelentékenyen hozzájárulnak a pattanásig feszült helyzet megjavításához s egyes, ma még már az adótörvényt reformálni fogja, — felszabadítja az adófizetőt a pénzügyi hivatalok önkénye alól. Az adófizetők részéről felmerült panaszok ismertetése során Füssy szenátor felhívta a figyelmet az adóbeszedő hivataloknak és az adóvégrehajtóknak kíméletlen eljárására. A parlamentben, a bizottságokban nemcsak az ellenzéki képviselők, szenátorok, hanem a kormánypártiak, sőt a javaslat előadói is elismerik, hogy a régi adótörvény sok tekintetben valóban nagyon kemény, különösen ami az adókivetés és a behajtás módját illeti, ennek ellenére a törvényhozás nem tesz semmit a bajok orvoslására. Megszégyenítő a törvényhozó testületekre az, hogy a képviselőház a pénzügyi kormányzat kívánságára oly intézkedést szavazott meg, mely szerint az adőnovella minden újabb szigorúsága 1936 január 1-től, tehát viszszamenőleg lép hatályba. És az ilyen intézkedést a többség nyugodtan megszavazta! óva inti a szónok a szenátus tagjait, hogy az adózás kérdésében ne feszítsék tovább az adófizetők türelmét. — És különösen figyelmeztetnem kell Önöket — úgymond Füssy szenátor, — hogy az adózás egész mai rendszere, mely semmivel sem enyhül, hanem a novellával megerősödik, a demokrácia súlyos vereségét jelenti. Az adótörvényt itt a pénzügyi kormányzat csinálja és a törvényhozás a pénzügyi kormány hatalmával szemben mindenre rámondja az igent. Vagyis ez a törvényjavaslat már a megfogalmazása első pillanatától kezdve antidemokratikus. Kérem önöket, értsék már meg egyszer, hogy a kispolgárnak, a gazdának, kisiparosnak, kiskereskedőnek már nincsen honnan vennie az adókra szükséges pénzeket s hogy egyszer már ideje volna pontot lenni az adóigénylésekre. Majd rámutatott a szenátor arra, hogy az adónovella egyetlen egy szlovenszkói adózónak sem orvosolja panaszát, a fellebbezések elintézését nem gyorsítja meg, nem szünteti meg az adókivetéseknél tapasztalható viszszás állapotokat és mindama antidemokratikus intézkedést, amely az ködlien lebegő problémák tisztázásához is. Mindenesetre megnyugvás a népszövetségen elért mostani eredmény, mert a háborús veszedelem enyhülését mozdította elő s ha még hozzávesszük azt, hogy Németország hajlandóságot mutat a legközelebbi locarnoi konferencián való részvételre, akkor a világpolitikai krízisnek olyan enyhülésére számíthatunk, amely érezhető módon fogja a feszültséget mérsékelni. Amire pedig már igen nagy szükségünk lenne. adózó súlyos helyzetét még nyomorúságosabbá teszi. Ismételten követelte, hogy az adózás körül felhalmozódott panaszok nyerjenek gyors és igazságos elintézést. Három nemzetvédelmi rendelet. A minisztertanács újabb három kormányrendelet tervezetét hagyta jóvá. E rendeletekkel már hal államvédelmi rendelet jelenik meg. A most jóváhagyott negyedik államvédelmi rendelet a hivatalos hatalomnak gyakorlásánál az államvédelmi érdekekre való ügyelésről szól, különösen ami a hivatalos iratok biztosítását illeti. Az ötödik államvédelmi rendelet az államvédelem számára fontos üzemekről szól. E rendelet szabályozza a »megbízhatatlan« üzemtulajdonosok jogait és kötelességeit. A hatodik államvédelmi rendelet a halárövben fekvő ingatlanokhoz fűződő jogokat és kötelességeket szabályozza. A minisztertanács a polgári perrendLartást és végrehajtási eljárást egyszerűsítő újabb novella tervezetet hagyott jóvá. Ezt a törvényjavaslatot a kormány az őszi ülésszakon fogja benyújtani. A jóváhagyott kormányrendeletek között szerepel a katonai tényleges szolgálati időnek az ügyvédjelölti gyakorlatba való beszámításáról, a pozsonyi ügyvédi kamara működésének megkezdéséről és a turócszentmártoni ügyvédi kamara hatáskörének szabályozásáról szóló rendelet. A szudétanémet párt és a kormány. Ismeretes, hogy Hodzsa Milán dr. miniszterelnök reflektált a szudétanémet párt vezérének égeri gyűlésén elhangzott szavaira. A miniszterelnöknek nyilatkozatára a szenátus ülésén Pfrogner szudétanémet szenátor válaszolt, aki beszédében többek között a következőket mondotta: — A leghatározottabban vissza kell utasítanunk a miniszterelnök úr ama szemrehányását, hogy a szudétanémet párt a Németország ellenes gyűlöletet terjeszteni igyekszik. Minden becsületesen gondolkodó, nyiltszemű politikus előtt világos, hogy a szudétanémet párt nem érthet egyet oly politikával, mely nem zárja ki annak lehetőségéi, hogy a csehszlovák köztársaság a Némelország-ellcnesek frontjába szorulhatna. Az ilyen helyzet a szudétanémetséget a nemzet és az állam közötti súlyos konfliktusba vinné. És ha a többi német párt e kérdésről hallgat, úgy akkor is tudnia keli, hogy súlyos ellentétben van nemcsak az állambeli németek többségének érzésével, hanem saját híveinek felfogásával is, amely a legélesebben ítéli el azt a nézetet, mintha a szxidélanémel párt szószólójának léteiét valótlanságokra építette volna fel és mintha valaki veszedelmes játékot űzne a német birodalom és a köztársaság között való bizalmatlanság szításával. várta, hogy a törvényhozás, ha
