Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-07-01 / 53. szám

1936. július 1. KOMÁROMI LAPOK« 3. oldat. Tanulmányi kirándulás. A komáromi vas- és fémipari ta­­nonc szakiskolának 30 tanulója Ob­­holczer Béla, Pethő Sándor és Wán­­kay László vezetésével kétnapos ta­nulmányi kirándulást tett Pozsonyba, melyet Telkes Mihály igazgató készí­tett elő. A kiránduláson résztvevőknek mód­jukban volt a vajnori repülőtéren közvetlenül megismerni a most forga­lomban lévő utas- és csomagszállító repülőgépeket s a repülőforgalmat!, melyekről a repülőtér parancsnoka részletes magyarázattal szolgált. Ugyanezen nap délutánján alkal­munk nyílt megtekinteni a rádió-stú­diót, ahol igazán tüzetes és a tanulók szakismereteihez teljesen alkalmazko­dó műszaki magyarázatot kaptunk. A tanulók nagy örömére próbaadást is rendeztek s ez alkalommal az egyes tanulóknak módot adtak a mikrofo­non keresztül való megszólalásra. A főbb középületek, nevezetességek és a kikötő megtekintése után kel­lemesen sétálva a liget szépen rende­zett parkjában megtekintettük az aquáriumot és a vele kapcsolatos ál­latkertet. A vasárnapi pozsonyi vizi sportéletet is szemlélhettük, ugyan­csak szórakoztató perceket szereztek a gyönyörű regatták és a Dunán szá­guldó motorcsónakok. A sok gyalogolás után kényelmes pihenőre találtunk a Középiskolai In­­ternátus helyiségeiben, ahol dicsére­tet érdemlő tisztaságot láttunk, — és ugyancsak sok örömet szerzett a fiúk­nak a nálunk oly régóta óhajtott, de mindezideig nélkülözött hideg-meleg vízzel ellátott mosdóhelyiség és zu­hanyfürdő is. A nyugalmasan eltöltött éjszakából kellemes reggelre virradtunk, előt­tünk egy hosszú programmal, ame­lyet sikerült is megoldanunk. A dél­előtti órák nagy része a pozsonyi tanonciskolának megtekintésével telt el, ahol aznap éppen a magyar­­nyelvű tanoncok oktatása folyt. Már az épület külső méretei és an­nak minden egyes termében, folyo­sóin, mellékhelyiségeiben és műhe­lyeiben látható modern berendezés és a hygienia követelményeit teljesen kielégítő berendezése csodálatba ej­tette a szemlélőket. A tanulóknak al­kalmuk volt működésben látni azokat a gépeket, amelyeket mi nagyrészt csak szemléltető ábrákon, vagy szer­kezeti rajzokon tudunk ismertetni. A gépekről, fontosabb kézi szerszámok­ról a műhelyben levő művezető rö­vid leírást adott. Ezek után Obholczer Béla vasipari szakelőadónk a bemutatott gépek kezeléséről, munkateljesítményéről, azok szakszerű használatáról, védő­­berendezésekről és a gépekhez tar­tozó munkakések, fúrók és marók­ról, a raktárban levő gyönyörű szer­számfelszerelések használatáról ala­pos és kimerítő szakszerű előadást tartott minden egyes szakma termé­ben. A tanonciskola gyönyörű berende­zése oly hatással volt a fiúkra, hogy egypár ki is jelentette, hogy annak dacára, hogy már szabadulás előtt áll, ide még egy évig szívesen eljárna iskolába. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy a tanítás eredményességének bizto­sítása céljából minden szakma telje­sen különálló tanteremmel és mel­lette egy gyakorló műhellyel bír, amelyekben egy-egy osztály legma­gasabb létszáma nem haladja meg a 15-öt és csak kivételes és nagyon in­dokolt esetben lehet 16. Megállapítható volt az iskola szem­léltető- és kísérleti berendezésének tökéletes fölszerelése, mely a tanítás legfőbb támasza. Programmunk következő száma­ként a Feitzehnayer K. gyönyörűen berendezett gépműhelyét tekintettük meg, ahol a vezető főmérnök magyar nyelven minden egyes üzemben levő gépnél igazán tartalmas oktató elő­adást nyújtott növendékeinknek. A következő üzem a Városi Villa­mos Központ megtekintése volt, ahol az egyen- és váltóáramú berendezése­ket, akkumulátor-bateriát, áramátala­kító berendezést és a most üzemen kívül lévő tartalék Diesel-nyersolaj­­motorokat tanulmányoztuk. Az utolsó tervbevett és megtekint­hető üzem az »Emailit-művek« volt, mely a gyárváros legvégén áll. A Az Alsócsallóközi Armentesitő Tár­sulat rendkívüli közgyűlést tartott a komáromi városháza nagytermében Nagy Nándor elnöklete mellett. Jelen­­volt a gyűlésen Mif/ek Ferdinánd mi­niszteri biztos is. Nagy Nándor elnök ismertette a csallóközi belvizlevezetés mai helyzetét: az idei munkaév a nagy csapa­dékok miatt a nehezek közé tar­tozik. Az idén mutatkozó helyzet is bizonyítja, hogy szükség van a belvizlevezetö csatornák rend­szerének átrendezésére, mert a mai berendezés mellett nem lehet teljesen eleget tenni a mezőgazda­sági követelményeknek. A csilizközi helyzetet nemrégiben egy hivatalos bizottság is megvizsgálta, amelyet a minisztériumok küldtek ki. Az elnöki bejelentést sok hozzászó­lás követte, a kérdésekre Gyalokay Miklós igazgatófőmérnök adott szak­szerű választ. Mint jellemző dolgot adta elő, hogy sokszor az érdekelt birtokos kö­zönség akadályozza meg a mun­kálatokat s a belvizlevezetést, amikor aztán jelentkezik a Csal­lóköz veszedelme, a nagy viz: Aki hitt a cigány­­asszonynak. A csalás után a halálba akart menekülni a cigányasszony áldo­zata. — június 30. Falusi öregasszonyok, tapasztalat­lan, szerelmes falusi lányok — sajnos — még mindig hisznek a cigányasszo­nyoknak és nem egy szerelmes falusi kislányt hitegetnek, hogy a kiszemelt legényt, vagy hűtlen szerelmest visz­­szacsábílják a kislány szívéhez. Ilyen esetek igen sűrűén fordulnak elő, csak a közvélemény nem tud róla, mert a kárvallott, vagy a be­csapott kislányok szégyenük a dolgot és nem igen mennek panaszra a ha­tóságok elé. Az azonban már ritkaság számba megy, hogy meglett férfi, hozzá még kereskedő, annyira be tudjon dűlni egy cigányasszonynak, hogy az ál­dozat a halálban keres menekülést az anyagi kár és a becsapás szégyen­érzete elől. Ilyen ritkaságszámba menő eset tör­tént Bény községben. Kárász Lajos bónyi bőrkereskedő forró napon a távgyaloglásnak is be­illő túra alatt úgy oda, mint vissza a tanulóifjúság a legnagyobb fegyelmet tanúsította. Az Emailit-mfívekbeu magyar nyel­ven tartott szakszerű ismertetést a gyár művezetője. Módunkban volt vé­gigkísérni a fürdőkádak készítését a nyersanyagtól, közvetlen közelről az olvasztó adagolását, a folyékony vas lecsapolását, a kádak formázását, ma­gát az öntést, a tisztítást és a csiszo­lást, amely egyúttal előkészítésül szol­gál a zománcozáshoz. Minden fáradságunkat kárpótolták a látottak és így ebéd után újból fel­frissülve a város néhány nagyobb be­rendezésű és forgalmas üzletét, vagy kirakatát tekintettük meg. Az esti órákban tértünk haza a minden tekintetben eredményes és jól sikerült kirándulás hasznos isme­reteivel gazdagodva. (+) ezek az akadékoskodók is a tár­sulatot teszik felelőssé a vízért. A felszólalások igazolták, hogy a belviz­­levezetésre fokozott szükség van, de ehhez idő és pénz kell. Egyébként a munkálatok normálisan haladnak előre. Addig nem lehet több csatornát ki­ásni, ameddig kellőszámu szivattyútelep nem áll rendelkezésre. A Csilizközt sokszor ellepő nagy belvizek levezetése is csak a csa­tornarendszer gyökeres átalakítá­sával lesz megvalósítható. A társulat a gutái körzet munkálatainak anyagi fedezetéül 700.000 koronás amortizációs kölcsönt vesz föl a Zemská Bankától s a Szociális Biztosítótól. Majd a társulat szervezeti ügyei kerültek tárgyalás alá. A közgyűlés kimondta, hogy a nyugdíjazás folytán megürese­dett műszaki állást okleveles mérnökkel töltik be. A szomszédos társulatokkal együtt egy gépészmérnöki állást is szervez a Társulat. Szó került egy tiszt­viselői állás betöltésére vonatkozó pá­lyázatról is s a közgyűlés megállapította, hogy a hirdetett állásra egyetlenegy olyan fiatalember sem adta be a pá­lyázatát, akinek a megfelelő számviteli vizsgája meglett volna. az áldozat, akit egy kéméndi cigány­asszony, Horváth Veronika kerített a hálójába és a rideg számokkal dol­gozó kereskedő hitt a cigányasszony jóslatainak. Hiszen ha csak hitt vol­na, abból még nem lett volna baj, de meg is fizette ezeket a jóslásokat, jövendöléseket, még pedig busásan. Nyolcezer koronára rúg az az ösz­­szeg, amelyet jóslásokkal, jövendölé­sekkel kicsalt a cigányasszony et­től a bényi kereskedőtől. Ugylátszik, hogy a cigányasszony varázslata, be­folyása se tartott örökké és a befo­lyásolható ember egyszer mégis a va­lóra ébredt és látta a szomorú való­ságot, hogy alaposan becsapta a ci­gányasszony. Ez a valóraébredés any­­nyira lesújtotta a szegény embert, hogy meg akart válni ettől a csalóka élettől és öngyilkossági szándékból a halántékába lőtt. A lövés nem volt halálos, de súlyos sérülést okozott. Sérülésével az érsekujvári kórházba szállították, Horváth Veronika ellen pedig megindult az eljárás. — Iskolaszék helyett kuratórium. Párkányon a róm. kát. iskolaszéket föl­oszlatták és hogy az iskolaszék ügyeit rendezzék, e célból egy hat tagból álló kuratóriumot szerveztek az ottani es­peres-plébános elnöklete alatt. Akar Ön is szép lenni? Használjon Nádasdy-féle S Gyöngyvirág alvátor krémet, mely mindenkit hozzásegít a szép­séghez. A májfoltokat, szeplőket, patta­násokat és mindennemű arctisztátalanságo­­kat nyomtalanul eltüntet, az arcot bársonyos simává és fiatalosan üdévé teszi. Vigyázzon a hamisításokra, csak eredeti csomagolást fogadjon el. — Egy tégely ára 8— Ki. Egyedüli készítője: 5 Salvátor gyógyszertár Komárno. Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei A komáromi ház- és telektulajdono­sok egyesülete folyó évi június hó 21-én tartotta XIV. évi rendes közgyűlését. A háztulajdonosok megértették az idő szavát, mert a szokásos érdektelenség dacára a városháza nagyterme teljesen megtelt. A közgyűlésnek fényét emelte, hogy azon a pozsonyi orsz. szövetség vezetősége is megjelent. Nemes György elnök 11 órakor megnyitotta a közgyűlést, s szintén üd­vözölte a megjelenteket, meleg szavak­kal köszöntötte az orsz. szövetség meg­jelent vezetőségét: Ludwig Károlyt, dr. Hemtke Halmi Oszkárt, Bellias Hugót és Ludwig Aurélt, majd Bircsák Ká­rolyt, az ipartestület s Preszler Viktort, a grémium megbízottját üdvözölte. Ezután a közgyűlés üdvözlő távira­tot küldött dr. Bene§ Ede köztársasági elnöknek és Drobny János orsz. szö­vetségi diszelnöknek, volt orsz. elnök­nek. Ludwig Károly megköszönte az üd­vözlést és szeretetteljes szavakkal kö­szöntötte a komáromi háztulajdonoso­kat. Az üdvözlő beszédek után Bocz Béla titkár az egyesület 8 oldalas je­lentésében számolt be a múlt évi mű­ködésről. Elején kegyeletteljes szavak­kal emlékezett meg az egyesület ha­lottaiból, Czike Zsigmond, dr. Gaál Zsigmond, dr. Alapy Gyula, Nagy István, Freistadtl Oszkár, Tárnok Dezső és Csinger Józsefről, kiknek temetésén az egyesület testületileg vett részt s a családnak részvétét fejezte ki. A közgyűlés felállással adózott a megboldogultaknak s emléküket jegyző­könyvileg örökítette meg. Ezután ki­terjeszkedett az évi jelentésben az uccák jókarba helyezése, a szegény ügy ren­dezése, a gyári lerakatok s üzemek stb. megadóztatása, az adóvégrehajtá­sok és adóvallomások ügyébeni könnyí­tések terén eszközölt eljárással. Továbbá a város múlt és jelen rendszer ügyeire is ki terjeszkedett. S amig az egyesület csak bizalommal tekinthet a jelen rendet teremtő rend­szerre, addig elitéli a múlt hibáit és mulasztásait s követeli a fenhatósá­­goknál különösen a szellemi irányitó személyi és anyagi felelősség megál­lapítását. Ezután Balogh Géza pénztárnok ter­jesztette elő a számadást, amit a köz­gyűlés a költségvetéssel együtt elfoga­dott. Majd az uj vezetőség megválasz­tása következett. Elnök lett Nemes György, alelnökök Milus János és Dosz­­tál Gyula, ügyész dr. Nagy Vilmos, tit­kár Bocz Béla, pénztárnok Balogh Géza, számvizsgálók Beck Ferenc, Dosztál Gyula és Béres István. A kilépett vá­lasztmányi tagok helyébe dr. Németh Dezső, Fülöp Zsigmond, Beck Ferenc, Béres István, Bircsák Károly, Németh Béla, Szép József lett megválasztva. A gyűlés végén dr. Hemtke Halmi Oszkár és Ludwig Aurél tartottak elő­adást. Majd az elnök zárószavai után a gyű­lés végétért. Fokozott munka az ármentesités területén. Az Alsócsalióközi Armentesitő Társulat rendkívüli közgyűlése a belvizlevezetés 1 ügyében.

Next

/
Thumbnails
Contents