Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-09-09 / 73. szám
% )tvf*nhefcedik évfolyam. 73. Nzerda, 1930. szeptember 9, BDtóHOW LAPOK POLITIKAI LAP. * wmanmmsm i Llólizetérí ár csehszlovák értékben: ÍÍK,nc . Alapította: néhai TUBA JÁNOS, fíelyben és vidékre postai szétküldéssel évre 8« K5, félévre 49 Ké, negyed- Belalős !6s*arkesztiV; GAAL GYULA dr. Szerkeszti BARANYAI JÓZSEF dr. évre 29 ké. — Külföldén 129 Kfi, Egyesszám ára 1 korona. Főmimkatársakf FÜLöP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. POLITIKÁI SZEMLE Benes dr. Köztársasági elnök: Tanuljunk s legyünk készenlétben. Szerkesztőség és kiadóhivatal i Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Újabb ígéret. Komárom, szeptember 8. A szlovenszkói világhírű fürdőhelyen, Pöstyénben a napokban megfordult sok előkelő vendég között volt Hodzsa Milán miniszterelnök is, aki két magyar anyanyelvű, csehszlovák agrár és csehszlovák szociáldemokrata képviselőnek fogadta tisztelgését. A képviselők terjedelmes emlékiratot nyújtottak át a miniszterelnöknek azokról a kérdésekről, amelyeket a magyar kisebbség szempontjából még nem tekintenek elintézellnek s kellőképpen megoldottaknak. Hogy mik voltak ezek a kérdések, nem tudjuk, de úgy látszik, hogy Ilodzsa miniszterelnök fontosnak tartotta a két aktivista képviselő memorandumát, mert válaszolt és nyilatkozatában kilátásba helyezte, hogy a küszöbön álló időszakban a kormány és a törvényhozás gyakran és érdemlegesen fog foglalkozni a kisebbségi kérdésekkel, hogy ezeket azokban a fejezeteiben is megoldja, ahol az állam és a kisebbségek közös érdekei még' megkövetelik a megoldást. Elhangzott tehát az újabb Ígéret, amely ismét felkelti a magyar nemzeti kisebbségnek figyelmét is, várva annak teljesítését. Mert ígéretekben nem volt hiány eddig sem, tizennyolc év óta megszoktuk, hogy akár az államfő, akár a kormány részéről bíztatást kapjunk, de sajnos, éppen úgy megszoktuk azt is, hogy az ígéretek csak ígéretek maradtak és a magyar nemzeti kisebbség helyzete nem változott. Történtek a külföldi nemzetközi fórumok elölt is nyilatkozatok, sőt fogadkozások is, amelyek mind arról akartak bizonysággal szolgálni, hogy a Csehszlovákiába csatolt magyarság helyzete ideális, a szerződésekben és törvényekben biztosított jogai inaradéknélkül érvényesíttetnek, a demokrácia teljes szabadságot, jólétet és boldogságot nyújt számára s ugyanolyan polgárai az államnak, mint a kormányzásban és hatalomban résztvevő első rendű, »államfcnlartó« polgárok. Hogy ehhez igen sok szó fér, azt még a soviniszta sajtó sem tagadhatja, hiszen a helyzet mai szomorúságát éppen a soviniszták magatartása tette reménytelenné, amely egy olyan nacionalista államban, mint a csehszlovák köztársaság, rendszerint nagy súllyal esik a latba. Bár ennek ellene mond a demokrácia, mégis úgy van, hogy a teljes egyenjogúság nem uralkodhatik ott, ahol a demokrata elvek nem a maguk tisztaságában jutnak érvényre. Hiába hangsúlyozták eddig az állam legfelsőbb helyén a demokrácia elveit, hiába remélte a kisebbség, hogy a köztiszteletben álló első köztársasági elnök bölcs tanításai megfogamzanak az államkormányzatban, a kormányok tagjainak leikébe nem hatoltak be a niegszívlelésre méltó szavak, tizennyolc év Komárom, szeptember 8. Maciim!; nemzetvédelmi miniszter a nyugatszlovenszkói hadgyakorlatok bepi vacsorát adott, amelyen Bcnes Ede fejezése alkalmával Pöstyénben ünnedr. köztársasági elnök is résztvett. A köztársasági elnök a vacsorán felszólalt és a következőket mondotta: — A hadgyakorlatok engem mindig arra figyelmeztetnek, hogy tanuljunk és legyünk készenlétben. Készen kell lennünk, hogy a hadgyakorlat tapasztalatait át kelljen vinni a valóságba. A hadgyakorlatok továbbá arról tanúskodnak, hogy hadseregünk egységes, erős és ellenállóképes. Hadseregünkben meghonosult a bajtársiasság, Az egyesült országos keresztényszocialisla és magyar nemzeti párt elnökségének Pozsonyban tartott ülésén Szilassy Béla dr. országos alelnök nagyszabású előadást tartott a gazdasági sérelmekről és behatóan foglakozott a gabonavetésterületek korlátozásáról szóló rendelettel a gabonamoratóriummal kapcsolatos kérdésekkel. Az elnöki tanács határozata szerint Esterházy János képviselő, az egyesült párt ügyvezető elnöke a kérdéseket a napokban föltárta a földmívelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter előtt és ismertette a vetésterületek korlátozása következtében előállott ama viszszásságokat, amelyek a tornaijai, feledi, losonci és kékkői járásokban tapasztalhatók. E járásokban levő szomszédos, teljesen egyező viszonyok közötti községekben különböző százalékban állapították meg a buzavetésterület nagyságát. A kirívó ellentétek abból származnak, hogy a kivetés alapjául az 1930. évi vetési statisztikai adatok teljesen megbízhatatlanok s így a kivetés alapjául nem szolgálhatnak. A 30 százalékon aluli buzavetésterület szakszempontból nem állja meg helyét a felhozott konkrét esetekben. A 25 százalék körül mozgó buzavetésterület a norfolki négyes vetésforgó (kapás, tavaszi kalászos, takarmány, búza) esetekben, a járásokban általában be nem tartható. A rozs az említett járásokban igénytelensége dacára sem terem meg. Az egyedüli őszi gabonaféle tehát a búza. A tavaszi kalászosok termesztése ezekben a járásokban szintén meglehetősen kockáa katona mindig az egységért harcol. És ebből a következő megállapításra jutottam: Így kellene lenni a polgári és politikai életben is. Egység és összetartás. Egyik segítse a másikat. Tudom, hogy a politikai életbe nehéz ezt a szellemet átültetni, azonban mégis csak ez legyen a mi ideálunk. — Ha Európa mai helyzetére gondolok, forradalmi mozgalmaira és vonaglásaira, önkéntelenül is az jut eszembe, hogyha mindezt kiakarjuk kerülni, össze kell fognunk és áldozatokat is kell hoznunk, úgy, mint a hadsereg teszi. A mások hibáján tanuljunk és okuljunk. Komárom, szeptember 8. zatos, meri ezeknek sikere az időjárás szeszélyétől függ. Ezekből következik, hogy azok a községek, amelyekben a buzavetésterület 34—36 százaléknál alacsonyabban van megállapítva, igen hátrányos helyzetbe kerülnek. Az ennél alacsonyabban megállapított buzavetésterület tehát kiigazításra szorul s azok 34—36 százalékra emelendők járásonként egyöntetűen. Végül megemlitendő, hogy a telepes községek gabonavetésterülete a szomszédos községek vetésterületével szemben jóval magasabban van megállapítva. A 220/936. sz. kormányrendeletnek a fölvásárolt terményeknél eszközölt levonásokra vonatkozó intézkéseire nézve előterjesztette az egyesült párt azon követelését, hogy a fenti kormányrendelet intézkedése sürgősen megsemmisítendő. mivel hiányoznak azok a tárgyi indokok, amelyek ennek kiadását szükségessé tették. Az eddigi fölvásárolt gabonamennyiségeknél haladéktalanul fizesse vissza a gabonatársaság a levont összeget. Sürgősen történjék gondoskodás vetőmag ellátásról, mert az idei termésű gabona vetőmagnak nem felel meg. A kiosztandó vetőmag természetben visszafizetendő kölcsönt alkosson. Zadina dr. földmívelésügyi miniszter megállapította, hogy a vetésterületek korlátozásáról szóló rendelet hibáiról több panasz érkezett már hozzá, ezek kiküszöbölésére a minisztériumnak van már konkrét terve. alatt nem sajátították el az állam eredményes kormányzásához szükséges jó tanácsokat, a nemzeti kisebbségek sorsában semmiféle fejlődés nem mutatkozott, sőt egyes vezetőknek elfogult, sőt rosszakaratú intézkedései számtalan esetben súlyosbították a helyzetet. A miniszterelnök kijelenlelte azt is. hogy a kormány nagy figyelmei fog szentelni az aktivista pártok emlékiratának, de ez a kijelentés csak akkor lehet hatékonnyá, ha a magyarság igazi képviseletének, az egyesült pártnak emlékiratait is hasonló figyelembe veszik. Tizennyolc év óta ostromolja a magyarság képviselete a kormányokat jogainak érvényesítése céljából, de eddig süket fülekre talált minden szó, minden kérelem, minden jogos követelés. Bármint fogja is fel a miniszterelnök a magyar kisebbség jogos igényeit, nagyon elhibázott dolog volna, hogyha a köztársaságban élő nyolcszázezer magyar sorsát az aktivista képviselők emlékirata szerint akarná elintézni. A köztársaság magyar kisebbsége a maga mivoltában kollektive veendő figyelembe s nem világszemlélet! árnyalatok szerint, vagy pláne aszerint, hogy kormánytámogató párthoz tartozik-c, vagy sem. Azért a miniszterelnök Ígérete, ha eljut a megvalósuláshoz, csakis akkor válik termékeny eredménnyé, ha az az itt élő valamennyi magyarnak javát és boldogulását akarja és fogja előmozdítani. Az eddigi tapasztalataink arra intenek, hogy csak fentartással fogadjuk a kormányigérctekct, de azért várjuk a cselekedetet. m\\ iiiim 11 miir ■nrmnram SzQllő Géza dr. az európai kisebbségek genfi kongresszusán. Az európai kisebbségek ezévi kongresszusát szeptember 16-án és 17-éli tartják Genfben. Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, aki a kongreszszusnak egyik összehívója és elnöke, a csehszlovákiai magyarság képviseletében már elulazott Genfbe s onnan csak a népszövetségi tanácsülés befejezése után tér vissza. Garancia mellett hajlandó a gabonatársaság vetőmagot adni a gazdáknak. Az egyesült pártok előterjesztésére a földmívelésügyi miniszter Esterházy János képviselő előtt kijelentette, hogy a gabonatársaság hajlandó vetőmagot hitelbe adni a gazdáknak, de garanciát kér, mert az egyes gazdák garanciáját nem találja elégségesnek. Szóbajött, hogy a mezőgazdasági tanácsok vállalják a garanciát. A mezőgazdasági tanács azonban ezt a kérdést nem akarja úgy megoldani, hogy a gazdák a vetőmagot egy év múlva természetben szolgáltassák vissza, hanem, hogy a gazdák a jövő évbeli a mai monopoliumárat fizessék meg kamatmentesen, a költségek leszállításával. Ez az év az ógyallai relációban például 153 korona volna. Mikor Esterházy képviselő megjegyezte, hogy Az egyesült párt a vetésterületet korlátozd rendelet megváltoztatását követeli.
