Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-09-05 / 72. szám
2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1936. szeptember 5. mája, aki ez elé a megnyilvánulás elé bármely akadályt gördít, az ős ösztönöket és érzéseket támaszt fel maga ellen, éppúgy, mint az, aki az emberi szervezet valamely neuralgias pontját izgatja. A múltban, a jelenben és a jövőben is mindig számolni kellett és számolni kell azzal, hogy a rövidlátás és sovinizmus megakadályozza ennek az egyébként nem is oly nehezen kezelhető kérdésnek minden félre kedvező megoldását. Ennek ellenére sohasem nyugodhat bele egy öntudatos nemzet sem abba, hogy nyelvi jogait még a legcsekélyebb mértékben is korlátok közé szorítsák. A korlátokból való kiszabadulás útja természetesen csak az lehet, amelyet a törvények írnak elő. És emellett éber figyelemmel kell őrködni azon. hogy amit magadnak nem kívánsz, azt ne kívánd másnak sem. Ahogy az én nemzetem fiainak akarom és követelem nyelvem jogainak teljességét, ugyanerre az álláspontra kell helyezkednem bármely más nemzet fiai tekintetében. Törvényhozóink legutóbb a kormányhoz fordultak a nyelvtörvényben és nyelvrendeletben biztosított nyelvi jogaink maradéktalan érvényesítése végeit. Nem először történik ez! Remélni szerelnők, hogy több ily lépésre nem lesz szükség, mert felülkerekedik az államraison a felelős tényezőkben és annak belátása, hogy az állam elsőrendű érdeke, hogy az ezen a téren állandóan észlelhető és most őszintén feltárt elégedetlenségnek vége szakadjon. A törvényhozók lépésének valódi súlya azonban csak akkor lesz, ha abban a szellemben és abban az irányban, amelyben nyelvi jogaink mellett síkra szállanak. minden egyes magyar ember is megteszi a maga kötelességét. Csak azt teszi ezzel, amit nemzetközi szerződés, törvény és rendelet biztosít neki és a magyar nép törvényliszteletének megerősítéséhez járul hozzá, ha maga is azon fáradozik, hogy miként ő betartja, mindenki más szintén betartsa az egyik legfontosabb alkotmánytörvényt. — Zongoratanitás. Szabadságáról már hazaérkezett Láng Klára zongoraművésznő és tanárnő Komáromba és újra megkezdte zongoratanitását növendékeivel. — Beiratkozni lakásán lehet Fürdő-ucca 6 szám alatt igen kedvező feltételek mellett. Békés halála. Irta: Bibó Lajos. Csillagtalan, sötét volt az éjszaka, mintha örökre kihunyt volna a világ. A Kőrös partján lovas csapat haladt. A lovak patája tompán dobogott a mart alatt. A mederben tapogattak előre, hogy a folyó mentén maradjanak és el ne keveredjenek valamiképpen az irdatlan éjszakában. Egy paripa hátul megbotlott. A lovas feje nagyot koppant a ló száraz koponyáján. — Hej!... hallatszott a káromkodás. — Hej Békés, messzire ugatnak-e még azok a kutyák. Békés elől léptetett. A kis had élén. Hallotta a kiállást, de nem felelt rá. Vállát gond nyomta, szívét keserűség mardosta. Miért, — hogy úgy fenekedik egymásra a magyar. Miért az örökös dúlás, miért pusztítják, irtják ádáz, vad gyűlölettel egymást. Lám, most is gyűlnek Csanádék, hogy fölkeljenek a koronás király ellen. Pedighát... Megrezzent. Hát ő? Hát ő nem a baj és a vér útját járja? Még ő búslakodik és elégedetlenkedik mások ellen? Mit akar ő a Kőrös partján? Rántott a lova zabláján, ügetésre kényEmlékirat nyelvjogi és kulturális követeléseinkről. Megemlékeztünk arról, hogy az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt elnöksége szombaton tartotta ülését Pozsonyban, amelyen Esterházy János, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke, nagyszabású előterjesztést tett a magyar nemzeti kisebbség nyelvjogi és kulturális követeléseire nézve. Ez előterjesztés alapján az egyesült párt elnöksége állást foglalt a magyar nyelv jogainak biztosítása érdekében és megbízta az ügyvezető elnököt, hogy a követeléseket emlékirat alakjában gyújtsa át a kormánynak. Esterházy János a bét elején küldötte el a miniszterelnöknek a memorandumot, amely a magyar kisebbségi politika egyik legsarkalatosabb dokumentuma. Az egyesült párt memoranduma hivatkozik a csehszlovák köztársaság kormányának a békeszerződések megkötésekor a szövetséges és társult főhatalmaknak tett ünnepélyes ígéreteire, mely szerint az államhoz csatolt kisebbségeknek nyelvi jogait épségben tartja s a faji, vallási vagy nyelvi kisebbségek tagjainak megadja azokat a jogokat, amelyeket a köztársaság egyéb polgárai élveznek. Arra is kötelezte magát a csehszlovák kormány, hogy az e tárgyban vállalt kötelezettségeit csakis a szövetséges és társult főhatalmak jóváhagyásával változtatja meg és hozzájárult ahhoz, hogy a népszövetség tanácsának bármely tagja mindenkor ellenőrizheti a kisebbségi jogok betartását, így tehát nyelvi jogaink nemzetközi védelemben is részesülnek. A memorandum rámutat a kisebbségi nyelvi jogok gyakorlásának 20 százalékos arányszámára, amely ellenkezik a St. Germain en Laycban kötött szerződésnek betűjével és szellemével s mivel a nyelvrendelet végrehajtása körül, az egyes hatóságok eljárása folytán nagy sérelmei vannak a magyarságnak, az egyesült párt, még mielőtt a nemzetközileg biztosított jogával élne, sérelmeit előterjeszti a kormánynak. Az emlékirat foglalkozik a bíróságok ismert és a magyar kisebbségre sérelmes nyelvgyakorlatával, a bírósági járások mai beosztásával és kívánatosnak tartaná a 10 százalékos arány bevezetését a nyelvi jogok gyakorlása terén. szerítette az állatot. Mit akar itt? Semmit. Erre került, hát megnézi Oklát. Tavaly óta nem látta a lányt. Köszönti, szót vált vele, aztán megy tovább. Ez csak nem bűn. De az már bűn, ami hajtja, ami az akaratán belül van? Az bűn, dehát az a ő dolga, eléggé emészti magát miatta. Valahol éji madár visított bele a csöndbe. Békés hirtelen megállította a lovát. — Itt volnánk? — kérdezte halkan magától és fölkanyarodott a paripájával a partra. Gyula üké követte. — Valamelyik őriző adott jelt. Békés némán bólintott. Odább a domb oldalában hunyó tüzek égtek, mögöttük ott feketéitek a kún tábor sátrai. Békés a karámot kereste tekintetével. Megpillantotta a földbe szúrt kopjafát. Odament és buzogányával rásujtott a kivájt nyárfa törzsre kifeszített bivalybőrre. A dobszerszám morgó, haragos búgó hangot adott, amely a megriadt levegőn át remegve szállt tovább. Az egyik máglya föllobbant. — Ezek a király emberei — tápázkodott föl a tűz mellől az egyik őriző. — Magyarok, mert nagyon tudják a járást. , Azért álljt kiáltott, de sötétben fölismerte Békés paripáját. A magyar nyelv jogának a közigazgatásban való érvényesítése céljából követeli a memorandum a belügyminisztériumtól, hogy a magyar nyelv a községek, járások hivatalos kiadványaiban is érvényre jussanak, a törvényjavaslatokat a parlamentben oszszák ki magyar nyelven is, hasonlóképen az ipari és kereskedelmi érdekképviseletben s azoknak átirataiban is használtassák a magyar nyelv. Ki kell terjeszteni a nyelvtörvényt a postáira és a vasútra is, az iskolák terén napirenden levő nyelvi sérelmek orvoslását követeli a memorandum, amely kiterjeszkedik valamennyi hatóságnak a magyar nyelv ellen megnyilvánult sérelmes magatartására is és e tekintetben is mielőbbi orvoslást követel. Végül az emlékirat hivatkozik arra, hogy ha azt akarják, hogy Csehszlovákia a béke, rend és nyugalom szózata legyen valóban, akkor minden téren érvényt kell szereznie a törvénytiszteletnek s a hatóságoknak kell előljárni a törvények betartásánál. Komárom, szeptember 4. Jaross Andor dr. interpellált a kisebbségi nyelv jogainak érvényesítése ügyében. A szlovenszkói országos képviselőtestület magyar nemzetiségi tagjai felszólalásaikban a magyar nyelvet csakis oly járásbeli ügyek tárgyalásánál használhatják, mely járásokban legalább 20 százalék magyar kisebbség van. Ennek következtében az a furcsa helyzet áll elő, hogy a felszólaló képviselő egy beszéd folyamán ismételten kénytelen beszéde nyelvét váltogatni. A fonák helyzet orvoslása érdekében Jaross Andor képviselő, az Egyesült Párt elnöke interpellációt nyújtott be az összkormányhoz. Az interpellációra a belügyminiszter válaszolt és pedig a következőkben: »A kisebbségek nyelvi jogai a népszámlálás nemzetiségi eredményei szerint a nyelvtörvény szerint rendeztettek, amely a »nyelvi kisebbség« és »nemzeti kisebbség« kifejezéseket mint egyértelműeket felváltva használja. A nyelvtörvény szelleme és a nemzetiségeknek a népszámlálás szabályai szerinti megállapítása közölt tehát az állított tény — és jogi — Mi szándékkal? — tolta előre, a hasára a puzdráját. Békés leszállt a lováról. — Üres az iszákunk, oztén a torkunk is kiszáradt. A legényeimnek parancsolj szállást, engem pedig vezess Okla sátrába. Az őriző végigmérte. — Ott a karám, meglesztek ti vaook helyett trágyán is. Te meg keresd meg magad a vadmacskádat, ha annyira vakít a szemed világossága. Hátul már morogtak. Gyula üké nekifarolt lovával a szájasnak. Az őriző kitért az útból. Utánuk rúgott egy göröngyöt, aztán visszaült a helyére. — Kereszt a hátatokra, két karó alátok hódkórosak — morogta gyűlölködő megvetéssel. A csapat letáborozott, s Békés fölment a dombtetőre. Az egyik sátor tetején karcsú kopj a mutatott a magasság felé, lobogóját alul lószőr fogta össze. Békés odament, halkan beszólt a sátorba. — Okla!... Nem felelt senki. — Okla? Bent mintha neszeit volna valami. A következő pillanatban szétvált a sátor nehéz ajtófüggönye. Okla lépett ki a sátorból. — Te vagy? különbség nincsen. A 229/1028. sz. kormányrendelet nyelvi rendelkezései a nyelvtörvénynek megfelelnek és nincs ok arra, hogy azok módosítása fontolóra vétessék. Az interpelláció megválaszolását magamra vállaltam, minthogy annak tárgya az igazságügyi tárcát nem érinti.« Ez a válasz azt a föltevést válthatja ki az emberből, hogy a választadó miniszter az eredeti interpellációt aligha olvasta, mert különben érthetőbb választ adott volna arra. Ilodzsa Milán dr. miniszterelnök a szlovenszkói záróliadgyakorlatokon. A nyugatszlovenszkói záróhadgyakorlatok megkezdődtek és azokat meg fogja tekinteni Benes Ede dr. köztársasági elnökön kívül még Hodzsa Milán dr. miniszterelnök is, aki csütörtökön Prágából Pöstyénbe utazott. A miniszterelnök elutazása előtt a jövő évi állami költségvetés munkáit is megindította és pedig úgy, hogy a legközelebbi miniszteri tanács a költségvetéssel és öszszes részleteivel foglalkozhatik. A kormánynak az az igyekezete, hogy a költségvetés tárgyalása, melynek során a takarékosság és a kiegyenlítettség elveit kell megóvni, gyorsan menjen végbe és a kormány minél előbb bevégezhesse a költségvetés összeállítását. A miniszterelnök az illetékes előadókon kívül még az utóbbi idők árfejlődéséről folytatott megbeszélést és Franke dr. iskolaügyi miniszterrel tárgyalt. A miniszterelnök a szlovenszkói hadgyakorlatok befejezése után visszautazik Prágába és azonnal megkezdi a kormány tanácskozásait. Csontvázat találtak a somorjai Dunaparton. A somorjai Dunaágnál csónakázók a leszakadt part tövében egy csontvázra bukkanlak. Azonnal jelentést tettek róla a csendőrségnek, amely megállapította, hogy minden valószínűség szerint egy dunai hulláról van szó, amelyet a víz partravetett és betemetett. A temetési engedélyt megadták. Madar mellett agyoncsapott a villám egy vándort. A multheti viharos délszlovenszkói időjárás halálos áldozatot követelt. Madar mellett az országúton a villám egy magános fa alá húzódó vándort agyoncsapott. A szerencsétlen, szénnéégett ember személyazonosságát mindeddig még nem sikerült megállapítani. — Én vagyok. — Tán megfogyott a marhája a királyodnak? Békés nézte és mély lélekzetvétellel szívta magába a lány átmosító, nehéz illatát. Sötét volt, de így is látta gyengepiros barna arcát, összenőtt fekete szemöldökét, erős gömbölyű karját és nyugtalan, hullámos derekát, amely járás közben úgy hajladozott, akár a széllel játszó vessző. Elborultan szólt. — Az uramnak több a marhája, mint nektek a bögölyötök. Nem jöttem, megyek Okla. Erre vitt az útam, hát megálltam egy jó szóra. — Eredj akkor a Dunához, ott imádkozhatsz a fák alatt. — Te is keresztény vagy Okla. A lány fölkacagott. Majd hirtelen, mintha eszébe jutott volna valami, elnémult és mélyen a szemébe nézett Békésnek. — Meddig maradsz? Békésnek hatalmasat dobbant a szíve. Ameddig akarod, egy jó szavadba kerül csupán és újholdig itt állok a sátrad előtt, — repesett az ajkán, de ezt mondta: — Ameddig a paripám nem fúj utánam. Okla hátranyúlt a sátor függönyéhez. — Várd meg míg iszik, és aztán
