Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-08-29 / 70. szám

1936. augusztus 29 »KOMAROMI LAPOK« 5 oldal. Bécsi Vásár 1936. szeptember 6—12-ig. Technikai és Mezőgazdasági vásár szeptember 13 lg. Középeurópa legnagyobb vására. 18 nemzet kiállitói és 70 ország vevői vesznek lészt a kiállításon. — Különkiállltás Britisch-India, Francia­­ország, Hollandia, Olasz- és Magyarország. Utazási kedvezmények a esi. és osztrák vasutakon, valamint a légiforgalomban. — Vásárigazolvány- és útlevéllel vizűm nélkül lépheti át az osztrák határt. — Felvilágosítással és vásárigazolvánnyal (a Ke 30.—) a Wiener Messe Akt. Ges. Wien VII. és a képviselet Komámo, Kereskedelmi Grémium, Masaryk u. Bafa épület, 221 szolgál. A kegyeletes szavakat a közgyűlés megindultan s állva hallgatta végig s az elhunyt világi elnök emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. A világi elnök megnyitó beszéde so­rán hivatkozik Ravasz püspöknek ama megállapítására, hogy a legna­gyobb veszedelem a pesszimizmusra való hajlandóság. Erre gondol, va­lahányszor egyházi ügyekben pesz­­szimizmust tapasztal, amit sokszor be­levisznek az egyházi életbe is, holott ez veszedelemmel járhat, mert alkal­mas arra, hogy lejárassák az egyházi hatóságok tekintélyét és lehangoltsá­­got idézzenek elő az egyházi életben. Joga van mindenkinek a tárgyilagos kritikára, de vigyázni kell, hogy az destrukcióra ne vezessen. — Egyházunkban fegyelemre és ren­díthetetlen bizalomra van szükség, mert csak így boldogulunk. Rámutat a református tanítóképzőintézet létreho­zására, amelynek életrehívására nagy szükség volt, hogy vallásos szellemben nevelt tanítók és kántorok kerüljenek majd iskoláink élére. Az 1868. évi XXXVIII. tc-ben gyökerezett jogunk alapján és egyházi törvényeink alap­ján létesítettük az intézetet, annak megerősödésére és felvirágoztatására kell törekednünk és minden nehézsé­get le kell küzdenünk, hogy az in­tézmény megmaradjon. Rendületle­nül kell bíznunk állami törvényeink­ben s mindent el kell követnünk, hogy törvényes jogainkat ezen a téren is ér­vényesítsük. A tanintézet számára mi­nél előbb fel kell építeni a megfelelő épületet, amire az egyházmegye eddig már nagy áldozatot hozott, mely száz­ezer koronát szavazott meg a tanító­képző javára. Elismeréssel emlékezik meg arról is, hogy az egyházmegye lelkészei és tanítói személyenként ezer koronát ajánlottak fel az intézet ja­vára, de felkéri az egyházmegye többi funkcionáriusait is s az egész egyház­megye közönségét, hogy hozza meg ál­dozatát a tanítóképző számára. Neme­sebb ügyet ezidőszerint bem támogat­hatnak a gyülekezet tagjai. A gondnok megnyitó beszédét lelkes éljenzéssel fogadta a közgyűlés, mely­nek szine előtt Demény Teréz és Nagy Árpád nemeshodosi tanítók le­tették az esküt. A tárgysorozat. Ezután rátért az egyházmegye a közgyűlés tárgysorozatára. Több köz­érdekű indítvány letárgyalása után foglalkozott a közgyűlés Vágó Ede aljegyző előadásában a barsi egyház­megyének az egyházfegyelem tárgyá­ban hozott határozatával,, melyet a közgyűlés magáévá tett és kimondotta, hogy a konvent 1933. évi közgyűlésén hozott fegyelmi szabályrendeletet élet­be lépteti, mely határozat a lelkészek által október utolsó vasárnapján a templomi szószékről kihirdetendő. Boross Kálmán javaslatára fel­kérte a közgyűlés az esperest, hogy az egyházak látogatására az egyház­megye tanácsbíráiból bizottságokat ál­lítson össze, amelyek időbén értesíten­­dők eme tisztüknek az E. T. I. te. 168. $ a következő §ok értelmében való el­végzésére. Soós esperes jelentése. A közgyűlés ezután Soós Károly esperes tartalmas és minden részletre kiterjedő jelentésével foglalkozott. Az esperesi jelentés, amelyet Csekes Béla főjegyző ismertetett, elismeréssel emlékezett meg az Egyetemes Egyház legnépesebb egyházmegyéjének közál­lapotáról, melynek lelkészei és elöljá­rói az elmúlt évben is hűséges kitar­tással végezték hivatásukat, több egy­ház templom és iskolák építésével, nagy áldozatokkal szolgálta az Isten országát. De fájdalmasan jelentette másrészt, hogy az elmúlt évben ismét egy kebelbeli iskolát volt kénytelen az egyház községi iskolának átengedni, mert a hívek evék óta tartó súlyos anya­gi helyzete lebetetlenhé tette annak to­vábbi fenntartását. Különös nyomaték­kai figyelmezteti az esperes a gyüle­kezetek tagjait, hogy iskolákat még áldozatok árán is igyekezzenek meg­tartani, hogy méltó utódaik legyenek az áldozatoktól soha vissza nem ria­dó derék őseinek. Nagy elismeréssel emlékezik meg a jelentés a losonci lelkészképző sze­minárium áldásos munkájáról és Sö­rös Béla teol. igazgatónak ez intézet létrehozása és felvirágoztatása körüli elévülhetetlen érdemeiről. Söröss Béla az Egyetemes Egyház valamennyi munkaterületén is rendkivül értékes munkásságot fejteit ki, odaadó, hűsé­ges és önfeláldozó tevékenysége hálá­ra kötelez mindannyiunkat. De hogy őt továbbra is megtarthassa az egyház, erőfeletli munkájához támogatást kell nyújtani az Egyetemes Egyháznak és ezért indítványozza az esperes, hogy írjon fel az egyházkerület útján az egyházmegye, hogy a teológiai szemi­náriumba legalább két rendes tanárt állítson be, akik Sörös Béla igazgatása mellett az ő munkaterhét megköny­­nyítenék. Elismeréssel adózik a jelen­tés a komáromi ref. tanítóképző inté­zet vezetőségének is s különösen Nagy Sándor igazgató áldozatos ki­tartó és lelkes munkásságáért mond köszönetét, örömmel emlékezik meg az egyházmegye lelkészi és tanítói kará­nak a tanítóképzővel szemben meg­nyilvánult áldozatkészségéről és kéri az egyházak minden tagját, hogy ve­gyék áldozatos támogatásukba a taní­tóképző intézetet. Meleg szavakkal mél­tatja a pozsonyi ref. egyház kebelé­ben működő Diákmenza hivatását is, melynek segélyezésére szintén felhív­ja az egyházak figyelmét. örömmel jelenti az esperes az egy­házmegyének, hogy a múlt évi köz­­gyűl|és határozatához képest Kúr Géza tanácsbírónak az egyházmegye történetére vonatkozó műve már sajtó alá került s rövidesen meg fog jelenni. A művet ajánlja az egyházmegye tá­mogatásába. A belmisszió bizottság az egyház­megye elnökségének vezetésével meg­kezdte működését és rendkívül jelen­tős összejövetelt tartott június 11-én, amikor az egyházmegye világi intelli­genciáját gyűjtötte egybe. Ez az ösz­­szejövetel biztosította az egyházat ar­ról, hogy a világi intelligencia tagjai is készen állanak arra, hogy egyhá­zukért munkálkodjanak. A belmisz­­sziói bizottság jövendő munkája elé nagy reménységgel tekinthet az egy­házmegye, melyre áldás fakad az arra hivatott vezetők tömörüléséből. Meg­emlékezik a jelentés a május 5-én Ko­máromban tartott »Református Össze­fogás« elindításáról is, amelyet Sö­rös Béla teol. igazgató kezdeménye­zett s amelynek nagyszabású tervét a megjelent lelkészek és világiak nagy örömmel tették magukévá. Kálvin János nagy alkotásának, az Institutio megjelenésének négyszáz­éves évfordulója alkalmából javasol­ja az esperes, hogy a Reformáció napján Kálvin ez örökbecsű alkotásá­val foglalkozzanak az egyházak, az ünnepély programmjára nézve egy bi­zottságot küldött ki a közgyűlés. Meleg szeretettel emlékezett meg a jelentés Balogh Elemér püspöknek 70-ik születésnapjáról és Soós Ká­roly esperes külön beszédben köszön­tötte a mindenki által nagvrabecsült és általános szeretetnek örvendő fő­pásztort, aki közvetlen, szívből fakadó szavakban köszönte meg az ünnep­lést. < A nyugalomba vonult Kovács Alajos ig. tanító egyházmegyei tanító­képviselő ezen tisztéről lemondván, elismeréssel adózik a jelentés az ő évtizedeken át kifejtett munkálkodá­sáért és a közgyűlés jegyzőkönyvi kö­szönetét szavaz részére. Üdvözli az esperes Iván Károly ekecsi kántor­tanítót működésének 25-ik évfordu­lója alkalmából, amelyet az egyház­megye is örömmel vesz tudomásul. Emelkedett szavakban emlékezik meg a jelentés a farkasdi gyülekezet december 1-én megtartott szép ünne­pélyéről, amelyet templomának 150. éves emlékére tartott. Az ünnepélyen a püspök és az egyházmegye elnök­sége vett részt, akik őszinte szavak­ban tolmácsolták az egyházmegye jó­­kivánatait. A csicsói ref. hívek nagy áldozatkészséggel renoválták templo­mukat és az elesett hősök emlékének megörökítésére márványtáblát helyez­tek el. Elismerés és köszönet érte a derék egyháznak. A kegyelet mély érzésével emléke­zik meg az esperesi jelentés az egy­házmegye halottairól. Elhunytak Ü t ő Károly bátorkeszi tanító, Pap Ko­­v á c h Elemér tanácsbíró, akiknek emlékét az egyházmegye jegyzőköny­vében is megörökítette. Részvéttel adózott a gyűlés F e k e t s Sándor tanácsbírónak hitvese elhunytával ért gyászában, valamint L é n á r t Lajos­­né lelkész özvegyének elhunyta al­kalmából gyászoló családjának és mély szomorúsággal emlékezett meg Akucs Lajos lelkésznek, a barsi egyházmegye érdemes főjegyzőjének és Székely Benedek földbirtokos­nak, a beregi egyházmegye gondno­kának elhunytáról. Majd a lelkészek és tanítók körében történt változásokról, a segédlelké­szek szolgálatáról és az egyházakban a hívek részéről történt adományo­zásokról jelentett az esperes. A köz­gyűlés az esperes jelentését egyhan­gúan tudomásul vette és az abban foglalt javaslatokat határozattá emel­ve, neki nagyérdemű munkálkodásá­ért elismerő hálás köszönetét nyilvá­nította. A jelentés után Soós Károly espe­res fájdalmas szavakkal emlékezett meg a magyarországi református egy­házat ért lesújtó veszteségről: dr. Baltazár Dezső debreceni püspök és konventi elnök haláláról. Indítvá­nyára a közgyűlés az elhunyt főpász­tor halhatatlan emlékét jegyzőköny­vébe iktatta és elhatározta, hogy az egyházmegye a tiszántúli ref. egyház­­kerülethez és az elhunyt özvegyéhez részvéttáviratot intéz. A kegyeletes megemlékezést a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig. Egyéb ügyek. Ezután a különböző bizottságok és egyházak jelentései és ügyei kerültek tárgyalásra, melynek során a közgyű­lés örömmel vette tudomásul a kis­­koszmályi árvaház eredményes mű­ködéséről szóló jelentést, az egyház­­megyei számvevőszék, lelkésznyugdíj és gyámpénztári jelentéseket tudomá­sul vette, kimondotta, hogy a súlyos viszonyok között élő egyházak szá­mára »Iskola-segélyalapot« létesít, a lelkészértekezlet javaslatára pedig ki­mondotta, hogy szükségesnek tartja a konventi ügyvivői állás megszer­vezését. Felír az egyházmegye aKon­­venthoz, hogy gondoskodjék a ma­gyarországi ref. gyülekezetek által használt énekeskönyvnek itteni ki­­nyomatásáról és a gyülekezetek ré­szére való használatáról. A belmisz­­sziói bizottság ügyrendi szabályzatát elfogadta a közgyűlés, mely helyeslő­leg tette magáévá a tanügyi bizott­ságnak azon határozatát, hogy az új tankönyvek'megírására pályázatot tűz­zenek ki, az iskolás gyermekek lát­tassanak el bibliával és énekeskönyv­vel és a vallástanítás ellenőrzésére nyolc körzetet állítson fel az egyház­megye. A közgyűlés az ebédidő megszakí­tásával délután fél 5 órakor ért vé­get, amikor Soós Károly esperes kö­szönetét mondott a közgyűlés tagjai­nak, a tanácsbíráknak és tisztviselők­nek közreműködésükért, a közgyűlés komolyságához méltó színvonalas és higgadt tárgyalásáért s Isten áldását kérve a gyülekezetekre, a közgyűlést bezárta. íwmiii iiiinnn»iMBwtiMiaiMnitniBnrm«nrTTr]i Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Ismeretes az Erzsébet-szigeti lako­soknak és háztulajdonosoknak a vá­rosi vízdíj elleni panasza. Tudjuk, hogy a Duna két ága menti háztulajdonosok milyen messze esnek a vízvezetéki hálózattól, olyannyira, hogy egyik másiknak 10—15 parcnyi utat kell megtennie, ha a vízvezetéki vizet rendszeresen igénybe akarj a ven­ni. S annak dacára, hogy a vízvezeték nincs bevezetve uccájukba, mégis a város olyan mértékben terheli meg ezen tulajdonosokat is vízdíjjal, mint­ha a vízvezetéki hálózat a házuk előtt vonulna végig, akárcsak a belváros főuccáin. Ez mindenesetre igazságtalan és jogtalan eljárás s mikor ezen tulajdo­nosok kérelemmel fordultak a város­hoz igazságos és méltányos megkülön­böztetés végett, akkor a város részéről azzal utasíttattak el, »hogy ezen lakók­nak a vízvezetéki közkútakból a víz­­használat lehetősége meg van adva«. Ezen indokolása a városnak semmi­képien se állja meg a helyét, mert ha esetleg azzal indokolta volna meg, hogy az erre vonatkozó városi szabályren­delet ily irányban különbséget nem tesz s ezért nem áll módjáhan a sza­bályrendelettel ellentétesen cselekedni, még valahogyan csak elfogadható len­ne, de az említett indokolás nagyon sántikál. Mert hiszen közismert, hogy ezen tulajdonosoknak a vízhasználat lehe­tőség nincs megadva. Az, hogy a főútra be van vezetve a vízvezetéki hálózat s az ettől távol eső lakók nagy távolságra kénytelenek vízért menni, ezzel még nem mond­ható az, hogy a vízhasználati lehetőség meg van adva. A vízhasználati lehetőség csakis ak­kor volna megadva, ha a vízvezetéki hálózat házaik előtt vonulna végig, úgy, hogy onnét könnyű szerrel heve-Látogassa meg a Duna vásárt Bratíslavában. § Augusztus 30-tól szeptember 6-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents