Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-08-26 / 69. szám
2- oldal. > KOMÁROMI LAPOK« 1936. augusztus 26. „EURÓPAI CIVILIZÁCIÓ. Megértjük, nagyon megértjük a mai helyzetet. Tudjuk, fájdalmasan tudjuk, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a diplomatáknak s az államférfiaknak. Már nagyon sokszor megsajnáltuk őket, amikor a genfi fényképeken láttuk: milyen fáradságukba került, amikor kínosan egymásra mosolyognak, szemük árnyékában tízezer ágyúval, a mosolyuk mögött ötezer repülőgéppel és arcuk eltorzult ráncaiban tünk-ezrcdekkel. Értjük, belátjuk, hogy a magasra burjánzott nacionalizmus megzavarta a népeket, elhomályosította a tisztánlátást és végtelenül nehézzé, bonyolulttá teszi a békeszerzés módját. De legalább azt tegyék meg, hogy ne ejtsenek krokodilkönnyeket. Ne sirassák előttünk az elvetélt békét és ne fenyegetőzzenek folyton azzal, hogy amennyiben háború lesz még egyszer, meg fog semmisülni az európai civilizáció. Ne farizeuskodjanak és ne tegyenek úgy. mintha a civilizáció valóban a szívügyük lenne. A tisztán látó, józan közvélemény mindent tud jól nagyon. De a közvélemény, amely függetlenül alakíthatná ki meggyőződését, vetné el hitét és magasba szegezné reményét: rendkívül szűk határok közé szorult. Mert a közszellem nem alakul, hanem letagadhatallanul ők alakítják, ők formálják úgy, hogy ez a közvélemény vérbeborult szemű, Janus arcú legyen, amelynek szótárában első helyen tankok, repülőgépek és ágyúk állanak. Hiába titkolóznak, mert amikor békésen fuvoláznak, lágy' hangjuk mögött felharsan a harci riadó és tökéletesen átlátszók szándékaik, amikkel veszélyes játékaikat űzik. Á közvéleményt ők formálják, a diplomácia s a rejtett hatalmak pénzelte sajtó. És ez a közvélemény az ő kezük nyomán nem is kétarcú, hanem, ha kell, százarcú. Ma ezt, holnap azt követeli az ő közvéleményük. Ma ide, holnap oda tolják a sakktáblán a parasztot,i az örök áldozatot. Itt cseleznek, olt húznak. Ide állítják a királyt, ott áldoznak fel futárt, — szenvedélyes, gonosz játékosok. Ma Lengyelországot életérdeke fűzi Franciaországhoz, holnap Németországgal szemben ébred új érzelemre, hogy holnapután visszatérjen a franciá kebelre. Görögtűz mellett csinálnak forradalmakat, néha Bulgáriában, máskor stílszerűen Görögországban. Forradalmat szítanak Spanyolországban., hogy legyen mit leverniök, megvetik Oroszországot és szövetkeznek vele. Játszanak: robbanó hordóvá teszik Európát, gyufát emlegetnek, miközben frivol egykedvűséggel már rágyújtanak a cigarettára s az egy ügy ü nép szemébe fújják a füstöt. Ne sirassák az európai civilizációt! A civilizáció az emberi haladás külső eredménye. Az emberiség teremtő szellemének anyagi összefoglalása. A kultúra magasabb rendű fejlődési vonalra jutott szellemi és lelki egység. A civilizáció a forma, a kultúra a belső tartalom. A kultúra az ágyútól borzadó humanizmus, a gyilkosságtól iszonyodva elforduló líra, a vöröskeresztes irgalom, a pacifizmus, a fejlődést tovább vivő tudomány és tudás, embernek ember iránti szeretete, nemzetnek nemzettel szemben való megbecsülése. Az európai civilizáció a modern emberi életvonalig fejlődő technikai készség, a géptúltengés szülte imperializmus, a nyers erő, a fegyveres megoldás középkori, sőt vadember-korszaki maradéka. A kultúra: szép vers, az einsteini tudomány, a német-francia hadviseltek ölelkezése, a jól megművelt szántóföld, az iskola, az európai gondolat, — szeretet és béke. Az európai civilizációval szemben: az igazi európai szellem. Ne sirassák tehát a veszedelembe sodródó európai civilizációt. A világtörténelem során már jó néhány hasonló megszűnt. Ezért a maiért sem volna nagy kár. Csak arra gondoljanak, hogy a pusztulás százmillió embert rántana a halálos örvénybe. A megmaradtak pedig testileg s lelkileg képtelenek lennének arra, hogy a kultúrát tovább vigyék. Nem az a baj, hogy Európa tökéletesen és véglegesen összeomolna, hanem az, hogy a megmaradó részeken bolondok és gonosztevők tanyáznának, akik a rombolás és gyűlölet új civilizációját teremtenék meg az emberiség végleges és tökéletes meggyalázására. (=) Befejezték a Magyar Dalosszövetség karnagyi tanfolyamát — augusztus 25. A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség háromhetes karnagyi tanfolyamát augusztus 22-én fejezték be Pozsonyban. A tanfolyam, amelyen 50 hallgató vett részt, szép eredménynyel végződött és értékes elméleti és gyakorlati ismeretekkel bővítette a hallgatók szaktudását. A tanfolyam sikerét biztosította a Magyar Tanító Egyesület vezetőségének lelkes támogatása, amely tagjai, elsősorban a Szlovenszkói Magyar Tanítók Országos Dalárdájának tagjai sorában eredményes propagandát fejlett ki a tanfolyam felkarolására, úgy, hogy a dalárda valamennyi tagja résztvett a tanfolyamon. A tanfolyam kiváló előadói Albrecht Sándor zeneiskolai igazg. és a pozsonyi dóm országos nevű karnagyának vezetésével Simkó Gusztáv dalosszövetségi országos ügyv. karigazgató, J o h n Elemér énekművész, Sendlein János zenetanár és Heckmann István dalosszövetségi országos alkarnagy voltak, akik nagy ügybuzgalommal és odaadó lelkesedéssel végezték feladatukat. A tanfolyamot szombaton délben a Pozsonyi Toldy Kör dísztermében rendezett ünnepélyen zárták be, amelyen a tanfolyam hallgatóin kívül a pozsonyi magyarság köréből számosán megjelentek. A záróünnepélyt a hallgatókból szervezett férfikar énekszáma vezette be, amely Simkó Gusztáv országos ügyvezető karigazgató mesteri vezetése mellett előadott remek műdalaival nagy tetszést aratott. A Dalosszövetség nevében F ü 1 ö p Zsigmond országos társelnök fejezte ki elismerését a tanfolyam eredményes sikeréért és meleg köszönettel adózott az előadóknak, akiknek önzetlen és áldozatkész vállalkozása biztosította a tanfolyam nagy sikerét s nagy tudásuk annak magas színvonalát. Köszönetét mondott a hallgatóknak buzgalmukért, lelkesedésükért és szorgalmukért s arra kérte őket, hogy a tanfolyamon szerzett ismereteiket használják fel a magyar dalkultúra, a magyar dal fejlesztésére és felvirágoztatására. Meleg szeretettel adózott a karnagyi tanfolyam adminisztrációs ügyeinek pontos teljesítéséért Bicsovszky Kázmér dr. országos ügyv. igazgatónak és B o r o s s Béla főtitkárnak, akik nagy önzetlenséggel működtek közre a tanfolyam sikerén. A nagy hatást keltő beszéd után Kovács Alajos ny. ig. tanító, a Magyar Tanító Egyesület elnöke szólalt föl, aki megragadó beszédben fejtegette a magyar tanítók kultúrhivatását s meleg szeretettel üdvözölte őket, mint a kultúra fáklyavivőit. Egyben pedig megköszönte a tanítóknak, hogy a tanfolyamon olyan szép számban vettek reszt. A viharos tapssal fogadott lelkes beszéd után Albrecht Ferenc zeneigazgató búcsúzott közvetlen meleg szavakban a tanfolyam hallgatóitól, akikkel az előadók az egész idő alatt örömmel foglalkoztak s akikkel meleg baráti kapcsolatot teremtettek. A hallgatók nevében Ocsovay János ig. tanító mondott köszönetét a Dalosszövetségnek és az előadó tanári karnak. A tetszéssel fogadott beszédek után újra Simkó Gusztáv dalárdája adott elő három szép magyar dalt mintaszerűen, a kitűnő karigazgató művészi betanításában és vezényletével, frappáns hatással. Végül a tanítók dalárdája elénekelte Heckmann István karnagy vezetésével a dalárda nagyhatású jeligéjét, mely szintén zúgó tapsokat váltott ki a hallgatóság körében. A hallgatók, akiknek sorában Komáromból Teleky Miklós és Tóth Géza karnagyok vetlek részt a tanfolyamon, bizonyítványt kaptak, melyet a vezetőség nevében Bicsovszky Kapunyitás előtt: Kázmér orsz. ügyv. igazgató oszlott ki meleg szavak kíséretében. Ezután F ü 1 ö p Zsigmond országos társelnök lendületes szavakkal köszönte meg a Simkó által szervezett kitűnő férfikar művészi teljesítményét és a tanítók dalárdájának előadását, s ezzel az ünnepélyt bezárta. Ezentúl szabad a diákoknak sziiv házba, moziba, sőt még bálba is járni. Az iskolaügyi minisztérium minden év nyarán szokta kiadni rendeletét, amelyben a pedagógia folytonos fejlődésével lépési tartva évről-évre megújítja a középiskolák életének szabályait. Ebben az évben is megjelent már az új szabályrendelet, amely nem kis örömére szolgál a középiskolás diákságnak, amennyiben az új szabályzat lényeges engedményeket tesz a múltéval szemben. Az új középiskolás szabályrendelet szerint azok a tanulók, akik 12 napol igazolatlanul mulasztanak, automatikusan megszűnnek továbbra is az illető középiskola tanulóinak lenni. Ezek szerint egész egyszerű a kimaradás, amelyhez nem szükséges többé az igazgató hozzájárulása sem. Ugyancsak újdonság a most megjelent szabályrendeletnek az a része, amely a diákegyesületek kérdésével foglalkozik. Az új rendelet szerint a középiskolásoknak jogukban áll az iskola keretén belül szervezkedniük, kulturális, önnevelő vagy sport alakulatba tömörülniük. Természetesen a tanári kar hozzájárulásával. A tanári konferencia engedélye következtében az ilyen alakulatok teljesen önkormányzati jogot is kaphatnak. Ennek az engedménynek ellensúlyát képezi az a rendelet, amely megszorítja a középiskolások más, az iskolán kívül álló egyesületekben való részvételét, tagságát, ami arra vezethető vissza, hogy a legtöbb egyesület, annak ellenére, hogy kultúrális, vagy sport célokat hangoztat, mégis politikai színezetet árul el. Valószínűleg nagy örömmel fogják fogadni a középiskolások az új szabályzat azon rendelkezését, hogy a diákok a jövőben szabadon látogathatják a színházi vagy mozi előadásokat, sőt még a láncmulatságokat is. A tantestületnek azonban fenn van tartva az a jog, hogy adott, megokolt cselben korlátozzák ezt a szabadságot;. Az új szabályrendelet már ez év szeptemberében, azaz az 1936—37. iskolaév kezdetével lép életbe. Hogy a gyakorlatban miként fog a szabályrendelet beválni, az persze más kérdés. Rendezzünk kirakat versenyt Komáromban. A többi sz'ovenszkói városok már előljártak a jó példával. — augusztus 25 Aggódva s féltő gonddal nézegetjük a komáromi kirakatokat. Időről-időre beszámolunk a kirakatokban látottakról s nőm látottakról, figyeljük eredményeit s ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy hogy a kereskedő számára már fél nyereség, ha kirakata szép, ízléses, ha cégtáblája rendben van s ragyog s ha áruit úgy kínálja a vevőközönségnek, hogy a közönség kedvvel s szeretettel, előlegezel bizalommal lépjen be a boltba. A komáromi üzletek kirakatainak vannak jobb s kevésbé jobb hetei: olykor nekilendül a kirakatrendezés ügye, máskor ellanyhul az igyekezet. Tavasszal s a nyár elején mintha láttuk volna már az üzletek arcának újjáalakulását, a mostani hetekben ismét alkalmunk volna már kritikát gyakorolni a kirakatok fölött: hullámzik a kirakatok szépsége s úgyszólván csak a textil, de különösen a cipőipar találta meg kirakatrendezőit. Valóban még ma is ritka a nagyön Ízléses, komoly kirakat. Ez a gondolat vezet bennünket arra: nem volna-e jó megrendezni az őszi kirakatversenyt? A nyári üzletpangás után talán fel lehetne ébreszteni a közönségben a vásárlókedvet, az őszi szezonban remélhető e kedv fokozása, a télire való bevásárlások gondolata magával hozza a kirakatrendezés ügyének javítását is. Nemrégiben Léva, most Újvár rendezett kirakatversenyt s a szakértők szerint szép eredménnyel. Kirakat s hirdetés nélkül egy kereskedő sem boldogulhat a mai üzleti tülekedésben. Rendezzük meg a komáromi kirakatversenyt! Az őszi szezon alkalmas erre, s azt reméljük, hogy a komáromi kirakat-ügy újabb lendületet kap. Rendezzünk kirakatversenyt: a Komáromi Lapok szívesen segít ebben. Átadjuk az eszmét a Grémiumnak, vegye gondozásba, szeresse. Mi az ügyet mindenesetre felszínen fogjuk tartami ellátásban részesül, 17 bentlakó pedig a díj negyed-, fél, illetve kétharmadrészét fizeti. A Diákmenza 21 kasztos diákja közül hatan ingyen kapnak napi háromszori ellátást, 15 diák pedig mérsékelt kosztpénzt fizet az élelmezésért. A városi és vidéki társadalom jótéteményeinek köszönhető, hogy a Diákmenza az évek múlásával egyre jobban kiépült, úgyhogy hivatásának mind pedagógiai, mind pedig egészségügyi tekintetben teljes mértékben meg tud felelni. A Diákmenza minden új iskolai éve a társadalom jólelkűségébe, áldozatkészségébe vetett bizalom jegyében kezdődik és az évi költségvetésben a bevétel rovatában ott szerepelnek a jótevők állal évenkint megismételt pénzbeli adományok éppen úgy, mint a tojás, liszt, zsír, burgonya stb. stb. Erős a hitünk, hogy azok, akik 15 éven át szerető támogatásban részesítették a szegénysorsú diákság otthonát, adományaikat nem vonják meg tőle az idén sem. A legkisebb, akár pénzbeli, akár természetbeni adományt is hálás köszönettel fogad el és hírlapilag nyugtáz a Diákmenza igazgatósága. Tizenhatodszor nyílik meg az uj iskolai évben a komáromi Diákmenza. Komárom városának és vidékének társadalma 15 évvel ezelőtt hívta életre boldog emlékű Alapy Gyula dr. kezdeményezésére a komáromi Diákmenzát, mely az elmúlt 15 év alatt a szegénysorsú diákság igazi otthonává lett. A Diákmenza megalapítását néhai Palkovich Viktor gútai esperes-plébánosnak fejedelmi adománya tette lehetővé, de fenntartása csak úgy volt lehetséges, hogy a nemesen gondolkozó nagy példaadónak, az ifjúságot áldozatosan szerető mecénásnak sok követője akadt a városban és vidéken egyaránt. E diákjóléti intézménynek 15 éves múltja mindennél jobban bizonyítja azt, hogy a társadalom szívébe fogadta a Diákmenzát, amely azután szárnyai alá vette a diákságnak azt a rétegét, amely az anyagi nehézségekkel való küzdést már az iskolapadokban kénytelen megtanulni. Az 1936/37. iskolai évben 35 bentlakó növendéke lesz a Diákmenzának, akik közül csak 11 fizeti a teljes díjat, viszont 7 diák teljesen ingyenes
