Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-08-22 / 68. szám

»KOMAROMI LAPOK«

1936. augusztus 22.

4. 'oldal;

és LazarcL, ucca kereszteződésénél van és Tgjr rpár mind a két uccában haladó autó,' kocsi látná, hogy. jön-e vele szembe, a másik uceábói jármű.

Szintén a vasúti-formálom lebónyolílásába : beleeső útszakasz a Kórháztól. Természetes adottságainál fogva kél részre le}ielne. itt osztani a forgalmat. A fér közepén elhelyezeti eeménL kerítéssel körülvett virágágy ezt még is teszi.

Csupán kél nyilat kellene felszerelni ide. amely az irányt mutatná és szigorúan megbüntetni azt, aki nem hátoldalt, a megengedett irányban halad előre.

A parkolási is csak menetirányban volna szabad megengedni. Ez áll különben a többi uccára is. Jobb oldalt parkolni ilyen szűk uccákban lehetetlen és Komáromban mégis megengedett dolog. Csütörtökön délután láttam, hogy egy autó (a számát is megjegyeztem: S 7.536) a Király püspök uccáról tülkölés nélkül fordult be közvetlen jobb oldalra a Kórháztérre, egészen a járda széléhez, ahol megállt. Egészen véletlen volt az, hogy nem ütötte el a szembejövő, szabályosan teljesen a bal oldalt haladó kerékpárost, aki csak úgy tudott menekülni, hogy kerékpárjáról a járdára ugrott le. De még így is horzsolta kerékpárját a fékező autó.

Ugyancsak sok szerencsétlenségnek okozója lehet az is, hogy az Iskola uccából a Köztársaság uccába a beíordulást mindég akadályozzák a Centrál kávéház előtt az ucca baloldalát teljesen elfogó parkoló autók. Sőt megtörténik az is, hogy mind a két oldalt áll kocsi és így el sem fér közöttük egy szélesebb teherautó.

A közvetlen a sarkon való parkolást be kellene itt tiltani.

Hiszen az étteremnél már elég széles az ucca parkolásra, forduló sincs és éppenúgy a szálloda, illetőleg a kávéház előtt állnának a kocsik. Vagy a kávéház frontjával szemben, ahol szintén alkalmas hely van a parkolásra.

A ■ korzó- közönségét védő • járműlilalommal is baj van. A két sarkon ugyan kínt van a tilalmi tábla, viszont nem csak ezen a két úton át lehel megközelíteni a korzót.

Az Iskola ucca végére épp úgy kellene tilalmi táblát kitenni, mint a Duna ucéa végére is.

A nem komáromi kocsik nem ismerik a tilalmi rendeletet és teljesen jóhiszeműen : hajtanak fel ezeken az uccálvon át a korzóra, ahol sokszor csak az utolsó pillanatban tudnak a mit sem sejtő sétálók elugrani a veszély elől.

Egészen érdekes a Duna-hídra vezető út forgalmának helyzete is. Közvetlen a híd előtt évek óta áll egy sorompó. Soha le nem eresztik. Hogy akkor minek csinálták, azt igazán nem tudjuk kikutatni.

Viszont azóta, hogy a sorompók megvannak, a tolatásoknál senki nein áll otl, hogy figyelmeztesse a járókelőket, a kocsikat a veszélyre.

Azt sem tudjuk megérteni, hogy amikor a kikötő belterületén legalább 10—15 párhuzamos sínpár van, ahol igazán lehetne sokkal több vonatnak is egyszerre tolatnia, a mai kis forgalom mellett, amikor alig van hetenként egy-két tolatás, mért kell azt pontosan az útkereszteződésnél fekvő váltón keresztülvinni. Ez ellen protestálnunk kell. Mert még a keresztülhaladó, sípoló vonatot mindenki észre fogja venni, addig csak kevesen látják meg a szabadjára eresztett, sokszor fék nélküli teherkocsik csöndes suhanásál.

Ha már mindenképpen ott akarnak tolatni, a forgalmat akadályozni. akkor legalább egy bakiért állítsanak arra az időre oda, aki figyelmezteti a járókelőket, a kocsikat, autókat a tolatásra.

Komárom lakosságának közbiztonsága kívánja meg, hogy c téren minél hamarább intézkedések történjenek.

Ismét megindulnak az ásatások a priekopi földvárnál.

Megtalálják-e a N agy Ur örök nyugvóhelyét?

Egy cseh ruhakirály finanszírozza Attila sírjának újra megindult keresését.» Hol van Attila sírja? - Mi a tudomány felfogása ebben a kérdésben?

Komárom, augusztus 21.

Mint emlékezetes, Stepan mérnök, a turöcszentmártoni agronomiai intézet vezetője Kossutfalva közelében, a priekopi földvár oldalában ásatásokat végzett a múlt év folyamán. Stepan mérnök szent hittel bízik abban, hogy a priekopi földvár oldalában van a Nagy Ur örök nyugvóhelye.

Közel százezer koronát fektéiéit már bele az ásatásokba, amikor egy éjjel nagy robajjal bedőli a kiásott folyosó, eltemetve magával egy időre az Attila-kérdést is. Több pénze nem volt a mérnöknek, olyan embert pedig úgy sem talál, nem akarunk mást írni, aki hajlandó ilyen bizonytalan »üzletbe« százezreket belefektetni. És mégis...

Néhány hét óla az ásatások színhelyén tartózkodik Rolny, az ismert prossnitzi ruhagyáros, akit Stepannak sikerült meggyőznie arról, hogy a földvár királysírt rejteget magában. A dúsgazdag ruhakirály kijelentette, hogy hajlandó Stepan rendelkezésére bocsájlani azt az összeget, amely szükséges ahhoz, hogy az ásatásokat be lehessen fejezni, így csakhamar újra megindulnak az ásatások, újra megvan a lehetősége annak, hogy mégis megtalálják Attilla sírját.

Nem érdektelen azonban felemlíteni azt, hogy míg Stepan mérnök esküszik, hogy a priekopi földvárban van az örök Nyugvóhely, addig Magyarországon is van egy dúsgazdag magánzó, aki vele egy időben Fehértemplom határában ásal Attila sírja után és ő is hajlandó megesküdni arra, hogy neki van igaza, hogy Attila sírja Fehértemplom határában fekszik a mindent eltakaró föld alatt.

Minden »műkedvelő« archeológus lelkében olt él az örök vágy: megtalálni, feltárni Attila sírjál, de az ember mégis megáll, gondolkozik felette, hogyan lehetséges százezreket beleölni ilyen bizonytalan vállalkozásokba?

Hol van Attila sírja? Nincs erre a kérdésre felelet.

A tudománynak még mindég nem sikerült kétségkívül megállapítani. hogy Attila sírja Ind fekszik. Lehet, hogy nem is a voll Magyarország területén belül temették el pazar tori ülve a Mindennépek Fejedelmét. Van olyan feltevés is, hogy Attila sírja valahol Észak-Olaszországban fekszik, viszont komoly tudósok állítják azl is, hogy a Pozsonytól gyalog alig egy órányira osztrák földön fekvő Haimburg Attila temetője.

Azon már lúl vagyunk, hogy higygyünk annak a szép gyermekülésének, amelyet mindnyájan tudunk, isrünk: Attilát hármas koporsóba zárva temették el egy elválasztott folyó medrébe, azután szabadjára eresztették a folyamóriás folyásál. Ez a tévhit, amelynek magja Ipolyi Arnold Magyar Mitológiájában született meg, amelyet azután a mi kedves »történethamisítónk« Jókai Mór szivárványosított mesévé (áldja meg érte a jó Isten!), hogy azután újra találkozzunk vele Gárdonyi pazar regényében, a Láthatatlan Emberben is, mint terebélyes fával. Olyan hitelt érdemlő könyvek is, mint például aRévay Nagy Lexikon »beugrottak« ennek a tévhitnek, viszont a tudomány állásfoglalása egészen más ebben a kérdésben.

A Révay Nagy Lexikon Jordanes 49. capitulájára hivatkozik, amikor a Nagy Urat elválasztott folyó medrébe temeti el. A forrás azonban, nein emlékezik meg a folyó motívumról. Csupán ennyi áll Jordanes Könyvében Attila temetéséről: »Noctuque secrete eudaverc esi terra réeonditunr . azaz: »Éjjel á iiöTtlestét Utókban a földbe rejtették, ; - :; v ff" .

Hogy hol, arra Jordanes semmi feleletet nem ad.

Az a Utokzalossáo, anli már Attila halála után száz evvel körülvette a Nagy Ur sírját és ami már Jordanesnél megvan, arra mutat, hogy már akkor sem tudták, hol fekszik.

A Révai Nagy Lexikon téves forrásmegjelölése pedig bizonyára onnan ered, hogy

ugyancsak Jordanes írja le könyvében a gót Alarich temetését, akit nemzeti szokásuk szerint valóban folyammederben, hármas koporsóba zárva temettek el. Azl hiszem mindnyájan igazat adunk Móra Ferencnek, a »múzeumi ipar legnagyobb dilettánsának« (csak a szakemberek legalább a fele annyit értenek az archeológiához - mint Móra Ferenc értett), aki a következőkben foglalta össze véleményét erre vonatkozólag:

»hogy a hun királyt koporsóba zárták el. azl csak akkor hiszem el, ha kiderül, hogy Nagy Leo pápát lóháton temették el és föléje halmot domboltak«.

A tudomány hivatalos állásfoglalását az Attila-kérdésben legtömörebben az Archeológiái Értesítő új évfolyamának 3. számában találjuk meg. Szalay József ír nagyobb tanulmányt erről a kérdésről, Attila Sírja címmel. Hosszasan magyarázza a Keveliáza szót, hivatkozva mint Kézaira, mint pedig a Budai Krónikára és hamarosan rájövünk, hogy

Tárnokvölgy és Keveháza, helyesebben Kajasza egy azon hely (e kettőt szokták emlegetni, mint Attila sírjának helyét) és a Dunántúlon fekszik.

Szóval Stepan mérnök úr nem épp a legjobb helyen keresi Attilát. — Legalábbis a tudomány nem azt mondja.

Sok érdekes dolgot lehetne még föl-Ragyogó fényt csak a ,

„BOHEMIA“

cipőkrém ad.

92

említeni Attila sírjával kapcsolatban. Nem leheletlen az. hogy már régen napvilágon van,

hiszen elég sok (összesen 11 darab) gazdagon aranyozott hun sisak került ki a mindent eltakarni még sem tudó föld alól. Elég szépek ahhoz, hogy nyugodtan viselhette volt a Népek Fejedelme is.

A sírrablókról sem szabad megfeledkeznünk.

Hiszen ez az iparág egy időben törvényes pénzszerzés volt Középeurópában. Aki túrja a földeket, az már rájött arra, hogy a gazdag sírok mindég bolygatottak és nincs értékes lelet bennük. A szegény sírok viszont érintetlenek. Valószínűleg valami külső jele volt a gazdagabb síroknak, valami szép, faragott kopjafa vagy más egyéb. És így a sírrablók könnyen megismerték, hol érdemes kezükbevenni az ásót.

Ha oly sok gazdag hun sírt foszlottak ki, akkor mért épp Attila sírjál hagyták volna ki.

Hiszen az lehetett a legjobb »fogás«, a leggazdagabb sír. És bizony, nekik, akik alig 50 évvel éllek Attila halála után, könnyebb volt a detektivmunkájuk, mint nekünk, vagy mondjuk Stepan úrnak, akik csak most élünk.

De ki tudja? Hátha neki lesz igaza?

Motorcsónak kóborlások

a komáromi vizeken.

A komáromi strandfürdő. - A vizmelletti csárdák. - Evezősök, vitorlázók, motorosak, fürdőzők és halászok. - Miért nincs hal a komáromi vizekben?

sikolyok között himbáltatják magukat

Komárom, augusztus 21.

Az aranyszabadságot élvezzük és kirándulási lehetőségeken törjük a fejünket. Nagy segítségemre van ebben a motorcsónakos barátom, aki szives készséggel gyakran kivisz a motorcsónakkirándulásokra, ami nem kis dolog, mert rengeteg aspiráns van erre az élvezetre és hol innét, hol onnét kérik fel egy kis motorozásra. Az összes kérelmet nem is lehet teljesíteni, mert hiszen pihenni akar ő is, amit csak egyedül lehet, no meg halászni is akar, amikor a vendég csak útban van.

... A harmadik rántásra begyullad a motor és nagy sebességgel szeli a karcsú csónak a hullámokat. Első állomás rendesen a vágdunai strandfürdő, amely messze föld egyik legkedvesebb fürdője és az idén elég látogatott. Kellemes sodrású, lágy vize tele van pöstyéni és teplici gyógyvizekkel úgy, hogy már az egész Vág vizét gyógyfürdő számba lehet venni. A strandfürdő szélén kötünk ki, hogy ne zavarjuk a fürdőzőket, de a fürdő éberszemű őre, a Fehér bácsi hamarosan megjeleni és üdvözöl bennünket. Olt terem hamarosan a Vince is, a fürdővendéglő vezetője, akik érdeklődnek, hogy hogyan érezzük magunkat? Pompás halászlé lesz estére, de mi nem vehetünk részt benne, mert máshová Ígérkeztünk el. A bársonyos fűben pompás pihenés esik. Sok ismerős, csinos hölgy fürdik itt, de mi már nem elegyedünk a társaságba, ami bizony az öregedés jele és öregedő legényeket amúgy se vennének szívesen az ismerős hölgyek, akik inkább napoznak, mint fürdőnek, pedig a víz kitűnő, selymesen lágy és bársonyos. A nők csak akkor sietnek a vízbe, ha hajó hasítja a hullámokat. A hullámverésre azlán besietnek a vízbe és kellemes

a hatalmas hullámokon. Aztán újra kezdik a napozást.

Kellemes élet zsibong itt. Ha valami olcsó közlekedési eszköz járna ide, mint pár évvel ezelőtt a propellerhajó, a leglátogatottabb fürdője lenne ez messze vidéknek. Fél cs egynapos kirándulásokra azonban gyalogosan is nagyon alkalmas.

A következő állomások a Vágdunán már kissé messzebb esnek, de mi az a mi motorcsónakunknak! Mint vizi mén, tajtékosan szeli a hullámokat. Aki iyen csónakban ül, vágyat érez, hogy ő is szerezzen ilyen csoda járművel. Néha meg-megállunk egy-egy vízparti csárdánál, de hát igazi elemünk a fürdés és sokszor nagyon fölmegyünk, de mindig vigyázunk, hogy a komáromi nudistákat meg ne zavarjuk. Ezek jó fönn fürödnek és. nem veszik szívesen, ha arra jár valaki, bár ha nyakig lebuknak a vízbe, ki tudja, hogy van-e rajtuk ruha és ami a női fürdőruhákat illeti, nagyonis mérföldes lépésekkel halad a nudizmus felé, sajnos. Itt hiába minden, a divat ellen nincs védekezés.

Mi már jól ismerjük a Vágduna pompás fürdőhelyeit. Az idei magas vízállás miatt a homokos partok még víz alatt vannak, a csónakból kell kilépni egyenesen a vízbe és vissza a csónakba. Jó, hogy ismerjük a homokos vízfenéket, mert igen sok helyen most iszapos a talaj.

Fürdés közben gyakran kiáltják a barátom nevét, hogy várja meg a kiállót. Nagyon sokszor előre tudjuk, hogy mi a fontos közlendő: kérés, hogy vigye el az illetőt a barátom egy kis motoros útra. Barátom ismert előzékenysége azonban legtöbbször, a benzin mennyiségétől függ, mert sok. benzint iszik a bestia gép ,és ha elfogy a benzin, akkor aztán gyönyö-