Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-08-15 / 66. szám

1936. augusztus 15. »KOMÁROMI LAPOK« Nincs meg a gabonatolvaj gyilkosa — Halálos végű gabonalopás. — Érdekes történetek az állatok világából. Egy pancsovai vadásszal esett meg a következő történet. Egy gyönyörű téli napon Pancsova felé tartott szán­kón a borosai réteken át. Az egész rét magas hóréteggel volt fedve, me­lyen sok vadnyom volt látható. A hely ideális vadász terület lehetett volna. A (szánkó hangtalanul repült, csak néha-néha zavarta meg a táj csendjét a lovak nyerítése. A szél sok helyen hódombokat hordott ösz­­sze, melyek zavarták a vadak látá­sát. Egy ilyen hótorlasz mögött különö­sen szép, de egyben tragikus kép tá­rult a vadász elé. Két nagy sas állt a hóban, valami felett veszekedtek és az utolsó percig nem vették észre a szánkó közeledését. Csak mikor kö­rülbelül húsz méternyire ért a szán, hagyták ott zsákmányukat és emel­kedtek villámgyorsan a levegőbe. Ugyanekkor az áldozat, egy vad­kacsa, egyenesen az emberek felé fu­tott és menedéket keresve a szánkó alá bújt. Szegény állatka meg sem kísérelte a menekülést és hagyta ma­gát megfogni. Igaz, nem bírt repülni, de elmenekülhetett volna, vagy leg­alább is megkísérelhette volna a me­nekülést. A kis pára ösztönösen érezte, hogy az embereknél kisebb veszély fenye­geti, mint a vérengző ragadozóknál, amelyek már meg is sebesítették. A fenti eset egyedülálló és szép volt, romantikus, de egyben tragikus is. A vadkacsát bevitték szénába burkolva Pancsovára, de a kis állat harmad­napra kimúlt. Megkapó, hogy ez a szegény kis madárka éppen az em­berekhez menekült, azokhoz az em­berekhez, akik vadászok. Az alábbi eset pedig egy újvidéki vadásszal esett meg. Észrevette, hogy a levegőben egy nagy madár van. Eleinte nem tulajdonított neki na­gyobb fontosságot, csak mikor azt vette észre, hogy a madártól valami elválik és esni kezd, kezdett figyelni. Egy sas volt fenn a levegőben és egy vadkacsát ejtett ki karmai közül. A kacsának életre-halálra kellett küz­denie. És győztesen is került ki e viaskodásból, de törött szárnnyal. A sebesült állat lezuhant a vízbe és tel­jes erővel kezdett a tőle pár lépés­nyire lévő nádas felé úszni. Ha si­kerül elérnie, megmenekült. A sas dühösen, hogy a zsákmány kicsúszik a karmai közül, két kört repült a le­vegőben, majd villámgyorsan lecsa­pott a menekülő kacsára. Az közben eljutott a nádas szélére, de a sas el­érte. A bajban lévő állat háttal for­dult a nádasnak és egészséges szár­nyával az őt megragadó sas szemét kezdte csapdosni. A sas egy pilla­natra visszahőkölt, a kacsa pádig ki­használta ezt és minden erejét össze­szedve, kitépte magát a sas körmei közül és becsúszott a nádasba. Akis állat megmenekült, a veszélyes raga­dozó pedig kénytelen volt zsákmány nélkül tovább állni. Hirdetmény. Klizská Nemá község vadászatra bérbeaúja 1400 kataszt. hold földte­rületét 1936. szeptember 24-én délután 2 órakor. Feltételek a klizská némái jegyzői hivatalban tudhatok meg. 234 Községi Tanács. — augusztus 14. A csendőrség még mindig erélyesen nyomoz az udvardi halálosvégü gabo­­natolvajlás ügyében, de a gabonatolvaj gyilkosát még nem találták meg. Az eset előzményei a következők: Három férfi elhatározta, hogy kimen­nek az udvardi határba gabonát lopni. Ki is mentek és olyan földet kerestek, ahol a késői vetés miatt még a gabona behordatlanul keresztbe rakva künnvolt a határban. Az esti szürkületben az egyik ud­vardi gazda, Ács Károly földjére értek, ahol még künn volt a termés. A tolvajok azonnal hozzáláttak a ga­bona kicsépléséhez.Javában dolgoztak, amikor hirtelen egy eddig még isme­retlen férfi a szürkületben felszólította őket, hogy adják meg magukat. — augusztus 14. Lapunk, a Komáromi Lapok is meg­írta azt a véres tettet, amely a szom­szédban, Érsekújvárod játszódott le. Antalik, egy közveszélyes őrült kö­vette el a véres tettet. Bánóczy Béla bereki vendéglős gyanútlanul ment haza az esti szürkületben, amikor hátulról Antalik fejszével fejbesujtotta és meg­ölte. A gyilkos Antalik aztán nyugodtan elment a rendőrségre és ott cinikusan előadta, hogy egy embert megölt. El­mondotta, hogy azt álmodta, hogy tolvaj járt a padláson, aki a sonkákat akarta ellopni. Ezt a tolvajt akarta el­fogni és közben Bánóczyt agyonütötte. A rendőrség a közveszélyes őrültet azonnal őrizetbe vette és a nyitrai elmegyógyintézetbe szállították. A szerencsétlen áldozatot eltemették és mindenki azt hitte, hogy az ügy A veszettség leküzdése előzetes beoltással. Az állatok beoltása veszettség ellen már régebben kedvező eredménnyel járt, nem tudták általánosan kiter­jeszteni ezt az eljárást a körülmények nehézségei miatt. Maga az oltás is sok­ba kerül, ezenkívül nagy nehézségbe ütközött az állatokat kilenc nap lefo­lyása alatt hétszer beoltani. A tudo­mány fejlődésével sikerült az oltási időt négy-öt napra csökkenteni. Az oltások hasznosságát bizonyítják az alábbi esetek. Eszterházy gróf magyarországi er­dőbirtokán egy veszett kutya három másik kutyát összemart. Az állatokat öt nappal ezután oltották csak be,, mint kiderült fényes eredménnyel. A beoltott állatoknak nem lett semmi bajuk, mig egyik kutya, amely állan­dóan a többiekkel volt s mivel nem volt megharapva, nem is oltották be, az oltás után öt héttel megveszett. Magyarországon, ahol kötelező a ju­hászkutyák beoltása, megfigyelték, hogy csak egyetlenegy kutya veszett meg, de ez nem volt beoltva. így az ál­lattenyésztőknek eddig oly sok kárt okozó veszettséget elhárították. Az egészséges kutyáknak előzetes beoltása Magyarországon mind álta­lánosabb lesz. Múlt évben csak Bpesten több, mint 50.000 kutyát oltottak be és a veszettséget ezzel teljesen meg­szüntették. Jugoszláviában a Zsombor melletti Sztanisicson végeztek ilyen beoltásokat 1025 kutyán, igen kedvező eredmény­nyel. Az oltási anyagot az újvidéki E váratlan és meglepő felszólításra az egyik gabonatolvaj, Balázs Béla re­volvert rántott elő és azzal tüzelni kez­dett. Az ismeretlen férfi se volt rest, ő is fegyvert rántott elő és rálőtt a ga­bonatolvajokra. Ez a lövés talált és Rozsnyó Menyhért halálos sebbel a fején holtan bukott a földre. Erre az­tán a két megrémült társa futásban keresett menekülést. A meghalt Rozsnyó felesége egész éjjel hiába várt az urára, kora hajnal­ban keresésére indult és nagysokára holtan találta meg urát künn a határ­ban, a buzakeresztek között. A csendőrség értesülvén a dologról, letartóztatta a két gabonatolvajt, de a Rozsnyó agyonlövöjét még eddig nem sikerült kinyomoznia. A vizsgálat tovább folyik. ezzel befejezést nyert. A dolog azonban nem igy történt. A tragikusan elhunyt Bánóczy Bélá­val közös háztartásban élő Üzbényi Eszter nem hagyta annyiban a dolgot. Pert indított Érsekújvár városa, Szlo­­venszkó tartomány és a nyitrai elme­gyógyintézet ellen tartásdij megállapí­tásáért. A nyitrai elmegyógyintézetet azzal vádolja meg, hogy a gyilkos Antalikot, bár közveszélyes őrült volt, az inté­zetből gyógyulatlanul elbocsátotta. Érsekújvár pedig azért került a perbe, mert Antalikot, akiről mindenki tudta, hogy közveszélyes őrült, minden fel­ügyelet nélkül hagyta. A nyitrai kerületi bíróság szeptem­berre tűzte ki a tárgyalást, amely iránt igen nagy az érdeklődés jogászi kö­rökben. állami egészségügyi intézettől szerez­ték be. Végleges eredményt még nem állapítottak meg, de az utolsó négy hónap alatt egyetlen veszettség sem fordult elő. Igen kedvező eredményeket értek el ezen a téren a szávai bánság néhány járásában is. A nákovói vadászok kérelmére a földművelésügyi minisztérium engedé­lyezte az ottani vadászebek előzetes be­oltását veszettség ellen a tulajdonosa­ik költségére. Hogyha figyelembe vesz­­szük, hogy milyen nagy fáradságot és türelmet kíván egy jó vadászkutya felnevelése, akkor értékelni tudjuk azt a kárt, amelyet a faluban megjelent, veszettség miatt a vadászebek agyon­­lövetése jelent. Hisszük, hogy rövide­sen kötelező lesz a vadászebek előze­tes beoltása és akkor az ilyen károk elkerülhetők lesznek. A méh és darázscsipés. Virág vagy csümölcsszedés közben gyakran előfordul, hogy a virágport, a virágnedüt gyűjtő dolgos méh, vagy a gyümölcsöt dézsmáló kapzsi darázs megszúrja az embert. Bár a két ro­var szúrása hasonló módon történik és hasonló fájdalmat okoz, mégis lé­nyegesen különbözik egymástól a csí­pés gyógyítása, mert más mérget bo­csát a sebbe a méh és mást a da­rázs. A méh ugyanis igen erős han­gyasavat bocsát ki magából a futónk­kal együtt, tehát a méhcsípésokozta fájdalmat a legeredményesebben úgy lehet gyógyítani, illetve enyhíteni, ha a megcsípett testrészt valamilyen lu-Egy őrült rémtette, amelyből kártérítési per lesz. A tárgyalást szeptemberben tartják meg. 5 oldal, Ozletáthelyezés. Ezúton is tájékoztatom a nagyérdemű közönséget, hogy Baross-utca 5. sz. alatti július 15-től (Pusztelnik és Vértessy cégek között) Elektro-Rádio cikkek nagy vá­lasztékban, olcső árban 1 Ak­kumulátor javítás és töltési Nikkelezés, polierozás! elektro-rádio vállalat cégt. W E I S Z PÁL 208 Te 1 e f o n sz ám 119. gos folyadékkal dörzsöljük be. Ilyen lúgos folyadék például az ammóniák, a szalmiákszesz. Ez a hangyasavat semlegesíti. Ezzel szemben a darázs a szúráskor nem savas, hanem lú­gos jellegű mérget bocsát ki magából, tehát a darázscsípést szalmiákszesszel nem lehet enyhíteni, hanem mivel a darázscsípés esetében lúgos méregről van szó, tehát a csípés helyét savas szerrel kell bedörzsölni. Ilyen pél­dául a híg eoetsav vagy a híg sósav. Egyszerű kémiai kísérlett el is meg lehet győződni arról, hogy a méh­­csípés savas mérgezéssel jár, a da­rázscsípés pedig lúgos mérgezéssel. Ha például egy csomó darazsat vízbe fojtunk és ebbe a vízbe vörös lak­­muszpapirost dugunk, úgy a vörös lakmuszpapír megkékül, tehát a víz rövid idő alatt lúgos kénhatású lesz. Ha ellenben méheket fojtunk a vízbe és ebbe azután kék lakmuszt már­tunk, az megvörösödik, amiből nyil­vánvaló, hogy a víz savanyú kénhatá­­suvá vált. A méhcsipésről egyébként azt szokták mondani, hogy az a reumás végtagokra jó 'hatással van, már a darázscsípést nem dicsérik és senkinek sem javalják. Vidám rovat. Finom környék. Rendőr: Melyik az a ház, ahol egy ember megverte a feleségét? Bennszülött: Válasszon, biztos úr! Gazdag örökség. — Viselőruhámon kívül rádhagyom a teljes könyvtáramat is. — Hol van az a könyvtár? — A kabátom jobb belső zsebében. Kellemetlen alibi-tanu. — Hallja, szomszéd, miért akarja eladni a lovát. — Mert ez az egyetlen szürke az egész környéken. Oszt, ha valamelyik kocsmánál megállók vele, az egész falu tele van a hírrel rögtön: »A Szűr­szabó János már megint iszik!« özvegyi fátyol. — Kit gyászol, szomszédasszony? — Senkit. De a második uram na­gyon komiszkodik velem és így az első után újból viselem az özvegyi fátylat. — Előléptetés. Kindernay Tivadar farkasdi főjegyzőt főtitkárnak léptették elő.

Next

/
Thumbnails
Contents