Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-29 / 9. szám
9. szám. Otvenhetedlk évfolyam. {Szerda, 1930. január 39. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Felelős Alapította: TUBA JANOS. főszerkesztő-! GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPV GYULA dr. és FCLöP ZSIGMOND. Gazdabank. POLITIKAI SZEMLE Komárom, január 28. Már többször is írtak erről a koalíciós lapok, de most a legautentikusabb helyről nyertük a nyilatkozatot, hogy a kormány a gazdaadósságok rendezése céljából egy gazdabank felállítását vette tervbe. Hodzsa Milán dr. miniszterelnök az agrárpárt végrehajtóbizottságának ülésén kijelentette, bogy a gazdalársadalom adósságainak enyhítése egyik legfontosabb feladata az államnak és ezért gondoskodni kell egy olyan intézményről, amely ebben a kérdésben eredményes munkát végez. A mai súlyos gazdasági helyzet egyik legpregnánsabb kifejezője a mezőgazda eladósodottsága s vele az egész mezőgazdaság válsága. A konjunktúra idejében támadt fellendülés sok olyan adósságnak volt forrása, amelyet nein lehet a megfontolt cselekedetek közé sorolni, majd a silány termések ulán fellépett gazdasági válság következtében igen sok gazdát a kényszer indított arra, hogy adósságot csináljon, reménykedve abban, hogy a következő évek termése fedezetet fog nyújtani a kölcsön törlesztésére, sőt esetleg visszafizetésére is. A gazda számítása azonban nem vált be, úgy hogy magának az államnak kellett valamiképen gondoskodnia arról, hogy a gazdasági válság rettenetes feszültségén segítsen. Ennek a segítésnek első jeleit két évvel ezelőtt lehetett tapasztalni, amikor az intervenciós gabonavásárlás a gabona árának tetemes emelkedését segítette elő. Az állami irányított gazdálkodás első etapja a gabonamonopólium volt, amelynek az volt a célja, hogy az előre megállapított gabonaárakkal megalapozza a mezőgazdaság rentábilitására vonatkozó számításokat s módot nyújtott a gazdának arra, hogy számítást tegyen a befolyó jövedelemnek úgy az adósságok törlesztésére, mint a szükséges beruházásokra való elosztására s természetesen a megélhetéséhez szükséges eszközök előteremtésére. Nem lehet azonban tagadni, bogy a gabonamonopólium helyes elgondolása melleit sem hozta meg a gazdának azt az eredményt, amelyet tőle várt. A gabonaraktárakban felhalmozott régi gabona elhelyezésénél a termelő a felvásárolt gabona után tíz százalékot visszakapott denaturált alakban, takarmányozási célokra s bár az árak a múlt évben magasabbak voltak az előző évinél, a termelő nem kaphatott többet gabonájáért, ami csalódást okozott. A gazdasági helyzet tehát nem változott meg olyan előnyösen, mint ahogy azt egyesek várták. Az önellátás kísérletei csak részben hozták meg a kívánt eredményt és az államnak újabb scgélyeszközökről kellett gondoskodni. A kölcsönkamatláb leszállítása és a gazdaadósságok rende-Komárom, január 28. A keresztényszocíalista párt és az egységes magyar párt ügye. Esterházy János, az országos keresztényszocialista párt elnöke február 5-ére, Zsolnára egybehívta a párt országos pártvezetőségét. A napirend legfontosabb pontja: ».t magyar nemzeti párt javaslata a csehszlovákiai magyarság egységének és egyetemes pártjának megteremtése és delegátusok kiküldése iránt.« Az országos keresztényszocialista párt ezen ülésén döntő jelentőségű határozatot fog hozni az egységes magyar párt ügyében. Szent-Ivány József és társai interpellációja az eperjesi magyar kulturest megakadályozása tárgyában A SzMKE eperjesi helyi csoportja múlt év november 25-én kultúrestet rendezett s az estélyt a következő napon megakarla ismételni. Mindkét napra megkapta a szabályszerű engedélyt az illetékes politikai hatóságtól. A helybeli csehszlovák egyesületek, a kultúrest ellen egy plakátot tettek közzé, amelyben az eperjesi magyarságnak alapszabályokkal bíró és ezekalapján működő egyesületét »néhány sárosi svihák magyar«-nak nevezték, a szöveg többi részében pedig a nemzetiségek elleni izgatás vétségét követték el azzal, hogy a plakát az eperjesi magyarok létezését kétségbevonja és provokálásnak minősíti a magyar kultúra ápolása céljából tartott estély, előadás megtartását. A plakát szövege a köztársaság védelméről szóló törvény 14. szakaszában foglalt intézkedésbe beleütközik azzal, hogy Eperjesen, ahol tekintélyes számú magyar él, »idegennek« nevezi a magyar nyelvet és ezeknek a magyaroknak kultúrestjét a »magyar nyelvnek a szlovák közönségre való rákényszerítésének« nevezi. Az interpellálok a legteljesebb elégtételt követelik a magyarság becsületén és nemzeti önérzetén elkövetett sértésekért és kérdezik az összkormányt: 1. Hajlandó-e a plakát kiadói ellen elrendelni a bűnvádi eljárást a köztársaság védelméről szóló törvény 14. §-ába ütköző vétség gyanúja miatt? 2. Hajlandó-e a plaká'ol kibocsátó egyesületek ellen vizsgálatot indítani alapzésére kiadott törvényes intézkedések ez évtől kezdve könnyítéseket visznek be a gazdasági életbe és különösen a tíz évnél hosszabb időre kiadott kölcsönök törlesztésének és kamatfizetésének újabb szabályozása által remélhető a gazda súlyos helyzetének jobbrafordulása. Ezeken kívül most a gazdabank életrehívása fogja képviselni azt a segítő eszközt, mely hivatva lesz a gazdák adósságmentesítését végrehajtani. Hogy ez miként fog megtörténni, egyelőre titok, de fel kell tételeznünk a kormányról, hogy akkor, amikor az állam egyik tekintélyes rétegének, a mezőgazdasággal szabályaikkal ellentétes működésük miatt és ezzel kapcsolatosan közigazgatási ólon torolni meg az alapszabályellenes működést? 3. Hajlandó-e a kormány az illetékes szakminiszter útján vizsgálatot indítani az államügyész ellen, aki a nemzetiség elleni izgatás tényálladékát kimerítő, sértő, izgató plakátra a terjesztési engedélyt kiadta? 4. Hajlandó-e a kormány az illetékes szakminiszter útján vizsgálatot indítani a tekintetben, hogy a csaknem kizárólag középiskolai tanárokból álló tüntetők fölvonulásáért s az iskolai fegyelmi rendtartásba ütköző cselekedeteiért kit terhel a felelősség? Az interpellációt a képviselőház keddi ülésén osztották ki nyomtatásban a képviselőknek. Gabonamonopólium, állatmonopólium, gazdabank. Hodzsa Milán dr. miniszterelnök vasárnap Pozsonyban tartózkodott és elnökölt az agrárpárt végrehajtó bizottságának vasárnap délelőtt megtartott ülésén. A miniszterelnök az ülésen érdekes beszédet mondott. Szerinte a gabonamonopólium annyira bevált, hogy most már sor kerülhet az állatmonopólium megvalósítására is. A másik legfontosabb feladat, ami megvalósításra vár, a gazdatársadalom terheinek enyhítése szempontjából: a gazdák adósságainak rendezése. A miniszterelnök szavai szerint: az adósságmentesítés. A gazdák adósságmentesítésének bonyolult és súlyos föladatát az agrárpárt a gazdabank fölállításával reméli megoldani. A gazdabanknak az lesz a feladata, hogy konvertálja a gazdaadósságokat az eladósodott gazdák rövidlejáratú kölcsöneinek hosszúlejáratú, enyhe föltételü kölcsönné változtatásával. Ennek a feladatnak nemcsak a párt tervgazdasági programra ja, hanem általános agrárkövetelmények szempontjából is nagy jelentőséget és figyelmet kíván tulajdonítani a miniszterelnök. A miniszterelnök beszéde folyamán az agrár- és ipari érdekek kölcsönösségét fejtegette. Hiba tenne — úgymond — megfeledkezni arról, hogy a mezőgazdasági termékek legfőbb fofoglalkozók osztályának sorsát kívánja megjavítani, akkor a legnagyobb körültekintéssel fog abba a munkába, amelynek eredményeként a gazdákat megóvja az eladósodástól és tehermentesíti őket. A gazdatársadalom szanálása, — mert hiszen tulajdonképen erről van szó, — igen fontos feladat és annak sikeres megoldása az egész gazdasági, sőt állami élet fellendülésére vezethet. Annak a szervnek vagy intézménynek, amely közvetlenül hivatva lesz ezt a munkát elvégezni, már megszervezésében és megindításában birtokában kell lennie inintl-Szerbeszlőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton gyasztója az ipar. Mit használnak á magas és biztosított árak, liógyha egyszer az ipái- és az iparból élő munkásság vásárlóképessége csökken? Ebben az értelemben a mezőgazdaság és az ipar sorsközösségben élnek. Beszéde végén a miniszterelnök hangoztatta, hogy Szlovenszkó ügyeit mindenkor figyelemmel kiséri és a szlovenszkói ügyeknek szószólója akar lenni. Miniszterek fogadalma. A hivatalos lapban megjelent Benes dr. köztársasági elnök bárom rendbeli kézirata, amelyek egyikében a köztársasági elnök tudomásul veszi Krcsmár dr. iskolaügyi miniszter lemondását, a másikkal Franké Emil dr.-t iskolaügyi miniszternek, a harmadikkal pedig Tucsny Alajos képviselőt póslaügyi miniszternek nevezte ki. Az új miniszterek pénteken tették le a köztársasági elnök kezébe az előírt fogadalmat és szombaton vették át hivatalukat. Tucsny miniszter ezelőtt tíz évvel már vezette a póstaügyi tárcát, ellenben ez az első eset, hogy az iskolaügyi minisztérium élén cseh nemzeti demokrata politikus működik. Szüllő Géza dr. nyilatkozata az elnökválasztásról és az egységes pártról. Szüllő Géza dr. az egyesült ellenzéki klub elnöke Budapesten a »Réggé 1< c. lapnak érdekes nyilatkozatot adott a csehszlovák elnökválasztásról és az egységes magyar párt tervéről. Nyilatkozatában löbbek között a következőket mondotta: — Az elnöki szék betöltése kérdésében a csehszlovák köztársasági agrárpárt és Benes csehszlovák nemzeti szocialista pártja nem tudott megegyezésre jutni. Az elnökválasztás előtti napokban kétszázöt szavazata volt Benesnek, míg az agrárpártnak kétszáznégy, úgy, hogy a választást könnyen a keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt tizenöt szavazata dönthette volna el. Ebben a helyzetben fordult Benes dr., akkor még külügyminiszter a magyar képviselőkhöz. El is mentünk a külügyminisztériumba és a tárgyalások során ismertettük a magyarság gazdasági, kultúrális és politikai sérelmeit és ezeknek orvoslását kértük. Az elnökjelölt Benes dr. e tekintetben határozott ígéretet tett. ama eszközöknek, amelyek a jó munkának alapfeltételeit képezik. Megfelelő tőke és kellő ellenőrzés mellett a politikum teljes kizárása kívántatik meg ettől az új banktól, annak vezetőségétől és intézőitől, mert csak akkor lehet áldásos működése, hanem valamely párt, hanem az egész köztársaság népének áll rendelkezésére. A gazdabank gondolatának megvalósítása hasznos lehet a gazdasági életre, de csak úgy, ha annak előnyeiben az arra rászoruló érdekeltek minden meliéktckintet kizárásával részesülhetnek.
