Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-25 / 8. szám

0

4. oldal. »KOMAROMI LA#OK<

Hogyan állapítják meg a bűntettesekről, hogy beszámithatók-e?

Nincsenek titokzatos műszerek és trükkök. - Kik a veszedelmes elmebetegek - Kivégzett emberek koponyái az üvegszekrényben

Hogyan figyelik meg a/ elmeállapotot?

Nincsen titokzatos megfigyelés! Nincsenek különleges módszerek, trükkök. Az elmeorvos csak az illető minden megnyilvánulására kiterjedő pontos és szakszerű megfigyeléssel állapíthatja meg a betegséget és az elmeállapotot.

A megfigyelés mondotta egy törvényszéki orvos kiterjed az illető minden élelmegnyilvánulására. Kezdődik lesli vizsgálattal. Tetőtől-talpig megvizsgálják.* van-e valamilyen baja, valamilyen rendel lenessége. Sokszor már a testi vizsgálat is rámutat bizonyos elmebajra, illetve annak okozójára. Rendellenes koponya, rendellenes fül, orr. iögazal. szem, sokat elárul, de biztos következtetési ezekből a jelekből még nem lehet levonni, mert a degeneráítság maga még nem elmebaj. Igen sok degcnérált ember van, aki nem elmebeteg. A degeneráltságot, az idegek reflexeit, stb. csak szimpláménak vesszük a további vizsgálatok során.

A továbbiakban az illető egész életét végigkutatja az orvos. Az orvosnak tudnia kell, hogy mi történt az illetővel szülelése pillanatától kezdve Milyen körülmények közöli nőtt fel. milyen voll gyermekkora, mi Íven szenvedélyei voltak, milyen iskolákat végzett. milyen játékokat kedvelt, mikor kezdett dohányozni, szeszes italt inni, stb.'.' milyen tanulmányokat végzett, milyen pályára'készült, hogyan fogott hozzá tervei eléréséhez, milyen eszközökéi vett igénybe ezekhez? Orvosilag ezt életvezetésnek nevezik Az orvosnak pontosan kell tudnia az illető egész é 1 etvezetéséi.

Miket kérdez az elmeorvos?

Következik az ismeretkör vizsgálata. Ennek száz és száz módja van. Természetesen alkalmazkodni kell ahhoz, hogy az illető milyen környezetből származik és milyen az iskolázottsága. Diplomás embernek egészen más kérdéseket lesznek fel, mint például egy földművesnek. Az ismeretkör vizsgálatánál az ismeretkör minden ágából tesznek lel kérdéseket: történelem, számtan, algebra, irodalom, művészet stb. Bűneseteknél különösen fontos az illető jogi fogalmai! is vizsgálat tárgyává tenni, A kérdések az illető egyénisége szerint változnak. Iskolázatlan. primitiv embertől nem kérdezik. mit tud a gravitációs elméletről. Városban felnőtt latéi ner-családl>ó) származótól nem kérdezik, hogyan kell 'boronálni, vagy csirkét keltetni. Az ezerféle és más-más ismeretkörhöz tartozó kérdések között vannak egyszerűek. amelyekre minden áílagem- Ixt lúd felelni és vannak olyanok, amelyekre csak az tud felelni, aki azzal foglalkozott. A kérdésekét összevissza tesszük fel, hogy az agy reagáióképességél lássuk. Az iskolában tanult dolgok kérdezésével az emlékezőtehetséget tesszük próbára.

Ez az ismeretkörvizsgálat téveszti meg leggyakrabban a laikusokat. Akik az elmeorvosi vizsgálatnak csak ezl a részét nézik, azok abba a tévedésbe eshetnek, hogy aki nem tudja megmondani mikor volt a bécsi béke., vagy mi az a kohézió, az elmebetegnek nyilvánítható. Holott ezek a kérdések. tehát az ismeretköri vizsgálat, csak egy kis részét teszik az egész vizsgálatnak. A butaság, müveletlenség, iskolázatlanság. valamely ismeretkörben való tudatlanság nem elmebetegség.

Az ismeretkör-vizsgálat után következik az illető alkalmazkodási képességének. térben és időben való tájékozódásának, megfigyelőképességének. emlékező tehetségének megvizsgálása. Azután illetőképességének, vallásos és erkölcsi érzetének megvizsgálására kerül sor. Mindezek közben uz orvos állandóan figyeli az illető hangulatát, megjégyzőképességét, stb. Újabb vizsgálat, hogy az illető írását, rajzolását nézzük. Ennyi és ennél több vizsgálat üsszelevéséből állapítja meg ezután az elmeorvos a diagnózist.

Az elmebeteg mérnök albuma.

Közbevelően elmondok egv cselei. Intelligens, művelt ember volt. Mindenre precíz választ adott, abszolul normális embernek látszott. Elmebetegsége akkor derült ki. amikor előkerült féltve őrzött titka: egv női aktokkal tcleragasztoll hatalmas album. A képeken az összes nők szemere fehér fályolt festett, fis ez az ember, aki normálisan viselkedett,aki a mértan, fizika, történelem és irodalom kérdéseire a legintelligensebb válaszokat adta. arra a kérdésre, miért festeti a női képek szemére fátyolt, zavarba jött, makogni kezdett és hoszszas faggatás után derült ki. hogy az a rögeszméje, hogy a nőknek késsel kiszúrta a szemét. A kóros elmeállapotnak meg vannak a maga jellegzetes tünetei, amelyeket a szakértő orvos mindig pontosan meg tud állapítani. Az elmebeteget sohasem az etikai fogyatékosság jellemzi. Minden bűntettesnek etikai érzéke fogyatékos, hiszen éppen ezért követ el bűnt. De azért nem elmebeteg. A bűnöző átgondolja cselekményét, tisztában van az előzményekkel, a Lettel és a következményekkel. Igyekszik óvatosan, ravaszul véghezvinni leltét és igyekszik az áruló nyomokat eltüntetni. Az elmebetegnél jellemző, hogy mindezt rosszul, abnormálisán csinálja. A roszszal is rosszul csinálja. Ha megállapítható, hogy a bűntettesnek nem csak etikai érzése, hanem az értelme is fogyatékos, akkor lieszániítha lósága csökken, vagy teljesen hiányzik.

— Vannak elme lie legek, akik valamely irányban valóságos zsenialitást mutatnak. Voltak előttem olyanok, akik például megdöbbentően zseniális fe jszámolók voltak, de egyébként kényszerképzeteik voltak. Ezek valóban elmebetegek. Igen érdekesek a perlekedés! tébolyban szenvedők, akik olyan rengeteg munkát rónak a bíróságokra. Ezeknek nagy része kitünően tájékozódik helyben és időben, kiváló szónokok, sőt debatterek. Hosszú, nehéz és fáradságos megfigyelés kell hozzá, hogy a téboly! meglehessen állapílani.

— A megfigyelés úgy történik, hogy az orvos az illetőt magához rendeli és beszélgetni kezd vele. A testi vizsgálat közben is beszélget és így beszélgetés közben teszi fel kérdéseit. Hosszú ideig tart a beszélgetés és a megfigyelendő azt hiszi, hogy az orvos valóban csak beszélget vele, kíváncsiskodik és nem is gondol arra, hogy ez mind már a megfigyeléshez tartozik. Az illető azt hiszi, hogy mindez csak fecsegés, az úgynevezett »megfigyelés« majd azután következik valami titokzatos módon, vagy rejtélyes eszközökkel és nem veszi észre, bőgj' az orvos minden mozdulatát figyeli, minden szavát megjegyzi. A szimulánsok rendszerint már itl elvesztik a csatát.

— A laikus közönség csak a yzajos« elmebetegeket ismeri és csak annak kór tüneteit ismeri fel azonnal. Ezek pedig a kevésbé veszedelmesek, mert hangos és feltűnő viselkedésükkel azonnal elárulják magukat és így zárt helyre kerülnek, mielőtt valami borzalmas bűntény elkövetésére idejük volna.

— Sokkal veszedelmesebb a csendes elmebeteg, mert az hosszú ideig észrevétlenül jár-kel az emberek között és mire észreveszik a bajt, akkor már elkövette a jóvátehetetlen dolgot.

— Ez a magyarázata annak, hogy a csendes elmebeteg évekig ülhetett a hivatalban, senki sem vette észre, hogy beteg, elkövethette a durva, primitív könyvhamisításokat, amelyeknek előbb-utóbb úgyis ki kellett derülniük. Mikor kiderült és megvizsgáltuk, kiderült, hogy az elmebaj jellegzetes tünetei már hosszú évek óta meg voltak, csak az emberek nem vették észre rajta.

önmagukat leplezik le a szimulánsok.

— A szimulánsok leleplezéséről is téves hit uralkodik. A színlelő leleplezésénél nincsen szükség semmiféle erőszakos módszerre, sem hidegzuhanyra, sem villanyozásra. Bármilyen ügyesen akar valaki szimulálni, előbbutőbb kicsik szerepéből.

— Vannak, akik akkor sem adják meg magukat, ha a dühöngésben kifáradnak és tovább akarják adni a csendes elmebeteget, Igén- ám, csakhogy nem tudjál!, hogy sokféle elmebetegség van és nem elég összevisszaságokat beszélni ahhoz, hogy elmebetegnek nyilvánítsák. Á szimulánsok rendszerint abban hibáznak, hogy más tünetei mutatnak, mint amilyen elmebetegséget színlelnek. ;

— Egy merénylő például a paranoiát színlelte. Azt hitte, nagyon ügyesen, jól szintéi. Csak arról az egyről feledkezett meg, hogy a paranoia jellemző tünete, hogy a beteg a végletekig titkolni igyekszik baját. Köntőrfalaz, állig begombolkozik, elbújik az emberek elől, kérdésekre nem válaszol, csakhogy ne kelljen beszélnie kényszerképzeteiről. A merénylő pedig hangosan, kérkedve, szinte tálcán nyújtotta elénk azokat a bolondgombákat, amelyek a paranoinának nem jellemző tünetei, hanem legfeljebb kísérő jelenségei. l|y állapítottuk meg, hogy nem elmebeteg, hanem gazember.

— Vannak, akik tébolyt színlelnek, de csak a butaság vagy a tudatlanság szimptomáil tudják megjátszani. Volt egy szimuláns mérnökünk. A maga módszere szerint az emlékezéshiányt akarta szimulálni. A Mialyánlcot úgy mondta el, hogy minden ötödik betűt kihagyta, a hónapokat úgy mondta el, hogy a márciust és áprilist mindig kihagyta. Kétheti megfigyelés után megállapítottuk, hogy nem szenved emlékezés hiányában, hanem ellenkezőleg. Kitűnő memóriája van. Sohasem felejtette el. hogy beszéd közben milyen hibát mondott, mindig ugyanazt csinálta, sohasem felejtette el. sohasem hibázta cl. Végül ő maga is beismerte, hogy szimulált.

Vigyorgő koponyák

az üvegszekrényben.

Igen érdekes a megfigyelőintézet múzeuma. Nincs a világon olyan plasztikaiul. mely ennél érdekesebb, borzalmasabb látványt nyújtana. Üvegszekrényekben egymás mellett itt pihennek az összes kivégzett gonosztevők koponyái. A békebeli gyilkosok, a kommün terroristái, az utóbbi esztendők kivégzettjei vigyorognak elő halálfejekként az, üvegszekrényből.

Majdnem valamennyi koponyáján megállapították az orvosok a rendellenességeket. Számos kivégzett rablógyilkos agyvelejét is itt őrzik spirituszban. Ezekből is érdekes megállapításokat teltek az orvosok.

Az intézet egyébként belülről nem is látszik börtönnek. Ragyogó tiszta berendezés, hófehér ágyak Igen sok bűntettes állapotát vizsgálják itt meg és a legtöbben igen megelégedettek, amikor az orvosok épelméjűoknek nyilvánítják őkel. Mert hiszen az épelméjűt határozott időre ítélik el a bírák és a büntetés letelte után szabadlábra kerülnek, de akire kimondják, hogy elmebeteg, az sohasem tudja, visszakerül-c még valaha az emberek közé.

Emikor a vásárolt libák otthonosan érzik magukat.

Aki a sa/dt libáit vette meg. — Száz liba egy sorban kezdetű régi népdal a valóságban.

. — január 24.

Nem mindennapi tragikomikus eset történt a napokban Nagymegyeren. A humorosnak vehető eset következménye az lett, hogy egv veszedelmes baromfitolvaj bandát lepleztek le.

Az egyik nagymegyeri baromfi kereskedő jó korareggel kiment a 'heti piacra, ahol őrömmel állapította meg, hogy a baromfikereskedő kartársak kissé elaludták az időt. Csak egyedül maga volt a piacon, mint vevő. Sietett is ezt a konkurrcnciamentes időt kihasználni és hamarosan lebonyolított egy nagyobb libaü/letet.

Vidáman dörzsölte a kezel és bizonyos káröröm ütött tanyát lelkében, hogy a helybeli kollégákat ugyancsak megelőzte. A jó vásár örömét csak az homályosította cl, hogy azon aggódott, hova teszi a most vett libákat, hiszen a libaketrecek mind tele van19B6 január 25.

nak már előzőleg Vett eleven árukkal.

— No, majd csak megsegít az á’ jó Isten, aki meghagyta érnem, hogy egyszer magam vásárolhattam a pia: con — mondogatta magában a szerencsés baromfikereskedő.

És mit tesz Isten? Tényleg otthon' talált üres ketreceket a most vásárolt libák számára.

Az történt ugyanis, hogy az előzőleg megveti libákat az éjszaka mind egyszálig elloplak és így voll üres ketrec bőven. A tragikomédia azonban ezzel még nem lett teljessé. Amikor a most vásárolt libák a ketrecbe kerültek, azok rémes gágogásba kezd-' tek, szinte, lehetett rajtuk látni, hogy nagy öröm szállta meg az ő liba szivüket, mint régi ismerőst üdvözölték az udvart, a ketrecei, a házbelicket.

Erre a zajos örömrivalgásra kezdtek csak a valóságra eszmélni a kereskedőék. Ekkor tűnt ki, hogy a most veit libák tulajdonkeppen a saját libáik, amelyeket az éjjel loptak cl és már kora reggel a korai piacon el is adták a tulajdonosnak.

A kárvallott kereskedő azonnal a csendőrségre szaladt. Könnyű volt á: nyomozás, mert a kárvallott emlékezett, hogy kiktől vette meg a saját libáit. A tetteseket elcsípték és akkor tűnt ki, bogy egy nagyarányú baromfitolvaj bandát csíptek el. A banda tagjai beismerték, hogy ezen a télen éppen száz darab liba cserélt gazdát az ő lopásuk révén, a tyúkokról, kakasokról és jércékről nem is beszélve.

Ez az eset történt meg a koránkelő' baromfikereskedővel. Nagymegyeren most egy régi közmondást ilyenformán fejeltek mpg:

Ki korán kel:- a saját lopott libáira lel...____________________________

Tiroli bál

lesz az idei farsang egyik legkiemelkedőbb mulatsága.

Még két hét választ cl a Legényegylet ötletes farsangi mulatságától és máris lázas készülődés színhelye a Legényegylet. A lelkes ifjúság külön cső]«irtokba oszolva dolgozik, hogy a mostani teljesítményükkel. is kiérdemeljék a közönség elismerését. A díszítők Balogh Miklós és Fritz Rezső vezetésével nagy buzgalommal fáradoznak. hogy a külsőségeiben is kifejezésre juttassák a bál tiroli jellegét. Egy másik csoport eredeti liroli láncok bemutatására készülődik Pataki) József ötletes irányítása mellett. Kathona Rudi pedig hamisítatlan tiroli zenekar megszervezésén fáradozik, mely bizonyára nagy sikert fog aratni. A megjeleni vendégek illő fogadtatásáról külön fogadó bizottság gondoskodik, melynek vezetője Vaskó Imre igazgató. A táncos gárda szintén megszervezve készül a hölgyek szórakoztatására. Rozs József és Wojtowicz Richard rendezők kipróbált vezetése mellett. Az előjelekből ítélve bizonyára nagyszámú közönség fog megjelenni a Legényegylet február 9-én. vasárnap rendezendő mulatságán, melyre vidékről is sokan készülnek megjelenni. A meghívókat most küldi szét a rendezőség és kéri a meghívó igénylést Balogh Kálmánnak a Legényegyletben bejelenteni. ___________________

— Amikor az oláhcigány is terjeszkedni akar. Lakatos István, bátorkeszi illetőségű oláhcigány szűknek érezte maga körül a járás határait. Tudvalévő, hogy a vándorcigányok mind igazolvánnyal vannak ellátva s csak az ujjlenyomattal ellátott személyazonossági igazolványban feltüntetett területen szabad akár gyalogszerrel, akár kocsival küzlekedniök. Ez az intézkedés főképen a hatósági ellenőrzés miatt van. Minden cigánycsoportnak megvan a maga „országutja“, amelyen kivül mutatkoznia nem szabad. Ezeket a szűkre szabott határokat unta meg Lakatos István. Igazolványából kitörölte a „párkányi járás“ szavakat s „egész Szlovenszkó területére érvényes“ irattal látta el. Természetesen rájöttek a csalásra hamarosan s letartóztatták. Nem volt különösen lovagias férj, mert a csalás elkövetését a feleségére fogta. A feleség sem külömb a férjénél, mert az meg éppen az ógyallai fogház lakója.