Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-06-27 / 52. szám
1VS6. június 27 »KOMAROMI LAPOK« 3. oldat jai, feledi, rimaszombati, losonci, Ikekkői, korponai, lévai, zselizi, párkányi, verebélyi, érsekujvári, ógyaUái, komáromi, vágsellyei, dunaszerilahelyi. palánta!, ««mórjai, pozsonyvárosi, poisonykomyéki, modori, malackai, szenicei és szakolcai járás. Kárpátalján pedig a -nagybereziaai, szólyvái, ökörmezői, rabéi, léesői, Iruszti, nagyszöllősi, ilosvai, beregszászi, munkácsvidéki, ungvári, ungvárvidéki járások tartoznak a határsávba. Szlovenszkón eszerint 79 járás közül 48 járás területe esik a határsávba és 31 járás alkotja a belső területet. Kárpátaljának 14 járása közül 12 határsávét képez s esak a perecsényi járás és Munkács városa esik kívül a határövön. A járások közé tartoznak a városok, Szlovenszkón Pozsony és Kassa, Kárpátalján Ungvár és Munkács. A városok közül Pozsony, Kassa és Ungvár esik a határsávba. A cseh -és morvaországí 'határövről szóló jelentésében a Prager Tagblatt kiemeli, hogy Csehországban 55 határövi járás közül 13 cseh, 42 pedig német többségű. Morvaország 22 ha-Iár,övi járása közül 13 cseh, 8 pedig német többségű, a tescheni járás pedig három nyelvű (egyetlenegy nemzetiségnek sincs meg az abszolút többsége). Szlovenszkó 48 határvidéki járása közűi 32 szlovák, 3 ruszin és 13 magyar többségű. Tudvalevő, hogy 13 olyan járás van, amelyben a magyarság számaránya meghaladja az 50 százalékot, ezek a járások műid beleesnek a határzónába. Ama 7 járás, amelyben a magyarság számaránya 20—50 százalék között mozog, ugyancsak mind a határövhöz tartozik. Kárpátalján 12 határövi járás közül 11 ruszin, egy pedig, a beregszászi, magyar többségű. Mivel a magyarság földrajzi elhelyezkedése a határ mentére esik, a Szlovenszkón élő 571.988 magyarajkéi csehszlovák állampolgár közül 549.179 (96.01 százalék) lakik a halárövben s 22.809 a belső területen. Podkarpatszká Húszban 109.472 magyar közül 103.548 (94.59 százalék) él a határzónában, 5,924 pedig a belső területen. Az egész ország határövében összesen 26 cseh, 32 szlovák, tehát összesen 52 csehszlovák többségű járás van. 50 német, 14 ruszin és 14 magyar többségű. Hány választó van Komáromban? Az első félévben összeállított névjegyzék adataiból. Komárom, — június 26. Komárom város négy választókerületének június hóban lezárt választói névjegyzéke szerint Komáromban van 4908 férfi- és 5938 nő-, összesen 10846 választó. Ebből az 1. kerületre esik 1142 férfi, 1492 nő, összesen 2634 Nemzetgyűlési képviselő és községi képviselőtestületi tag választására jogosult szavazó van 2634, szenátori választásra jogosult szavazó van 1035 férfi, 1250 nő, összesen 2285, tartományi képviselő választására jogosult 1G91 férfi, 1350 nő, összesen 2441, járási képviselő választására jogosult 1053 férti, 1336 nő, összesen 2389 választó. A II. kerületben van 1394 férfi és 1568 nő-választó, összesen 2962 Nemzetgyűlési és községi választó 1394 férfi, 1568 nő, összesen 296?, szenátusi 1246 férfi, 1370 nő, összesen 2616, tartományi 1334 férfi, 1469 nő, összenőni tudja többé szeretni azt, aki pedig nyugodt a szíve felől... Elhallgatott. Oszlott a csend és már olyan áttetsző lett, hogy áttörte az asszony szinte hangtalan sírása. — De hiszen ez mese, kitalált mese, kedves. Az asszony csak sírt, csak sírt. — Kedves — szólalt meg újra a férfi — térj magadhoz. Csak mese. A nő a fejét rázta; nem, ez nem az, ez valóság. Ekkor kivágódott az ajtó és befutott rajta Péter: — Anyu, Istvánba leszakította a leveledről, amit most hozott a postás, a bélyegei — és egy borítékot mutatott a szüleinek. A két ember elsápadt, a borítékon ez állt: »Beáta Müliner, Wien, Favorilenstrasse. 32.« A kézírás mellett nyomtatott betüjü vignetta zöldéit: Címzett ismeretlen. Egymásra néztek. Az asszonynak hasogatott a szivébe és védőn az oldalához szorította fiát. Az ura megértette. Fájt neki, hogy igy kínlódik ez az aszszony, de csak pillanatok múlva tudott védekezni. A feltépett borítékra mutatott: — Miért kínlódó!? Nem látod? »Címzett ismeretlen.« Ez így igazán nem jelenthet többet neked, mintha csak egy álmom lett volna. Most besom polygolt a szobába a nagyobbik fiuk. — Anyu, ne haragudj, szepegte a büntetéstől félve. A szülők egymással voltak elfoglalva. Az apa beszélt: — Mondd, hát mivel tehetném jóvá? — Nem haragszom rád, István. A mi közös éveinket nem lehet elvenni sen 2803, járási 1332 férfi, 1465 nő, n?<57P<5Pn 07Q7 A III. kerületben van 1257 férfi, 1444 nő, összesen 2701 választó. Nemzetgyűlési és községi választó 1257 férfi, 1444 nő, összesen 2701, szenátusi 1097 férfi, 1258 nő, összesen 2355, tartományi 1179 férfi, 1324 nő, összesen 2503, járási 1172 férfi, 1315 nő, öszszesen 2487 választó. A IV. kerületben van 1115 férfi, 1434 nő, összesen 2549 választó. Nemzetgyűlési és községi választásra jogosult 1115 férfi, 1434 nő, összesen 2549, szenátusi 1008 férfi, 1252 nő, összesen 2260, tartományi 1066 férfi, 1334 nő, összesen 2400, járási 1065 férfi, 1330 nő, összesen 2395 választó. A választók végső összesítése a következő: összes választók száma 10846, ebből nemzetgyűlési és községi választásra jogosult 10846, szenátusi választásra 9516, tartományi választásra 10147, járási választásra 10068. tőlem — és magához szorította a két fiát, életté vált esztendőinket. A férfiben reszketett a félelem: Mi jöhet a megbocsátás után? Csak az eddigi életük humortalan karikatúrája. És ezt nem akarta. Istvánba igyekezett kiérdemelni a meleg, simogató anyai tenyeret: — Ne haragudj, — mondta sírósan énekelve — a kép megvan — és már nyújtotta is az anyjának. Az asszony elvette tőle, hogy a férjének adja, de megakadt a mozdulata. Egy fénykép hátlapját látta és rajta ezt az ajánlást: »Beáta, ha idejében találkozunk, te lennél az anyjuk«. A padló, a saját karja, a kép szélei szeszélyesen hullámzani kezdtek a szeme előtt, de erőt vett magán, megfordította a fotográfiát. Az ő két fia mosolygott rá. — Emlékül akartam adni, — dadogta a férfi — legalább emlékül... — és agy nézett a nőre, mint a gyilkos a tetemrehiváskor felvérző áldozatára. — Ezeknek akarsz idegen anyát?! Akik az én szivem alól szakadtak ki?! Megfordult és kivitte magával a fiait. A férfi tudta, hogy most elvette a nőtől a közös éveket is és az asszony mögött becsukódó ajtó felé lépett. A tenyereit maga elé tartotta, mintha az esztendőket vinné utána. Aztán megállt, két karja lehanyatlott, visszafordult és nézte az asztalt, amin a fiúk fényképét félig eltakarva feküdt a zöldvignettás boríték. Nem tudta, miért, de úgy érezte, hogy nemcsak a visszajött szerelmes levélre, hanem az arcképre is éppen úgy, mint az egypartu szakadék szélén ágaskodó érzésére ráillik: »Címzett ismeretlen«. Dr. Lipscher Mór az előadói asztalnál. Dr, Lipscher Mór a kórház igazgatófőorvosa előadást tartott a törvényszék bírái és az ügyvédi kar előtt a „Vérsejtekről" és ezzel összefüggő tudományos dolgokról, melyek elsősorban a jogásztársadalmat és az orvosi kart érdekelték. A birákon, ügyvédeken és orvoskollégákon kivül érdeklődő laikusok is igen szép számban hallgatták végigaz előadást, melynek tárgyát alantabb rövidesen mi is ismertetjük. Lapunk, mint Komáromnak hű krónikása, szívesen ragadja meg ez alkalmat is, hogy Lipscher doktort mint előadót is teljes melegséggel köszöntse. Városunkban 34 éven át folytatott orvosi csendes, de nagyon eredményes | működését állandó figyelemmelkisértük : Kevés családja van e városnak, de a j vidéknek is, melynek közelebbi vagy; távolabbi tagja ne került volna Lipscher i doktor kezelése alá. A nyugodt biztonság, mellyel a betegséget megállapítja, az a tizezeren jóval nagyobb számú műtét, melyet itt végzett és az egy generációra való fiatal orvos továbbképzése, a komáromi kórház naggyá és jóhirnévre emelése ezek az ő csaknem három és fél évtizedes tevékenységének markáns vonalai és eredményei. Egy igen szép és manapság ritka sikere előtt hajtjuk meg megbecsülésünk és tiszteletünk zászlóját és ez az, hogy 34 éven át, sokszor nehéz körülmények dacára, harmóniát, békességet tudott tartani a kórházban. Kórházi orvostársaival, az ápolószemélyzettel befelé komoly, szigorú, némelykor talán rideg principális, de kifelé és a fölöttesekkel szemben felfelé mindenkor jólelkü védőjüknek, a panaszokat tompító főnöknek bizonyult. Személyére abszolúte igénytelen, a kórháznak vagyonát szaporító, nagyon takarékos adminisztrátor. Emberszeretet-kórházunk az 6 nevével nőtt. Sok igen kedves kiszólását, tréfáját ismeri a publikum, amit a beteg kérdezősködésére, panaszára kitérő módon applikál. Komárom városa már évekkel ezelőtt hálájának és tiszteletének kifejezést adott azzal, hogy a tízezredik operációja alkalmából a városi kórházban szobrot állított Lipscher doktornak. Ez az emlékmű a város egész közönsége osztatlan és maradandó nagyrabecsülésének külső jelképe dr. Lipscher Mór személye, orvosi tudása és lelkiismeretessége iránt. Ugyanez a tisztelet és ragaszkodás nyilatkozott meg a főgimnázium fizikai termét megtöltő hallgatóság részéről a tudása, munkabírása teljességében műtőkését ma is biztos kézzel irányitó kiváló sebészünk iránt, abban a meleg ünneplésben, melyben előadása befejezésekor a megjelent közönség részesítette. Reméljük, de kivánjuk is, hogy Lipscher dr. a város lakosságának igen nagy megnyugvására — közkórházunk élén — a legjobb egészségben, jelenlegi munkabírásában és munkakedvében igen sok éven át fog még működni. Az előadásról a következőkben számolunk be: Sűrű padsorok előtt, melyeket a komáromi kerületi és járásbíróság bírói és jegyzői kara, valamint a helybeli ügyvédi és orvosi társadalom szinejava — a hallgatóság soraiban dr. Hajicsek Emil törvényszéki elnökkel és Gidró Bonifác főgimn. igazgatóval — foglalt el, Lipscher dr. bevezetésképen a vércsoportoknak, vagyis a vér négyféle individualitásának fontosságát a vérátömlesztés szempontjából fejtegette. Kitért a vértransfusiónak történetére is, melynek legkorábbi nyomait már a görög latin mondakörben meg lehet találni. Általános derültséget váltott ki, midőn dr. Lipscher előadta, hogy a lovagkorban oly módon részegitették meg kutyákat, hogy bort ömlesztettek ereikbe, hogy azután a kutyák ittasságán mulassanak. Az alkoholizálásnak ezen módjára azért volt szükség, mert az oktalan állat, a kutya soha nem iszik anynyit, hogy lerészegedjék, lévén ez az ember kizárólagos privilégiuma. A vérátömlesztés történetének vázlatos fejtegetése után áttért a vércsoportoknak átöröklési viszonyaira és a növényvilágból vett példákkal igyekezett a kérdést megvilágítani. Részletesen fejtegette, hogy mily esetekben lehet a gyermek vércsoportjából az apára következtetni és milyen esetekben meddő ezen vizsgálat. Vászonra vetített vérképek és táblázatok segítségével igyekezett az első hallásra kissé nehéz tárgyat érthetőbbé tenni. Az előadást a hallgatóság zajos és hosszas tapsai mellett zárta be. Cs. L. A »Dólszlovenszkói Villamosművek r. t. Kom ár no« 1936 június 30-án fejezi be tízévi működését. A vállalat azon célból alakult, liogy a volt Nitra nagyvármegye és komárnói járás területén végrehajtsa a rendszeres villamosítást. A vállalat alapítói a következők voltak: állam, Nitra nagymegye, négy járás, 30 község és több magánember. Az alaptőke 5 2 millió Ke volt. A vállalat az 5 szlovenszkói közhasznú villamossági vállalatok sorába lépett. A vállalat működésének alapját a komárnói volt tölténygyárban létesített állami villamosmű képezte, melyet a vállalat az államtól bérbevett, kibővített és üzemben tart. Azonkívül a vállalat együtt dolgozik a szomszédos közhasznú vállalatokkal is, amelyeknél a bebiztosított szükséges teljesítmény rendelkezésre áll úgy, hogy a villamosmű mai teljesítménye 5400 KW. A vállalat további feladata a magasfeszültségű vezetékek kiépítése volt. A magasfeszültségi hálózat építési menetét a villanytelepek elhelyezése adták meg: az állami villamosmű Komáméban, a handlovai szénbányák telepe Handlován és a beosztott területek északról délre elnyújtott formája. Az első vonalak Komárnótól észak, dél és délkeleti irányban lettek kiépítve, később a vállalat kiépítette az északi távvezetéket, Handlovától délre a Nitra folyó völgyében. Hogy az egyes fogyasztóközpontok számára a villanyszolgáltatás zavartalansága biztosítva legyen, körvezetékek és modern berendezésű átkapcsoló állomások lettek építve úgy, hogy pl. Érsekújvár négyfelől Nitra három oldalról és a komárnói állami villamosmű leállásakor maga Komárno is két oldalról kaphat áramot. Az eddigi kiépített magasfeszültségű távvezetékek 57Ü km hosszúságban képezik a további villamosítás alapvázát. A magasfeszültségű hálózatra 155 transzformátorállomás van kapcsolva. Ezekből 100 a községeket látja el árammal, a többi 55 pedig egyes nagyfogyasztók számára épült. A bekapcsolt transzformátorok kapcsolóértéke 8350 KVA. A Délszlovenszkói Villamosművek 71 községet és telepet látnak el áramma, összesen 181.357 lakást. Az alacsonyfeszültségű vezetékek hossza 370 km. Az összes hálózatokra 14.730 kisfogyasztó és 90 nagyfogyasztó van rákapcsolva. Az egyes területek ipari vállalkozásának sajátsága rányomja bélyegét Délszlovenszkói Villamosmüvekr. t. Komárno.