Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-06-27 / 52. szám
4. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1936. június 27. az illető területet ellátó villanytelep áramszolgáltatására is. A Délszlovenszkói Villamosművek területe kimondottan földművelési jelleggel bír és a malomiparon kívül e területen csak kevés másfajta iparüzem található. Ezért a nagyfogyasztók elosztása a következő: 44 malom (a nagyfogyasztók számának majdnem a fele), 21 nagybirtokos és csak 25 különféle iparüzem. A A’állalat első évében az áramszükséglet 1,738.917 kilowattóra volt, ezzel szemben 1935 évben a villany termelés 12,943.120 kilowattórára növekedett és évről évre emelkedő irányzatú. A műszaki fejlődéssel karöltve haladt a gazdasági fejlődés is. Az eredeti 5-2 millió Ke alaptőke már 1929- ben 10 millió Ke összegre lett felemelve. A volt Nitra nagymegye részesedését átvette az ország, azonkívül az ország emelte részvételét. A részvénytőke mai elosztása a következő: állam GOo/o, ország 10-5«/o, járások és községek 19.8o/o, magántőke 9-70/0. A befektetések 45 mii. Ive, leírások 13 mii. Ke és tartalékalapok 146 mii. Ke értéket képviselnek. A vállalat minden évben tiszta nyereséget mutat ki és évenkint 2o/o-os osztalékot fizet. A vállalat, hogy alkalmazkodjék a gazdasági válság következtében beállott viszonyokhoz, amennyire csak saját gazdasági állapota megengedte, majdnem minden évben leszállította az áramárakat. A vállalat első éyi működése alatt a világítási áramár 4'50 Ke, motoráram 2 80 Ive volt kilowattóránkint. Ezzel szemben július 1-től az áramárak a következők: világítás 310 Ke, motoráram 2 Ke, melegítési célokra 60 fill, kilowattóránkint. A valóságban azonban az áramárak sokkal alacsonyabbak, amennyiben a vállalat különféle modern, ú. n. összetett díjszabást vezetett be, ahol a fogyasztó berendezésének kihasználása által befolyásolhatja az áramárakat. 1935 évben az átlagos áramárak következők voltak: világítás és melegítés 2315 Ke, moLoráram 1-689 Ke kilowattóránkint. Az áramárak további leszállítását megnehezíti az a körülmény, hogy a vállalat első éveiben az építések drágábbak voltak, mint most és a leírási kvóta nagyon terheli a bevételeket. További nehézség az, hogy még a gazdasági válság előtt villamosított községek nagyobb része máig sem volt képes a villamosítási költségeket fedezni s ennek következtében a vállalat kényszerítve van aránylag drága hitellel dolgozni. Végül az árleszállítást nagyon megnehezíti a villamosított községek lakossága egy részének konzervatív magatartása, mely csak nagyon nehezen érti meg azon előnyöket, amit ma a villanyenergia használata nyújt és csak nagyon nehezen szánja rá magát a villany használatára. A gazdasági válság hatását a Délszlovenszkói Villamosművek is megérezték. A fogyasztás ugyan folyton nőtt, de a villamosítási munkálatok, főleg a községek villamosítása majdnem megszűntek. A nagyfogyasztók bekapcsolása is főleg tőkehiány miatt akadályozva volt. Az elért eredmények mutatják, hogy a gazdasági helyzet lassan javul és remélhetőleg rövid időn belül a villamosítási munkálatok megkezdődnek. Hogy a villamosítás gyorsabban haladjon, szükséges volna az önkormányzati testületek, főleg községek pénzügyi viszonyait rendezni. A községek ma alig rendelkeznek tőkével és majdnem képtelenek kölcsönt szerezni. Itt nagyon sokat segíthetnek a járások, amelyek az állammal együtt lehetővé tehetik a járások összes községeinek villamosítását. Erre van már több példa Szlovenszkón. A Délszlovenszkói Villamosművek is akciót indított a párkányi járás községeinek együttes villamosítására, amely eddig nagyon szép eredményt mutat fel. Remélhetőleg a többi járások is utánozni fogják a párkányi járást és rövid időn belül a Délszlovenszkói Villamosművek egész területe villamosítva lesz. A községek villamosítását nagyban elősegíti az állam. Majdnem az öszszes községek az állam segítségével villamosítottak, amely erre a célra csak a Délszlovenszkói Villamosműveknél kb. 4 millió Ke összeget folyósított. A Délszlovenszkói Villamosművek gázgyártással is foglalkozik. A Központi gáz- és villamossági részvénytársaságtól Budapesten megvették az érsekujvári és nitrai gázgyárat. Azonkívül Komárno várostól bérbevették a városi gázgyárat úgy, hogy ma az összes területükön lévő gázgyárakat ők kezelik. Nyilvánvaló, hogy a Délszlovenszkói Villamosművek gazdaságilag is nagy hatással van egész területére. 51 hivatalnokot és 131 állandó munkást foglalkoztatnak, számos szezonmunkáson kívül. Évenkint kb. 6 3 mii. Ke összeget adnak ki üzemanyagokra (főleg handlovai szén), fizetések, bérek és más kiadások címén. Azonkívül évenkint több milliós befektetéseket is végeznek. Érthető, hogy a vállalat hatása nemcsak gazdaságilag mutatkozik, de behatással van a kultúrális viszonyokra is, emeli a lakosság életnívóját, életbiztonságát és segíti az állameszme megszilárdítását is... A környékbeli magyar lakosság a vállalatot magáénak tekinti, méltányolja azt a segítséget, amit neki az állam villamosítási segély formájában nyújt, értéked azt, hogy az állam, ország és a többi önkormányzati testületek lemondanak nagyobb osztalékról csak azért, hogy az áramárak leszállítását lehetővé tegyék, amivel a lakosság életnívója emelkedik, a gazdasági élet erősebben lüktet, ami nemcsak a lakosság, hanem az állam érdeke is. A vállalat programmja a következő: A magasfeszültségű hálózat kibővítése az összes községekbe. Minden községnek megadni a villamosítás jótéteményét. Ez még nagyon sok munkát fog igényelni. A villamosításra még 353 község vár. Ezek többnyire szegény, kis községek, többnyire elzárva a világtól, amelyeknek éppen olyan joguk van a villamosításra, mint a már villamosított községeknek. Ha tudjuk is, hogy a nyugati országok villamosítási mértékét csak nehezen érhetjük el, reméljük, hogy ezt legalább megközelítjük. Az elért 10 éves eredmény, amely dacára a beállott gazdasági válságnak, messze túlszárnyalta a várt reményeket, biztosítja a vállalatot arról, hogy további működéséi is teljes siker fogja koronázni. Komáromban 50 évvel ezelőtt: Komoly tervei voltak egy salzburgi vállalatnak Komárommal s a Vággal. A salzburgi konzorcium leküldte mérnökét Komáromba, hogy tanulmányozza ki a Vágót a hajózhatóság szempontjából. Farkasd, Szímő, Gúta és Komárom között személy és teherszállító csavargőzöst akart a vállalat beállítani, amely 2 láb mélyen járna s négy csavarral dolgozna. A próbajáratok kitünően sikerültek, a mérnök megelégedéssel távozott vissza Salzburgba. Országos erkölcsnemesílő egyesület alakult Pesten s felhívták a komáromiakat is, hogy »úgy a magán, mint a közéletben« hassanak oda, hogy »ezen nemescélú egyesület pártolásban részesíttessék s számos fiókegyesület alakíttassák«. Hogy az erkölcsök mennyire nemesedtek az egyesület áltál s milyen hatása lett Komáromra: erről nem szól már az egykorú krónika. Jókainak »A jövő század regénye« című könyve ekkor jelengetett meg. Szándékosan kell használnunk ezt a szót: »jelengetett«, mivel a hirdetések a regényt egymásután megjelenő füzetekben ajánlják. 1886 júniusában jelent meg a nagysikerű regény 23. füzete. Minden füzetet 25 krajezárért adtak Grosz Jakab és fia könyvkereskedésében. így jelent meg egymásután az Egyetemes Regénytár sorozat, így a Shakespeare művei, így az Osztrák- Magyar Monarchia írásban és képben, meg számos új könyv. 25 évvel ezelőtt: Dr. Soós Jenő és Mitacsek Árpád dunai útját megkezdte. A bucsuzásra nagy számban gyűltek össze a sportegyesület tagjai. Egy négyes csónak vidáman kísérte őket Esztergomig. Az Orsováig tervezett út hossza 840 kilométer s a majdnem 3 hétre tervezett utón naponta 40—50 kilométert kellett evezniök. Néhány nap múlva jelentették is, hogy az első 2 napon 120 kilométer utat tettek meg, itt-ott vihart kaptak. Repülőgép repült el Komárom fölött június 20-án, reggel 6 és 7 óra között. Az esemény izgalomba hozta a várost, az egykorú újságok külön cikkben foglalkoztak a bét »merész« repülő Bier Henrik főhadnagy és Umlauff János dragonyoskapitány. vállalkozásával. Többen látták a gépet, »amely rendkívül kellemes látványt nyújtott.« A Megye ucca, a Kossuth tér, a Rákóczi is a Tó ucca fölött repült el Umlauff, — a hajdani krónikás pontosan feljegyezte ezt a dokumentumot, — majd a kecses gép eltűnt Dunaalmás felé. A nagyközönség panaszkönyve. Válasz „Egy nyugdíjas, aki nézdegél“ aláirásu cikkre. Tisztelt Szerkesztőség! Folyó év június 20-iki számukban egy cikk jelent meg, mely mélyen sérti a komáromi öntudatos munkásság érzületét, azért kénytelen vagyok e cikkre válaszolni. Igaz, az én „nézdegélésem“ éppen az ellenkező szemszögből indul ki, mint azé az úré, akinek válaszolok, azért mégis bátorkodom remélni, hogy soraimnak helyet szorítanak becses lapjukban. Tehát egy unatkozó, gondtalan úriember elindul szokott napi sétájára, útközben megbotránkozik a sok szeméten, amin át kell lábalnia. Odébb tőle utcát söprő embereket lát, akik kedvetlenül, lustán dolgoznak. Tehát e munkások még nincsenek elég gazdaságosan kihasználva! Az illető nyugdíjas úr nézdegélése közben miért nem vett annyi fáradságot, hogy pillantása e fáradt, örömtelen arcokra tévedt volna, mert akkor biztosan meg kellett volna látnia egy igazságtalan társadalmi rend most már jóvátehetetlen bűnét: az embertelenül kizsákmányolt munkás-sorsot. A beteg, elöregedett fizikai munkás, hogy nyomorgó családjával együtt éhen ne pusztuljon, kénytelen utcát seperni, azonban, ha maradék erejéből nem telik elég fürgeség és lendület e lealázó s amellett nehéz munka végzésére, akkor jönnek a szemlélők és séta közben megállapítják, hogy a munkások lusták, hanyagul, porosán sepernek. E tények megállapításával azonban még koránt sem ért véget a panaszos levél elmefuttatása. A söpretlen utcák megtisztítására szeretné indítványozni, hogy „mindazok, kik blokkot kapnak, dolgozzanak is annak megfelelően a város érdekében. Ki kell őket vezényelni néhány órai utcaseprési munkára és csak az ilyen kapjon blokkot “ Álljunk csak meg e soroknál egy pillanatra és próbáljuk megvizsgálni az okot, amiért e szerencsétlen emberek kényszerülve vannak ezen amúgy is kevés alamizsnát elfogadni. Ma arról már beszélni is felesleges, hogy valaki szándékosan, önhibájából munkanélküli. Ilyet csak a legsötétebb idióták állíthatnak, máma a munkanélküliség a legfájóbb kényszer, mely egyformán megalázza az emberiség egyszerűbb, vagy intelligensebb részét is Akik szakszervezeti segélyt nem kaphatnak, kénytelenek „blokkra“ szorulni, ha csak lopni, rabolni, vagy éhen pusztulni nem akarnak. (Ismétlem, e blokksegéllyel is csak szenvedéseiket tolják ki ideig-óráig!) A munkanélküliek egy része már szinte beletörődött alantas sorsába, a másik rész azonban még mindig szégyenli helyzetét, mintha ez csakugyan az ő hibája lenne. Aztán a blokkok kiosztási módja is a legarcpirítóbb, a legtöbb keserűséget okozó dolog ez alamizsnára rászorultaknak. E nézdegélő úriember bizonyára nem látott még fiatal lányokat, kik szebb, emberibb életre teremtettek, blokkosztáskor a Városmajorból távozva, keserű könnyeket sírni; intelligens, de kopott, fáradt ifjúkat sápadtan a szégyentől elosonni. Mert ha ő beleképzelni tudná magát ezen rajtuk kivül eső okokból nyomorba jutottak helyzetébe, akkor nem kívánná még a sok szenvedés mellé nekik az utcaseprést. Ami a köztisztaságot illeti, hát igen! Tényleg sok kívánni valót hagy maga után. Azonban ne feledjük, hogy városunk élén kormánybiztos áll, akinek ez a hatáskörébe tartozik és ő bizonyára nem szorul ezen névtelen úriember tanácsaira és megtalálja a módját maga is annak, hogy a nagyközönség panaszait esetleg több köztisztasági munkás munkába állításával orvosolja. Komárom, 1936. június 25. Gáborek Ferenc vasmunkás. A szerkesztőség megjegyzése: Készséggel adjuk le a fenti sorokat is, éppúgy, mint a nagyközönség részéről beérkezett minden panaszt, vagy hozzászólást: az audiatur et altera pars elvén állunk, mert az eszmék tisztázása végett mindkét félt becsületesen meg kell hallgatni. Mikor a Komáromi Lapok megnyitotta panaszkönyvét, azzal azt akarta elérni, hogy a nagyközönség hozzászólásainak helyet adjon és módot nyújtson mindenkinek arra, hogy véleményét kifejtse, tekintet nélkül arra, hogy a lapnak magának az illető kérdésekben mi az álláspontja. Azért is a „nagyközönség panaszkönyve“ ez. Tiltakoznunk kell azonban az ellen, mintha a Komáromi Lapok nem volna a munkásság mellett, vagy mintha a K. L. bármely cikkében csak halvány munkásellenes tendencia húzódnék is meg. Igenis: a K. L. a magyar munkásság érdekeit is védelmezi, melléáll a magyar munkásnak: világnézeti és osztálykülönbség nélkül minden magyar munkásemberért küzd s azt szeretné, ha minden magyar munkásnak munkája s jó keresete volna! Ebben a kérdésben pedig nem ismerünk politikát, csupán sorsközösséget! Ez a sorsközösség az, amely kell, hogy minden kisebbségi magyart összetartson! GrÉmiumi hivatalos közlemény A Komárom-Járási Kereskedelmi Grémium ösztöndíj-pályázatot hirdet »Fried Jenő 5000.— Ke alapítványa« kamat-élvezetére, (melyet az idén 500.— Kc-ra egészít ki) azon jó előmenelelű, 4 gimnáziumot végzett, bármely felekezetű tanuló részére, aki kereskedelmi pályát választva az 1936 —37. tanévre kereskedelmi akadémián, vagy kereskedelmi iskolában folytatja tanulmányait. A pályázat folyó év július hó 15-ig a grémium elnökségénél adandó be. Komáromba, esetleg valamely komárom-járási községbe illetőségű tanuló pályázhat. ❖ Ugyancsak pályázatot hirdet a Komárom-Járási Kereskedelmi Grémium azon szegénysorsú, jómagaviseletű, jeles tanuló számára, aki a helybeli Szt. Benedek-rendi főgimnázium IV. osztályát elvégezve kereskedelmi akadémiára vagy kereskedelmi iskolába lép át; nevezett helyett a grémium vállalja magára a tandíjfizetési kötelezettséget az első esztendőben a kereskedelmi akadémián, vagy kereskedelmi iskolában. Ha ily módon támogatott tanuló továbbtanulásában a grémium segítségére továbbra is érdemesnek mutatkozik, úgy a grémium pártfogását előreláthatólag továbbra is élvezni fogja. A pályázat ugyancsak f. év július hó 15-ig nyújtandó be a grémium elnökségéhez bélyegmentes kérvény formájában. — Uj postaügynökség Gúta ha tárában. Gúta községnek igen nagy a határa és tele van lakó- és tanyaházakkal, amelyek lakóinak sokszor félnapot kell gyalogolniok, hogy beérjenek Gútára. így aztán több tanyai iskolája is van Gútának. Most egy régi óhajuk teljesült a határban lakók egy részének, mert Seregakol pusztán postaügynökség nyilt meg e hő 15-én és Így a levelezés is gyorsabban fog most már menni.
