Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-17 / 49. szám

»KOMÁROMI LAPOK« 1986. június 17 2 oldat nevezetesen a következő árufajták szállításánál szűnt meg a szlovensz­­kói előny: aszbeszlcement íedőanya­­gok, kötél verő árük, f a (fűrészelt fa, talpfa, tűzifa stb,), gumikerék (pneu­­matik és külső gumi;, zsinórárú, víz­vezeték berendezéséhez szükséges árú, gáz- és villanyvezeték, központi fűtés és higiénikus berendezésekhez szük­séges árúk, samottégla és fémárú, mint amilyen a lapát, ásó, kapa, fej­sze, kalapács, szögesdrót, vasvilla, sárgaréz hálók stb. Ez a rendelkezés azt a következményt vonja maga után, hogy a szlovén szkéu vasútépí­téseknél és más középítkezéseknél használandó anyagot, szerszámot is túlnyomórészt a történelmi országok­ból fogják szállítani. Biztosítsuk választói jogunkat! Komárom, június 12. A fennálló törvényes rendelkezések értelmében az állandó választói névjegyzéket június i5-től június 22-ig bezá­rólag közszemlére teszik ki és pedig a városokban, így Komárom­ban is, a városi székházban, falvak­ban pedig a községházán, a községi elöljáróság helyiségében. A magyarság életérdeke fűződik ah­hoz, hogy minden választásra jogo­sult magyar testvérünk neve benne le­gyen a választási névjegyzékben, kü­lönben az esetleges választások kiírá­sakor elesik a szavazástól. Ezért felkérjük magyar testvére­inket, hogy okvetlenül győződje­nek meg arról, vájjon benne van-e nevük a választók névjegyzékében. Választói joguk van mindazok­nak, akik csehszlovák állampol­gárok, életüknek 21. évét ez év december 31-ig betöltik és legalább három hónapja, tehát 1936. már­cius 15-ike óta a községben tar­tózkodnak. Mindazok, akik nincsenek benne a választási névjegyzékben, de erre a jogosultságuk megvan, kér­hetik a jegyzékbe való felvételü­ket, szükséges azonban, hogy ál­lampolgársági bizonyítványukat és olt. ahol bejelentő hivatal van, a bejelentő lapot előmulalás céljá­ból magukkal vigyék. Mindazok, akik a választói névjegy­zékben szerepelnek, de a legutóbbi szavazásuk óta lakást változtattak, áj címüket ok­vetlenül jelentsék be, hogy a legközelebbi, bárminő válasz­tásnál a szavazólapok kikézliesítése kö­rül akadályok ne merüljenek fel. Na­gyon ajánlatos személyesen meggyő­ződni arról, hogy az adatok helyesen szerepelnek-e a jegyzékben, hogy az esetleg hibás adatok kijavíttassanak. Ez ügyben forduljanak bizalommal a válasz­tók a magyar nemzeti pártnak helybeli (Deák Ferenc ucca 3.) kerületi irodájához, valaminl a párt vidéki szervezeteihez és titkárságaihoz, amelyek a legna­gyobb készséggel nyújtanak minden magyar testvérnek felvilágosítást. Komáromban a választók jegyzéke megtekinthető a hivatalos órák alatt a városházán II. cm. 20. sz. helyiség­­lwm. Franciaország a bolsevizmus árnyékában. Az új francia kormány, Leon Blum kormánya, mingyárt uralomra jutása­kor születési ajándékul a danaidák ajándékát kapta: olyan sztrájkmoz­­galmai, amilyent méreteiben eddig Franciaország sohasem ismert. A sztrájkolok száma meghaladta a hal-, sőt később a nyolcszázezret is. Ennek a sztrájkmozgalomnak egyedüli vilá­gos oldala az, hogy aránylagosan csendes, a munkások letették ugyan a szerszámot és okkupálták is a gyá­rakat, de véres összeütközésre kévés helyen került sor. Ez a mostani fran­cia sztrájkol bizonyos mértékben ka­­rakterizálja. Ez titkos fenyegetés, jel­zés és egyúttal generális' vizsga, hogyan történne a közel jövőben a gyárak és vállalatok gyors és biztos birtokbavevése, lia újabb és szigo­rúbb lépéseket kellene leimie a mun­kásságnak a legutolsó tevékenységig: a szociális forradalomig. Csalhatatla­nul mulat minden jel arra, hogy ki­nek az akaratából keletkezeit az álta­lános sztrájk Franciaországban és hogy ki vezeti azt. Mert a francia sztrájkot a sztrájk-bizottságok vezetik élükön a kommunista képviselők­kel. Ne felejtsük el, hogy a szjtrájkinoz­­galom eredetileg a hadiiparban kez­dődött el, tehát abban az iparágban, melyben Franciaországban a legjob­ban vannak fizetve a munkások. Ezt a sztrájkot nem az éhség, a nyomor, vagy a kevés bér szülte! Ennek a sztrájknak a politikumban csírázott ki az alapja. A francia választási kam­pány álalt a szocialisták és a kommu­nisták régi kedvenc jelszavukkal agi­táltak ismét, azzá!, hogy birtokba ve­szik a hadiipart és államosítják. A bolsevizált párizsi munkásság a nép­front győzelme után azt várta, hogy a hadiipar azonnal államosítva lesz. Azonnal megalakították — természe­tesen a kommunistákból, — a sztrájk­­bizottságokat, amelyek világosan ki­mondták az új kormány felé a jel­szót, hogy az elnemzetlenített válla­latok az övék és az ő akaratukon fordul meg az üzlet, a forgalom kér­dése. Ezután a kezdet után indultak az események el és olyan mozgásba jöt­tek, melyek már félelmetes arányokat öltöttek. A sztrájk átterjedi más ipar­ágakra és vállalatokra is, sőt a fővá­rosból, a centrumból a provinciák­ba is. Érthető, hogy a túlraffinált sztrájkirányítók a valóságot elsötétít­ve szociális és. bérmozgalomnak tűn­niük föl ezl a szlrájkmozgalmat, hogy minél erősebben a kezükben tarthassák a munkásság félrevezetett részét és valószínűvé lehessék elöltük a sztrájk értelmét. Pedig Francia­­országban is, a polgári pártok sokban hozzájárultak a munkásság helyzeté­nek javításához. Az ügyes kommunista sztrájkrende­zők, a francia munkásság nagy ré­szében ezzel az optikai csalással el­érlek. hogy a tömegek azt hiszik, hogy elsősorban az ő szociális köve­teléseikről van szó. Pedig tulajdon­képpen ez semmi más, mint a kom­munista erőszak megjelenítése, mely nemcsak Leon Blum kormányát, de egész Franciaországot létében fenye­geti. De az iránt sincs kétség, hogy csak azért csendes ez a francia sztrájk, mert Franciaországnak szö­vetségese a szovjet és mert a fran­cia forradalom kitörése szabad kezet adna a szovjet legnagyobb ellensé­gének — a hitleri Németországnak. A kommunisták által kierőszakolt francia sztrájkmozgalom egyúttal egv gyors taktikai húzás is volt León Blum kormánya ellen. Ha ugyanis a sztrájkolok valamilyen engedmé­nyekéi harcolnának ki, vagy León Blum valósítaná meg egyik-másik szo­ciális reformtervéi, úgy a kommunis­ták azonnal a saját mellüket vernék és érdemül hoznák fel maguknak a sikert és hangoztatnák, hogy ez mind a sztrájkmozgalom nyomása alatt szü­letett meg. Ha pedig minden ba­bért . amit a helyzet megenged, le­aratnak. úgy fel fogják falni a fran­cia szocializmust. Világos, hogy a sztrájk likvidálásához és a megegye­zéshez el kell jutnia a francia belpo­litikának, mert a külpolitikai helyzet ezt kategorikusan sürgeti. De a gyá­rak okkupálasa és a vörös zászló ki­függesztése áltat szimbolikusan ke­resztülvitt bolsevista revolució min­dig — még ha el is múlik teljesen — fenyegetni fogja León Blum kormá­nyát, ha nem úgy táncol, ahogy ők fütyülnek. Leon Blum, akármilyen jó poli­tikus. mégis roppant nagy és kényes feladat elé kerüli és egész Európa kí­váncsian figyeli a francia belpolitikai élet fejleményeit. És azt, hogy Leon Blúmnak — bármennyire is fáj a szí­ve — sikerül-e kivezetni Franciaor­szágot a bolsevizmus árnyékából. — A Tuberkulózis Elleni Masaryk Liga helybeli fiókja folyó évi junius hó 21-én délelőtt 10 órakor tartja ren­des évi közgyűlését a Széchenyi u. 23. szám alatti szociális egészségügyi ház helyiségeiben, melyre az egyesület tag­jait ezúton is meghívja az elnökség. A Komárom-Csallóközi magyar tanítómegye közgyűlése Komáromban. — június 16. Igen látogatott s minden tekintet­ben eredményes közgyűlést tartott a Komárom-Csallóközi magyar lanitó­­megye múlt szombaton délelőtt a Jó­kai Egyesület kulturházának nagyter­mében. A gyűlésre a tanítómegye ta­nítósága majdnem teljes számban ki­vonult. Megjelent a gyűlésen Parassin Sándor járásfőnök, Kovács Alajos, a SZÁMTE elnöke, Király József espe­res, Markovics Ede tanfelügyelő s a tanítóság sok barátja is, annak jelé­ül, hogy fontosnak tartja a tanítóság nemzetépítő munkáját s együttérzé­sét fejezi ki velük. A gyűlési Wánkay László lendüle­tes szavai vezették be: elnöki megnyitójában a jó és a rossz sajtó­ról beszélt. A jó sajtó megkönnyíti a tanító pedagógiai munkáját, a rossz sajtó nagyon megnehezíti, a gyermek lelke igen fogékony s ha rémtörténe­teket olvas az újságban, akkor azok nagyon befolyásolják lelki fejlődését, örömmel állapítja meg, hogy a külön­féle kultúregyesülelek, a szülői szö­vetségek felismerték a tanítóság fon­tos szerepét a kulturális továbbkép­zés munkájában s számos pedagógust vonlak magukhoz. A magyar tanító­ságra a kultúregyesületekben való részvételből semmiféle liálrány nem származik. A SZMKE központi veze­tősége is együttdolgozik a tanítóság­gal. Az elnöki megnyitó után Szombathy Viktor a Jókai Egyesület nevében üd­vözölte a tanítóságot s felhívta figyel­mét a Jókai-szobor akcióra. Majd el­nöki bejelentések következtek, ame­­lyek során megállapították, hogy a tanítómegyének 300 tagja van jelen­leg. Markovics Ede tanfelügyelő szak­szerű s gondos utasításokat adott az ifjúsági könyvtárak felállításáról, a könyvek elbírálásáról. Mintegy 400 könyvre mondta ki a bizottság, hogy az iskolai könyvtárakban elhelyezhe­tők. Majd kiemelte, hogy különös örö­mére szolgáit az, hogy a járásfőnök a gyűlésen megjelent: 15 év óta először történik, hogy a komáromi járás fő­nöke megjelenik a tanítók gyűlésén. Parassin Sándor járásfőnök rögtön válaszolt az üdvözlésre s meleg sza­vakkal köszöntődé a tanítóságok ál­dási kérve munkájukra. ígérte, hogy tőle telhetőleg segítségül lesz a taní­tóság ügyeiben. Kovács Alajos, a SZÁMTE elnöke a pozsonyi Tanítók Házáról tartott beszámolót, majd több időszerű ügyről teli jelentést s kíván­ta, hogy az állam adjon ki pedagó­giai szaklapot, vagy fejlessze a Ma­gyar Tanítót. Herényi Gyula a galán­­tai könyvesboltról számol be, llideg­­hethy Nándor a számadásokat ismer­tedé. Majd Kovács József dunaszer­­dahelyi tanító tartotta meg magvas, nagy elismeréssel fogadott előadását a népnevelés és a népélet különleges kérdéseiről. Előadása komoly tanul­mány volt, amely nagy felkészültség­re vallód. Minden melléktekintet nél­kül foglalkozott a szlovenszkói ma­gyar nép életével, annak kérdéseivel s kifejtette, hogy a gazdasági kérdés az alapja a nép életének, ez okozza; nála a szellemi s az erkölcsi téren va­ló egyoldalúságot. Szólod a népmű­velési munka megakadályozóiról, s ki­fejtedé, hogyan lehetne jobbá, fris­sebbé lenni a népnevelést. Az értékes előadásnak különlegesen nagy sikere volt: Kovács József mélyen belelátott a probléma lényegébe. AZ ESTI HANGVERSENY. Szombaton este igen szépen sike­rült, színvonalas hangversenyt ren­dezed a tanítóság a Dalegyesület he­lyiségeiben, a tanítók jóléti intézmé­nyeinek javára. Wánkay László beve­zető szavai után Sehmidt Viktor ve­zénylete melled kétszer is fellépett a tanítómegye dalárdája: Hoppe négy magyar dalát, valamint Dankó-nőlá­­kat énekelt. A kevés próbalehetőség nem látszott meg a kiválóan készült dalosokon: preciz összhang, biztos ve­zetés jellemezte a dalosok felléptét: sok s megérdemelt tapsol kaplak. Uhereczkyné Nagy Stefánia egy Men­delssohn—Barthóldy s egy Chopin darabot játszott pompás művészi készséggel, belső álérzéssel. Kussányi József, a népszerű poéta saját versei­ből szavalt nagy hatással, melegen. Schmidt Viktor egy Kéter-darabot s. egy saját szerzeményt játszott fino­man hegedűn, Varga Lászlóné Kőrös Ida simulékony zongorakísérete mel­lett. Bajcsy Irén tanítónő betanításá­ban hat kislány szép s (mozgalmas rit­mikus táncot lejtett kedvesen. A mű­sor gyorsan pergett le. a rendezés, kitűnő volt. Utána parázs táncmulat­ság kerekeded, amely a hajnali órá­kig tartott. Most jön a szép nyár, használja ki az alkalmat: utazzék 1 Az utazási iroda olcsó és szép egyéni s társasutazásokat biztosit Önnek! Egyre többen érdeklődnek a Komá­romi Lapok utazási irodájának, a po­zsonyi Express úti irodájának (Po­zsony, Hotel Royal) rendezései iránt. Ez természetes is: most jön a nyár, a szép utazások ideje s igyekezzék mindenki kihasználni az alkalmat, hogy lásson idegen világot, hegyei, vagy tengeri. Az. utazási iroda egyéni és társasutazásokat bonyolít le, autó­­caron, hajóval, vasúton. Mindenütt jó ellátás, jő szállók és jó panziók. Az árak jutányosak. Az utazással szük­séges minden ügyet, (valutakérelem, szállóbonok \, stb.) elintézi az. iroda. Önnek csak írni kell * az iroda küldi a kész tervezetet. Prospektust ad kí­vánatra a Komáromi Lapok kiadó­hivatala. Amennyiben az irodának közvetlenül ír, ajánlatos a Komáromi Lapokra hivatkozni. Néhány út: Pozsony—Susak—Po­zsony, 198.—, Spalato: 258. —, Itaguza: 318.— korona a vasúti költség oda­­vissza. Hétnapi panzió a jugoszláv tengerpart legszebb helyein: Podgo­­ra, Krk, Cirkvenica, Baska, Selce, Hvar, Koreula, Malinska, Mbkarska, Hercegnőid, Spalato, Hétkastély, Ar­iié, Raguza: 210—320 korona. Szép hajókombinációk: egy bél Itá­liában, egy hét Dalmáciában: 880. —„ ehhez pireusi út összesen 1080 ko­rona. Grossglockner - Riviéra -Paris -Do­lomitok: 1880 korona. Egy hét a salz­burgi ünnepi játékok alall Salzburg­ban: 580 korona. Feketetengeri út: Várnában 11 nap 1050 korona. Kon­­tantinápollyal együtt 1150 korona. Ostendében 14 nap 1580 korona. Fran­cia tengerparton: a legdivatosabb Deauvilleben, Biarritzban 1980 2220 korona. Balaton, 14 nap 580 korona. Hét nap Svájcban 1180 korona. Ausz­triában 12 nap (XX) -700 korona. Olasz fürdőhelyeken 780—980 koronáig kél hél! Használja ki az alkalmat! — A komáromi Csehszlovák Vö­rös Kereszt Egyesület 1936. junius hó 28-án vasárnap délelőtt 10 órakor tartja rendes évi közgyűlését a város­háza nagytermében, melyre az egyesü­let tagjait ezúton is meghívja az el­nökség.

Next

/
Thumbnails
Contents