Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-06 / 46. szám

6. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1936. június 6. — A dunaszerdahelyi Legény­­egylet házfelavatása. A dunaszerda­helyi kath. Legényegylet uj otthonába vonult, amelyet igen szép ünnepség keretében szenteltek föl. Reggel ünnepi mise vezette be az ünnepséget, ame­lyen nemcsak a Legényegylet, hanem a többi szerdahelyi egyletek is meg­jelentek zászlók alatt. Majd az uj otthonba, amelyet gyönyörűen feldíszí­tettek ez alkalomra, vonult be az ün­neplő közönség, amely nemcsak zsú­folásig megtöltötte a helyiségeket, hanem még sok száz érdeklődő szo­rongott künn az uccán is a rossz idő dacára. Gadl Ferenc egyházkarcsai plébános szentelte föl az uj otthont, majd fölolvasták a több, mint 40 éves egyesület történetét, az egyházi ének­kar énekelt, majd az egyesület alapí­tójának, Szeiff Kálmánnak fölvirágzott arcképét leplezték le. Este „A gyónási titok áldozata“ cimü vallásos darab jól sikerül előadásával fejeződött be a szép és lélekemelő ünnepély. — Kath. szülők figyelmébe! A gyermek a család féltve lesett uj­­hajtása, a szülők drága gyöngye, ő sem maradhat el a vasárnapi „Kath. Sajtó“ nagy ünnepségéről; sok meg­lepetés várja őket. Kedves kath. szü­lők ! Mindenki hozza magával Isten­nek legdrágább ajándékát. gyermekét, mert egész kis gyárak szorgalmas kezei dolgoztak, hogy nekik is legyen örömük a „Kath. Sajtó“ nagy napján. Irgalmas nővérek zárdája. — Meghalt a vasárnapi autó— bicikli karambol áldozata. Megírtuk, hogy Pünkösd vasárnap Ribarics Fe­renc 22 éves komáromi nyomdászsegéd, örsujfalun lakó szüleitől kerékpáron jött be Komáromba s útjában, midőn a Duna mellett elhúzódó töltésről le­felé rohant, szembetalálta magát az országúton haladó autóval, amely a szerencsétlen nyomdászsegédet elgá­zolta. A kerékpárral haladó Ribarics kerékpárján nem volt fék, ami nagyban hozzájárult a szerencsétlenséghez. Ri­barics karját, lábát két helyen és fejét összetörte és életveszélyes állapotban szállították be a közkórházba, ahol három napi kínlódás után meghalt. A jobbsorsra érdemes, tragikus véget ért fiatalember kihűlt porrészeit pénte­ken délután helyezték az örsujfalusi róm. kath. temetőben igen nagy rész­vét mellett örök pihenőre. Elhunytát lesújtott szülei, hat testvére, sógora és a kiterjedt rokonság .gyászolják. Legyen siri álma csendes! — Tanulók lapunk nyomdájában. A komáromi községi fiúiskola IV. a) osztálya Wánkay László tanító és az V. o. elemi leányiskola dr. Soósné Mirkva Teréz vezetése alatt megtekin­tették lapunk nyomdáját, ahol hasznos magyarázatot szereztek a könyvnyom­tatásról és általában a nyomdatechnika mai fejlettségéről. — Mihola Gyuszi nótaestje a rádióban. Vasárnap, június 7-én dél­után 18 óra 10 perces kezdettel Mihola Gyuszi dr., a közkedvelt szlovenszkói magyar nótaszerző, legújabb szerzemé­nyeiből ad elő a pozsonyi magyar rádióban. Mihola Gyuszi maga énekli és játsza hegedűn nótáit a mikrofon előtt, mig a kíséretet Mózsi Károly és teljes cigányzenekara szolgáltatja. A hangverseny elé érdeklődéssel tekint a magyar nótát kedvelő közönség, mely­nek a tehetséges, fiatal szlovenszkói magyar zeneszerző már annyi kellemes estét szerzett. — Gyorsan eltűnt pénz. Novák János érsekujvári lókereskedő hazatért a vásárról és otthon nyomban meg­olvasta a készpénzét, 1700 Kő volt nála. Másnap elment hazulról és s pénzt a ruhájában hagyta. Novákné csak nagyon rövid időre távozott el a házból és amire visszatért, megdöb­benve vette észre, hogy a pénz eltűnt. Novákék egyik szomszédját fogták gyanúba, de az tagadja a lopást. A nyomozás folyik. — Magtárfoszíogatás. Vágvecsén hosszabb idő óta fosztogatták az Erdei­féle uradalom magtárát. Végre aztán sikerült elfogni a tetteseket Susiak Lajos, Hátas István vágvecsei legénye­ket és Rehát Róbert éjjeli őrt, akik felett most Ítélkezett a nyitrai bíróság s a vádlottak bűnösségét beigazoltnak látták és Susiakot és Hátast három havi, Rehátot egyhavi fogházra Ítélték. Elsötétitési gyakorlat Komáromban. Komárom város területén június 12-én, pénteken este féJ 10 órától fél 11 óráig elsötétitési gyakorlatot tar­tanak. A gyakorlat az egész járás területére kiterjed s erre nézve a já­rási hivatal a következő hirdetményt teszi közzé: Köztudomásra adatik, hogy 1936. év június hó 12-én (pénteken) éjjel 21.30 órától 22.30 óráig az egész ko­­márnoi járás területén (beleértve a rendőrbiztosság területét Komárnó­­ban) elsötétitési gyakorlat lesz. Az 1935. április 11-én kelt törvény 22. szakasza értelmében (egyetértve ako­­márnoi rendőrbiztossággal) az egész járás területén (tehát Komárno terü­letén is) az elsötétitési gyakorlat ke­resztülviteléhez a következő intézke­déseket rendelem el: 1. A megállapított időben az ösz­­szes községeket, telepeket, pusztákat és majorokat el kell sötétíteni; ágy a külső, mint a belső világítást. 2. Különösen a köztereket (uccákat) alaposan kell elsötétíteni, továbbá az udvarokat stb. Kivételt képeznek csak a fontos keresztező uccákon lévő »tá­jékoztató« lámpák, de ezeket is kék, át nem látszó szövettel kell betakarni. 3. 'Külső villany (gáz) vezeték ki lesz kapcsolva. 4. Autó, kocsi és egyéb közlekedő eszközök a községek (telepek) terü­letére való belépés előtt csak a vá­rosi lámpákkal világíthatnak, de eze­ket is legalább 500 méter távolságban a község előtt kék posztó szövettel kell betakarni és így lassan hajtani a községen keresztül és csak a község elhagyása után 200 m-re szabad a fényszórókat (reflektorokat) fölgyúj­­lani. 5. Belső világítást úgy magán he­lyiségekben (lakások, műhelyek, ga­rázsok, folyosók, udvarok stb.), mint közhelyiségekben (például iskolák­ban, hivatalokban, vendéglőkben, ká­véházakban stb.) okvetlenül el kell oltani, csak nagy szükség esetén sza­bad világítani, de akkor is úgy be kell takarni az ablakokat, hogy egy kis világosság (fény) se verődjön át kívülre. (Gyertyák használhatók, de ezeket legalább 3 méternyi távolság­ra kell elhelyezni az ablaktól és az ablakokat teljesen fénymentesen kell rolókkal bezárni (elszigetelni) és ahol ezek nincsenek, ott az ablakokat be­lülről alkalmas takaróval vagy pedig kemény papirossal (papundeklivel) el­látni.) í íj i 6. Szóval az egész községben figyel­ve ezt úgy az uccáról, mint a levegő­ből, repülőgépről, toronyból abszolút (teljes) sötétség kell hogy legyen. 7. A gyakorlat kezdése szirénákkal és ahol ezek nincsenek, trombiták 5—6 hosszú fúvása által lesz jelezve, vége pedig 5—6 rövid fúvással, ezt keresztülviszi a tűzoltóság. 8. Ezen jel hallatára mindenki köte­les elbújni a legközelebbi házban és ott a gyakorlat végét kivárni. Ellen­őrző szerveknek nem szabad senkit az uccán találni. 9. Ezen előírások nem vonatkoznak a vasúti épületekre és berendezések­re, továbbá motorkocsikra és más közlekedési eszközökre, amíg ezek a község keretein kívül hajtanak. Aki ezen hirdetményt és az elsö­tétítés keresztül viteléhez kiadott elő­írásokat megszegi, avagy ezeket el­hanyagolja, figyelmen kívül hagyja, az 1936. 82. sz. törvény 29. §-a értel­mében a járási hivatal (rendőrbiztos­ság) által 100.000 Kc-ig terjedő pénz­­büntetésre és 6 hónapig tartó elzá­rásra lesz büntetve, vagy ha a kihá­gás az iparűzésnél történik, akkor az iparengedély is meg lesz vonva. Komárno, 1936. június 3-án. Parassin Sándor s. k. járási főnök. — Az idén is lesznek Tatán sza­badtéri játékok. Az a nagy és mara­dandó emlékű siker, amely a tatai sza­badtéri játékokat követte, arra indította az operabarátok körét, hogy az idén is megrendezik a tatai Esterházyak gyö­nyörű parkjában a szabadtéri játékokat, amelyek az idén junius 11-én lesznek. Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Való igazság az, hogy a régi házak tulajdonasai tisztán vagyonkezelőik az ő házuknak. A háztulajdonosok egyebet se tesz­nek, mint a házbéreket bekasszálják és beszolgáltatják az állami és községi pénztárakba. Hogy azután marad-e ezen jövedelemből a megélhetésre, er­ről ne is beszéljünk, mert hiszen a kamatokat és a ház javítási költsége­ket se képes fedezni, ez az oka a sok rossz háznak, mert akinek egyebe sincsen, hát az honnét vegye a költ­séget, A régi háztulajdonosok bajait éppen a lakóvédelmi törvény okozta, s ez által nagy károkat okozott nemcsak a háztulajdonosoknak, de az államnak és a községeknek is. Az által, hogy a háztulajdonosok szabad rendelkezési jogában megkötve lettek, s a házakat magas adókkal megterhelte, megakadályozta az épít­kezési mozgalmat s növelte az állam és község büdzséje terhét a szaporodó munkanélküliség által. Milliárdok lettek arra fordítva, hogy új házak épüljenek, mi által az öreg házak tönkre lettek téve. Ezen az álla­poton segíteni kell, ha van pénz új házakra, akkor kell, hogy legyen ar­ra is, hogy a régi házak tönkretett tulajdonosain segítsenek. Bizonyos dolog, hogy a régi házak tulajdonosainak nem rózsás a helyze­tük^ s hogy ki vannak téve ama ve­szélynek, hogy dobra kerül az ő in­gatlanuk, miért nem védi a törvény a háztulajdonosokat is, hiszen ha a gazdálkodókra nézve moratórium van, miért ne lehetne a háztulajdosonok­­ra is. A háztulajdonosok éppen olyan adó­fizetői az államnak, mint a gazdál­kodók s akkor megérdemelnék az egyenlő elbánást, az állam védelmét. De hogy napról-napra elárvereznek házakat s tönkre tegyenek adóala­­kat, ez nem érdeke az államnak. A háztulajdonosok szomorú helyze­tét élénken dokumentálja a statisz­tika, mely szerint 1934. évben Szlo­­venszkón 367,000.000 Ke értékű ház került dobra, s ugyanezen évben 1,207.000.000 Ke kölcsön lett felvéve betáblázva. Az új háztulajdonosok se tekintsék a jövőjüket biztosítottnak. Szükség törvényt bont. Változott viszonyok kö­zött minden törvényt meglehet vál­toztatni. Mi lesz, ha akkor nem lesz­nek megszervezve? Egy bizonyos idő múlva az új házak tulajdonosai is régi házak, tulajdonosai lesznek. Akkor az­után hasznát fogják látni a mostani régi házak tulajdonosai által kiküzdött jogoknak. Európa egy államában már megnyirbálták jogaikat, amennyiben 180/o-os fegyverkezési adó lett kiróva. Hogy mit hoz a jövő, nem tudhatjuk. Szigorúan ügyelni kell arra, hogy a törvényeket betartsák. Kezdetben 15 évi adómentesség lett biztosítva, ké­sőbb, hogy kislakások épüljenek, az adómentesség 25 évre lett felemelve. Amikor már a kislakások állottak, egy hatóság azt villának deklarálta, minek folytán a 25 évből 15 év lett, vagyis 10 évi adómentesség kárba veszett. Ki biztosítja az új háztulajdonosokat, hogy ilyesmi meg nem történhetik? Feltétlenül szükséges tehát, hogy a törvényeket szigorúan betartsuk s má­sokkal is betartassuk és hogy az or­szágos szövetségbe bekapcsolódva szer­vezkedjünk, piert csak így tudunk célt elérni, s érdekeinket megvédeni. Komárom, 1936 június 4. Bocz Béla. — Siesta szanatórium Budapest, I. Ráth György u. 5. a főváros egyik legideálisabban fekvő és orvosilag leg­tökéletesebben felszerelt gyógyintézete. Bel- és ideggyógyászat, sebészet, szü­lészet, nőgyógyászat, urológia stb. Röntgen. Kémiai és mikroskopiai labo­ratórium. Elektrocardiograph (szivvizs­­gálój, Krogh féle alapanyagcsere vizs­gáló készülék. Enterocleaner (bélfürdő). Modern vizgyógyintézet. Orvosilag ve­zetett villanyüzemü konyha. Elsőrendű ellátás. 9700 négyszögöles park. Olcsó árak! Érettségi előtt Érettségi előtt történt — egy fél órá­val. Az első csoport már benn ült a bizottság előtt, mi pedig a folyosón ücsörögtünk. Magastermetű, huszonhároméves fiú következett utánam a névsorban. Ka­tonaiskolából jött át, csinos fiú volt és mindig szerelmes. Volt egy kis lapos zsebkonyakosüvege, amit állan­dóan magánál hordott és amíg drága jó tanáraink lelkesen magyarázták ne­künk Newton binomiális tételét, vagy fordították az Iliast, addig ő titokban nagyokat húzott a konyakjából és egy órakor rendszerint virágos hangulat­ban távozott az iskolából. Ilyen előz­mények után elképzelhető, hogy az érettségire nem készült el a legkitű­nőbben. Azapjától viszont rettenetesen félt: apja ezredes volt és időnként meg szokta pofozni otthon a gangon, a ház összes nőlakóinak szeme előtt, Most kék, zöld és sárga volt az iz­galomtól, reszketve kóválygott a fo­lyosón és percenként bekukkantott a terembe, ahol a másik csoport még javában felelt. Folyton sóhajtozott: — Ezt nem lehet túlélni... Vagy: — Bánom is én, jöjjön, ami jön, csak ennek az átkozott várakozásnak legyen már vége!... Végre odalépett hozzám: — Nézd, kérlek, — mondotta — ezek már legalább egy óra hosszat dadognak ott benn: gyere addig velem kártya zni! — Kártyáznia? — csodál leo ztam. — Most, pár perccel az érettségi előtt? — Igen most! Emberbaráti köte­lességet teljesítesz, hidd el! A kártya talán leköt egy kicsit, de ezt a vég­nélküli, irtózatos drukkolást úgysem bírom tovább. Mindig vajszívű fiú voltam: elmen­tem vele kártyázni. A »káa-betiisök vadul szónokoltak a díszteremben a reform-országgyűlésekről, meg Petőfi Sándor családi költészetéről, mi pedig eltűntünk a szomszéd, üres osztályban, tízfilléres alapon máriást játszani... A barátom eleinte nem igen tudott odafigyelni, — izgatta az érettségi — egymásután csinálta a vadabbnál va­dabb hibákat és negyedórán belül el­vesztett vagy három pengőt. Erre ma­gához tért kicsit, vigyázni kezdett, csapkodta a lapokat, kiabált és — vesztett tovább. Hiába, nem ment a lapja, i\em volt szerencséje. Csillogó szemekkel, kipirulton ült velem szemben. Nem gondolt már a világon semmire, nem törődött sem­mivel. Hirtelen nyílott az ajtó és a kü­szöbön megállt az osztályfőnökünk: Villogó szemekkel nézett végig mi ket­tőnket és négy kibicünket — hatan voltunk már akkor a csoportban — de azután csendes, fojtott hangon szó­lalt meg. — Ez aztán szép dolog!... Rohan­jatok azonnal érettségizni!... Erre váratlan dolog történt. A barátom vérvörös lett, felugrott a pádból, remegő kézzel csapta maga elé a kártyákat és dühösen ordítozni kezdett: — Most!... Most hív minket érett­ségizni?!?!... Pont, mikor nekem vég­re makkból negyvenem van?!... (b. h.) (§) Megtámadták a táncmulatság résztvevőit. Magánosok elleni erőszak, ingó vagyon rongálása és könnyű testi sértés vétségével vádolva kerültek a komáromi kerületi bíróság elé a Kolta községbeli Pintér István, Pintér József, Baják Mihály, Baják István, Bartók István, Levicska János, Krsák Ferenc, Garay Ferenc, Putnik Gyula, Horváth István, Hanich Ferenc és Hanich Imre, akik egyizben behatoltak a Slovenská Liga helységébe, ahol a tagok tánc­­mulatsága volt és erőszakos fellépésük­kel azt érték el, hogy a táncolók el­távoztak a teremből. A veszekedés hevében néhány Liga-tagot megtámad­tak, a ruhájukat megtépték s Mráz tanítónőn sérüléseket is ejtettek. A bí­róság előtt tagadták azt, hogy kihivő magaviseletét tanúsítottak volna s csak annyit ismernek be, hogy inni kértek a Liga helyiségében. Pintér Istvánt, Pintér Józsefet, Baják Mihályt, Bartók Istvánt, Levicska Jánost, Garay Ferencet 1—4 heti fogházra Ítélte a bíróság, a többit felmentette.

Next

/
Thumbnails
Contents