Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-06-06 / 46. szám
Lapunk mai száma a Jftvöheti tel jesMkdió-műsort tartalmazza Otvenhetedik évíolyam. 46 szám.____________________ Szombat, 1936. június 6. KOMAROMI LÁM POLITIKAI LAP. Me» temmamm awe Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Eelelfc főszerkesztő* GÁAL GYULA dr. Szerkesztő* HAH ANYA Y JÓZSEF dr. Főm unka társak* FÜLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal« Masaryfc-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer« szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Országos alakuló kongresszus. Az Egyesült Országos Kérész tény szocialista és Magyar Nemzeti Párt 18:16 június 2í-én, vasárnap d. o. 10 órai kezdettel rendezi Érsekújváron az Aranyoroszlán nagytermében országos alakuló kongresszusát, amelyre meghívjuk pártjaink összes helyi szervezeteit, törvényhozóit, tarloiaáiiygyülési, járási, községi és városi képviselőit. A kongresszus részletes tárgysorozatát és egyéb tudnivalókat legközelebb tesszük közzé. A kongresszusra szóló igazolványokat és belépőjegyeket az országos központok állítják ki és küldik meg a szervezeteknek a titkárságok útján. Testvéri üdvözlettel az előkészítő bizottság nevében: JAROSS ANDOR s. k., ESTERHÁZY JÁNOS s. b. móniában és szereiéiben, igazságosság-A generációs vita. (AL) Pünkösd vasárnapján »Problémavirágzás« címmel a ma oly divatos jobb- és baloldali megkülönböztetéssel foglalkoztunk. Nem kcvésbbé divatos és szélesebb köröket megmozgató kérdés a fiatalok és öregek között fennálló ellentét, illetve az apák és fiúk problémája. Ezt is sokan szeretik kiélezni és a fiatalok és öregek közé, így az apák és fiúk közé olyan választófalat állítani, amely szerintük le nem rombolható. Azt a kijelentést is gyakran hallhatjuk, hogy a fiatalok és öregek ellentéte különleges magyar probléma, mely azért támad föl jogosan és érthetően, mert a magyarság mai sívár helyzetéi az apák, az öregek bűneinek köszönheti és így a fiatalok, a fiúk természetszerűen vonják őket felelősségre és fordulnak ellenük. Ez a beállítás teljesen téves, mert a generációs problémát nemcsak a mi köreinkben találjuk meg, hanem győztes államokban, így Franciaországban, Angolországban és Amerikában is állandóan vitatkoznak, civakodnak, hosszú cikkeket írnak róla és úgy látszik, egyelőre ez a kérdés csak ott jut nyugvó pontra, ahol felsőbb hatalommal, az állam tekintélyével hallgattatják azt el. Nem újság az, hogy az apák és fiúk, az öregek és fiatalok között küzdelem folyik. Állandó ez a küzdelem a történet drámájában, ahol egyik nemzedék váltja fel a másikat. Természetellenes csak az, ha valamely apa neheztel fiára, hogy az néni gondolkozik és viselkedik úgy. mint ő és viszont, ha a fiú veti ugyanezt atyjának szemére. Természetellenes, mert hiszen lehetetlen már a lelki és testi struktúrának különbözősége miatt, hogy olyanok, akik között 29. 30 vagy negyven éves korkülönbség áll fönn, egyformán gondolkozzanak és cselekedjenek. Kornis Gyula, a nagytudású budapesti egyetemi tanár nemrég mélyszántáséi előadásban foglalkozott a fiatalok és öregek problémájával és ebben az előadásában tette többek között azt a rendkívül találó megállapítást: »A radikális csak még fiatal konzervatív, és a konzervatív csak megöregedett radikális. Természetellenes pszichológiai látvány — mondja továbbá —, ha a fiatalság nem reformszomjas, liánéin fásultan nyugszik bele a jelenbe. Az ifjúságnak a fejlődés lehetősége a legfőbb kategóriája.« Nem helyes úton jár tehát az az apa, aki olyan higgadtságot, megfontoltságot kíván meg a fiataloktól, mint «minő már csak az idősebbeknek lehet tulajdonsága, akikben megfogyatkozik az indulat, melynek helyébe a nyugodt megfontolás lép és akikben a sok tapasztalat alapján az óva-Komárom, június 5. Benes dr. köztársasági elnök az államvédelmi kölcsönről. Benes Ede dr. köztársasági elnök Belgrádba való elutazása előtt, csütörtökön este beszédet mondott a rádióban az államvédelmi kölcsönről és annak jegyzését mindenekelőtt erkölcsi kötelességnek jelezte. Hangsúlyozta, hogy a köztársaság szomszédaival barátságban akar élni, ellenfeleivel méltóan és megértőén ki akar egyezni s azok kormányzatát és jogait tiszteletben fogja tartani. Az erőszak ellen védekezni emberi kötelesség, különösen most, amikor a háború nagy barbárság volna. A köztársaság kormánya sohasem fog megfeledkezni kötelezettségeiről s minden lehetőséggel számot vetett. Egyes eshetőségekben a csehszlovák köztársaság számolhat Angolország és Franciaország jóakaratával, más eshetőségek részére nem mond le az Olaszországgal való együttműködés lehetőségéről. De arra is igyekszünk, — mondotta az elnök, — hogy A7érne!országgal tartósan megegyezzünk. Ugyanez uunatkozik Lengyelországra, Ausztriára és Magyarországra is. Majd hangsúlyozza az elnök, hogy a felfegyverkezés legfontosabb alkatrészét nem mindig a fegyvereknek, ágyuknak és repülőgépeknek kell alkotniok, hanem legfontosabb az erős, közös erkölcsi eszme, amelyet a cseh szlovák köztársaság n szabadság és demokrácia eszméjében lát. Szabad és demokratikus nép gyanánt akarunk élni és azt akarjuk, bőgj' ennek az államnak összes lakói kölcsönös har- I I osság helyettesíti az agresszív alkolóvágyat. Az idősebb korral jár, hogy az inkább analitikus mint szintetikus, hátra és nem előre néz, bírál és nem kezdeményez. Ha ilyenné lesznek a fiatalok, akkor nem olyanok, akikben öröme lelhetnék az apáknak és akiket a nemzet olyan virágainak tekinthetnénk, amelyekből értékes gyümölcsei válnak a nemzet fájának. Ezek az örökösen zsörtölődő, bíráló, kifogásoló fiatalok tulajdonképen fiatal öregek, de rosszabbak a valódi öregeknél, mert ami a valódi öregeknél esetleg természetes, az náluk lerban és kölcsönös megértésben éljenek: valóban mint egyenlők az egyenlők közölt. Annak különös hangsúlyozásával, hogy szavait különösen az állam német polgáraihoz intézi, hangsúlyozta. hogy kötelességeinek lojális teljesítése esetén egyetlen népet sem lehet megfosztani szabadságától. Az államvédelmi kölcsön útján az állam a munkanélküliséget szándékozik enyhíteni, — mondotta az elnök, — aki a következő szavakkal fejezte be nyilatkozatát: — Mikor az állam védelmére szükséges előkészületekről beszélek, az nem jelenti azt, hogy belátható időn belül konfliktustól kell tartanunk. Ellenkezően: mélyen megvagyok győzőt!ve arról és azt s.pha nem fogok szűnni hangsúlyozni, hogy a háborút meg lehet akadályozni, és erős a hitem, hogy meg is fogjak akadályozni, hogy meg fogjuk óvni a békét. A békéért való legnagyobb munka ma, hogy semmitől se tartsunk, hogy őrizzük meg bátorságunkat és szilárd jellemünket, hogy tartsunk ki a demokráciáért és az állam biztonságáért való harcban és ne csüggedjünk. Ez az év az átcsoportosítás esztendeje. Ebben az évben meg fogjuk látni, hogy elérkezünk-e már annak tel jes biztonságához, hogy Európában fennmarad a béke és ezért mondom: Kitartani a békéért való harcban és nem engedni! Meghosszabbították a felhatalmazási törvény hatályát. A képviselőház csütörtökön ülést tartott, amelyen a felhatalmazási törvény hatályának meghosszabbításáról szóló mészetellenes és valódi lényüknek megtagadása. Az ilyen fiatalok közölt találjuk azokat, akik magukat tudósoknak tartják, pedig csak tudákosafc. akik azt hiszik és hirdetik, hogy okosak, pedig legfeljebb okoskodók, sőt sokszor még ezt sem tudják helyesen csinálni, hanem tisztán okvetetienkednek. Nem lehet előttünk rokonszenves viszont az az öreg sem, aki fiatalosan viselkedik, bogy az ifjúság illúzióját keltse. Az ilyenre mondja Kornis Gyula, hogy: »a fiatalok presztizskellékeit ölti magára öltözködésében, mulatozásában, radikális életerővel kacérkodik, az »öreg ember nem vén ember« jelszavát szereli hangoztatni. Az ilyen önmagát voronovizáló öreg azt hiszi, hogy még fegyverrengető Achilles, pedig már fogatlan Thcrsites. Nem veszi észre, hogy a szépség erénye a fiatalság kiváltsága, míg hozzá inkább az erény szépsége illik«. Mindenki részére vezérfonal lehet az a következtetés, amelyet Kornis Gyula levon a sokat körülharcolt generációs problémáról. »Az az egészséges társadalom — mondja —, ahol arányosan érvényesül az ifjúság hamvas idealizmusa s kezdeményező ereje, a férfikor alkotóvágya, s az öregek tapasztalt bölcsessége és kritikai óvatossága. Mind a három életkor sajátszerű lelki alkatára szükség van: a háromnak kiegyensúlyozott szintézise a társadalom termékeny fejlődésének biztosítéka. Az öregeknek nem szabad görbe szemmel nézniük a fiatalok felfelétörő lelki dinamikáját: s a fiatalok sem lökhetik félre erőszakkal és tiszteletlenül az öregeket. Nem nézhetnek az élet folyójának kél partján egymással farkasszemet. Az eszményekbe vetett hitet nem monopolizálhatja a fiatalság: mert addig fiatal mindenki, amíg vannak ideáljai.« Nagyon jól tudja mindenki, hogy különösen a magyar fiatalságnak ma hihetetlenül súlyos a helyzete. Nem tagadja azt sem senki, hogy az idősebbek és öregek részéről történtek és történnek hibák, de — emberek vagyunk mindnyájan — nem mentesek ez alól a fiatalok sem és sajnos ök sem dicsekedhetnek azzal, hogy végtelenül bölcsek és feltétlenül hibátlanok. Az örökös szemrehányásokból azonban sohasem fakadhat termékenyítő eszmecsere és hasznot hajtó lett. És vájjon gomlolnak-e arra azok a fiatalok, akik az ilyen szemrehányásokban és vádaskodásokban engedik szabadra más téren sokkal jobban kamatoztatható ifjúi energiájukat, hogy egykor majd ugyanez lehet sorsuk az ő fiaik részéről, mi* kor majd ők lesznek az apák és »öregek«, mert legalább ezt az utóbbit — sajnos — senki sem kerülheti el. És gondolnak-e arra is, hogy ina bizonyos köröknek rendszeresen keresztülvitt törekvése az, hogy a magyar múlt és jelen közé éket verjenek és ebbe a programmjukba szervesen illeszkedik bele az is, hogy a mai magyar fiatalok ne szeressék, ue becsüljék, hanem támadják és elítéljék az öregeket és ezek között apáikat is. Az a szintézis, amelyet Kornis Gyula említ, legyen egyaránt ideálja bármely korú magyarnak; akkor mellőzni tudjuk a generációs problémának minden bántó és fájó hajtását.