Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-06-03 / 45. szám
Otvenhetedik évfolyam. 45. szám. Szerda, 1936. júnina 3. KOMAROMI LÁM POLITIKAI LAP. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Belelős főszerkesztő*! GAAL GYULA dr. Szerkesztő*» BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak*! FOLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. POLITIKAI SZEMLE Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kö, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Kö. - Külföldön 120 Kö. Egyesszám ára 1 korona. A becsületes adózó Komárom, június 2. Az állam elsőrendű érdekét: közbiztonságát képviselő államvédelmi kölcsönről szóló törvényjavaslatot a törvényhozás mindkét háza gyorsított eljárással elfogadta s a kormány a kölcsön jegyzésére nézve megtette a szükséges intézkedéseket is. Az állam védelmére szolgáló kölcsönről a magyarság pártjainak képviselői úgy a képviselőházban, mint a szenátusban kifejtették álláspontjukat, erre nézve tehát szükségtelen ismétlésekbe bocsátkozni. Itt most arról akarunk szólani, amit a jegyzéssel kapcsolatban a kormány kilátásba helyezett, nevezetesen azokról a kedvezésekről és amnesztiákról, amelyeket a kölcsön jegyzésével kilátásba helyeztek s amelyek tagadhatatlanul előnyt jelentenek a kölcsönt jegyzők számára. A különleges kedvezmény abból áll, hogy a kamathozadékot mentesítik a jövedelemadó alól, az amnesztia pedig abból, hogy az adózó állal háromszázalékos államvédelmi kölcsön jegyzésére felhasznált, eddig eltitkolt jövedelmek és hozadékok s vagyonok, továbbá az ezeknek megfelelő forgalmak az 1935. évben mentesek a jövedelem-, kereseti-, forgalmi- és fényűzést adók alól. Sőt még azzal az amnesztiával is jár ennek az államvédelmi kölcsönnek jegyzése, hogy az említett jövedelmek, hozadékok és forgalmak 1935. és régebbi években való eltitkolása miatt bűnvádi eljárás nem indítható. Az állam tehát nagy kedvezésekben részesíti azokat az adózókat, akik az állammal szemben eddig nem teljesítették teljes mértékben kötelességüket és alkalmat nyújt nekik arra, hogy ezt a viselkei désüket a kölcsön jegyzésével jóvátegyék. Remélhető is, hogy ez a jelentős kedvezés biztosítani fogja a jegyzés sikerét. Mikor az állam ezen intézkedéséről írunk, önkéntelenül is eszünkbe jutnak azok a polgárok, akikkel szemben soha sincs semmiféle gondja az államnak, akik szó nélkül, rendesen eleget tesznek kötelességüknek, akikről nem kell csinálni aktákat, akikkel csak évenként négyszer kell foglalkozni az adóhivataloknak, akkor is abból a célból, hogy a törvényes időben befizetett különféle adóikat javukra írják, akikről nem tudnak a hivatalok vezetői, az előadók és titkárok, akik élnek és végzik dolgukat, teljesítik államfentartó feladatukat és erős pilléreit képezik az államnak. A becsületes adózókra gondolunk, akikről meg szoktak feledkezni s akiknek nem juttatnak semmiféle kedvezéseket, mert azok nincsenek adóhátralékban, azok ellen nem kell folytatni végrehajtási eljárást, azok ellen nem kell kitűzni árverést, mert azok, ha még oly súlyos gazdasági helyzetben vannak is, kö-Komárom, június 2. Érsekújvárt junius 21-én tartják egyesült pártjaink az alakuló kongresszust. Az egyesült magyar keresztény szocialista és magyar nemzeti párt szervező bizottsága napokban tartott ülésén letárgyalta és elfogadta az egyesült párt szervezési szabályzatát, valamint a párt programját és úgy határozott, hogy az egyesült párt alakuló kongreszszusát június 21-én Érsekújvárra hívja egybe. Ahol legnagyobb a munkanélküliség, ott kell felhasználni az államvédelmi kölcsönt. A szenátus pénteki ülésén foglalkozott az államvédelmi kölcsönnel és a vitában a magyar pártok részéről Hokky Károly szenátor kijelentette, hogy a magyar kisebbség nem foglal állást a kölcsön ellen, de nem lehet rossz néven venni, ha csak keveset fog a kölcsönre jegyezni, mert el van szegényedve. A szenátus az előadó zárszava után a javaslatot mindkét olvasásban elfogadta és tudomásul vette Kalfus dr. pénzügyminiszternek nyilatkozatát is. Elfogadta a szenátus azt a határozati javaslatot is, hogy a kölcsön felhasználása során első sorban azokat a területeket vegyék figyelembe, ahol nagy a munkanélküliség és részesítsék előnyben azokat a gyárakat, melyek a munkanélküliség által legjobban sújtott vidékeken vannak. Június 8-tól július 11-ig tart az államvédelmi kölcsön jegyzése. A sajtó képviselői megjelentek a pénzügyminisztériumban, akiket Kalfus dr. pénzügyminiszter fogadott s részletesen tájékoztatta őket az államvédelmi kölcsön kibocsátásával kapcsolatban fölmerült kérdésekről. A pénzügyminiszter az államvédelmi kölcsön anyagi és erkölcsi jelentőségét fejtegette, amely kölcsönnek a célja az igen komoly külpolitikai események fejleményeként beállott időben az államot minden esetre bebiztosítani. Hangsúlyozta, hogy a köztársaságot a védelem szempontján kívül egyéb szándékok nem vezetik. Az államvédelmi kölcsön abban az időben jön, telességünknek tartják az államnak megadni azt, ami az államé. Aki elmaradt az adójával, annak segítségére vannak, aki eltitkolja jövedelmét és így sikerül kimenekülni a teher alól, annak külön alkalmat adnak arra, hogy az eltitkolt jövedelmét használja fel államkölcsön jegyzésére, de természetes, hogy attól, aki rendesen fizeti adóját, joggal elvárják, hogy a jegyzésben minél nagyobb részt vegyen s bizonyára így is fog az történni: a becsületes adózó ebben a tekintetben is megállja a helyét és tudni fogja kötelességét. De amikor már minden oldalon a gazdasági javulás fejlődése észlelhető. Ez a fejlődés mindenben megnyilvánul, többek között adóbevételek emelkedésében is. Itt rámutatott a pénzügyminiszter arra, hogy az áprilisi adókimutatás 509 millió korona javulást mutat, amelyből 449 millió korona esik az egyenes- és forgalmi adóm. A pénzügyminiszter szerint ez a kedvezőbb eredmény a skontók és bonifikációk, valamint a különféle amnesztia intézkedések folytán volt elérhető. Ebből a szempontból tehát az államvédelmi kölcsön feltételei sokkal kedvezőbbek, mint a munkakölcsönéi voltak. A pénzpiac nyugodt és kiegyensúlyozott és a nemzetvédelmi kölcsön kibocsátása ezért semmiféle megszorításokat nem hoz magával. Az állampapírok piacán a fejlődés nyugodt és teljesen stabil is marad. Az államvédelmi kölcsön jegyzése június 8-án kezdődik és július 11-ig tart. A pénzügyminiszter utalt azokra az eredményekre, amelyek az államvédelmi kölcsönből a gazdasági életben várhatók, mert abból minden termelési ágnak csak haszna van. A pénzügyminiszter útalt a kölcsönjegyzés előnyeire és az azzal kapcsolatos amnesztia-intézkedésekre. Kijelentette, hogy a pénzügyi szakkörök vele együtt megvannak győződve arról, hogy az államvédelmi kölcsön jegyzése eredményes lesz, amelyet már előre meghatároz a nagy érdeklődés és főkép a köztársaság érdeke. Nincs főiskolai tanszéke a magyar nyelvnek és irodalomnak. A szenátus kulturális bizottsága a napokban ülést tartott, melyen az egyetemi tanársegédek illetményeinek rendezéséről szóló képviselőházi határozatot tárgyalták. A vitában Hokky Károly szenátor fejtette ki az egyesített magyar pártok nevében a magyar kisebbség álláspontját, melynek lényege a következő: — Mi magyarok — úgymond Hokky — közel egymilliónyian vagyunk a csehszlovák köztársaságban, még sincs egyetlen főiskolánk vagy akadémiánk. Sőt még egy tanszéke sincs a magyar nyelvnek és irodalomtörténetnek. Egyenesen komikus, hogy Schmilauer Szerkesztöség és kiadóhivatalt Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton és Jüncsovics urak adják elő a magyar irodalmat és csehszlovák nyelven vizsgáztatják a hallgatókat a magyar nyelvtanból. Az első nem tud magyarul, a másik, — ha magyarul szólítják meg — szlovákul válaszol. Ilyen körülmények közölt hogy ítélhetik meg, hogy valaki képes lesz-e előadni a magyar nyelvtant s a magyar irodalmat a középiskolákban, ha maga a vizsgáztató nem tud magyarul. — A csehszlovákiai egyetemeken mintegy hatvan egyetemi hallgató van, aki a magyar nyelvet és irodalmat hallgatja. Ilyen viszonyok között elképzelhetetlen, hogy valaki komolyan készülhessen a későbbi tanári munkára. Szemináriumi gyakorlatok egyáltalán nincsenek, ha vannak,, úgy számba nem vehetők. Egyenesen nevetséges a magyar szemináriumi gyakorlatokra a költségvetésben előirányzott összeg. Egyezer koronával igazán semmit sem lehet csinálni. Angol szemináriumi gyakorlatokra 3000 korona van felvéve s ugyanannyi a héber szemináriumi gyakorlatokra is. Szociális szempontból meg tudnám szavazni a javaslatot, mely javít az asszisztensek rózsásnak nem mondható helyzetén, de magyar kisebbségi szempontból nem fogadhatom el. Krofta külügyminiszter Beck lengyel külügyminiszter belgrádi útjáról. Mint ismeretes, Beck lengyel külügyminiszter a napokban meglátogatta Stojadinovics jugoszláv belügyminisztert Belgrádban. A lengyel külügyminiszternek eme útjához különböző magyarázatokat fűztek. Krofta dr. csehszlovák külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságának pénteki ülésén a külügyi expozé fölött tartott vitában záróbeszédet mondott, amelyben kitért a lengyel külügyminiszternek belgrádi útjára és ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Beck külügyminiszter látogatását nem szabad túlbecsülni. Udvariassági látogatás volt. Jugoszláviának valamelyes elhajlásáról Lengyelország felé beszélni sem lehet. A szovjetközösséghez való viszonyt illetőleg is megvan az egység, mely azt jelenti, hogy Jugoszláviának nincs kifogása az együttműködésünk s a szovjetköztársasággal kötött szerződésünk ellen, mindezzel egyetért, bár ő maga belső okokból ezt a politikát heti? Bizony elérkezett már annak az ideje is, hogy a becsületes adófizetőre is gondoljanak, mert ha már érdemnek nem is tudják be állampolgári kötelezettségüknek pontos teljesítését, legalább részesítsék őket olyan előnyökben, amelyek a súlyos anyagi viszonyok között az ő helyzetükön is segítenének és biztosítanák részükre annak a lehetőségét, hogy kötelességüknek mindenkor pontosan megfelelhessenek. A becsületes adófizetőre is ráférne már némi kedvezés. vájjon ethikai szempontból nem lehet-e visszás dolognak tartani azt a helyzetet, amely ezáltal keletkezik? Annak javára dolgoznak, aki vét a törvényes rend ellen és minden kötelezettség annak a nyakába szakad, aki amúgy is maradéknélkül teljesíti azt, amit számára előírnak, amit tőle követelnek. Vájjon az adómorál szempontjából nem adhat-e aggodalomra okot az ilyen intézkedés, mely, dacára az állam nobilis gesztusának, a rossz adófizetőket kötelességeik további negligálására indíthatja s a célbavctt terv kivitelét kétségessé te-
