Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-02 / 36. szám

Lapunk mai száma a jfiirőheti teljesRádió-másort tartalmazza Otveiihetedilí évfolyam. 36. szám._______ Szombat, 1936. május 2. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Belelte Itezerkesztte GAAL GYULA dr. Szerkesztői BARANYAI JÓZSEF dr. Főmunkatársak: FCLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. POLITIKAI SZEMLE Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel eflész évre SS K£, félévre 40 K6, negyed­évre 20 K6. - Külföldön 120 K5. Egyesszám ára 1 korona. „Boldog“ Szlovenszkó. Komárom, május 1. (AL) A népjóléti miniszter nemrég Pozsonyban járt és nagyobb beszéd­ben szólott gazdasági és népjóléti kér­désekről. Szerinte Csehszlovákia gaz­dasági helyzete már állandóan javul, a legsúlyosabb nehézségeket már si­került leküzdeni. A kivitel fokozása érdekében a kormány mindent meg fog tenni és — mondotta Necas népjóléti miniszter — Szlovenszkó és Ruszinszkó, de az egész köztársaság szempontjából is nagy jelentősége van annak, hogy Csehszlovákia mielőbb kössön kereskedelmi szerződést Ma­gyarországgal. A népjóléti miniszter­nek ezt az utóbbi kijelentését nyu­godtan aláírja mindenki, mert a ma­gyar politikának egyik sarkalatos kö­vetelése az, hogy a szomszéd álla­mokkal, így elsősorban Magyaror­szággal rendezett kereskedelmi kap­csolataink legyenek. Ebből csak hasz­na lenne az egész köztársaságnak, de különösen Szlovenszkónak és Ruszin­­szkónak. Egyes lapok a népjóléti miniszter beszédével kapcsolatban már ékes dithirambusokban zengedeznek him­nuszokat Szlovenszkó fejlődéséről. A kormány átvételekor maga Ilodzsa miniszterelnök is paradicsomi bol­dogságot ígért Szlovenszkónak. Ezzel szemben Necas népjóléti miniszter megállapítja, hogy Szlovenszkóban a vállalatok egész sora megszüntette te­vékenységét és bár szerinte ilyen tü­netek a történelmi országokban is előfordulnak, a népjóléti minisztéri­um a kereskedelmi minisztériummal együtt meg akar ragadni minden esz­közt, hogy megakadályozza itt az üzemek további korlátozását vagy be­szüntetését. A Vág és a Garant völ­gyében pótgyáriparok létesítéséről is gondoskodik a kormány. A népjóléti miniszternek ezek a kijelentései beis­merései annak, hogy Szlovenszkó mindezideig mostohagyermeke volt a köztársaság gazdasági kormányzatá­nak, paradicsomi állapotokról itt szó sem lehet, sőt most már az állam ál­talános érdeke is megköveteli, hogy Szlovenszkóra nagyobb gondot for­dítsanak és megakadályozzák továb­bi leromlását. Mikor egy-két hónap elölt arról volt szó, hogy a szlovák néppárt be­lépjen a kormányba és a szlovák néppárt ennek egyik előfeltételéül az autonómiát követelte, kormánykörök ezt a követelést azzal utasították el, hogy Szlovenszkó nem tudja eltartani önmagát és Szlovenszkóra az állam ráfizetni kénytelen. A szlovák nép­pártnak a kormánnyal tárgyaló ki­küldöttei ekkor kimutatták, hogy Szlovenszkónak az állami jövedel-Komárom, május 1. Az egyesillt magyar pártok dek­larációja az államvédelmi javas­latok tárgyalásán. A képviselőház keddi plenáris ülé­sén került tárgyalásra az államvédel­mi javaslat, amelynek vitájában Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, az egyesült keresztényszocialista és ma­gyar nemzeti párt nevében a követ­kező deklarációt terjesztette elő: — Az állam biztonságát szolgálni akaró intézkedésektől a magyarság nem fél és nem fél a kémkedést el­fojtó büntetésektől sem, mert a ma­gyarság históriája és tragédiája mu­tatja, hogy a magyar esküjét megtart­ja és nem kémkedik. A magyarság fél azonban attól, hogy ez a törvény olyan közszellemet fog teremteni a közigaz­gatásban és az állami élet működésé­ben, amely azokat az elsődleges jogo­kat, amelyek az állam alaptörvényé­ben, az alkofmánytevélbcn intézmé­nyesen biztosítva voltak, kicsavarja a nemzetiségek kezéből. — Épen ezért tiltakozunk a közvéle­mény előtt minden olyan törvény meghozatala ellen, amely az emberi szabadság, a törvény előtti egyenlőség, a bíróság előtti védekezés szabadsága és a tulajdonjog alapelvei ellen irá­nyul. Az ilyen terv nem egyéb, mint megtagadása mindannak, amit a cseh­szlovák állam létrejöttekor alkotmá­nyában szabadságjogokban a nemze­tiségeknek a világ közvéleménye előtt megigért, megtagadása a demokrácia örök érvényű elvének s útja a dikta­túrának. Machnik nemzetvédelmi miniszter az államvédelmi javaslatokról. A köztársaság oltalmáról szóló tör­vény kiegészítésére vonatkozó s a kém­kedés és a katonai árulás bűntettének megszigorító novella és államvédelem­ről szóló törvényjavaslatok képviselő­­házi együttes tárgyalásán felszólalt Machnik nemzetvédelmi miniszter is aki beszédében kifejtette, hogy a tör­vényjavaslat az alkotmány mellett az állam egyik legfontosabb törvényho­zási alkotása. Célja az állam védelmé­nek és önállóságának biztosítása. Ez­után a legutóbbi 150 év eseményeivel foglalkozik, majd a világháborúval, mely a csehszlovák önállóságot megte­incknck legalább is 24.7 százaléka jár. Szlovenszkó lakosainak száma az egész állam lakosságának 23 szá­zaléka, Szlovenszkó területe az egész állam területének 35 százaléka, Szlo­venszkó adózóképessége pedig 16 szá­zalék. Ezeknek a tételeknek közép­­arányosa az említett 24.7 százalék. Ilyen arányban azonban Szlovenszkó sohasem részesült a beruházásokból remtelte. Elfogadtuk, — úgymond — azt az alapelvet, hogy demokratikus és összes lakosaival szemben igazságos államot építsünk ki. Erre igyekezett Masaryk elnök és erre igyekszik a mostani elnök is. Mindketten nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bebizo­nyították, hogy célunk a demokratikus békeköztársaság. Nem mulasztottunk el alkalmat, hogy hozzá ne járuljunk a béke biztosításához. A köztársaság elnöke külügyminiszter korában szá­mos példáját adta ennek. Ez az akarat azonban nem volt meg mindenütt és ezért elsősorban a védelemről kell gondoskodnunk. A katonai igazgatás évek óta min­dent megtett a hadsereg fejlesztésére. Az állam védelmére azonban nem ele­gendő egyedül a hadsereg. Ma egész nemzetek és az államok s összes la­kosai harcolnak. A törvényjavaslat az összeseknek az állam védelmében való részvételét akarja biztosítani. Sok he­lyen kétség keletkezett, hogy szük­séges-e mindez? Őszintén kivánja, hogy ne legyen erre soha szükség, hogy ne kerüljünk háborúba. Nem fogjuk azt hirdetni, de nincs meg mindenütt ez az akarat. Tudjuk jól, hogy körülöttünk leplezve és nyíltan nagy katonai előkészületek folynak s ezért a védelmet idejekorán elő kell készíteni. A nemzetgyűlés ellenőrző joga csorbítatlanul megmarad, a tör­vény mindenkire kivétel nélkül nagy kötelességeket és terheket ró és min­denkitől maximumokat követel. Ter­mészetes, hogy az első intézkedéseket a határokon kell megtenni és egészen mindegy az, hogy kik vannak a hatá­ron túl. A rendelkezések egyenlő mó­don érintik a cseheket és szlovákokat, valamint a kisebbségekhez tartozókat is. Az egész lakossághoz fordul, hogy a törvényjavaslatot úgy fogadja el, hogy barát és ellenség is lássa, hogy az állam védelmére mindent meg fo­gunk tenni. Pajor Miklós szenátor bírálata az 1934. évi zárszámadásról. A szenátus zárszámadási vitájában résztvett Pajor Miklós dr. magyar sze­nátor, aki az 1934. évi zárszámadást alapos bírálat alá vette. Hangsúlyozta, hogy az 1934. évi zárszámadás 1,384 milliós deficitje főleg azért állhatott elő, mert nincs független állami szám-és azokból most is csak 14 százalék jut neki. Hasonló az eset pl. az isko­laügyi kiadásokkal, melyből szintén csak 14 százalék esik Szlovenszkóra. Ugyanilyen aránytalanság mutálható ki, már amennyire az a költségvetés alapján lehetséges, egyéb szakokban és ágazatokban is. A legutóbbi hivatalos kimutatás sze­rint a köztársaságban a munkanélkü-Szer kész tőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton liek száma csökkent ugyan, dcSzlo­­venszkón még mindig aránylag nagy számban, jóval többen mint százezren vannak munka nélkül. A népjóléti miniszter hangsúlyozza, hogy az utób­bi években csak Szlovenszkóban tör­téntek nagyobb arányú vasút- és út­építési munkálatok. Szerinte ilyen és egyéb munkálatok révén Szlovcnsz­­kóban 45 ezer munkanélküli jutott foglalkozáshoz, további közmunkák révén pedig még 12 ezernél több mun­kanélküli személy remélhet keresetet. Ezeknek a munkálatoknak kedvező eredményét bármennyire keressük is, még nem igen tudjuk látni. Fellendü­lést nem igen tapasztalunk. Régeb­biek és nem olyan könnyen meg­­szüntethclők ennek az okai. Isme­retes, hogy ha Szlovenszkóban na­gyobb arányú közmunkákat indíta­nak meg, a munkásoknak egy részét, különösen az clőmunkásokat, Morván túlról hozzák ide. Az ezekkel a mun­kálatokkal kapcsolatos szállításokból nagyon sokat juttatnak a Csehország­ból ide telepedett cégeknek. Ezek­ben az esetekben tehát a kiadás Szlo­venszkó terhére esik, de a jövedelem és a vele kapcsolatos adó a történel­mi országoknak jut. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a szlovenszkói közalkalmazottak sorában nagyon so­kan a történelmi országokból szár­maznak, így például a csendőrségnek és a pénzügyőrségnek több mint 80 százaléka, a hivatalnokoknak pedig 43 százaléka Morván túlról való, akik sok szükségletüket nem Üt Szlovensz­kóban szerzik be és esetleges feles­leges pénzüket sem itt költik cl. A Szlovcnszkóból származók rendesen alacsonyabb fizetési osztályokban szolgálnak és így fogyasztó képessé­gük is sokkal csekélyebb, mint az ide helyezetteké. Kedvező jelenséget lát a népjóléti miniszter abban is, hogy emelkedett a szociális biztosító tagjainak száma. Nem kételkedünk abban, hogy ez így van, de vájjon mennyivel apadt elő­zőén ez a szám és elérte-e már régi nagyságát? De egyébként is nem lá­tunk éppen valami biztató jelet ab­ban, ha mindenki például a nyugdíj­biztosítóba tolong, mert ez azt bizo­nyítja, hogy ma önálló gazdasági lét megalapozásának kockázatát alig me­ri valaki is vállalni. Szeretnők osztani Necas minisz­ternek Szlovenszkó tekintetében táp­lált optimizmusát, de nem tehetjük. A kormány most toldoz-foldoz és úgy ahogy iparkodik jóvátenni a régi bű­nöket és mulasztásokat. Nagyvonalú gazdasági koncepciója azonban Szlo­venszkó részére most sincs és ezért csak kortes-beszédekben és a türel­mes papiroson fogja megállni helyét az oly kellemesen hangzó »boldog« jelző Szlovenszkó előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents