Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-29 / 35. szám

1 •K» Otvenhetedlk évfolyam.__________________3g. szám.______________________Szerda, 1030. 6priH« 29. ÜMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetést ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 89 Kö, félévre 49 Kö, negyed­évre 29 Kö. - Külföldön 129 Kö. Egyesszám ára I korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Belelő« főszerkesztős GAAL GYULA dr. Szerkesztői BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársai« FCLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ *. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Uj népszövetség Komárom, április 28. A sok kudarc, amely a népszövet­séget az utóbbi hónapok alatt érte, nagy lehangoltságot keltett a tagál­lamok képviselőinél, akik annál job­ban elkedvetlenedtek, amikor a fran­ciák részéről azt a kijelentést haiot­­ták, hogy Franciaország inkább ki­lép a népszövetségből, ha a Rajna­­vidék biztonságának megőrzésére néz­ve a népszövetségi hatalmak nem a francia álláspontot teszik magukévá. Ezt ugyan az első pillanatban puszta fenyegetésnek vették, azonban a tár­gyalások későbbi folyamán arról kel­lett a hatalmaknak meggyőződniük, hogy Franciaország egész komolyan gondol arra az eshetőségre, hogy ott­hagyja Genfet. Legutóbbi angol Iapjclenlések pe­dig arról adnak bírt, hogy Anglia kormányköreiben szintén felvetették azt a gondolatot, hogy a britt biroda­lom is elhagyja a népszövetséget, mi­vel az ottani meddő viták és főképen az Olaszország elleni szankciók ügyé­ben tapasztalt eredménytelenség lehe­tetlenné teszik Angliának a népszö­vetségben való további benlmaradá­­sát, hacsak a továbbiakban nem akar­ja tekintélyét kockára tenni a világ előtt. Anglia látja, hogy a népszö­vetség tagjait nem lehet megnyerni azoknak a javaslatoknak, amelyeket az olasz megtorlások kiterjesztésére feltétlenül szükségesnek talál és a sok huzavonából arra a következtetésre jut, hogy a mai népszövetség olyan szervezeti hibában szenved, amelyet a népszövetségi alapokmány rendel­kezéseivel sem lehet kiküszöbölni. A lizenhármas bizottság békítési kí­sérleteinek meghiúsulása a legtelje­sebb zavart idézte elő s most már a május 11-ére elhalasztott tanács­ülésig nem is várható semmiféle vál­tozás a zűrzavaros külpolitikában. A helyzet csak Olaszországnak kedvez, amely Abesszíniában a végső csapást akarja ellenfelére zúdítani s lehet, hogy mire a népszövetség tanácsa egybegyül, már nem lesz szükség bé­keközvetítőre sem. Angliának Abesz­­szinia védelmére indított akciója nem járt eredménnyel, ez a szerencsétlen ország immár nem kerülheti cl vég­zetét. Mindezek a tények válságos helyzetbe sodorták a népek nemzet­közi szövetségét s ma már Anglia azon gondolkozik, hogy új népszö­vetséget kell alakítani, amely vala­mennyi áilam érdekeit egyforma mér­tékben, igazságos módon s az egyen­jogúság elvének érvényesítésével lesz képes megvédeni. Angliának, amely egy idő óta át­vette Franciaországtól a kezdemé­nyezést, ez az új kezdeményezése minden tekintetben indokolt. A nép­­szövetség ideális elgondolásból szü­letett. Az volt a célja, hogy legyen egy olyan nemzetközi szerv, amely elé a nemzetközi politikában feline-POLITIKAI SZEMLE Komárom, áprijis 28. A törvényhozás munkarendje A képviselőház kedden, április 28 án kezdte meg az államvédelmi javaslat és a köztársaság oltalmáról szóló tör­vény novellájának tárgyalását. A két javaslat fölötti egyesített vitát szerdán fogják befejezni, s a szavazásra csü­törtökön fog sor kerülni. A vitában résztvesznek a koalíciós pártok kép­viselői is. A képviselőház ezután — a házelnökségnek a kormánnyal való megállapodása értelmében — valószi­­nüleg május 7-én és 8-án ül össze ülésre, amikor az egyetemi tanársegé­dek illetményeit, a német kereskedel­mi szerződés egy pótjegyzőkönyvét, a poloskairtási javaslatot s esetleg még a szenátusból beérkező egyéb kisebb javaslatokat tárgyalják. Hodzsa mi­niszterelnöknek eltökélt szándéka, hogy május 14—15-e táján az egye­­nesadó-törvény novelláját a plénum­­ba vigye. Addig az ideig a koalíciós hetes tanács a novellát a miniszter­­elnök beavatkozásával letárgyalná, ha­sonlóképpen végezne vele a költség­­vetési bizottság alválasztmánya, vala­mint a költségvetési bizottság is. Hogy ez a terv megvalósuld, egyelőre még bizonytalan. A május 7-én tartandó képviselőházi ülésen nyújtja be a kor­mány az unifikált vasúti törvényjavas­latot, ami nagyobb alkotás lesz. A képviselőház elnökségének legutóbbi ülésén szó volt arról is, hogy a kor­mány még a nyári szünet előtt beter­jeszti az új polgári törvénykönyv egyes önálló részleteit s hogy a parlament legalább két részletet letárgyalna a nyári szünetig. Ez azonban aligha fog beteljesedni. Dérer Iván dr. igazságügyminisz­ter harcias beszéde a felfegyver­kezésről. Pozsonyban a csehszl. szociáldemok­rata párt vasárnapi népgyűlésén részt­­vett Dérer Iván dr. igazságügyminisz­­ter is, aki beszédet mondott és beszé­dében foglalkozott a külpolitikai ese­ményekkel. Szerinte a háborús ve­szély azért keletkezett Európában, mert a szociáldemokraták több ország­ban megbuktak. Ez a bukás egyes or­szágokban nemcsak a szociáldemokra­­tákal söpörte el, hanem azokat a pár­tokat is, amelyek a demokráciáért rült kérdések elintézés végett felter­jesztessenek s amely a legjobb tudá­sa szerint hozzon határozatot minden hozzája tartozó ügyben. A nemzetek és népek egyenjogúságának jelszava mellett született meg, azonban az idők folyamán egy hatalmi érdekcso­portnak lett fóruma, ahol még az utóbbi időkben is a győzők a világ­háborúban legyőzőitekkel állottak szemben és ez a szellem megmaradt a tárgyalások folyamán is. Az olasz­­abcsszin háborúnak kelleit elkezdőd­nie, amikor végre feleszméltek anép­küzdöttek. Nem lehet vitás, hogy a szociáldemokraták bukása Csehszlo­vákiában sem járna más következmé­nyekkel. A külpolitikával kapcsolat­ban többek között a következőket mondotta: — Ha nyiltan akármik beszélni Csehszlovákia külpolitikájáról, meg kell állapítanunk, hogy a nemzetközi politikában nem lehet mindig az el­lenszenv és rokonszenv érzéseihez iga­zodni. A viszonyok körülöttünk néhány év alatt gyökeresen megváltoztak, dik­tatúrák tartós uralomra rendezked­nek be, efelett pedig nem lehet napi­rendre térni. Olyan külpolitikát kell folytatnunk, amely az államot minden támadás ellen vértezi. S ez nemcsak a cseheknek, a szlovákoknak, hanem a német és magyar polgártársainknak is elsőrendű érdeke. Valamennyiünk­nek az az érdeke, hogy Európában béke legyen. Csehszlovákia nem tűr­heti, hogy valaki hozzányúljon az or­szághoz, akár azért, hogy a demokra­tikus rendszert elsöpörje, akár pedig azért, hogy Csehszlovákiát eltüntesse a térképről. Ha azt látjuk, hogy kö­rülöttünk mindenki lázasan fegyver­kezik, mi sem maradhatunk fegyver­telenül. Minden eshetőségre fel kell készülnünk. Erősen fel kell fegyver­keznünk, nehogy Abesszínia sorsára jussunk. Módosítják a kisipartörvényt. A kereskedelmi minisztérium tör­vényjavaslatot készített a kisip ártör­vény módásításáról, amelyet vélemé­nyezés céljából áttett az érdekelt tes­tületekhez. Az állami ipartanács, mint ismeretes, az észrevételezési eljárás során mélyreható módosításokat kí­vánt a javaslaton eszközölni. A módo­sító indítványok egy részét a kamarai központ is elfogadta, de több módosí­tás ellen állást foglalt. A kérdésben a minisztériumhoz érkezett szakvéle­mények alapján maga a kereskedelmi miniszter dönt, mire a minisztérium elkészíti a novella új javaslatát, amely azonnal a tárcaközi tárgyalások na­pirendjére kerül. Tekintettel arra, hogy a kisipartörvény novellája első javaslatának tárgyalása során már a szakminisztériumok kifejezésre juttat­ták kívánságaikat, valószínű, hogy újabb akadályok nem késleltetik a szövetség tagjai, hogy tulajdonképen zsákuccábu szorultak, meri az egyik nagyhatalom kedvéért a másik nagy­hatalom ellen olyan kötelezcitségeket kellelt vállalniok, amelyek gazdasági érdekeik ellen szóltak s amelyek nagy hátránnyal jártak egyes államokra. Ez a ferde helyzet alkalmat adott arra, hogy az államok gondolkozóba essenek a mai népszövetség létjogo­sultsága felett, s azért figyelnek föl Anglia tervbevett új népszövetség alakítási tervére, amelyet remélhető­leg sokkal alaposabban és mcgfontol­kérdés elintézését s a törvényjavaslat még a nyári szünet megkezdése előtt a nemzetgyűlés elé kerül. Nagyjelentőségű követelés, hogy Magyarországgal minél előbb rendes kereskedelmi szerződés jöjjön létre. A csehszlovák szociáldemokrata párt pozsonyi járási bizottsága a szakszer­vezeti tanáccsal együtt vasárnap Po­zsonyban népgyűlést rendezett, ame­lyen megjelent Necas népjóléti minisz­ter is, aki a szociálpolitika időszerű kérdéseiről tartott beszédet. A minisz­ter beszédében azt mondotta, hogy az állam gazdasági helyzete az utóbbi években javult. Ezt különösen a kivi­telből lehet megállapítani, amelynek élénkítésére a kormány fontos intéz­kedéseket tett. Belátható időn belül egybe kell olvasztani a deviza és az engedélyezési eljárást. Ez már folya­matban van és újabb kereskedelmi szerződéseket is kell kötni, Szloven­­szkó és Ruszinszkó, de az egész köztár­saságszempontjából is igén nagy jelen­tőségű az a követelés, hogy Magyaror­szággal minél előbb rendes kereskedel­mi szerződés jöjjön létre. A kormány igyekszik a válságot beruházási mun­kákkal legyőzni. Nagyobb vasutépít­­kezések az utóbbi időben csak Szlo­­venszkóban folynak. Összesen 309 ki­lométer vonalakról van szó eddig 708 millió korona költséggel. Szlovenszkó és Ruszinszkó kulturális fejlesztése is elsőrendű feladat. Az utóbbi három évben Szlovenszkóban 52 millió koro­nát fordítottak állami iskolaépületekre. A legnagyobb útépítkezések szintén Szlovenszkón folynak. A produktív gondozás terén 1936-ban Szlovenszkó­­nak 7,274.450 koronát engedélyeztek, ami 12.309 személy foglalkoztatását teszi lehetővé. Az üzembeszüntetések ügyében kijelentette, hogy a kormány minden ilyen esetet megvizsgál és csak a legvégső esetben adja beleegyezését ahhoz. A kormány gondot fordít a magánépítkezés megélénkítésére is és a legutóbb hozott több törvény is ezt segíti elő. Ahol nincs munka, ott se­gélyekkel könnyí lenek. A Nemzeti Bank tanácsának jelentése az általános bizonyta­lanságról. A Csehszlovák Nemzeti Bank taná­csa pénteken tartott ülésén előterjesz­tették az üzleti jelentést, amely töb­bek között a következőket mondja: — Az a politikai feszültség, melyet 1 labban fognak az alapítók megalkot­ni, mint a világháború utáni harcos hangulatban. Ha Angiia ezt a lépést megteszi, bi­zonyos, hogy az egész világ rokon­szenvesen fogadja, mert azt már sen­ki sem tagadhatja, hogy a népszövet­ség mai formájában és tehetetlensé­gében megérett a revízióra s helyébe új nemzetközi intézménynek kell lép­nie, amely az egyenlő felek és az egyenlő elbánás elvének teljes érvé­nyesülésével hasznára válhat a világ népeinek.

Next

/
Thumbnails
Contents