Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-25 / 34. szám

KOMAROMI LAKOK« 5 oldal. 1936. április 25. Az Otthon kávéháziban május 1-től minden este TÖKÖLT JENŐ hírneves prímás kombinált cigányzenekara hangversenyez. Hangulat - tánc - buffet. A magyar parasztfőiskola érdekében. Emeljük fel népünket, mentsük meg magyar falvainbat! Szobrot Jókainak Komáromban 1 Megindult az önkéntes adakozás Jókai szobrára. Komárom, április 24. Nagy Gyula nyug. gazdatisztnek és ifj. Kolhay Károly kisgazdának, a Komáromi Lapokban, illetve a Ba­rázdában megjelent fenti tárgyú és irányzatú hozzászólásaikért köszöne­tét mondok. Ismerve a nálunk ural­kodó csak a széjjelhúzásnak, önzés­nek és tétlenségnek szolgáló viszo­nyokat, nem reméltem, hogy a ma­gyar parasztfőiskola érdekében fel­vetett eszme visszhangra találjon. Hozzá vagyunk szokva, hogy minden némileg lelkesítő hangon nyilvános­ságra hozott eszmét nagy hű-hóval fogadunk, de azután, ha a felvetett gondolat tényleg munkát avagy egyéb áldozatokat kezd követelni, akkor vé­ge minden jóakaratnak, munkakedv­nek és áldozatkészségnek. Amíg tart a kis szubvenció, avagy más remény­kedés és segítség, addig csak törté­nik valami a külsőség kedvéért, de bizony valaminek a tartós eredmé­nyét, avagy kézzelfogható sikerét már aligha tudja valaki is kivárni. Inkább jön megint valami új eszme, új tá­mogatás és így megy ez mindég to­vább és tovább. A végeredmény azon­ban mindig csak újabb kiábrándulás kedvetlenség. így terjed azután a csüggedés árja kisebbségi közéletünk berkeiben. És éppen ezért kell a magyar pa­­raszlfőiskola eszméjéhez a nyilvános­ság előtt is hozzászólni tudóknak testvéri és baráti kezét megragad­nunk és szívünk szeretetével megszo­rítanunk. Ezeknek a falu leikéből származó megnyilatkozásoknak nagyobb jelen­tőségük van a mai nehéz időkben, mint egy államférfi vagy valamilyen népvezető hasonló ígéretének avagy kijelentésének. Ennek a még látni tudó, de beszél­ni is merészkedő gazdatisztnek, va­lamint ennek az ébredezni kezdő fa­lusi kisgazdának, az említeti újságok­ban világot látott cikke, de meg an­nak a 27 áldozatkész magyar kisgaz­dának, akik a nehéz gazdasági hely­zet közepette teljesen önm aguktól, minden biztatás és rábeszélés nélkül a megalakítandó magyar paraszt­főiskola részére anyagi segítséget ajánlottak fel, rendkívül nagy jelen­tőséget tulajdonítok. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a nép kezd önmagától is rájönni, hogy egy kisebbségi sorsra jutott nép egyes­­egyedül és csakis saját erejében bíz­hat. Segíts magadon és akkor Isten is megsegít! Egy kisebbségi sorsra jutott nép mindég csak a legnagyobb munka és küzdelem révén képes ma­gát fenntartani és gyermekeinek jövő­jét biztosítani. Minden egyéb, vagyis csak egyes osztályok, felekezetek, pár­tok többnyire csak a széjj elhúzást, szétbomlást, irigységet és mindig csak egynéhány kiválasztott ember­nek, rokonságnak stb.-nek előnyt biz­tosító irányzatok és cselekedetek fej­lődésünknek és megmaradásunknak örökké útját fogják állani. Ne kérjünk, ne ábrándozzunk, ne kételkedjünk, ne legyünk gyengék és gyávák, ne váljunk ingataggá, ne vár­juk az Ígéretek hosszú sorozatának beváltását, illetve azok folytonosan más és más formákban való megje­lenését, mert tétlenségünk következ­tében meg annak a kevésnek, ami részünkre biztosítva van, sem fog­juk igazán hasznát vehetni. Alakítsuk meg mielőbb a még ren­delkezésünkre álló anyagi, szellemi és erkölcsi erőnkkel az első igazi ma­gyar parasztíőiskolát, melyből becsü­letes és kitartó önzetlen paraszt mun­kás- és nemzetmentő munka segítsé­gével minden további lelki, szellemi és erkölcsi erőnek kell megmaradá­sunk érdekében kisarjadzania. Harmincnégyen volnánk már, akik ilyen értelemben nyíltan, önzetlenül és őszintén a magyar jövőért dolgoz­ni és küzdeni is hajlandók volnánk, mert érezzük, hogy egyedül a ma­gyar munkás és a magyar értelmiség bátor összefogása és komoly munkál­kodása révén maradhatunk meg sze­retett szülőföldünkön és biztosíthat­juk gyermekeink jövőjét. Vagy talán még mindig nem jött meg az önfeláldozó, komoly cseleke­detek ideje? Még mindig jobban esik a kényelem? De mit szól ehhez a lelkiismeretünk? Mert tudnunk kell, hogy földünkért és népünkért úgy őseinknek, mint gyermekeinknek mi tartozunk felelősséggel! Dr. Machnyik Andor áll. gazd. tanár. A Noé bárkája Komáromban. Szokatlanul nagy érdeklődés nyil­vánul meg a Felszabadult Magyar Színpad mai fellépte iránt. Komárom, — április 25. Szerdai számunkban már jeleztük, hogy a „Noé bárkája“, a Felszabadult Magyar Szinpad szlovenszkói vendég­­szereplését nálunk, Komáromban kezdi meg. Komáromé az elsőség és az a szokatlan nagy érdeklődés, amely a mai kulturest iránt megnyilvánul, méltó­képpen honorálja úgy a vendégsze­replő Kaczér Dina, Tordai Magda és Péter Péter művészetét, mint a rendező­gárda agilitását. A „Noé bárkája“, a szlovenszkói magyar Pfeffermühle a tiszta humort, kitűnő szórakozást és igaz művészetet hoz magával. A tegnapelőtti pozsonyi sajtóbemutatón az együttes frenetikus sikert aratott. A „Helyszíni közvetítés“ és Péter Pé'er „Olimpusz Film R. T.“ cimü nagyszerű szatírája is harsogó kacajt és zúgó tapsokat arattak, de a nagy kacagás, a jó hangulat csak fo­kozódott, mikor „A méhecske“ és a „Commedia dell’arte“ került bemuta­tásra. A rádió-, színjátszás-, újságírás- és filmszatírák magukkal ragadták a ne­hezen felmelegedő és kényes pozsonyi közönséget is. Nemcsak a mondani­valók kiválósága és humora, de a nagyszerű előadás is méltóan repre­zentálja a szlovenszkói magyar művé­szetet. Kaczér Dina, Tordai Magda és Péter Péter bemutatják azt (természetesen a nevelő és javító humor szemüvegén), ami ma van, de megmutatják azt is, hogy kellene mindennek lenni! A mai előadás a Kultúrpalota nagy­termében este 8 órakor kezdődik. Hely­árak 6—12 koronáig, állóhely 3 Ké és diákoknak 150 KC. Aki jól akar mulatni és egyúttal igaz művészetet akar látni, az okvetlen el­jön a „Noé bárkájá“-t megnézni! Komárom, április 24. A komáromi Jókai Egyesület azzal, hogy e tavaszon a Jókai relikviák fel­használásával Jókai szobát rendezett be a Kultúrpalotában, azzal, hogy emeleti előcsarnokában felállította a nagy meseköltő mellszobrát, — még mindig nem tett teljesen eleget alap­szabályszerű kötelességeinek, még min­dig vannak e téren kötelességei. E kö­telességeket a Jókai Egyesület, amely­nek egyik célja a Jókai kultusz ápo­lása: nagy szeretettel és lelkiismere­tesen teljesíteni is akarja. A Jókai Egyesület egyik legszebb célja: szobrot állítani Jókainak szülővárosában, a nagg költőfeje­delemről elnevezett Egyesület há­zának udvarán. Nem hisszük, hogy akadna Szloven­­szkón bárki, nemzetiségi, vallási, vagy világnézeti különbség nélkül, akinek beleegyezésével ne találkoznék az esz­me, szobrot Jókainak szülővárosában'! A kultúrának most váratlanul kon­junktúrája van Szlovenszkón s ebbe a konjunktúrába kapcsolódik bele Jókai szobrának felállítása is: illik, hogy Komárom dicsekedve hirdesse nagy szülöttének emlé­két s ércbevésse alakját. Ez a gondolat Komáromban többe-Héthónapi börtönt kapott az udvardi szövetkezet kirablója. Megírtuk nemrégiben, hogy az ud­vardi szövetkezetét ismeretlen tolva­jok látogatták meg s nagyértékű ital­neműt és dohánykészletet vittek el. Nagy feltűnést keltettek akkortájban a tolvajok kézrekerítósének körülmé­nyei: az ellopott holmikat Udvard köz­ség határában zsákokban rejtették el a tolvajok azzal a szándékkal, hogy alkalmas pillanatban elvi­szik onnan. Egy érsekujvári isko­lásfiú, aki reggel az álon ment a vasútállomás jelé, véletlenül rá­akadt az ellopott holmikra, figyel­meztette társait, majd az ott ta­lált fegyvert elvitte a csendőrség­re. A csendőrség a szemfüles iskolásfiú útmutatása alapján meg is találta az ellopott holmikat s megtalálta Ris­­nyovszky Mihály biciklijét is, nem messze a zsákok rejtekhelyétől. Ki­derült, hogy az elrejtett fegyver is Risnyovszky Mihály tulajdona volt. Ezen az alapon elfogták Risnyovszky Mihályt s bűntársául Kovács Sándor udvardi legényt is bekisérték. Mindaket­­tő erősen tagadott, Risnyovszky azt vallotta, hogy a biciklit tőle is lopták. két spontán nemes elhatározásra kész­tetett s így elsőnek a Komáromi Protes­táns Jótékony Nőegylet ajánlott fel a célra 500 koronát, majd a komáromi református egy ház aján­lott fel 1000 és az Izraelita Nőegy­let 500 koronát. Jelentkeztek önként magánosok is, nemcsak Komáromban, hanem Szlo­­venszkó más városában is, akik szí­vesen küldték el a maguk ajándékát a Jókai szobrára. Különösen a nőket foglalkoztatta az eszme, Jókainak ma is leghívebb olvasóit. Ez nagyon biz­tató jel: mert alig röppent föl a gon­­dolalrakéta, máris jelentkeznek az önkéntes megajánlások a szoborra, amelynek hirdetni kell Komárom és Szlovenszkó nem múló kegyeletét a nagy meseköltő, Jókai iránt. Ezek a nemes ajánlások mutat­ják, hogy a Jókai Egyesület szán­déka népszerű és mindenki tet­szésével találkozik. Az Egyesület éppen azért arra kéri a további felajánlókat, hogy akár egye­sületek, akár magánszemélyek, önkén­tes adományaikat a szép cél érdeké­ben, a Komáromi Első Hitelintézet­nél elhelyezni szíveskedjék. A Jókai szobornak Komáromban állnia kelti Azonban bebizonyosodott Risnyovszky bűnössége s a komáromi bíróság dr. Soós tanácsa héthónapi börtönre ítélte a tol­vaj legényt, míg Kovácsot bizonyítékok hiányában felmentette. Risnyovszkyt is szabad­lábra helyezték védőjének, dr. Ara­­nyossy Endrének kérésére. Az ítéletet a vádlott megfellebbezte. Megvannak a húsvéti betörés tettesei. Igen szorgalmas tolvajszövetke­­zeíet tartóztatott le a komáromi rendőrség. — április 24. Komáromban a vagyonbiztonságot általában egyugyanazon tolvajtársaság veszélyezteti állandóan. E társaság tag­jai összeköttetésben vannak egymás­sal, ism—ik az orgazdákat, kiszima­tolják. u tolvajlásra alkalmas udvaro­kat s munkájukban csak akkor tar­tanak szünetet, amikor éppen fogház­­büntetésüket ülik. A büntetés kitöltése után ismét hozzáfognak a lopásokhoz. Rendszerint baromfiakat, élelmiszere­kéi, ruhákat lopnak. A vezérüknek Máfyus Kálmán ro­mit múltú tekinthető, akinek a leg­utóbbi tolvajlásoknál Lukácsi László és idősebb, ixilamint ifjabb Matejovics Lukács, (apa és nagy­­reményekre jogosító fia), segített. Orgazdáikat ós segítőtársaikat megta­lálták Matejovics Annában, Csapó Ferencben, Petrik Margitban és Kecs­kés Annában. Betörtek Vojácsek Bo­­husláv postás, Kocsis Károly főgimn. tanár, Csollány Antal udvarába, va­lamint ők voltak a tettesei a Kelemen Ferenc bognárnál történt nagy húsvéti betörésnek is. A rendőrség kinyomoz­ta s megtalálta a tettesekét s az egész társaságot átadta az ügyészségnek. — Éjféli vendégek. Kellemetlen éjszakai látogatói voltak Pravda Vince garamkövesdi pénzügyőr lakásának, ahol betörők jártak és sok értékes holmit vittek el. A tetteseket keresik. Mielőtt KOKSZ szükségletét fedezné kérjen ajánlatot! Olcsó árak. Kitűnő minőség. Előnyös fizetési feltételek. FRIED MIKSA. Télé fon 89 vagy 104. 125

Next

/
Thumbnails
Contents