Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-18 / 32. szám
»«COMAitOMl IJAHOKU 1936. április 38 4. oldal. jövedelmi forrásai, amelyek kihasználva nincsenek, pedig, ha kihasználva lennének, c'z lényeges segítséget jelentene .a 'városnak, de'az adózók terhén is jelentékeny könnyítést eredményezne. Ilyen jövedelmi források a városunkban napről-napra szaporodó ipari vállalatok, gyárik, pénzintézetek és biztosítási intézetek lerakatni és fiókiái. Amíg az itteni iparosok és kereskedők, akik az adók súlyos terhét viselik, csak vergődnek és szemünk láttára úgyszólván nap-nap után mennek tönkre, addig ezen üzemek quasi az összes forgalmat maguknak koncentrálják anélkül, hogy a város közteherviseléséhez egy fillérrel is hozzájárulnának. Egyesületünk még 1935. évi február hó 28-án, előterjesztést intézett Komárom városhoz, hogy dolgoztasson ki szabályrendeletet ezen vállalatok megadóztatására nézve, miként ezt Érsekújvár is telle, miáltal a város olyan biztos és tekintélyes jövedelmi forrásra tenne szert, mely a város jelentékeny segítségét képezné. Komárom város kormánybiztosa egyesületünk beadványát teljes mértékben akceptálván, 21751/1935. sz. határozatával értesítette, hogy a fióküzemek és vállalatok után szedendő községi adókra vonatkozó szabályrendelet elkészítése folyamatban van, s legközelebb letárgyalásra kerül és a felettes hatósághoz felterjesztve lesz, s amint az jóváhagyva visszaérkezik, az ezen szabályrendeleten alapuló adó városunkban is be fog vezettetni. Bocz Béla. Ilyenek is voltak: gavallér nólaköltők. Kedves és vidám tirak, avagy mulatós, szomorú urak, akik egyszer virágos kedvükben, »elkövettek« egycgy nótát. Van olyan közöttük, aki csak egy nevezetes nótát csinált életében, van olyan aztán, aki »kedvet kapotl«, megszerette a mesterséget, mert hiszen »a madár se dalol mindig minden dalt egy ágon«. Ezek az urak már mind elköltöztek jobb világba, ahol bizonyára örömest fogadják be a dalos lelkeket. Mert Petőfi hangtalan verssora, hogy: »aki a virágot, meg a nótát szereti, rossz cml>er nem lehet!« De az se lehet rossz ember, aki a nótát szereti! 1. Báró Bánffy György. Erdélyi magyar, karcsú, elegáns, cingár ember, a Bánffyak jellemző sasorrával. Égő -fekete szemek, sötétbarna arc. Dalainak lörlénele: szép. virágos, erdélyi szerelem, középpontjában: nefelejcsszemű erdélyi grófkisasszony, abból a fajtából, akit Jókai zengő költészete rajzolt méltóan élénkbe. Gróf Bethlen Margit. Az ö szemére gondolt, az ö szép kék szemére, amikor megszületett a Kék nefelejcs nóta: Hanem azért Koszorú!, hu meghalok, A síromra, sírhalmomra, Nefelejcsből fonjatok. Még egy másik híres, szép nótája maradt ez időkből Bánffy Gyurkának, ahogyan ől országszerte nevezték: Yotjl nekem egy szép szerélőm...« Fordítsd vissza enyhe szellő, Szép tavasz, virágos erdő, Hisz én ölet oly igazán szeretem..a II. Dóczy József! Amikor róla, meg Pete Lajosról írok, egész bátran írhalnám rövid emlékezéseim fölébe azt a címet is: »A magyar nóta klasszikusai!« Mert az igazi szép nótapipacsok, buzakalászokou kívül, amelyek a magyar népdal mezején virágzottak, ezek az urak írták a legszebb nótákat, ők keltén, aztán Fráter Lóránd, Balázs Árpáid. De mégis idetartoznak, mert gavallér urak voltak, nem az »üzletes« nótaszerzők fajtájából... Igen. ill álljunk meg egy szóra! Hadd idézzek egy kis strófát, mely jellemző a mai nóta születésére: csillagom -— galambom, szerelem — b libámat, Harmatos —- hajnalon — hasútok — utánad. Szeretlek — kereslek — a rózsa — azóta — —■ Keverd őket össze s kész a mai nóta!«. Ezt a nótát aztán eladják gramofonra, rádióra, kottára, szabadtéri előadásra. a cigányok minduntalan játszszák,.; megteszik ezl a szívességet csekély díjazásért az élelmes szerzőnek, aki beadja a nótáját a közönségnek, akár akarja a publikum, akár nem! Ezért a Dóczy Józsikról, Pete Lajosokról szóló megemlékezés fölébe ez .a gyűjtőnév, hogy gavallér szerzők«. Mert ezek aztán nem értettek a nótaüzlethez. Azt se tudták: micsoda! Még talán azt se tudták, hogy a kiadói élelmesség szép jövedelmet csinál a nótáikból saját magának... nem is törődtek vele. Ezek az urak nótáztak, dalollak Isten kegyelméből, ahogyan a pacsirta dalol virágos rétek fölött, bíbor égbolt alatt... Tehát: Dóczy József. Édesatyja debreceni professzor, a híres Dóczyféle leányiskola igazgatója. Polgári foglalkozása pénzügyi titkár. Magasnövésű, dús fehérhajú, ritka szép, feltűnő jelenség volt Dóczy József. Sorsa: tragikus. Szemevilágát elvesztette, ugv halt meg Temesváron. Nem maradt más utána, csak egy csomó örökéíetü nótavirág... Ha most fölsorolok nótái közül néhányat, sokan a nótaszerző közönség köréből ámulva fogják mondani: Hát ezl Dóczy József írta'/ Mert bizony Dóczy nem gondoskodott arról, hogy a neve folyton ott szerepeljen a nótája mellett, ü háttérbe húzódott... beszéljen a nóta! Felednélek, felednélek, nem tudlak feledni... Nincs a pusztán rózsabokor. nem adhatok, édes rózsám, virágot ... De ahová én elmegyek, ott nincsen Lel, sem kikelet, nincs szerelem, nincsen féltés nincsen onnan visszatérés«, Tágas a kaszárnya — előtte a slrázsa...« Nádiért éles kis házikóm...« »Szerelőt keresek ... vígan élek én is!« III. Pete Lajos szolgabíró volt Dunántúl. Régivágású úriember, megyei ember, nótás úriember. A nótája is olyan, mini az élete voll, valami szerény nobililás vonul végig minden melódiáján. Pete Lajos arról volt még nevezetes, hogy nagyszerűen tudott zongorázni. Magyar nótát. Magyar nótái zongorázni, jól. hogy megnyilvánuljon a zongorában a nóta lelke: ez a legnehezebb dolog a világon. Ezelőlt hiszen voltak magyar nótajátékosok elegen. Még ma is tudunk néhány jeles magyar nóta-zongorásról. Pete Lajos magányos, visszavonult életet élő ember volt, akinek élete, mindene: a nóta. Kevesen tudják, hogy a legszebb, legelterjedtebb magyar dalok egyikél ő komponálta: Nem való bokréta Törölt süveg mellé. Nem való a szép lány Szegény legény mellé. Minek is jár utána, Kinek nincsen módja Födros rokolyáira. Selyem suhogom, Puccos viganóra ...« Említsünk meg pár kedves nótáját: Mit" integetsz a kendőddel — Tán beszélsz a szeretőddel...«, Bujdokolva járok bércet, rónaságot«, »Nyergelik már a lovakat — mennek a huszárok«, »Balog Örzse keszkenőjét — égő könnyel sírta tele...«. (E sorok írója büszkén írja meg. hogy az utóbbi szöveg, amelyet Pete Lajos megzenésítésre érdemesnek talált, az ő szerzeménye. IV. Gróf lTa.s.s- György. A boldog, büszke Erdély kedves nótás úriembere. Wass György dalos emfcr volt, abból a cigánnyal nóta zó .fajtából, aminő volt Fráter Lói'ánd, vagy Incédy- Focksmami. Pompásan tudta a cigányt dirigálni és hogy az erdélyi cigányok olyan finoman és igaz módon tudták egyidőben a magyar nótát játszani: nagyrészt az ő érdeme volt. ö is közigazgatási tisztviselő volt. Az ő szívében is égy életen ál húzódó nagy, reménytelen szerelem fakasztotta a nótavirágokat. És meghalt fiatalon. Köd lepte be a Nagy-Szamost, Hej, mifelénk nem jáirja most A nóta!...« F. I. Veszedelmes napfoltokat fedeztek fel a bécsi csillagvizsgáló intézet tudósai A bécsi csillagvizsgáló intézetben néhány hét óta a naptányér északi részén feltűnő nagyságú napfoltok keletkezését vették észre, amelyek egvötvened részét eltakarják a nap felületének. Ezek a foltok szabad szemmel is láthatók kormozott üvegen át nézve. ben történő hőkitörések okozzák a foltok keletkezését. A napot burkoló légre legt>cn állandóan 6000 C-fok a hőmérséklet. A napfoltok jelentkezése folytán földünkön rendellenes időjárás. árvizek és légköri viharok észleli) élők. Különösen, ha a napfoltok a napnak Fogalmat úgy alkothatunk a foltok nagyságáról, ha tekintetbe vesszük, hogy csak 36 ezer kilométernél nagyobb napfoltok Iáit hatók szabad szemmel. A napfoltoknak keletkezése és eltűnése különböző, néha már 24 óra alatt szétesnek, vagy eltűnnek szemeink elől. Egyes tudósok szerint a napot beburkoló gázszerű levegőrétegközépvonala táján mutatkoznak. Igaz ugyan, hogy most sok árvízkatasztrófák pusztítanak a földteke különböző részein, de, hogy ez a felfedezett napfoltoknak tulajdonítható-e, azt nem lehet pontosan megállapítani, hisz a világűrben történő dolgokról még a legnagyobb bizonytalanságban vannak a tudósok, ezért minden jövendölés helyett legjobb — a várakozás. Hathónapi börtön a hivatlan vendégnek Fekete Gábor gutái legény a harciasabbak közül való volt. Huzamosabb ideje udvarolt már Korkó Erzsébetnek, de a lány családja félt a hirtetenkezü legénytől. Egyizben a leány családjánál hagyta a kabátját, mert a ieányos házból elküldték. Hogy a kabátját viszszaszerezhesse, életveszélyes fenyegetések kíséretében behatolt a Korkó házba, betörte az ajtót s agyonverésse! fenyegette meg szerelmének családját. Az udvarló elől a leány s anyja kimenekültek a kertbe s onnan kértek segítséget. Fekete Gábor nem nyugodott s később megjelent Szépe Lajos lakodalmas házánál is, ahová senki sem hivta s rendetlenkedni kezdett. Kiutasították, erre kést rántott s Molnár Józsefet szurkába meg. Magánlaksértés és súlyos testi sértés miatt került a bíróság elé, amely hathónapi börtönnel sújtotta a garázda legényt. _____________________ Marica grófnő férjhez megy. Kolozsvár mellett elterülő több ezer holdas birtokon fényes ünnepségek folynak. Egymás után gördülnek a fogatok a nagy parkon keresztül a kastély feljárója elé. Az öreg Mihály bácsi (Balogh Miklós) meglepetéssel és örömmel fogadja a birtok tulajdonosát, Marica grófnőt (R. Moly Margit) és vendégeit: Endrődy Wittenberg Liza grófnőt (Szily Manci), Populescu Dragomir herceget (Balogh Kálmán) és az erdélyi arisztokrata világ több női és férfi reprezentánsának kíséretében. A várkastélyban Török Béla tiszttartó (Hegyi Lajos) fogadja a birtok jobbágyainak üdvözletét és atyai jóbarátját, báró Liebenberg István ezredest (Németh Gyula), aki beszámol a gróf szerencsétlen atyjának anyagi ügyeinek rendezéséről. Marica grófnő hogy ostromlóitól meneküljön, jött a birtokára, de a szerelmes báró Zsupán Kálmán (Kadlicsek István) itt is megtalálja őt, remélve, hogy célt ér. A cigánylány (Dobis Ilus) jóslata azonban beteljesedik, csodás szerelmi regény fejlődik a grófnő és tiszttartója között, amely azonban majdnem drámai befejezést nyer, mig végre Kudelka főkomornyik (Kreschka József) társaságában megjelenik a gazdag nagynéni Cecilia hercegnő, aki azután megmenti a helyzetet s igy a nagy vendégsereg boldogan gratulálhat Marica grófnő eljegyzéséhez. A Krizsán József zenetanár vezetése alatt működő Orchester zenekar kiválóan interpretálja az adott helyzethez szóló hangulatos zenét, melyhez a szereplők Kominek Antal tánctanár által betanított táncokat nagyszerű felkészültséggel és hangulattal táncolják el. A rendezés Hegyi Lajos, Lenhardt Mihály, Szánthó Béla ügyelők és Németh Gyula súgó kezeiben garancia arra, hogy az egész előadás hangulatos, változatos, gördülékeny és ismét nivós lesz. Előadás a Kath. Legényegyletben április 19-én este 8 órakor. Kontáromban 50 évvel ezelőtt: Nagyon vágytak már eleink egy átadandó Dunahídra, amelyet nem kelt kikötni s bekötni s amely mellé nem kell a BECSE, később a MARIANN, majd 1886-ban a KOMÁROM nevű csavargőzös, segítségnek. Dunahíd helyeit ötven évvel ezelőtt nyugalomba küldték a MARIANN nevű kis gőzöst s helyette a KOMÁROM nevűt indították meg. »Zsebkiadású propellerjét« igen megünnepelte Komárom. Igen érdekesen vezeli be a hajdani kolléga a városi gyűlésről szóló refererádát: »A szerdai közgyűlésnek éppen olyan képe volt, mint a nyári melegben egy templom belsejének, mikor a pap egy unalmas prédikáczióval Iraktálja híveit s ezek a szent malaszttól terhes szempilláikat csüggedten eresztik alá s megjelenik a szelíd álom s a liivők lelkeit Jákob lajtorjáján nyugtatja«. Ennél szebb s találóbb közgyűlési beszámolót ritkán írtak. Különben is, rekordidő alatt ért véget a gyűlés: egy óra alatt vége lelt. »Inycsiklandozlatóui Mike Károly ugyan egy kis kapaszkodóra talált, aztán ő is csüggedten abbahagyta.« Minden közgyűlésen felépítették az állandó hidat. De igen szorgalmazták a tiszta s egészséges ivóvizet is. Nagy örömmel jelezte a lap, hogy üres ezen a héten a városházi börtön. Nincs rab benne! A rendőrséget is át fogják szervezni s az ősi bakteri intézményt megszüntetik. 25 évvel ezelőtt: a népszámlálás szei'inl Komárom , népessége 22018 lakos volt, 1900-ban még 19996 lakos. A 10.000 léleknél népesebb városok közölt Komárom az 58-ik helyen áll, a törvény hatósági joggal felruházott városok között a 24-ik helyen. . , Huszonöt év óta járja — 4 K—£. —^ — nincsen párja. -............ .... ■ .... ' v • • • •
