Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-18 / 32. szám

Lapunk mai száma a jöwéháti teljesB ádié-másort tartalmazza Otvenhetedik évfolyam. __________32 szám. «üzorobat, 1936. április 18. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szélküldéssel «ítész évre 80 Ké, félévre 40 Kö, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 K5. Alapította: néhai TUBA JANOS. Felelős főszerkesztős GAAL GYULA dr. Szerkesztős BARANYAY JÓZSEF dr. Egyesszám ára 1 korona. Főmunkatársak: FCLÖP ZSIGMOND és AIXINGEB LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masarvk-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton „Alapítani — alapítani — muszáj ?“ POLITIKAI SZEMLE Népszövelség nélkül? Komárom, április 17. Komárom, április 17. (AL) Nagyon szép az a mondás, hogy egyesülésben az erő. De min­den igazság éppen az ellenkezőjét éri cl annak, amit leszögez, ha túl­zásba visszük. Az egyesületek épp úgy, mint a nemzetek »lesznek és vesznek«. Ez az utóbbi sors külö­nösen azokat az egyesületeket éri, amelyek nem valamely magasabb lel­ki vagy megalapozott gazdasági, tár­sadalmi, kulturális szükségletnek kö­szönhetik létüket. Sajnos, Csehszlo­vákiában még nem készült hivatalos statisztika az egyesületekről, de ké­szült ilyen más országokban, így pél­dául Magyarországon is. Ennek a sta­tisztikának nagyon fontos tanulságai vannak. Megállapítható belőle, hogy a régen alapított, több évtizede mű­ködő egyesületek minden nehézség, megpróbáltatás ellenére fönnállanak és ha a virágzás csak kevesebbnek is jut osztályrészül, mégis meg tud­ják tartani tagjaik létszámát, szellemi és anyagi erőforrásaikat. Az utóbbi egy-két évtizedben gomba módra cl­szaporodott új egyesületek azonban legtöbbnyire tiszavirág életűek. Föl­tűnnek, egy ideig prosperálnak, az­után rendesen minden különös dics­fény nélkül eltűnnek a feledés homá­lyában. Hasonlót tapasztalhatunk szá­mos sajtótermékkel is, amelyek meg­indulását nagyhangú programmadá­­sok kísérik és néhány hónap múlva már nincs se lap, se programra, leg­feljebb csalódott előfizetők és adós­ságok maradnak hátra jeléül annak, hogy ez a lap is létezett. Manapság itt nálunk, minden ma­gyar városban az a helyzet, hogy a magyarságnak ismertebb személyisé­gei legkevesebb 10, de néha 20—30 egyesületnek is tagjai. Nem győzik fizetni a sok tagdíját és gyakran hall­hatjuk a panaszokat, hogy állandóan adakozniok kell erre, meg arra az egyesületi célra, ami nem egynek túl­haladja anyagi erejét. Az egyesülés­ben az erő mottója tehát erőtlenségre vezet, ha szétaprózva szolgálják az önzetlen magyarok a különböző, bár ncmescélú egyesületben a legszebb és legvonzóbb magyar törekvéseket. Nem mondunk újat, ha megállapít­juk, hogy sok mai alapításnál a ki­fogástalan programm és cél csak cé­gér, mert egyesek ugródeszkának akarják felhasználni érvényesülésük­re az általuk kezdeményezett alapí­tást és gyakran nagyon átlátszó önös, anyagi érdekek is játszanak szerepet az ilyen alapításokban. Röviden: nem azért létesül ilyen egyesület, hogy va­lamilyen magasabb rendű célt szol­gáljon, hanem hogy egyéni érdekeket mozdítson elő, bár lehetséges, hogy ezek az egyéni érdekek valamilyen Komárom, április 17. A véderőbizottság megszavazta a rendtörvény szigorított novelláját. A húsvéti szünet után szerdán meg­kezdődött az egyes bizottságokban az előkészítő munka. így ülést tartott a képviselőház véderőbizottsága is, amely heves és élénk vitát folytatott a köztársaság védelméről szóló tör­vény novellája felett. A vitában részt­vett Jaross Andor nemzetgyűlési kép­viselő is, aki több ízben felszólalt és több módosító indítványt tett. A szu­­détanémet párt bizottsági tagja is több módosító indítványt terjesztett elő, a többség azonban a módosító indítvá­nyokat elvetette. A bizottság az esti órákban végre is olyan formában fo­gadta el a köztársaság védelméről szóló törvény novelláját, amint azt az alkotmányjogi bizottság megsza­vazta. A javaslat anyagi jogi részét, tehát azt, amely a kémkedések és katonai árulások legsúlyosabb eseteire halál­­büntetést szab ki, a szudétanémet párt kikötés nélkül megszavazta. A javas­lat perrendi vonatkozású szakaszaihoz a szudétanémet párt módosító javas­latokat nyújtott be s azok elfogadása esetén hajlandó lett volna a javaslat eme részét is megszavazni, de a mó­dosításokat elutasította a többség. Az egyesült magyar pártok részéről Ja­ross Andor nemzetgyűlési képviselő ellene szavazott a javaslatnak. nagyobb körhöz és nem csak egy személyhez fűződnek. Ugyanezt lát­juk az állandóan burjánzó lapalapítá­sokkal kapcsolatban is. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a nagyközönség ma már nem igen kíván semmilyen új napi-, heti- vagy havi folyóiratot és így az ilyen új lapok nem közszük­ségletből vagy közóhajból erednek, hanem egyeseknek, vagy egyes kö­röknek sajátos érdekei ringanak az ilyen lapalapítások bölcsőjében. Sok újságnevet tudnánk felsorolni, ame­lyek most már mind ott pihennek az újságok temetőjében és valljuk be őszintén, alig hullat utánuk valaki fájdalmas könnyeket. A legtöbb kisebbségi egyesület ma anyagi nehézségekkel küzd. Még sze­rencsés az az egyesület, amely meg tudja tartani költségvetése egyen­súlyát és nincsen adóssága. Nem le­het ezen csodálkozni, mert hiú áb­rándoknak lennénk rabjai, ha nem akarnák észrevenni, hogy az itteni magyarság az utolsó másfél évtized alatt nagyon elszegényedett. Ilyen kö­rülmények között nem lehet az a cél, hogy újabb alapításokkal újabb ter­heket rakjunk azokra, akik még bír­ják az iramot, hanem csak az lehet hasznos és észszerű, ha a már meg-A negyedik korosztályú öreg nyug­díjasok egyenjogúsítása Négy év óta halasztgatják az öreg nyugdíjasok ügyének elintézését. Az utóbbi időben azonban mind gyak­rabban kerül szóba és hírlapi közle­ménybe az egyenjogúsítás rövid időn belül bekövetkezhető elintézése. Most a Lidové Noviny c. lap írja, hogy a pénzügyminisztérium már erélyesen dolgozik ama kormányrendelet terve­zetén, amelynek alapján az úgyneve­zett negyedik koriosztálybeli öreg nyugdíjasok is megkapják végre az évek óta halogatott egyenjogúsítást. Az egyenjogúsítás ez év július 1-vel jog megtörténni. Ezzel egyidejűleg felhív­ta a pénzügyminisztérium a postataka­rékpénztár figyelmét is a július lsével bekövetkező nyugdíjegyenjogusításra, hogy az a magasabb illetmények kifi­zetésével kapcsolatos technikai intéz­kedéseket idejében megtehesse. A lap közlése szerint az intézkedés több ezer nyugdíjast érint. Ideje volna bizony már, hogy ezek a nagy nélkülözéseknek kitett öreg nyug­díjasok végre hozzájussanak várvavárt illetményeikhez. A parlament ülése A képviselőház április 21-én, ked­den délután 3 órakor plenáris ülést tart. A véderőbizottság ugyancsak e napon délelőtt tartja ülését. A szenátus külügyi bizottsága szintén kedden dél­előtt tart ülést. lévő és vihart állóknak bizonyuló egyesületeket fokozottan támogatjuk, erősítjük és ezek fejlődését iparko­dunk még jobban megalapozni. Aki ma nemzet-fenntartó és nem­zetmentő munkára akar vállalkozni az egyesületi élet terén, talál erre elég alkalmat, anélkül, hogy új alapí­tásokat kellene útnak indítania kétes jövő felé. Ha különösen a gazdasági szervezkedés terén vannak is hiányok — hogy mást ne említsünk, nincsen például egy kimondottan magyar bank — a már fennálló és sikerrel működő hitelszövetkezetekbe való bele kapcsolódás révén többet segít­hetünk, mintha a banktörvények megfelelő ismerete nélkül szemrehá­nyásokkal illetünk egyes magyar kö­röket, hogy miért nem alapítottak még eddig magyar bankot. Vannak nagyon virágzó egyéb szövetkezeteink is, ezek részére fiókokat alapítani olyan hasznos munka, aminő csak di­csőségére válik annak, aki rá vállal­kozik. A kulturális egyesületek terén egy idő óta feltűnő élénk a mozgolódás. Nem mind igazi érték, amit a mozgal­mak gondolatokban, tervekben fel­vetnek, de ha a szitában nem is ma­rad sok vissza, a szita válik legalább Desszie elfoglalása után nyitva az út Abesszínia fővárosa: Addisz Ababa felé és Rómában a vérmesebb re­ménykedők már április 21-ére, Róma alapításának évfordulójára várják a város eles lét. Az olasz hadsereg fel­­tartózhatatlanul vonul előre, a négus katonái menekülnek, a lakosság ott­hagyja a fővárost, — szóval minden jel arra mutat, hogy az olaszok tel­jes győzelmet aratnak Abesszinia fe­lett. A kedvező szituációnak lehet tulajdonítani azt, hogy Olaszország olyan feltételeket szabott a béke meg­kötésére, amelyek nemcsak Abesszinia részéről, hanem a népszövetség által sem fogadhatók el. Olaszország a bé­ketárgyalásokat közvetlenül Abesszí­niával akarja lefolytatni és a népszö­vetség képviselője csali mint megfi­gyelő lehetne jelen a tárgyalásokon, amelyeket nem Genfben tartanának. Nem hajlandó Olaszország fegyverszü­netet kötni és az ellenségeskedést sem szünteti be a béketárgyalások alatt. Egyes hírek szerint Olaszország a megmaradt abesszin területek felett is felügyeleti jogot követel magának, ami igen közelről érinti Anglia ér­dekeit, amely már az olasz csapatok­nak a Tana tó környékén való feltű­nését is nagy izgalommal fogadta. Ért­hető tehát, hogy angol részről min­dent megtesznek a béke mielőbbi meg­kötésére, annyival is inkább, mert nem áll módjukban megállítani a diadal­masan előnyomuló olasz csapatokat, amelyek tökéletes munkát akarnak vé­gezni Abesszíniában. Ilyen körülmények között ismét ne­héz feladat előtt áll Genf, amelynek megint csak be kellene bizonyítania a világ előtt, hogy tényleg olyan nem­tisztábbá. A magyarság kulturális mozgalmaiban elég gyakran előbuk­kan a politikai lóláb, mert nem újság előttünk, hogy a mindenáron aktivis­ták kulturális téren is kamatoztatni szeretnék egyedül csak nyelvükben megnyilatkozó magyarságukat. Ha ez politikailag nem sikerül, legalább a magyar kultúra révén kísérlik meg liferálni megbízóiknak a magyar tö­megeket. Talán itt-ott lesz is pillanat­nyi sikerük, a végső eredmény mé­gis csak csalódás lesz. A magyar kul­túra át nem értékelhető, sem át nem festhető, regionalizmusokba, partiku­­larizmusokba szét nem bontható. Az ilyen kulturtovagok majd nagyot nyekkenve fognak lebukni DonQui­­hotc-i lovukról, a megrokkant Ro­­zinantéról. Az egészséges magyar életösztön­nek rá kell vezetnie a ma még té­velygőket a helyes útra. Sok-sok munka, de annál kevesebb szó és a ma annyira divatos, de annyira káros szóáradatok élé gátak állítása, min­denkor és mindenben a magyar ösz­­szcsség érdekeinek szolgálata — ez az egészséges fejlődés, a többi beteg­ség, amely reméljük, hogy gyorsan el fog múlni!

Next

/
Thumbnails
Contents