Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-15 / 31. szám

Szerda, 1936. április 15, Ötvonlietedllí évfolyam. 31. sjfc&m. .., •• v ........................ i'u '>mift,mm^wwi»in'iwiH«na<wwiw^i ^ ^'*'***>'■nn^wi■"■ wwwiib^iw<a»irwinimiff^iiaiinwiiwwpiniBlrgfr'ffn’nBnwfi^^ i,Ti\,intilFi .ht1*^ KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. iiÉWiii»Hii>iÁ>Miriwiii*ii)iii^hiFWfiiioiliwmrnni~'r~nnnfí-r-irinnrrnTTiTniiimnillii Előfizetési áf csehszlovák értékben: itelybon és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. —• Külföldön 120 Ké. Egvesszáin ára 1 korona. ■amnan»i*w Alapította: néhai TUBA JANOS. Keleiös főszerkesztőd GAA.L GYULA dr. Szerkesztő-: BARANY AI7 JÓZSEF dr. Főmunkatársak: FCLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masar,vk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Komárom, április 14. Májusban megtarthatják az egye­sült párt alakuló kongresszusát. Jaross Andor nemzetgyűlési kép­viselő a magyar nemzeti párt ügy­vezető országos elnöke, a magyarság két napilapjának húsvéti számában nyilatkozott az egyesült országos ke­resztényszocialista és magyar nemzeti párt szervezési munkálatainak eddigi haladásáról. Mint köztudomású, a ma­gyar nemzeti párt Jarosst küldötte ki, hogy Esterházy János nemzet­­gyűlési képviselővel, az országos ke­­.resztényszocialista párt elnökével a terveket előkészítse. Jaross képviselő nyilatkozatában rámutatott arra. hogy a magyar pártok egységesítésének gon­dolatát megérlelte az idő. A magyar nép vezetői és tömegei a legnagyobb lelkesedéssel és odaadással fogadták az egyesülésről szóló határozatot s túlzás nélkül lehet állítani, hogy az egységes lelkiséget, mely végered­ményben alapja az egységes politikai cselekvésnek, már eddig is minden különleges propaganda nélkül meg­teremtették. — Az egységesítés munkája — úgy­mond — folyamatban van, a szervező­bizottság rövid időn belül tökéletesen tisztázni fogja az összes tárgyi és sze­mélyi kérdéseket úgy, hogy valószí­nűnek látszik, miszerint májusban megtarthatjuk az egyesült párt nagy alakuló kongresszusát. A politikai lég­kört, melyben ma az egyesülést vég­rehajtjuk, erre az akcióra abszolút alkalmasnak tartom, mert a magyar és a velünk sorsközösséget érző többi szlovenszkói és kárpátaljai nemzetek tömegeiben, valamint vezetőiben ki­alakult ennek a tervnek minden vo­nalon könnyen megokolható szükség­szerűsége és a belpolitikában sem szá­míthatunk olyan meglepő fordulatra, mely a mi belső munkánkat megza­varhatná. Esterházy János képviselő ebben a kérdésben szintén nyilatkozott és a következőket mondotta: — Elvben már megállapodtunk Ja­ross Andor barátommal minden fon­tos szervezeti és személyi kérdésben. Javaslatainkat most majd a két párt állal kiküldött bizottság elé terjeszt­jük. Biztosan hiszem, hogy az jóvá­hagyja őket. Ezután valószínűleg má­jus végén a pártkongresszusok követ­keznek és június hó folyamán már lépésről-lépésre formailag valósítjuk meg a lényegileg már most is fenn­álló egyesült pártot. Meggyőződésem az, hogy ez simán fog végbemenni, mert előzőleg már annyira tisztázó­dott minden olyan kérdés, amely kö­rül nehézségek támadhatnának, hogy most már tulajdonképen csak egy egyöntetű akaratnak életbeléptetéséről van szó. Az itteni magyarság meg­érezte a mostani idők parancsszavát, hogy csak a legszorosabb összetartás­sal lehet előbbre jutni. Beruházási közmunkákra 100 millió korona A népjóléti minisztérium a pénz­ügyminisztériummal egyetértésben 327 közkérelemről tárgyalt. A kérel­mező községek, járások s egyéb ható­ságok a népjóléti minisztérium hoz­zájárulását kérték a megindítandó be­ruházási közmunkákra. A népjóléti minisztérium erre a célra összesen 11.198.100 korona összeget engedélye­zett. Az állami hozzájárulás 100,559.523 korona összegű közmunka megindulá­sát teszi lehetővé. A beruházási mun­kálatok során 12,627 munkás jut f og­lalkozáshoz. A népjóléti minisztérium Szloven­­szkó számára 2,027. 400 koronás ösz­­szeget engedélyezett, ez az összeg 21,412.424 korona összegű közmunka megkezdését teszi lehetővé. A Kárpát­­aljára eső állami hozzájárulás összege 316.900 korona, amely 2,021.132 koro­na értékű invesztíciós munka lebo­nyolításához elegendő. Kontsek tarlománygyülési kép­viselő a magyar nyelvsérelmek orvoslását sürgeti. Kontsek György, az országos képvi­selőtestület magyar nemzeti párti tag­ja, nagyjelentőségű interpellációt nyúj­tott be az országos elnökhöz. Hétszáz szlovenszkói község magyarjai névé-Elhalasztott tárovalások. Komárom, április 14. A végetérni nem akaró genfi tár­gyalások váratlanul megszakadtak: a locarnoi hatalmak egy hónapra elna­polták tanácskozásaikat. Az angol saj­tó ezt Eden sikerének számíija fel, mert sikerült a franciákat az angol álláspont elfogadására rábírni, vagyis a locarnoi hatalmak békítési tárgya­lásait nem szabad még meghiusultak­­nak tekinteni. Úgy is van, Eden meg­feszített munkájának kétségbevonha­tatlan eredménye ez az elnapolás, amely május 11-ig tart, amely idő alatt valamennyi fél megfontolhatja még azokat a lépéseket, amelyeket tenni akar a béke megóvása érdeké­ben. Franciaországnak is, Németor­szágnak is elég idő fog rendelkezésé­re állani, hogy a fontos kérdést vala­mennyi oldaláról megvizsgálja, hogy amikor újra összeül a konferencia, biztos bázison induljanak el a tár­gyalások. Csak sajnálni lehet azonban, hogy az angolok és a franciák közölt az ellentétek továbbra is a legélesebb formában fcnnállunak, aminek leg­elsősorban is Franciaország messze­menő követelése képezi súlyos okát, amely Németország ellen elrendelen­dő megtorló intézkedéseket tartalmaz s amelyekhez Angolország nem já­rulhat hozzá. Flandin külügyminisz­ter drámai hatású beszédben köve­telte a béketárgyalások meghiúsulá­sának megállapítását, mert szerinte Németország elutasító magatartást ta­núsított a locarnoi hatalmak március 2B-ikán kelt javaslataival szemben s egyébként sem tanúsít a Rajnavidék megerősítésének kérdéséljen kielégítő magatartást. Közös diplomáciai lépés megtételét követelte Németország el­len és ha a locarnoi hatalmak ezen demarsa eredménytelen maradna, ak­kor el kell rendehii ellene a gazda­sági és pénzügyi szankciókat. Eden nem tette magáévá a francia követeléseket, mert hiszeii még le sem tárgyalták a locarnoi hatalmak Németország javaslatait, amelyekben pedig világosan benne foglaltatnak azok a békeajánlalok is, amelyek va­lamennyi locarnoi hatalomnak hu­szonöt évre ajánlanak fel békeszer­ződést. Az angol külügyminiszter fel­fogása szerint a békéltető törekvése­ket még semmiképen sem lehet be­fejezetteknek tekinteni, számos kér­dést még csak meg sem kíséreltek tárgyalni, több pontban pedig újabb kérdéseket kell Németországhoz in­tézni s csak az adott válaszok után lehet érdemben tanácskozni és ha­tározatot hozni. Anglia óvatos és tár­gyilagos viselkedése ebben az eset­ben is komoly elhatározásoknak le­het forrása, amelyek sokkal alkalma­sabbak lehetnek a béke megszilár­dítására, mint az elvakult szenvedé­lyektől irányított, szélsőségesen türel­metlen francia álláspont, amely sze­rint Németországot a Rajnavidckre bevonult katonai megerősítések miatt példásan meg kell büntetni az arra alkalmas szankciók teljes felhasználá­sával. A francia kormány nevében azt is kijelentette Flandin. hogy a kormány fentartja cselekvési szabadságát arra az esetre, ha a Rajnavidéken jelenleg" fennálló helyzetben a tárgyalások fo­lyamán lényeges változások történ­nének. Egyszóval Franciaország el van a legvégsőkre is határozva s va­lószínűleg, ha egyedül tőle függne, nem riadna vissza még a fegyveres beavatkozástól sem. Hogy azután en­nek mi lenne a következménye, arra jobb nem gondolni. Egy újabb világ­háború, amely azonban sokkal na­gyobb pusztítást vinne véghez, mint a huszonkét évvel ezelőtt kitört világ­égés. Ezt felidézni: valóban a leg­nagyobb lelkiismeretlenség, a legna­gyobb gonosztett volna. Erre pedig a kultúra zászlóhordozójának való­ban még gondolni sem szabadna! Amit pedig a kellő megfontoltság nélkül megalkotót! békék elhibáztak, annak kikorrigálására csakis együttes megértés, jóakaratéi megegyezés s nem utolsó sorban áldozatkészség szüksé­ges. És bizalom! Kölcsönös bizalom, ben kér orvoslást a magyar nyelv sérelmeire, amelyek a magyarság anyanyelvének törvényben biztosított használata tekintetében a közhatósá­gok részéről lépten-nyomon előfordul­nak. Az interpelláció rámutat a béke­­szerződésekben és az alkotmányban leszögezett elvre, mely szerint az ál­lam kormányzata nemcsak a több­ségi nemzet, hanem a kisebbségek nemzeti és gazdasági fejlődéséért is felelős s idézi Benes dr. köztársasági elnök még külügyminiszter korában tett nyilatkozatát, amelyben kijelen­tette, hogy tiszteletben fogja tartani a kisebbségi jogokat. Hivatkozik az in­terpelláló arra, hogy az 1930. évi nép­számlálási adatok szerint Szlovenszkó­­ban a dunaszerdahelyi, érsek újvári, feledi, galántai. ipolysági, kékkői, ki­­rályhelmeci, komáromi, korompai, lévai, losonci, nagykaposi, ógyallai, párkányi, rozsnyói, somorjai, szepsi, tornaijai, vágsellyei, verebélyi és zse­­lizi járások területén 20 százaléknál több s mindenkor törvénytisztelő ma­gyar él, sőt e járások közül tizennégy­ben hetven százaléknál nagyobb több­séget alkot a magyarság s ennek elle­nére a legtöbb helyütt a bíróságok és hatóságok csak államnyelvű elinté­zéseket, átiratokat, fölhívásokat, vég­zéseket, Ítéleteket, hirdetményeket, körözvényeket és útleveleket bocsáta­­tanak ki. Hétszáz magyar község ma­gyar lakossága nevében kérdezi az országos elnököt, hogy hajlandó-e a magyar nyelv jogainak a saint-ger­­rn-iini békeszerződésnek az alkotmány­levélbe becikkelyezett rendelkezés, i, az 1920. évi nyelvtörvény s az 1926. évi nyelvrendelet érielmében érvényt sze­rezni'.? i A gabona bevásárlási árának le szállítását tervezik. A kormány németnyetven szerkesz­tett félhivatalosa, a Pr. Pr. a gabona­­monopólium sorsáról írott cikkében annak a vélaményének ad kifejezést, hogy a gabonamonopólium ügyét újabb szabályozás alá kell venni. A szabá­lyozásnak ama alapelv szemelőttar­­tásával kell megtörténnie, hogy aGa­­bonalársaság raktárában levő gabona esetleges elértéktelenedése következté­iében beálló veszteség fedezete ne ter­helje az államkincstárt. A Gabonatár­még akkor is, ha a szemben álló fele­ket Franciaországnak és Németország­nak hívják. Sőt annál inkább, mert a világ két olyan nemzetéről van szó. amelyeknek példát kellene mutatniok a békességre, hogy a kis nemzetek is megtanulják tőlük a türelmet és az egymás tiszteletét. Edennek tehát nem lehet eléggé elismeréssel adózni azért a diplomá­ciai eredményér!, hogy a tárgyaláso­kat egy hónappal sikerült elhalászhat­nia. Ez alatt az idő alalt meg kel! találni azt a bázist, amely alapul szol­gálhat a locarnoi hatalmak közötti békének megszilárdítására s ezzel együtt a világ békéjének fentartására.

Next

/
Thumbnails
Contents