Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-11 / 30. szám

4. oldal. »KOMAROMI LAHOR« 1936. április 11 a Jókai Egyesület múzeumát. Mit lehet látni a megnyitott három teremben? Csütörtökön délután 5 ómkor ünne­pélyes keretek között nyitották meg a .fokai Egyesület újonnan rendezett ákizeunnU s Jókai 'szobáját. A meg­­nyilá^g^^járá^yIjjvatíiL.részéről l*a­­ir„ jltrás!''iiiik és- Soltész m közigSzPási főbiztos. a városré­széről N’Jgy Jenő rlofmánybiztos es Igó Aladár dr. rendőrkapitány jelent meg. A Jókai Egyesület tisztikara és igaz­gatótanácsa teljes számban megjelent. Az Egyesület elnöke Szijj Ferenc dr. néhány szóval üdvözölte a megjelente­ket s megnyitotta a múzeum újonnan rendezett gyűjteményeit. Köszönetét fejezte ki elsősorban Szombatin/ Vik­tornak, a múzeum vezetőjének s Zom­­bory Györgynek, a múzeum titkárának a maze um lelkes ujjárendezéséért, va­lamint segítőtársainak: Nagy Barná­nak, Nagy Lászlónak és Komlós De­zsőnek, Pleidell Jánosnak, akik segí­tettek a múzeum ujjárendezésénél. A 'nagyszámban megjelent vendégek ez­után megtekintették a múzeumnak ed­dig átrendezett gyűjteményeit. A meg­jelentek nagy tetszésüknek adtak ki­fejezést a látottak fölött. A múzeum megnyitásával Komárom idegenforgal­mi nevezetességeinek száma növeke­dett. A múzeum átrendezését nagy­mértékben tette lehetővé az országos- és járási segély, — amint azt az elnök is kifejtette megnyitó szavában. * Nehéz egy rövid újságcikk kereté­ben elmondani, mi minden látható a múzeumban. A muzeum nagyrészt a régi gyűjtemény felfrissítéséből, an­nak ujjárendezéséből lett a maivá. Természetesen, rengeteg új gyűj­teményi tárgyal is besorozott a vezetőség, különösen az első szá­mú, úgynevezett történelem előtti kor terménél: gyűjteményében, valamint a harmadik szánni, eme­leti terem gyűjteményében. A muzeum berendezésénél fogva könnyen áttekinthető s minden szek­rényt kellő világosság ér. Uj szekré­nyeket, polcokat kellett készíttetni, amellett, hogy a rendelkezésre álló pénzből a gyűjteményeket is szaporí­tani kelleti. A gyűjteményeket az ős­kori részen sikerült szaporítani erő­sen, (ezek egy része, mint például az ógyaltai letel, még csak ezután lesz kiállítva.) súlyt helyez a muzeum arra. hogy Komáromra s a kpmáromi várra vonatkozó gyűjteményét bővítse s kü­­■ különösen,'■ hogy etnográfiái részben legyen gazdag. Ezúttal is kér mindenkit, hogy akinek bármi csekély múzeumi ér­tékű tárgya van, akár történelmi, akár néprajzi vonatkozású, a mú­zeumnak átengedni szíveskedjék, örökadomány ként, vagy letét for­májában. Érdekes tárgyakat a muzeum vásá­rol is. A történelem előtti kor emlékei az első földszinti teremben vannak összegyűjtve: csiszolt és csiszo­latlan kőkorszak, bronzkorszak emlé­kei állanak itt. Rengeteg lelet került elő Izsóról, — különösen cserépedé­nyekben, azonkívül Heténvből s legújabban ögvalláról. A komáromi, ógyallaii s a dunántúli járások számos jó lelőhelyben bővelkednek. Vannak ebben a teremben hatalmas urnák, amelyekbe a holtak hamvait helyezték cl. Hetényről löbb síri hoztak be, ki­­sebb-nagyobb urnákkal. Itt láthatók a bronzkor nagyon szép emlékei, itt van a szírnői határban megtalált s összerakott őstulok-csontváz. Hatal­mas niammutcsontok is nagy értékei ennek a teremnek. Az ősi ember fegy­verei. ékszerei, háziszerszámai, az ős­ember primitív művészetének, kéz­ügyességének emlékei vannak kiállítva a gazdag tárlókban. Egy kis ásvány­­gyűjtemény, — Konkoly-Thege Miklós ajándéka. — teszi gazdaggá a gyűjte­ményt. Igen érdekes a rovásos kőosz­lop, amelyre valami ősi ember je­gyezte fel mondanivalóit. A római terem k földszint második terme. Itt a Bri­­getioban és a Leányváron talált római emlékek vannak felhalmozva. A köz­társaság leggazdagabb római múzeuma a komáromi: azért, mert dunáninneni vára csak Izsa mellett volt a rómaiak­nak, a Leányvár. Innen került sok le­let a komáromi múzeumba. Hét disz.es kőkoporsó, — sarcophag, — tartozik a gyűjtemény elitjéhez, rengeteg fa­ragott síremlék, mérföldkő, oszlop, kő­dísz, valamint a második számú római segítőlégió kaszárnyájából sok tégla, cserép. A római városka élete elevene­dik fel előttük a római fűtőrend­szer emlékeinek szemlélésekor, a csa­tornafedő téglák sok civilizációról be­szélnek. Ékszerek, színes üvegek, mé­csesek, házieszközök, hajtűk, orvosi műszerek, csattok, katonai láncok ke­rültek a múzeumba. Nagyon érdekes egy kétkerekű római kocsi s egy négykerekű kelta szekér vasma­rad ványa, hatalmas deszkákra szögezve a faion. Római istenszobrok mellett nagy ol­tárkő is van, nagyon híresek az ége­tett, vörös cserépedénymaradványok, a terra sigillaia-k. Az egyik kőkopor­só oldalát a népvándorlás alkalmá­val kifúrták a nomád népek s úgy rabolták ki a sír ékszereit. Ilyen kő­sír is látható a teremben. Nemcsak tudósok, hanem laikusok számára is nagyszerű látványosság a római terem. Az emeleti, harmadik teremben igen érdekesek a különféle fegyverek. A népvándorlás korának egyszerű nyi­lától; lés idointalan fejszéjétől a kö­zépkor lőfegyverein keresztül a pom­pás modern vadászfegyverig képviscl­­van a fegyvergyűjteményben minden fajta. Érdekesek a kardok is: az ősi pallostól a kuruc, kardig, valamint a fiuompengéjfi udvari--hordócskáig min­denfajta kard látható itt. A komáromi régi vár sok emléke: bárd, hóhérpal­los. bilincs, lószerszám, buzogány itt van elhelyezve. De nemcsak fegyverek: két régi zon­gora is áll az ablak mellett, a gramo­fon, az írógép, a varrógép őse mellett Konkoly-Thege Miklós magakészilelte harmonikája. Régi csákók, kuruc sü­vegek mellett a komáromi népviselet ezüstékszerei, gombjai. Ill van a szeke­resgazdák buzogánya, láthatók itt re­mekmívű órák. Különösen gazdag a fajánszgyüjlémény. Sok szép porcel­lán, üveg dobogtatja meg a műgyűjtők szivét. A gyermekeket a katonacsá­kók fogják érdekelni, a numizmatiku­­sokat a pénz és érmegyűjtemény. Régi oklevelek, déhlevelek, metszetek gaz­dagítják ezt a történelmi termet. Ez a terem a legtarkább s szemnek is ez a legtetszetősebb, Komárom nagy zász­­laival. A múzeumnak ez a három terme s a Jókai szobája már rendezett, készen várja a látogatókat. Soron a néprajzi rész következik, — gazdag néprajzi gyűjteményt tervez a muzeum igaz­gatósága, — azután a negyvennyolcas s a háborús emlékek gyűjteményének terme. összesen tehát hat múzeumi terem s két képterem lesz nyitva. A képtárt is ujjárendezik s ha az anyagi eszközök nem maradnak el: külön természet rajzi rész is lesz az emeleten. Természetesen, ehhez sok anyagi támogatás szükséges és a mú­zeum vezetősége éppen ezért nagyon kér mindenkit, aki szivén viseli Komárom leggazdagabb gyűj­teményének ügyét, hogy a múzeu­mot pénzbeli, vagy természetbeni támogatásban részesitse. Különösen nagy szükség van Komá­rom város múltjára vonatkozó tár­gyakra. valamint néprajzi és háborús gyűjteményre. Hálás köszönetét elő­legezi a muzeum igazgatósága máris a szives adományozóknak. Ugyanakkor a Jókai szobor akció is nagy sikerrel kecsegtet. A Kultúrpalota gazdag gyűjteményei megujhodva várják a látogatókat. Rö­videsen sor kerül a nagyértékü konyá­tól' szakszerű katalogizálására s ren­dezésére is. A látogatás rendje s ára A muzeum vasárnap délelőtt 10— 12-ig lesz egyelőre nyitva. Amennyi­ben a múzeumnak később módjában lesz külön őröket is fogadni, termé­szetesen, a muzeum termeit máskor is kinyitják. A vasárnapi díj: személven­­kint 1 korona 50 fillér. Ha a muzeum összes termeit megnyitják: akkor 2 korona lesz az olcsó belépődíj. (A po­zsonyi muzeum belépődíja 8 koro­na!) Iskolásgyermekek egyedül is, tu­risták csoportban 50 fillérért látogat­hatják a múzeumot. A Jókai szoba kü­lön megtekintéséért a Jókai szobor­­alap javára 50 fillért számítanak. Iskolák figyelmébe! Iskolák, osz­tályonként 5 koronáért léphetnek be. Egyszerre 30 tanulónál többel a ter­mekbe nem lehet bebocsájlani,. ez­ért a nagylétszámú osztályok csak tur­nusokban bocsáthatók be a múzeumba. Különösen kérjük a vidéki s hely­beli iskolák igazgatóságait, hogy a Jókai Egyesület muzeumá­­nalc igazgatóságéival a látogatás pon­tos idejét okvetlen közölni szívesked­jenek legalább 24 óráiKil előbb, mi­vel csak ebben az esetben biztosít­ható a megtekintés. Amennyiben ez a közlés nem történik meg, a múzeumot csak a legkivétele­­sebb esetben lehet megnyitnia az igazgatóságnak az iskolák előtt. Erre a bejentésre célszerűségi okokból van nagy szükség. A látogatási időn túl a múzeumot 3 koronás belépődíj ellenében lehet megtekinteni. * A muzeum vezetősége ezúton nyug­tázza hálás köszönettel a 125 koronát, amellyel megnyitás napján a meg­jelentek járultak hozzá a muzeum fenntartásához. * A megnyitás alkalmával valaki ott felejtette bőrtokos csiptetőjét: átvehe­tő a Kultúrpalotában. Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei a kéményseprési dijakról. Már több ízben foglalkoztunk a ké­ményseprési dijaknak a komáromi II. kér. kéményseprő mester által való szedési módjával s mivel a háztulajdo­nosok részéről még minduntalan panasz emeltetik, ezért kénytelenek vagyunk erre mégegyszer kitérni. Igaz, hogy a kéményseprési szabály­­rendelet szerint a kéményseprési dijakat egyszer az év végén szedheti be a ké­ményseprő mester, Komáromban azon­ban az volt a bevett szokás, hogy negyedévenkint szedték, mely módszer egyedül előnyös a háztulajdonosok szempontjából, de a kéményseprő mester szempontjából is. Előnyös pedig azért, mert a negyed­évi kisebb összegeket könnyebben meg­fizethetik, mint a felszaporodott össze­geket. De előnyös másrészt azért is, mert ha a lakók között az év folyamán vál­tozás áll be, akkor a háztulajdonos minden nehézség nélkül érvényesítheti lakójával szemben ezen díjnak a lakó­jára való áthárítását. Egyesületünk vezetősége eljárt ez ügyben a II. kér. kéményseprő meste­rénél már több Ízben is, aki előterjesz­tésünket akceptálva irásbelileg is kö­telezte magát az itteni jogszokás szerint való negyedévenkinti szedésre. Minthogy azonban a II. kér. kémény­seprő mester Ígéretét nem teljesiti sőt számtalan esetben nemcsak a negyed­évi, de még az évi dijaknak a be­­kasszálását se szorgalmazza, miáltal az adózókat lényegesen megkárosítja, mert hiszen ilyenként az adózók a jövedelmi adó vallomásoknál mint levonható tételt Fogadjon el csak „BOHEMIA“ cipőkrémét. 92 nem alkalmazhatják, ezért egyesületünk választmánya folyó évi április hó 1-én tartott gyűlésén a következő megálla­podásra jutott: Amennyiben a kéményseprő mester a dijakat nem szedeti be negyedéven­kint s egyszerre több negyedévi, pláne több évi díjnak egyszerre való befize­tését követelné, úgy akkor a háztulaj­donosok minden egyes esetben csakis egy negyedévi részletet fizessenek és semmi esetre sem a felszaporodott több évi vagy több negyedévi dijat. Ezáltal elérjük azt, hogy a kémény­seprő mestert az itteni jogszokás, más­részt pedig Ígérete betartására kény­­szeritsük. Bánáti Árpád Énekeld, költő, a Krisztust. . . üzenem, ki ezernyi dalban Dicsértem kedvesem haját, Lázadva éltem, vérezve haltam ' Sorsomba szőve mindenek baját, Dadogó senki parányi szóval Üzenem világ minden lázasának, Ki ajkat nyit szent hinnivalóval: Énekeld, költő, a Krisztust. Magad szerelme napként loboghat, Temess el mindent némaságban, Tennen bánatod tűzben doboghat, , Ne láss balzsamot léhaságban: Nincs benne minden a kéjben, Nincs meg minden a földön, De kiálts az égre az éjben, De énekeld, költő, a Krisztust. Gyárban ha nyüzsögsz, perdülsz a [bárban. Vagy párnád országúti kő. Állhatsz vigyázva páncélos várban Vagy örvényben mely egyre nő. Hazád Atlanti vagy Sárga Óceán. Lehet fajod fehér vagy színes, Néger, indus, inka, indián: Énekeld, költő, a Krisztust. Ne dicsérj soha már embert, Eped jen el a kedvesed. Ha nóta kell: a vihart s tengert elég ha éjjel titkon meglesed. ( Elég ha néha reng a föld, Vándormadár felhőben sikolt S a vetésen suhogva leng a zöld: Te énekeld, költő, a Krisztust. Jeruzsálem leányait szólítsd, Nézd sivatag hajnali ködét, Bűnbánó Magdolna sebeit gyógyítsd És görgesd a sziklasír kövét. Mintha ma lenne; láncodat oldjákt Zsidók királya mennyekbe száll, Felejtsd két ezredév foltját S énekeld, költő, a Krisztust. Ha ver vagy ha olvad ereid vére: Dalaid gyöngyét fűzd a keresztre, Szivedet tapaszd a Krisztus szivére Mint fészkét madár az ereszre. Régi világnak mi volt a bére: A halálos zsoldot felejtsd, Születő világ áj ütemére Énekeld, költő, a Krisztust. — Elragadták a lovak. Rusznyák János húszéves ujgyallai legény édes­apja kocsiján jött be Komáromba. Ha­zafelé mentében Komáromszentpéter határában elragadták a lovai s a sze­kér árkon bokron keresztül szaladt Rusznyákkal együtt. Rusznyák a kere­kek közé került s két lábát eltörte. Az arrajárók akadtak rá s bevitték súlyos állapotban a komáromi kórházba. Huszonöt év óta járja — T a 1—* — nincsen párja.

Next

/
Thumbnails
Contents