Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-08 / 29. szám

1936. április 8. >K0M1HÜH1 L'APOHc 3. oldal. A komáromi muzeum két 6) nevezetessége: 1. A Jókai Egyesület új Jókai-szobáját berendezték. 2. Szenzációs őskori leletek Ógyalla határában. Megnyílik a muzeum a nagyközönség számára rövidesen. — április 7.) A komáromi kuli őreiéinek érdekes újdonsága van husvét hetében: a mú­zeum két gyűjteményének egy időben való szaporodása. Az első: az uj jókai-szoba. Jókaira vonatkozó relikviái nagy­számban vannak a Jókai Egyesület­nek, ezek a relikviák azonban nem voltak egységesítve. A relikviák nagy­része az 1935-ös jubileumi kiállítás­ból maradt Komáromban, mint az egyesület tulajdona, vagy a tulajdono­sok letétje. Nagyrészt ár. Alapy Gyula gyűjtötte a relikviákat össze. A jubi­leum óta azonban láthatóan kiállítva nem voltak s az egyesületnek tulaj­donképem Jókai szobája sem volt. A nagy költő iránti kegyelet azon­ban egyre fokozottabban kívánta, hogy Jókainak méltó emlékterem rendezi essék be. A múzeum jelenlegi vezetősége e ta­vasszal, — felhasználva azt az alkal­mat, hogy a Grémium kivonulásával egy múzeumi terem megürült, — be­rendezte a Jókai szobát s átadja a nyilvánosságnak. Mindazoknak tehát, akik kegyeletes szívvel akarnak járul­ni Jókai Emlékéhez. A Jókai szoba az első emeleten van, teljesen átfestve, renoválva, rendbehozva. A múzeum vezető­sége úgy alkotta meg a Jókai szo­­l)át, hogy az méltó legyen Jókai­hoz, az Egyesülethez s egy rep­­rezentábilis fogadószoba legyen. A muzeum lulajdonképeni gyűjtemé­nyeitől függetlenül, önálló emlékszoba ez. Itt látható Jókai állóíróasztala, a Jókai család sublótja, Jókai édesany­jának rokkája, asztali tükre, ágyme- Íegítője, itt van Jókainak s a Jókai családnak több üveg s porcellánedé­­nye, Jókai faragott botja, pénztárcája, névjegye, rengeteg Jókaira vonatkozó komoly s humoros kép. három képet maga Jókai festett, a Tengerszemű Hölgy s az Aranyember olajképe, az Aranyember értékes bécsi porcellánja, Laborfalvi Róza néhány emlékeztetője, nagy szekrényben Jókai összes műve s műveinek számos idegennyelvű for­dítása, valamint rengeteg könyv és cikk, amely Jókaival foglalkozik. Kü­lönösen érdekes Jókai eredeti regény­­kéziratainak kiállítása, Jókai levele a jó monostori borról, születési bizo­nyítványa, adóslevele, iskolai bizonyít­ványa, kérvénye a »Hon« című napi­lap megindításáért, — csupa Jókai relikvia, írott, képes, metszett emlé­­le a legnagyobb magyar meseköltő­nek. A remekbekészült Íróasztal azonban egy másik nagy emberé: Konkoly - Thege Miklósé. Két remek bidermejer szék teszi gazdagabbá a szobát. A gyűjteményeket kiegészíti az, hogy az emeleti előcsarnokban kiállította a Jókai Egyesület Jókai­nak Berecz Gyula szobrászművész által készített mellszobrát, A Jókai szoba gyűjteménye állan­dóan szaporodik, újabban különösen a család letétjei által. A Jókai Egye­sület nagyon örül, hogy az idei hus­­vétra, az egyesület fennállásának 25 éves jubileuma alkalmával Jókaihoz méltó, szép emlékszobát rendezhettek be az Egyesület névadományozójának. Szenzációs őskori lelet Ógyalla határában. Az ógyallai Aba dombon egy kis­gazda, Kosztolányi István, dinnye és szőlőföldet akarván berendezni: ásás közben ősrégi leletekre bukkant. Sze­rencse volt az, hogy Kosztolányi Ist­ván értett az ősi leletek kiásásához, nem veszett közöttük kárba semmi. A föld tulajdonosa jelentette később az esetet a járási hatóságnak} s a Jókai Egyesület muzeumigazgatójának is, így kellő felügyelet mellett történt a leletek kivétele s beszállítása Komá­romba. Hónapokig tartott, amíg a lelete­ket fokozatosan kiásták s az ered­mény: nagy tudományos szenzá­ció. Az ősi Aba domb, mint amely ki­emelkedett a vizek s mocsarak közül: évezredek óta települő, illetve temet­kező hely volt. Valahány nép csak járt a vidéken, mind otthagyta nyomát az Aba-dombon. A dombnak ez a része egészen az 1936-os évig nem volt meg­bolygatva, így tehát a mély ásás ren­geteg érdekes lelettel gazdagította a tudományos világot s így a komáromi múzeumot is. őt kultúra találkozott ezen a dom­bon. Legalul ölezeréves, kőkorszakbeli em­ber három kis lakótelepét találták: erre emlékeztet a hamu, a csonlma­­radvány, a kőkori szerszámok soka­sága, a cserépedénylelet. Néhányezer év szünet következett egymás után, hogy ismeretlen nevű bronzkori em­berek temetőhelye legyen az Aba­­domb, majd kelta-gallok, végül ger­mánok temetkeztek ide. Éppen az az érdekes, hogy ennyi kultúra maradványa szorult össze i egyetlen kis dombon s minden öt-1 száz évben újra s újra temetőnek használták az elvonuló népek. években különösen nagy fagykárok sújtották a csallóközi és a mátyus­­földi gazdákat s a gazdák sokszor nem tudták előre, milyen idő lesz: az ógyallai meteorológiai obszervatórium igen érdekes és hasznos újítást rend­szeresít a mostani napoktól kezdődő­­leg. Az obszervatórium kétemeletes tornyának tetejére nagyerejű fény­szórót helyez és ez a fényszóró harminc kilométer körzetben cs­­ténkint akkor fog világítani, ami­kor az előjelek szerint fagy vár-Vidéki hírek Nyitrán hatalmas sikerrel adták elő a SZMKE műkedvelői a »Vallomás« című szín­művet. A nyitrai SZMKE műkedvelői komoly nevet vívtak ki maguknak az egész Szlovenszkón, különösen azért, mert társadalmi különbség nélkül, egyesegyedül a magyar kultúra zász­laja alatt. tömörülni tudtak és foko­zatos munkával előkelő helyet biz­tosítottak maguknak a szlovenszkói magyar kultúréletben. Komáromban is történtek kísérletek egy ilyen mű­kedvelői társaság megszervezésére, eddig azonban csak a Legényegylet­nek s az Iparoskörnek sikerült ez teljesen, A tavaszi, legújabb kísérle­teket a közöny s egyéb magyar be­tegség megakadályozta. Tanulhatunk Nyitrától, Iglótól, Dunaszerdahelytől, Eperjestől, Rimaszombattól ... — mennyi szép példa akadt hirtelen. Komárom unott közönnyel fordul el ezektől. Amiód községben mozgalom indult meg, hogy Czuczor Gergely szülőházát mentsék meg a pusztulástól. Németh Erazmus andódi tanító elhatározta, hogy létre­hozza Aixdód községben a Czuczor Gergely-emlékbizottságot, amelynek az lesz egyedüli feladata, hogy Czu­czor szülőházát megmentse, azt a körülötte tevő nagyobb telekkel meg­szerezze és egy önálló plébánia alap­ját ezen a területen megvesse. Duuaszerdahelyi laptársunk írja első cikkében a kö-Nagyszámú csontváztelet került elő, (némely nép ülve temette el halottait, a halott ölébe tálat helyezett cl élelmi­szerrel, más nép észak-déli irányban, fektette a halottakat, mások elégetlek s urnába helyezték a hamvakat, ismét mások a kedves állatot is a sírba he­lyezték. Kutyafejek is előkerültek a temetkezőhelyről). Cserepek, urnák, festett edények, kőkorszakbeli szerszá­mok, csonttűk, bronzcsattok, ékszerek, kagylóékszerek, — a bronzkorszak kü­lönböző ideinek érdekes leletei kerül­tek ki gondos ásással a földből. Mintegy 200 darabra tehető a ki­­sebb-nagyobb leletek száma, öt­ezer év kultúráját lehet kiolvasni az Aba-domb leleteiből. Valóságos történelmi olvasókönyv ez, békésen kereskedő és harccal küzdő emberek történelmének nyitott köny­ve. A teletnek tudományos értéke meg­lehetősen nagy. A Műemlékvédő Hi­vatal nevében Loubal Anlal tanár, a Jókai Egyesület nevében Szombathy Viktor, a múzeum gondnoka és Zom­­bory György szakosztályi titkár, vala­mint az ógyallai járás s községi hiva­tal kiküldötte hivatalosan voltak kinn az abai tanyán s vették át a Jókai Egyesület múzeuma számára az ér­dekes leleteket. Tudományos feldol­gozásuk nemsokára következik. A Jókai Egyesület újonnan megnyitandó pre­­hisztórikus termének külön díszei lesz­nek ezek a tetetek, amelyek amellett Délszlovenszkó legérdekesebb őskori leleteinek számítanak. A múzeum nyitási óráijróll s a meg­tekintés feltételeiről legközelebb írunk! ható. Tekintettel arra, hogy ógyalla nagy lapály közepén fekszik, a fényszóró sugarai messziről láthatók tesznek. A fényszóró körben forog s minden négy másodpercben világítja meg ugyan­azt az irányt. Ha ez a módszer be­válik, akkor Délszlovenszkó több más helyén is elhelyeznek hasonló fény­szórókat. A fényszóró világítási idejét az ógyallai meteorológiai intézet jel­zése alapján a pozsonyi rádió is be­mondja. Dr. Kenessey Kálmán intézeti főbiztos Délszlovenszkó több helyén tart felvilágosító előadásokat a fagykárok elleni védekezésről, így Komáromban és Érsekújváron is. vetkezőket: »Néhány év óta nem tar­tanak műkedvelői előadást, bált, na­gyobb sportmérkőzést, stb. anélkül, hogy vagy mint védnököket, vagy egyébként megtisztelteket tisztelet­­jeggyel ne keressék fel a rendezők azokat, akiktől várnak valamit. És a szegény áldozat különböző okoknál fogva nem tud ellentmondani és a megtiszteltetésért fizetni kénytelen. — Valamikor régen tudunk nagy far­sangi bálokról az ínséget szenvedők javára, ahol a bál közönsége saját elhatározásából vagy a rendezőség kérésére kivétel nélkül batiszt ruhá­ban jelent meg s az így fölöslegessé tett drága selyem báliruha sok száz koronányi árát mindannyian a jóté­konycélra adták s úgyszintén a fér­fiak is, a murira szánt összeget. Ezt tessék utánacsinálni!« így ír szerdahelyi lapkollégánk. S halkan, félve, megpendítjük ezt az eszmét mi is. De vaj, ki követné? Losoncon játszott Földes színtársulata két hó­napig s nagy ráfizetéssel zárta az idényt: nem ment a színháznak olyan jól, mint Komáromban, vagy Ujvá­­rott. A közönség igényes volt s nem elégítették ki a színészek. A losonciak ugyan azt mondják, hogy a rádió s a film nagy versenytársa volt Földes­nek. Xehet. Egy nagyon jó társulat azonban mindenesetre legyőzte volna ezt a konkurrenciát. Jó darabok, ra­gyogó előadás: ez kell. Földesék né­hány napra Ipolyságra mentek. Itl a népszerű Alszeghy Lajos megbetege­dett, kórházba került, szerepeit Erdős József vette át. Az ógyallai obszervatórium tetejéről fény­szóróval jelzik kisalföldi gazdáinknak a jó, vagy rossz időt. — április 7. Tekintettel arra, hogy az elmúlt Akar ön is szép lenni? Használjon Nádasdy-féle Gyöngyvirág alvátor krémet, mely mindenkit hozzásegít a szép­séghez. A májfoltokat, szeplőket, patta­násokat és mindennemű arctlsztátalanságo­­kat nyomtalanul eltüntet, az arcot bársonyos simává és fiatalosan üdévé teszi. Vigyázzon a hamisításokra, csak eredeti csomagolást fogadjon el. — Egy tégely ára 8 — Kő. Egyedüli készítője: 5 Salvátor gyógyszertár Komárno. Minden nőnek legnagyobb hozo­mánya a szépsége. A községi polgári fiúiskola műsoros délutánja. A szülők, a gyermekek és azok nevelői barátságos, őszinte és meleg találkozásának színhelye volt vasár­nap délután a községi polgári fiúisko­la tornaterme, ahol kellemes hangu­latban folyt le az ifjúság műsoros dél­utánja. Féltünk, hogy az első szárny­­próbálgatás nem talál elegendő meg­értésre, s a hálátlan közöny lesz a nemes törekvések érdemtelen fejfája; azonban, akik ott voltunk, az ellenke­zőt tapasztaltuk s tanúi leheltünk an­nak a nagy hármas találkozásnak s a lelkek összeolvadásának, mely ott a gyermekek, szülők s azok tanárai kö­zött végbement. Ez a nagy hármas találkozás az alapja az új, át fontolt és céltudatos, modern pedagógiának, amely csak így teremhet az utókor számára a nevelés e három legfonto­sabb összetevőjének harmonikus me­lege mellett egészséges, értékes, érett gyümölcsöt. A műsoros délután megrendezése az iskola igazgatójának, B í r ó Gyu­lának s a polgári fiúiskola hivatása magaslatán álló tanári karának az érdeme, sikere pedig nagyrészt a szü­lői szövetség s a tanulóifjúság lelkes munkájának köszönhető. A szavalókórus betanításának és hangulatos előadásának érdeme az igazgatót illeti. Zsolnai Béla tanár kitűnő kidolgozásában az ifjúsági énekkarral magyar dalokat adott elő. I p o v i t z Sándor tanár tornászcsa­patával — amely zenekísérettel két ízben is szerepelt a műsoron, — nagy elismerést aratott a közönség köré­ben. Ugyancsak nagyon tetszettek sa­játtervezésű gúlái is. A polgári és elemi iskolai tanulókból összeállított gyermekzenekar nagy tetszés mellett játszott. Balog Lajos I. o. t. hegedű­szólószámai lekötötték a közönség fi­gyelmét. Valkó Lajos, Zsudel György, Holczer Szilárd, Lasetzky Albert és Opravil Ede szavalatai alatt pedig sok édesanya vette elő zsebkendőjét s tö­­rölgette könnyező szemét. Meleg el­ismerés illeti a szavalokórus és az ifjúsági énekkar tagjainak szorgalmas törekvését és munkáját. A műsoros délután valóban meleg hangulatban folyt te s ez a lény egyik legnagyobb elismerése a polg. fiúis­kola pedagógusainak. — Ipartársulati közlemény a bor­bélyok zárási és nyitási rendjéről. Felhívjuk a nagyérdemű közönség fi­gyelmét a borbély és fodrász üzletek záróra módosítására. Az uj zárórarend a következő: 1. Az üzletek nyitandók április hó 1-től szeptember 30-ig be­zárólag 7 (hét) órakor, október 1-től március 31-ig bezárólag reggel 7.30 (fél nyolc) órakor. 2. Az üzletek be­zárandók minden este 19 órakor; ki­vételt képeznek a szombati napok, amikor 20 órakor és vasárnap déli 12 órakor zárandók. 3. Minden hétfőn déli 12 órakor az összes borbély és fodrász üzletek és műhelyek bezáran­dók és zárva tartandók kedden regge­lig, amikor a fenti rendelkezés értelmé­ben nyitandók,

Next

/
Thumbnails
Contents