Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-08 / 3. szám
1936. január 8. >KOMÁROMI LAPOK* 3. oldal. A komáromi katonai parancsnok" ság felmondott az elhagyott erődítményekben lakó nyomortanyásoknak. A katonai kincstáit dóan károsították. Komárom, január 7. Egész Szlovenszkón nincsen párja a komáromi nyomortanyáknak és fecskefészkeknek«, amelyek a Komáromot körülvevő várerődök elhagyatottabb részeiben helyet kaptak. Az erődítések gondozott részeit katonaság lakja, de a vasúti töltésen túl vannak erődítmény-szakaszok, amelyeknek félig a föld alá épült kazamatái elhagyatottak, egészségtelenek, koromsötétek, s alig megközelíthetők. Az utolsó tizenöt év alatt idehuzódott Komárom szegény lakosságának egy része, de különösen a Csallóközből beszivárgott elszegényedett munkanélküliek foglalták el az erődök nyomortanyáit, minden külön engedély nélkül. Mire a katonai kincstár észrevette, már oly tömegben laktak, hogy megbolygatásuk komoly szociális, valamint pénzügyi kérdést jelentett. A nyomorgók »előkelőbb« része kis házikóját odaragasztolta a várerődök hosszú falához s így keletkezett mintegy hatvan fecskefészek«, míg a nincstelenek a kazamatákba húzódtak s hallatlan erkölcsi, közbiztonsági s egészségügyi viszonyok között élnek ott ma is. A katonai kincstárnak is gondot adott a mintegy ezer főnyi »szabad foglaló«, akik különben engedély nélkül telepedtek ott meg a várfalak tövében. Elvinni onnan a nyomorgókat csak akkor lehetne, ha akár a város, akár az állam egészséges, megfelelő lakást, vagy legalább is telket tudna nekik biztosítani. A kérdés akuttá s veszélyessé vált: külön probléma a problémáktól egyébként is alaposan sújtott Komárom számára. Az ujabbi időben annyi lopás, vagyon elleni kihágás történt az erődök körül, hogy a katonai kincstár megunta s elhatározta, hogy kitelepíti az ingyen lakókat. A lopások egy része a közelben elterülő állomáson s a faraktárakban tör-Megrendítő tragédia történt Bátorkeszi községben: a csendőrgolyó végzett egy emberélettel. Kovács Károly, Szalka András s még két fiatalember Bátorkeszi községben az egyik sötét uccasarkon összebújva tanácskoztak. Az éppen arrahaladó csendőr őr járat előtt gyanúsnak tűnt ez a nagy tanácskozás s a csendőrök a közelben megálltak néhány pillanatra, hogy meghallgathassák, mit tanácskozik a négy ember. Kovács és Szalka egy régibb bűnügyből kifolyólag ádáz haragosa volt a csendőröknek s boszszút esküdött ellenük. Kovács Károly odaszólt a csendőröknek, miért hallgatóznak. A csendőrök erre feleltek valamit, amire Kovács Károly, — aki húszesztendős gazdalegény, — odament a csendőrökhöz s félrelökte az egyiket. Rövid dulakodás fejlődött ki, melynek során az egyik csendőrt megütötték, majd elfutottak. A csendőrök előtt még gyanusabb lett az eset s este 8 óra tájban felkeresték Kovács Károlyt a lakásán. Szalka János és Kovács indulatosan fogadták a csendőröket s dulakodni kezdtek velük, székeket vagdostak a csendőrökhöz. A csendőrök erre be akarták kísérni a rendbontókat, ezek azonban nem hagyták magukat, formális verekedés fejlődött ki, amelynek során a legények nekitámadtak a csendőröknek, ismeretiéül tolvajok állantént: szén és falopásra valósággal specializálták magukat az erődlakók. Később a közeli dragonyos-istállókban is lopások történtek, majd két tiszt lakásából mintegy 20.000 korona értéket vittek el ismeretlen tettesek. A katonaság az erődök lakóira gyanakodott s az Ötődi\k s a hatodik számú bástya lakóinak a közeli hetekre felmondott. Ez összesen 340 lelket érint. A 340 ember küldöttsége felkereste a város kormánybiztosságát és segítséget kért. A katonaság a felmondást megokolta azzal, hogy a »werk-lakók«, (aminl népszerüsen a nyomortanyásokat nevezik), — nagyon veszélyeztetik a vagyonbiztonságot. A nyomortanyások küldöttsége azonban kijelentette, hogy közöttük a tettes nem kereshető, mert őket egészen más dolgok érdeklik. A városi hatóság erre megkereste a rendőrséget, amely közben nyomozást folytatott a katonaságnál történt lopások ügyében s megállapította a rendőrség, hogy az ellopott holmik egyrésze a Farkas-csárda körül volt megtalálható, így is történt: a vágmenti csárda mellől megkerültek a lopott holmik. A város kormánybizottsága most végignyomoztatja a nyomortanyák lakóinak erkölcsi előéletét s lehetőleg minden ottlakó számára külön erkölcsi bizonyítványt szerez be. Amennyiben sikerül bebizonyítani azt, amit az erődök lakói állítanak, hogy ők a lopásokban ártatlanok, akkor a város új lépéseket fog tenni a katonai hatóságoknál s megkéri, hogy mindaddig, amíg emberekhez méltó lakhelyet a nyomortanyák lakóinak biztosítani nem tud, engedjék meg az erődökben való lakást. Különben félezer ember tavaszkor a szabad ég alá kerül. A nyomor ^erődben nagy az ijedelem s aggódva várják a döntést. Az újév számokra igen rosszul kezdődött. Komárom, január 8. úgy, hogy azok fegyvereiket voltak kénytelenek használni. A dulakodás hevében az egyik fegyver eldördült s a golyó Szálkát halálosan találta. Szalka kiszenvedett. Kovács Károlyt a szurony sebezte meg mélyen lágyékán s a szurony hegye a beleit is átszúrta. Kovácsot azonnal beszállították a komáromi kórházba, míg a csendőrség megindította a nyomozást: kit terhel a felelősség a halálosvégű küzdelemben. | Megalakult a vaiosi népkonyha bizottság Február 15-én nagyszabású művész est lesz a népkonyha javára. A december 15-én megnyílt Dénes Emil és Fleischmann Hermann által bérbe vett városi népkonyha mellé a város kormánybiztosa, Nagy Jenő egy felügyelőbizottságot nevezett ki, amelynek a felügyeleten kivid a népkonyha fenntartási alapjának az előteremtése a fő célja. A bizottság most szombaton tartotta első alakuló ülését a városháza kis tanácstermében. Igó Aladár dr. közigazgatási biztos a távollevő kormánybiztos nevében üdvözölte a megjelenteket és javaslatára a következő vezetőséget választotta meg: elnök Bartos Frigyes bangigazgató, alclnök dr. Kalvariszkg Jenő orvos, előadó ifjú dr. Alapy Gyula ügyvédjelölt. Alapy dr. előadó nagy vonalakban vázolta a bizottság szükségességét és célját és a népkonyha mai keretének kibővítéséhez még hiányzó összeg előteremtésére különböző kész javaslatokat terjesztett elő. Dr. Kalvariszky, dr. Igó, Nádor és Behák hozzászólása után a bizoltság kimondotta, hogy a következő módon kívánja fedezni a népkonyha fenntartásánál mutatkozó szükségletet: nyilvános gyűjtés, mozielőadás és nagy művészest. Ez utóbbinak a terminusát február 15-ben állapította meg. A bizoltság Nagy Jenő kormánybiztos útján sürgető kérelmet intéz az országos hivatalhoz segély iránt. A bizottság végül kimondotta, hogy a népkonyha élelmezésének állandó felülvizsgálására Horváth István és Hoffmann Stanislav vendéglősöket kéri fel. Megalakult a járási közművelődési testületek Magyar Közművelődési S?övetsége. Érsekujvárott a napokban tartották első ülésüket a járási magyar közművelődési testületek s magyar közkönyvtárak. Az összehívó komáromi testületen kívül megjelent a losonci, érsekujvári, galántai, lévai, ógvallai, vágsellyci s zselizi testületek küldöttsége, valamint számtalan községi könyvtáros. Az. ülést dr. Borka Géza vezette, mint a komáromi járási testület elnöke, aki bejelentette, hogy a pozsonyi járási közművelődési testület is csatlakozott a szövetséghez. Megállapítja, hogv eddig összesen kilenc járás közművelődési testületé s ezek utján a járásbeli könyvtárak s helyi bizottságok csatlakozása is biztosítva van. Ismertette a szövetség célját, amely az azonos célú cseh, szlovák és német szövetségek mintájára a népművelő szervek és intézmények között az egységes irányítást és a kölcsönös magyar kulturális érdekvédelmet kívánja szolgálni. Utána Ivánffy Géza, mint előadó ismertette a szövetség részletes munkaprogramját. Scherer Fajos a losonci közművelődési testület titkára adott hasznos informatív képet a losonci népnevelő kultúrmunkáról s terjesztett elő több indítványt, melyet az ülés egyhangúlag elfogadott. Boross Béla, a galántai közművelődési testület elnöke üdvözölte a szövetség létesítésének gondolatát, amelyet a tervszerű népnevelés terén hézagpótlónak nevez. Többek felszólalása után az ülés kimondta a szövetség megalakulását s Borka Géza dr.-t elnöknek, Ivánffy Gézát titkárnak választotta meg. Az ülés kimondta a SZMKE-vel és a Magyar tanítóegyesülettel való legteljesebb s harmonikus együttműködést, Szombalhy Viktor pedig a SZMKE nevében jelentette ki, hogy elvben a közreműködés már előre is biztosítva volt, most a gyakorlati közös munkamódszerek megállapítása válik szükségessé. Machnyik Andor dr. földmivesiskolai tanár a parasztfőiskolák szervezéséről tartott érdekes előadást. A program délutáni részében Ludvig Aurél a magyar iskolaügynek a közmívelődési testületekkel való szoros kapcsolatáról tartott statisztikai adatokkal gazdag előadást. A gyűlés nagy előhaladást jelent a szlovenszkói magyar közművelődés ügyében, meghozza a remélhető nagy kultúrösszefogást, amelynek föltétele, hogy a járási egyesületek a többi magyar kulturegyesületekkel megértőén működjenek. — A komáromi Karítász vezetősége semmi fáradságot nem kiméivé készül a január 12-én a Kultúrpalotában megtartandó „Piknikére. A rendezőség mindent elkövet, hogy ez a mulatság a farsangi krónika legjobb helyére Írja be nevét. A jótékonycél érdekében mindenki ott lesz, akik rendezéseink iránt érdeklődést tanúsítanak. A mulatság este 7 órakor veszi kezdetét. Tea megváltás Ke 5— Komárom legolcsóbb és legjobb mulatsága lesz ez. Legyen ott mindenki!! Halálosvégü dulakodás Bátorkeszin a csendőrök s a legények között. Egy halálos áldozat s egy életveszélyes sérülés. — Saját tudósítónktól. — HÍREK A téli nap megcirógatja az embert. Jó így a télben élni; kék égben láthatom a napot, forró nyár napját. Napsütésben bizsergető tavaszi érzésekre emlékezni, ez is finom, hálás. De legjobb gondolni a szegény emberek téli boldogságára, kiknek nem hideg- a szobájuk s nem bújik be rossz cipőjükbe hóié, vagy esővíz. A téli nap megértő a szegénységgel szemben. Halk jókedvet gyújt a borongós lélekben és kicsiny meleget lobbant hideg uccában, szeles uccasarkon, vagy üres gyomrú kályhával díszített szobában. «s A téli nap ráragyog Komáromra, már jelzi, hogy valahol majd február végén előtörnek a forradalmas sejtések a kemény föld belsejéből és lelkek csodára szomjazó falán remény és csókrügyek pattannak — a téli nap úgy ragyog a kis város felelt, mint nagyfejű ékszer a kirakatban. A sétatéren téli nap alatt hangolják a gyerekek torkukat a tavaszi énekre és árva verebek szállnak ágról ágra egymással beszélgetni. # A fehér hótakarót felgöngyölítette a kegyeletes élet, mert mégis csak szebb a napfény, — jobban megvigasztalja a szomorú emberekét s gyorsabban szalad napsugárban az emberi remény, mint a süppedő, lábat fagyasztó hóban. (—i) * — Imahét a ref. templomban. Január hó első vasárnapján kezdődött meg világszerte a protestáns egyházakban az imahét, amelyet az erre megállapított evangéliumi témák szerint a világ valamenn ' templomában megtartanak. Az imahétbe a komáromi református egyház is belekapcsolódik és ezen a héten minden nap este 6 órakor a Jókai Ucoai templomban külön imaestet tart. Az imahét szombaton este ér véget. — Elköltözött ügyvéd. S b ó s Károly ügyvéd, a komáromi ügyvédi kar legöregebb tagja, társadalmunk régi tisztes alakja a napokban távozott el Komáromból. Magas korára való tekintettel előbb a Népbanknál viselt ügyészi tisztéről mondott le, majd pedig az ügyvédi kamaránál jelentette be az ügyvédi gyakorlatról való lemondását. Közel hat évtizeden át volt gyakorló ügyvéd, akinek évekkel ezelőtt még virágzó irodája volt, mely a háborús évekig nagy klientúrával rendelkezett. Előrehaladott életkora és a megváltozott viszonyok kényszerítő hatása következtében vált meg irodájától. Távozásáról régi barátai és tisztelői sajnálattal értesülnek és szeretettel gondolnak Soós Károlyra. — Vásárhelyi Károly a prágai rádióban. Január 26-án lesz Prágában Dr. Masaryk Alice elnökletével a Vöröskereszt sarjadék ifjúsági alosztályának országos összejövetele, mely napon a prágai rádió közvetíti az összes nemzetiségek tanitóreprezentánsainak nyilatkozatait. A magyar tanítóság üzenetét Vásárhelyi Károly tanár, a helybeli községi polgári fiúiskola ismert pedagógusa, mint az Általános Magyar Tanító Egyesület főtitkára mondja — Ünnepély Kurtakeszin. A kurtakeszi róm. kath. magyar iskola nagyszámú közönség előtt szép előadás kíséretében ünnepelte karácsony szent napját. Ez alkalommal 3 vallásos és mély érzelmű darabot adott elő és pedig: 1. Mindenki karácsonya, 2. Betlehemi éjszaka. 3. Magyar karácsony, melynek szép játékát és kitűnő énekszámait a nagyközönség szivből megtapsolta. A darabok között kis tanulók szép karácsonyi verseket szavaltak. Az előadást háromszor ismételték meg, amelynek jövedelméből a szegény sorsú gyermekek részére ruhát és lábbelit osztottak széjjel. A gondosan betanított és szépen sikerült előadás a tantestület érdeme. — Kirakatokat törtek be. A múlt héten egyik este Érsekújváron két üzleti kirakatot törtek be eddig ismeretlen betörök. Jaksics papirkereskedő és Glázer divatárukereskedö kirakatának üvegjét zúzták be és a kirakatokat kiosztották.
