Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-01 / 1. szám

1936. január 1. »KOMAROMI LAPOK* 3 oldal gis. Fölépítettük a hóembert. Szén volt a szeme, bot a pipája, igen szép volt. Gyönyörködtünk benne: »De jól sikerült!« Aztán elszontyolodtunk: »Úgyis le­dobja a Vipera... »Szögeljük elébe a .»atkát, ez majd szerencsét hoz a hóén bérnek!« ■— tá­madt egy jó ötletem Pajtásaimnak ez tetszett. Az egyik szögekért sza­ladt. Tíz perc múlva már a jég közé volt verve a patkó. »Nagyszerű!« — örvendeztünk indiántáncot járva kö­rülötte. Abban a percben vésztjósló sietés­sel közeledett felénk a Vipera. Szája majdnem habzott. Neki egyenesen a hóembernek! Kinyújtott botjával már majdnem eléri, mikor hirtelen megbotlik a patkóban és lezuhan. Fejét a kemény, jeges kőhöz ütötte. Egy hosszú, hörgésszerű sikoly, szá­jából dől a vér... Ott halt meg a szemünk előtt. A jeges földből ki­rántottam a patkót és a gyerekek né­ma pillantásai közben messzire hají­tottam. A lakók összefutottak: »Elcsúszott a jégen!« »Agyrázkó­dás! — kiáltoztak össze-vissza és ügyet se vetettek ránk, gyerekekre, amint ott állottunk megdöbbenve, egymás szemét fürkészve, mint cin­kostársak a diadalmasan vigyorgó hó­ember mellett.« A vonat heves zökkenéssel megáll. A nő szótlan sietéssel kiszáll a fehér perronra. A férfi még vár valamit... utána néz ... egy megváltó, megbo­csátó asszonyt szót a lázongó lelki­ismeret harminc évig cipelt nyugta­lanságára ... és másnapra — kölcsö­nösen — elfelejtik egymást. Pénteken nagy ankétot rendeztek a komáromi főiskolások Komoly megnyilatkozások a magyar nemzeti szellemű munka jegyében Pénteken rendezte a Komáromi Magyar Akadémikusok Egyesülete Ko­máromban ankétjét, számos érdek­lődő részvételével. Az ankétet a ko­máromi főiskolások abból az alka­lomból rendezték, hogy a rimaszom­bati akadémikusok kiadták az Egye­nes úton című folyóiratukat. A ko­máromi ankét célja az állásfoglalás volt s egyben annak az iránynak ki­tűzése, amely irányban a délszloven­­szkói főiskolás ifjúság a jövőben mo­zogni kíván. Az ankét rendezői is­mertették a gömöri főiskolások elő­adásaiban foglalt elveket s utána tar­talmas hozzászólások következtek. Igen sok hozzászólás, vitabeszéd hangzóit el a szlovcnszkói magyarság kulturális, szociális, gazdasági prob­lémájáról, a felszólalások során tiszta képet nyert az ifjúság munka-vonala: az ifjúság gazdasági és kulturális kér­désekkel kíván foglalkozni, íncllcáll a SZMKE mozgalmának, helyesli a gazdasági szervezkedést s általában a magyar nemzeti munkavállalást tartja a legfontosabbnak. Az elhangzott indítványok során a következő határozati javaslatokat fo­gadták el: Az ankét kimondja, hogy átérzi az egységes magyar munka szükségességéi, elhatározta, hogy kul­turális téren a SZMKE, gazdasági té­ren a meglévő szövetkezeti alapon az egységes magyar munkának tevőlege­sen szolgálatába lép s ezen a kereten belül dolgozni fog a politika teljes kizárásával. Továbbá kimondja az an­két, hogy szükségét érzi annak, hogy az egyetemista városi ifjúságot Össze­hozza a falusi ifjúsággal s éppen ezért szükségét érzi parasztfőiskolák, (népegyetemek) létesítésének s ennek megvalósítását a legmesszebbmenőleg fogja támogatni. Továbbá: javasolja az ankét, hogy a rimaszombati főis­kolások lapjának, az Egyenes Ut-nak szerkesztősége bizottságokkal bővít­tessék ki, amelyekben megfelelő szak­értők bevonásával, a helyesen fogal­mazóit, rugékony programmtervezet keretén belül az említett programra megvalósításának gyakorlati módjai és eszközei általuk az új lapban pro­­pagáltassanak. Ugyancsak ezek a bi­zottságok közöljék a propaganda és a statisztikai anyagot a kisebbségi sajtó orgánumaival, hogy ezek átve­gyék és a tervnek megvalósításához a szükséges nyilvánosságot biztosít­sák. Végül: az ankét szimpatizál azzal a gondolattal, hogy a cseh és német népnek a kisebbségi magyarságról való tájékoztalására kisebbségi sor­sunkat statisztikailag is földolgozó brosurát kellene kiadni s azt hozzá­juk eljuttatni, az illető nemzet anya­nyelvén. Ezek voltak az ankét határozatai. Az ankét mindvégig' nyugodt hangon, megértő szellemtől áthatva, a kons­truktiv, nemzetépítő munka jegyében zajlóit le s annak a nézetének adott kifejezést, hogy a meglévő kereteket keli munkával kitölteni s azokat to­vábbfejleszteni. Miért oly dohos a komáromi vízvezetéki viz ? Szakértői vélemények a komáromi vízről, amely büdös és sokszor maszatos. Komárom, december 31. Aki az utóbbi hónapokban a ko­máromi vízvezetékből merítette szom­júságoltó italát, az rendszerint fej­csóválva és nyelvével sokat csettegtet­­ve tette le a poharat. Megvizsgálta a vizes edényt, kidobott néhány kan­­csót, majd engedte, hogy a vízcsap­ból zuhogva folyjék a víz: a víz íze mégsem változott. Mondjuk meg ma­gyarul: dohos volt. Dohos ma is. Hol gyengébben, hol erősebben érezhető a víz állott, áporodott szaga. Ele­inte az volt a vélemény, hogy csak az öreg házak vízvezetékében érezhető ez a szag, mikor azonban kiderült, hogy a magyarországi Komárom vi­ze, — amely tudvalevőleg szintén tő­lünk megy, — hasonlóképen dohos és kellemetlen utóízzel szolgál: már a kevésbbé szakértők is lát­ták, hogy itt alapvető hibáról van szó. Nyáron rozsdás színű, sza­lagokkal, uszonyokkal tarkított a víz, télen dohos; nem mondhatjuk, hogy a komáromi vízvezetékből állandóan ízletes víz csurran ki. Több szakértőt is megkérdeztünk afelől: mi a komáromi víz dohossá­gának oka. A véleményeket így fog­lalhatjuk össze: A csövek öregek. Megfelelő gon­dozással. időnkint s helyenkinl cse­rélni kellene a csöveket, az avultakat s a beiszapolódottakat ujjal felcserél­ni. Iszapos, tisztítatlan a komáromi vízvezetéki cső. megöregedett, kiszol­gált jószág. Különösen a régebbi há­zak benyílócsatornáinak torka isza­­polódott el. A vízvezetéki csöveket tisztítani kellene, de ehhez sok víz szükséges és az rendszerint nincsen. Át kellene mosni, jól. bőven az egész vezetékrendszert. Meg kellene tisztítani az ázalagoktól, iszaptól. Azonkívül az is a baj, — egyes szakértők szerint, — hogy az új kutakat túl mélyre fúriák s a jó szűrőréteg eltűnt. A víz meglehetősen szüretlenül ke­rül a vezetékbe s az okozza az iszap­szagot. A kutak kimélyítése tehát do­hos illattal járt. Újabb vélemény sze­rint a komáromi víz ásványi összeté­tele olyan, hogy az ásványi anyagok nagy számban rakódtak le a csövek belsejébe s ezek illatosítják a vizet. Egy vélemény arról szól, hogy a víz­torony is rosszul van megszerkesztve, mert csak a fölösleges víz megy fel oda, holott egy jó rendszer szerint először minden víznek oda kellene felfutni s onnan osztódnék el a víz­mennyiség a város egyes részeibe. Kitűnő véleményeket tolmácsoltunk. Szakértők és nem szakértők egykép­pen megállapítják azonban, hogy vi­zünk dohos, sőt: büdös és ízetlen. Nyomatékosan felhívjuk az illetéke­seket, hogy a komáromi víz szagtalanítását minél hamarább kezdjék el. Nem lehet, hogy egy város évekig dohos, szagos, gusztustalan és végered­ményében egészségtelen vizet igyék! Az újév egyik feladata legyen a vízvezeték rendbehozatala. Adám és Lucifer uj év kapujában. Űj év ajtaján kopogtatunk. Letöröl­jük a verejtéket homlokunkról, sze­münk előrenéz, valahol az ég alján új nap van feltámadóban. Üj év szüle­tik s a világmindenség úgy morajlik, mint a felkorbácsolt tenger. Vájjon a béke, vágj« a pusztulás új éve lesz 1936? Vájjon a világ térségein a ve­zényszavak, vagy kultúrák hangja lesz a szellemi táplálék? Ádám fáradt és boldog akar lenni, Éva boldogságot vár tőle, — de Lucifer még most sem halt meg ördögi szelleme ott sustorog a laboratóriumok lombikjaiban s fel­robbantja a falansztert. Lucifer éi, mint soha nem élt és torz mosolyával olt áll az emberi lélek mögött. Hova szaladjon előle Ádám, az ő sorsa a földre rendeltetett. ••k Az ember szereti az életet, dalolni, táncolni, csókolni, mulatni szeret. Az özvegyek és árvák sírásába a szilvesz­teri optimizmusban a boros, nótás hang vegyüI. Az ember örök optimista és a tragédiák szakadékain is nevetni, örülni akar. A szilveszteri mámor el­söpri Lucifer szellemét. Ádám Noé részegségével, mint szent látnok — szebb, jobb jövőt érez. Minden ember boldogsággal áll új év elé. * Európa egén feltornyosultak a fel­hők. Nincsen napsugár, nincsen ud­varló hold. Az ég kacagásait, a csil­lagokat sem látjuk. De menetelünk az új évbe, mert az élet nem ismer meg­állást és a remény lobogóját adjuk Ádám kezébe. Lucifer szellemét elfog­ja borítani az emberi optimizmus örök ereje, mert Ádám élni akar igazságos és testvéri életet s lesz ereje azt ki­harcolni. (zi) Szilveszter-est a Jókai Egyesület kulturházában. a színészek első föllépte itt lesz az idén. A Komáromi Jótékony Nőcgylet nagyszabású Szilveszter-estet rendez ma a Jókai Egyesület kullúrházának emeleti termeiben. A Szilveszter-est egyike lesz Komárom leghangulato­sabb, legkedélyesebb Szilvesztereinek: a siker záloga a Nőegylet hölgygárdá­jának fáradhatatlansága, ügvbuzgal­­mfi s az a népszerűség, amely a Nő­egyletet körülveszi. Lelkesen fáradoz­nak azon, hogy a szilveszteri hangu­latot kereső közönség minél jobban megtalálja a maga szórakozását. Nagy­szerű jazz-zene gondoskodik a tánco­sokról: a nyug'atszl;>venszkói színház zenekara fogja húzni a talp alá valót s ez azt jelenti, hogy kitűnő tánczené­ről gondoskodtak a hölgjrek. Elsőran­gú büífé, jó italok. S ami nem ke­vésbbé fontos: a szórakoztatásról még olyképen is gondoskodtak a höl­gyek, hogy meghívlak vendégszerep­lésre a január elsejétől nálunk játszó Földes-színtársulat népszerű tagjait s azok a közönség sorai között tánc­­számokkal, dalokkal, párosjelenetek­kel fogják mulattatni a szilveszteri hangulatra fölkészült közönséget. Abesszin viszály ide, olasz problé­ma oda: a Szilveszter-estén dobjuk el magunktól a gond fátyol át s a víg­­ság köpenyegébe burkolózzunk. Min­denki, aki kedélyes Szilvesztert akar magának szerezni: okvetlen jöjjön el a Jókai Egyesület kultúrházába. A Nőegylet szívesen látja a jókedvűeket. Jöjjenek el azonban a rosszkedvűek is: felvidulnak úgyis! — A Szilveszter­est belépődíja 8 plusz t korona. Kü­lön meghívókat nem bocsátottak ki. Grand Hotel 215. Akkor történt, amikor Amerikában az ügyes ember csak zári ajtók mö­gött ihatta meg a szeszt, az ügyetlen embert pedig fogházba dugták, iiaegy pohár bort engedett le a torkán. Mister Blueíox autógyáros minden évben átrándult Becsbe, ivókúrára. Nem az unalmas karlsbadi vizet itta, hanem az osztrák kolostorokban ké­szült likőröket. Egy napon ebéd után beállított az irodájába, ahol én abban az időben állásban voltam. Bejött, a kezében tar­tott üvegből megkínált borovicskával, azután leült a padlóra, háttal az aj­tónak. Nagyon kellemetlen helyzet volt. Mister Bluefoxnak, mert Bécsben min­denki ismerte, nekem, meri beljebb az irodában felek voltak. Nehéz helyzetekben mindig előhív­tuk Johannt, a szolgát. (’) volt kö­zöttünk a legokosabb. Johann, csináljon valamit ainisz­­terrel, amíg a vevők elmennek. Johann szinte anyai gyöngédséggel karolta fel a földről az autógyárost, aki közben már hangosan horíyogott. letette .az íróasztalom mögött a pad­lóra és hogy senki se láthassa, Szem és Jólét példáját követve, le is ta­karta. Újságpapírral. A fejére egy New York Heraldot, a lábára egy Ti­mest borított és Mister Bluefox eltűnt. A vevők elmentek. — Johann — mondtam —, szállítsa haza az urat. Grand Hotel 215-ös szo­baszám . Vigyázzon, hogy baja ne es­sék. Johann szeretettel átkarolta az ural és kivezette az ajtón. — My baby, hupp, my baby... — motyogta Mr. Bluefox az ajtóban. Ez volt az évad slágere. Johann nagy meglepetésemre két perc múlva visszajött. Egyedül. — Mi az, már hazaszállította az igazgató urat? Legyint: — Felesleges. Betettem egy taxiba és cédulát tűztem a mellére. Ráírtam: Grand Hotel 215. o. /'. KOMÁROMI LAPOK KOMá| KOMÁROMI LAPOK KOMÁROMI LAPOK| KOMÁROMI LAPOK KOMÁROMI LAPOK KOMÁROMI LAPOK KOMÁROMI LAPOK® KOMÁROMI LAPOK KOMÁROMI LAPOK KOMÁROMI LAPOK KOMÁI outsit 11

Next

/
Thumbnails
Contents