Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-15 / 14. szám

1936. febmár 15. »KOMAROMI LAPOK« 5. oldal dence szolgálna a felnőttek és kü­lön medence a gyermekek részére. Az előadó pénzügyi szempontból is megvilágította a kérdési. Bevételként 33000 Ké-t, fentartási költségekre 24000 Kc-t irányzott elő. Mintegy 300.000 Kő-ba kerülne az uszoda felépítése. Elhelyezésére nézve három hely jö­het tekintetbe és pedig a Vágduna, az Erzsébet szigetnek a régi dunai híd lejáratánál elterülő térség és az Erzsébet szigeten az első keresztút­­nál elterülő városi kaszáló rét, amely 7000 négyzetméter. Az előadó ismer­tetését magyar nyelven is megismé­telte. A tervezethez Bíró Gyula polg. isk. igazgató szólt hozzá és a helyre néz­ve javasolta, hogy mivel az Erzsébet­­szigeten a Duna áradásának és a ta­lajvíz felfakadásának veszedelme fe­nyegeti a felállítandó medence uszo­dát, megfelelőbbnek tartaná, ha a Modern uszoda és strandfürdő A Komáromi Lapok kezdeményezésének első eredménye. Komárom, február 1 Néhány héttel ezelőtt lapunk, Komáromi Lapok felvetette egy mo­dern, a mai igényeknek megfelelő uszoda felállításának tervét s ez a kezdeményezés élénk visszhangra ta­lált a város közönsége körében. Számtalanszor írtunk már éveken keresztül erről a fontos közegészség­­ügyi intézményről, sürgettük annak minélelőbb leendő megalkotását, de eddig bizony nem volt sikere cikke­inknek. A város közönsége magára a városra hárította ennek a feladatnak megoldását, a város tudatában is volt eme kötelezettségének, azonban súlyos anyagi helyzetében mindeddig képte­len volt még csak a dunai uszoda felépítését is végrehajtani. A felosz­latod képviselőtestület tanácsa a múlt nyáron elhatározta ugyan, hogy az 1936: évi költségvetésbe be fogja állítani a dunai uszoda meg­építésére szükséges összeget, azonban erre már nem volt alkalma, mert a költségvetést a kormánybiztosi rezsim állította össze, ennek pedig kö­tött marsruta szerint szabad csak el­járni. Talán ennek a tudata játszott közre most a fontos közegészségügyi kér­désnek társadalmi téren való megoldá­sára, mint a jelen helyzetben egyetlen megoldási lehetőségre nézve s ezért mutatkozott olyan nagy7 érdeklődés a modern uszoda megépítése iránt. Mint­hogy7 a városra abban a mértékben, mint normális viszonyok között, ma számítani már nem lehet, magának a társadalomnak kellett megmozdul­nia, hogy végre-valahára tető alá ke­rüljön ez az intézmény. A város kor­mánybiztosa készséggel állott a kez­deményezés mellé és mivel közszük­ségletet képező ügyről, tehát közügy­ről van szó, kezébe vette a szükséges előkészítés munkáját. Nagy Jenő kormánybiztos, Marko­­vics Ede tanfelügyelő és Gyalókay Mik­lós ármentesítő igazgató-főmérnök alá­írásával ellátott meghívóval egy közös értekezletre hívták egybe a helybeli különböző hatóságok, iskolák, intéze­tek, vállalatok, egyesületek vezetőit és ezen az értekezleten elhatározták, hogy a modern medence-uszoda és strand­fürdő megalkotását szükségesnek tart­ják, azt szövetkezeti alapon fogják fel­építeni és az erre vonatkozó előkészítő munkák elvégzésére egy bizottságot küldött ki az értekezlet. Az értekezletet a városháza nagy­termében Nagy Jenő kormánybiztos elnöklete mellett pénteken, február 14-én tartották nagy érdeklődés mel­lett. A nagyteremben mintegy százan jelentek meg a meghívott intézmények és hatóságok részéről. Markavics tan­­felügyelő üdvözölte szlovák nyelven a megjelenteket, majd utána Nagy kormánybiztos, magyar nyelven kö­szöntötte a megjelenteket s röviden megjelölvén az értekezlet célját, beje­lentette, hogy \ a város akként kivan az uszoda megépítésének munkájában segéd­kezni, hogy a szükséges területet felajánlja és évi hozzájárulásával biztosítja a befektetett töke ka­matait. Utána Csizy István ármenlesitőtár­­sulati mérnök ismertette szlovák nyel­ven igen részletesen a létesítendő medence-uszoda és strand fürdő tervét műszaki és jövedelmezőségi szempont­ból. Az előzetes eszmecserén két terv­ről volt Szó: a Vágdunán létesítendő tutajuszodáról és a modern medence­­uszodáról. Az utóbbi felelne meg Ko­máromnak úgy biztonsági, mint hi­giénikus szempontból. A medencébe szűrt Vizet vezetnének be, amelyet a szükséghez képest kicserélnének naponként többször is. Mellette ho­mokfürdő, napfürdő állana rendelke­zésére a közönségnek, a fürdő kör­nyékét parkírozással tennék vonzóvá, a közönségnek kabinok és büffé ál­lanának rendelkezésére. Tágas téren, mintegy ezer négyzetméter területen helyeznék el a fürdőt, melynek vizét a Dunából vezetnék be. Külön me­sétatéren, a lovarda előtt elterülő gyermekjátszótéren építenék fel az uszodát, mert az a város legalkalma­sabb helyén fekszik. Ezt a javaslatot Ratimorszky István pü. főtitkár is tá­mogatta. Gyalókay Miklós igazgató fő­mérnök Bíró Gyulának azt az aggo­dalmát kívánta eloszlatni, hogy a Duna áradása és a talajvíz felfaka­­dása zavarná az esetleg az Erzsébet szigeten felépítendő uszoda használa­tát. Az áradás a fürdőszezon előtt és ősszel szokott beköszöntem, úgyhogy a nyári hónapokban nem kell a Duna áradásától tartani. Fried Jenő, Geő­­bel Károly dr., Markovics Ede, Kal­­variszky Jenő dr. és mások felszóla­lása után kimondta az értekezlet, hogy a modern uszodát és strandfürdőt társadalmi úton, szövetkezeti ala­pon megépítteti, ehhez 50 Kő-ás üzletrészeket bocsát ki, amelyek­nek jegyzését a helyszínen meg­kezdi. A jelenlevők közül számosán jegyeztek üzletrészt, mely után egy előkészítő bizottságot választott az értekezlet. A Komáromi Lapok kezdeményezé­se tehát már is eredménnyel járt. f\ sonkástészta % Jp _-u nagyszerűen Ízlik, ha a gazd­asszony nem takarékos­kodik a sonkával, amely a tésztát ízletessé és pi­kánssá teszi. Ezt a háziasz­­szonynak nem kell magya­rázni. kávéba is elegendő valódi FRflNCK kell, hogy teljes és kitűnő izü, jó és aróm-ás legyen. Valódi Egy komáromi ember érdekes találmánya a repülőszerencsétlenségek megakadályozására. — február 14. Komárom egyik kis uccájában la­kik, vendégképen, egy szabómester, Haar Mór, aki nemrégiben Érsekúj­várod vezette nagy üzletét, később áttette működése terét Prágába s évek óta különleges találmányok megoldá­sán fáradozott. Mivel technológián is tanult, volt szakismerete a mechani­kai problémákban s így az idők fo­lyamán érdekes terv alakult ki benne a repülőgépekkel kapcsolatban. A napokban megjelent szerkesz­tőségünkben s ismertette érdekes — talán nagyon is fontos — találmánya lényegét. — Sokat törtem a fejem azon, — mondotta Haar Mór, —- hogy nem lehetne-e megakadályozni a repülő­gépek súlyos lezuhanását. Sokszor el­törik a csavar, vagy7 elromlik a mo­tor, vagy égni kezd hirtelen a gép, esetleg lelövik: ilyenkor egy szilárd konstrukciójú alkotmány megakadá­lyozhatná a lezuhanást. Én aztán ki­találtam egy megoldást: a repülőgép leszállását ejtőernyő segítségével. Ha a pilóta leszállhat ejtőernyővel, miért nem szállhat le a gép is? — Az én ejtőernyőm a repülőgép szárnyában van elhelyezve. Ha a gépet motorhiba éri, a piló­ta egy csavar segítségével becsa­varja a szárnyra helyezett ajtókat s eßy gombnyomással, kompresz­­szor segítségével az ejtőernyő a szárny felületére lökődik s azon­nal gázzal töltődik. A gázzal töltött ejtőernyő a levegőben tartja a gépet. Az utasok számára is minden utasülés hátában ejtőernyő van elrejtve s egy7 övvel az utashoz erősítve. Ha a gépet szerencsétlenség éri, akkor egy gombnyomásra az aj­tón keresztül kilöki egy7 kompresz­­szor a fotelt a levegőbe s mivel a fotelon ejtőernyő van, az utas a fotellal együtt nyugod­tan leszáll a földre. Persze, a megoldás a találmány titka. Ezáltal megoldódnék a biztonságos repülés problémája: senkinek sem kellene attól félni, hogy7 az utas ösz­­szetöri magát. A jövőben minden re­pülőgépet így kell felszerelni. Talál­mányom különben be van jelentve a prágai szabadalmi hivatalban. — Van egy másik találmányom is? egy kulcsnéíküfi zár, amely az összes eddigi zárakat felülmúlja. Már előre is »tolvajok rémének« nevezhetem ezt a zárat. Ezt a zárat három-négy lakó is használhatja anélkül, hogy egyik is tudná: milyen beállítással nyitja a zárat a másik lakó. Ez egyúttal ke­rékpárzár is. így mondja el érdekes találmányát Haar Mór, akinek most van repülő­gépmentő találmányba szabadalmazta­tás alatt. Ha valóban beválik a ta­lálmány: nagy veszedelemtől szaba­dulnak meg a pilóták s a repülőgép utasai. A jövő titka, mennyire sikerül beváltani a hozzáfűzött reményeket. A tulajdonos nagyon bízik találmá­nya sikerében. Sok érdekes dolgot mond még el. Mint említi: voltak, akik e találmány megszerzésére törekedtek. Kalandjai oly7an érdekesek és számosak, hogy azt külön gangszter-riportban kell egyszer megírni. • ESPLANADE • Dr. Lakatos sanatorium Baden bei Wien Diätäk, Szívállomás, Kénes fürdők. 348 Mérsékelt egységárak. A lopott ezerkoronást akarta lenyelni egy tolvaj cselédlány s végül letagadta a tolvajlást — február 15. Érdekes tolvajlási eset került a ko­máromi rendőrség elé. Fleischmann Hermann, a komáromi Tolnai ucca egyik kereskedője ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. Az ismeretlen tettes hosszú hónapok óta állandóan dézsmálta a család készpénzkészletét. A csukod szekrényből állandóan kisebb-nagyobb összeg tűni el, úgy, hogy a lopod összeg végül is felment 2000 koronára. Tegnapelőtt a tolvaj vérszemet kapott s egyszerre ellopott egy ezerkoronást. A rendőrség nyomozása szerint csak házbeli követhette el a sűrű tolvaj­­lásokat s a gyanú Libái Gizella hu­szonegyéves cselédlányra irányult. A rendőrség elő is vette a lányt, aki azonban állhatatosan tagadott. Sze­mélyi motozásnak vették alá, amikor a motozóasszony gyanús mozdulatra lett figyelmes. Libái Gizella akkor készült lenyelni az ezerkoronást. Nagy izgalmában azonban torkán akad a pénz, amelyet sikerült a legutolsó pillanatban kihúzni a torkából. Libái Gizella nem veszítette el a lé­lekjelenlétét s továbbra is állhatato­san tagadott. Azt vallotta, hogy egy rokona ajándékozta neki a kérdéses bankót. A rokont is behívatták a rendőrségre s a szembesítésnél vég­re is bevallotta a cselédlány, hogy hosszú idők óta rendszeresen lopta a gazdáját. Letartóztatták a hűtlen alkalmazottat. 3ianck kell minden kávéba. CSONTOS VILMOS: Életem fáján* Életem fáján már lombosodnak az évek. S az érlelő keservek zord zimankója Húzza, húzza lefelé ágaimat... Virágaim nem voltak soha, Csak dércsípte sárga leveleim, Miket lova sodortak süvöltő szelek... örökös télben, örök dermedés az éle­tem. De a gyökereim mélyre eresztem: Rejtett erők nedvét kutatom. Dacosan tűröm s állom a telet. A tavasz és a nyár, — és az én késett Virágzásom rejtett szépségeiről álmo­dom ... *) Mutatvány a szerző legközelebb meg­jelenő »Üzentek értem« címíí versköteté­ből. Egy motor bicikli: két áldozat. Snlyos szerencsétlenség a Jókai ucca halálsarkán. — február 14. Komáromnak több halálsarka van«, amelyek a közlekedésre igen veszélye­sek. Legveszélyesebb a Királypüspök pcca s a Magyar ucca sarka, a Jókai (ucca s a Széchenyi ucca kettéválásá­nak helye, a Kossuth tér két sarka. A Jókai uccai halálsarok előtt pénteken este súlyos szerencsét­lenség történt. A szerencsétlenség okozója nagyrészt a motorvezető maga. Kozár Milosláv, az ógyallai bíróság végrehajtója ha­talmas, oldalkocsis motorkerékpárjá­val a Jókai uccán futott, az oldal ko­csiban Hozmann László komáromi fér­fi foglalt helyet. Kozár vezette a gé­pet. A vezető illuminált állapotban volt s a szűk uccában elveszítette ural­mát a gép fölött és nekiment a Turek-üzlet sarkának, teljes se­bességgel. A két utas a gépből kizuhant és súlyos sérüléseket szenvedett. A gép is erősen megrongálódott. Értesítették a mentő­ket, akik beszállították a szerencsét­lenül járt utasokat a kórházba. Hoz­mann súlyos belső sérüléseket szenve­dett. A gépet a rendőrség lefoglalta s most azt vizsgálja ki, kit terhel a fele­lősség a szerencsétlenség ügyében. Város forgalmas részén jólbevezetett üzlet kis befektetéssel, biztos meg­élhetést nyújt, családi okokból eladó. Cím a kiadóban. 46

Next

/
Thumbnails
Contents