Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-12 / 13. szám

1986. február 12. »KOMAKOMI LAKOKÉ 8. oldat. Régen paprikát szórtak az áldo­zat szemébe, most meg paprikát csalnak ki az áldozattól, A paprika szerepe a régi kriminológiában. — Hajdan és most. — Paprikaszédelgők. — A Ko­márom és Érsekújvár kornyéki paprikatermelők csalói. Komárom, február 11. Gyerekkoromban, amikor még az oláhcigányok jobban el voltak szapo­rodva, gyakran hallottam, hogy a kó­borcigányok az áldozataik szemébe törött paprikát szórtak és amig az a szeméből ki akarta dörzsölni a maró port, addig kényük, kedvük szerint elbánhattak a szerencsétlen áldozat­tal. Még emlékszem arra a gyilkosság­ra, amely az ácsi erdőben történt.) ahol két pandúrt gyilkoltak meg a ci­gányok. A pandúrok Győrbe akarták kisérni a cigánykaravánt, ütközben azonban szemükbe paprikái szórtak és aztán legyilkolták őket. A holttesteket az fit mellett az árkon túl lefektették és pedig olyan helyzetben, mintha aludnának. A kocsik bosszú sora ha­ladt el mellettük és a kocsin ülők szentül hitték, hogy a pandúrok alusz­nak. csak estefelé, mikor vissza jöt­tek a kocsik, tűnt fel az embereknek* hogy még mindig' alusznak és akkor tűnt ki a szörnyű való. A paprika még másképpen is sze­repel a bűnök krónikájában. Ha pin­cébe, barlangba, vagy zárt odúba be­vette magát valami ellenségféle és onnét semmiképpen se lehetett kifüs­tölni őket, akkor a puskát nem golyó­val, nem söréltei, vagy vagdalt vasda­rabbal. azaz fickóval töltötték meg,) hanem erős törött paprikával és a pin­cébe, vagy odúba belőttek ezzel a pap­rikás puskával. Nem volt a világnak olyan erős természete, aki sokáig ki­bírta a paprikával telített levegőt, mert a megfulladás veszélye elő! inkább elő­bújtak a makacs fickók és önként meg­adták magukat rémséges köhögés, prüszkőlés és káromkodások között. A két visszapillantás utjjn térjünk ál a mai kor paprikaszédelgéseire. A paprikatermelés itt nálunk Délszlo­­vcnszkón, de különösen Komárom és Érsekújvár között szép lendületnek in­dult. Az uj termelési ággal megszü­letett a szélhámosságnak egy új faja is: becsapni a hiszékeny paprikater­melőket. Mutasd az ujjlenyomatodat, megmondom, ki vagy! ''•’Már régen tudják, hogy az ember ajjának vonalai nem változnak szüle­tésétől. haláláig s csak a test felbom­lásával tűnnek el. A daktiloszkópia, melyet csak a huszadik század elején kezdtek hivatalosan alkalmazni a bű­nözők kinyomozására, több évszázadra nyúlik vissza. Most már mindenki tud­ja. hogy minden ujjlenyomatnak egyé­ni rajza van. De arra csak Noel Jaquin gondolt először, hogy felkutassa és megvilá­gítsa a kapcsolatokat, amelyek az ujj­lenyomat és az egyéniség között fenn­­állanak. Hosszú kutatásainak eredmé­nyeképpen ujjlenyomat-típusokat si­kerüli elkülönítenie s megállapította, hogy ezek az ujjlenyomat-típusok bi­zonyos jellem-tipusoknak felelnek meg. Kutatásairól a Daily Mail-ben számol be. Bevezetőben megjegyzi, hogy min­denki kipróbálhatja annak igazságát, amit állít. Bárki készíthet lenyomatat az ujjáról. ügy hogy sima felületre kiönt egv kis tintát s az ujját előbb a tintára, aztán pedig egy fehér papír­lapra nyomja. Noel Jaquin szerint öt ujjlenyomal­­tipust lehet megkülönböztetni. Az első, az úgynevezett iveit tipus, kitartó ma­kacsságra és indulatelfojtási hajlan­dóságra vall. Ilyen ujjlenyomata van a materialistáknak, akik más embere­ket el akarnak nyomni. A második, a spirális tipus azokat az embereket jellemzi, akik zárkózot­tak és nem törődnek az élői tétetekkel. Meggyőződésük az, hogy a cél szente­síti az eszközt. A spirális ujjlenyomat­tal rendelkező emberek ejlenállának a kedvezőtlen körülményeknek és akara-A Komárom és Érsekújvár környék paprikatermelőit egyes szélhámosok fölkeresik és a hiszékenyebbeket ala­posan becsapják. Elhitetik velük, hogy a termelt paprikájuk olyan kitűnő, za­matos és vitamindús, hogy halálos vé­tek ezt a kitűnő árut a világpiacra nem dobni. Ök majd nagy összeköt­tetésük révén, megszerzik az utat a világkereskedelemhez és ezzel az il­lető termelő a gyors meggazdagodás terére lép, meri a világgyáripar a pap­rikában rejlő vitamin összegyűjtésére hatalmas vegyi gyártelepeket fog léte­síteni itt a vidéken is. Komáromban, vagy Érsekújvárod. Ilyen módon nagyobb összegeket csaltak már ki hiszékeny paprikater­­melőktől, akik közül csak kevesen tesznek följelentést, meri szégyenük, hogy a hiúságuk olyan jó fejőstehene lett a szélhámosoknak. De nemcsak nagyvadakra vadásznak ezek a szélhámosok, kisebb zsákmány­nyal is megelégszenek és olyan kister­melőket is fölkeresnek, akik bizony nem igen tudják, hogy mi is az a vi­tamin, az az új éleíciixir? Ezeknél nem beszélnek világpiacról és vegyigyárak­­ról, hanem egyszerűen azt mondják, hogy a környéken helyezik el az árut. Kisebb-nagyobh mennyiségű paprikát csalnak ki bizománybán a kisterme­lőktől és azzal járják a vidéket. A termelő várja, hogy mikor jön már vissza az ő paprikaházalója és mi­kor számol le és mikor visz újabb árut magával? Hát persze erre ugyan­csak várhat, mert azl már. nem igen látja többet az életben. Elmegy má­sik termelőhöz és újra kezdődik a nóta. Egyik ilyen paprikaszélhámost sike­rült elcsípni, de ő sértődötten kikérte magának a gyanúsítást. Nem történi semmi, mondja ő, csak tartozik a ter­melőnek a paprika árával. Tartozni valakinek még nem csalás, nem szél­hámosság. Tartozását meg fogja adni, ha lesz pénze ... Szóval: Várhatsz babám, elvárhatsz, míg csak bele nem fáradsz. luk szerint rendezik be az életüket. Sok író, tudós, főpap, de sok bűnöző is tartozik ebbe a csoportba. Ha csak a nagy ujj lenyomata spirális, az ujj­lenyomat tulajdonosa könnyen kevere­dik kellemetlen szerelmi kalandokba, meri hajlandósága van arra, hogy szembeszegüljön a törvényekkel és a közvéleménnyel. A harmadik a kúpos tipus. művészi egyéniségre mutat. Az ilyen emberek mély harmoniaérzékkel rendelkeznek, szeretik a zenét és a virágokat, de na­gyon idegesek és érzésviláguk túlfe­szített. Egészségi állapotuk lelkiálla­potuk szerint változik. Kanyargós ujjlenyomatuk ez a negyedik tipus — olyanoknak van,, akik mindenfélébe belekezdenek, de nem állhatatosak. Általában rokon­szenvesek és nagyle Ikűek, könnyen be ­folyásolhatók. Igen sok orvos tartozik lebbe a csoportba. Noel Jaquin azt ta­nácsolja az ilyen embereknek, hogy lassan egyenek, mert könnyen hajla­nak ideges gyomorbajra. Feküdjenek le rendes időben, mert különben nem tudnak elaludni. Az ötödik az úgynevezett összetett típus. Azok az emberek, akik ebbe a csoporttal tartoznak, könnyen megha­tódnak, de elrejtik érzéseiket, félnek a kritikától és a felületes társasági élet helyeit inkább belső életet élnek, öreg­korukra mogorvák és savanyúak lesz­nek. Sok asztalos, kőmives, mérnök tartozik ehhez a típushoz. Minden ujjlenyomatot be lehet ősz- * tani ebbe az öt tipusba. Tegyük fel, hogy valakinek a jobbkeze három ka­nyargós és egy spirális ujjlenyomatot ad. Az ilyen jellem állhatatlan és be­folyásolható, de egyszersmind nem tö­rődik a mások véleményével. Uj expedíció rohamozza „Isten zsámolyát“ A gyilkos Mount Everest, a „világ teteje“, ahová eddig még senki sem jutott el... Londonból hétfőn újabb angol ex­pedíció indult el Mount Everest fel- b kutatására. Az expedíció tizenhárom tagból áll s vezetője Hugh Ruttledge, az 51 éves ismert Ázsia-kutató. Vele van legbizalmasabb munkatársa, dr. Noel Hamphreys és annak felesége is. Az expedíció előkészületei több mint két évig tartottak. Összesen huszonöt tonna expedidós anyagot és élelmi­szert gyűjtöttek össze az expedíció ki­indulási pontján, Kalimpong városká­ban, amely a Himalája tövében. Dard­­zsiling közelében fekszik. Ruttledge utoljára 1933-ban kísérel­te meg »a világ tetejének megmá­szását, 300 méterrel a Himalája legma­gasabb csúcsa alatt azonban kényte­len volt feladni a további kísérletezést. Az expedíció résztvevői hónapokon át edzették magukat s egészen új típusú oxigénfejlesztő készülékeket vittek ma­gukkal. Az 1933. évi expedíció tapasz­talatain okulva, hét szakaszban akar­ják megtenni az útat s utolsó táborhe­lyüket a Mount Everest csúcsának tö­vében. 4880 méterrel a tenger szine fölött, akarják berendezni. Innen már csak 360 méter a világ legmagasabb hegycsúcsa, Isten zsámolya«. A Mount Everest megmászása ed­dig tizennégy emberéletet követelt ál­dozatul. A hegycsúcsot eddig még sen­ki emberfia nem tudta elérni. Rutt­ledge professzor most abban remény­kedik, hogy az út utolsó szakaszát, amely már csak 360 méter magasság­­különbségei jelent, fél nap alatt meg tudja tenni fölfelé s még az éjszaka beállta előtt vissza tud térni a tábor­helyre. A jeges éjszakát semmi körül­mények között sem lehet a hegycsú­cson tölteni s így az első embernek, aki eléri a világ lelejét , legfeljebb léi órája lesz odafent. I R E K A szakember tragédiája Hóhért már akasztottak, de hóhér önmagát — talán még soha. A len­gyel hóhér volt az első, aki egy har­monikus és munkás , élet delén, há­romszáz elsőrendűen kivitelezett ki­végzés után, az amnesztiától való fé­lelmében felkötötte önmagát. Már hosz­­szú idő óta munkanélkül lézengett sze­gény, idegzetét teljesen felőrölte. a hosszúra nyúlt absztinencia. Egy mun­kás élet egész mivoltában omlott itt. össze, szemünk láttára. A hivatás sze­retőiének megrendítő példájáról telt tanúságot ez az ember, aki az elhiva­tottak szenvedélyével űzte érdekes mes­terségét. Mi vezethet egy ilyen kitűnő szak­emberi arra. hogy hivatásának pasz­­szívabb — és egyben veszedelmesebb részét is kitapasztalja? Bármilyen kiváló is valaki a saját szakmájában, csak végső esetben for­dítja ludasát a saját javára. Orvos pél­dául nem igen kezeli önmagát, bár előfordul, hogy kiváló sebészek tükör­ből operálják magukat. A varsói hóhért az amnesztia ölte meg. Hiába is szépítjük a dolgot, a megbocsátás végzett vele. aki a halál­­büntetésnek köszönhette létét. A hóhér, aki 300 kivégzést élt túl, ettől az egytől menthetetlenül kiszen­vedett. Ezzel a hátramaradók számá­ra végleg bebizonyította, hogy a má­sok halálát mindig könnyebb túlélni, mint a magunkét. Véres bikaviadal, amelyben a vad nézők sebesitették meg a szelíd bikát. Régóta nem volt olyan véres bika­viadal Mexikóban, mint a napokban Puebla városában. Hatvan sebesültje van ennek a bikaviadalnak, az áldo­zatok azonban csak kis részben bika­­viadarok, a legtöbb a közönség köré­ből való és nem valami dühöngő bi­kának esett áldozatul, hanem azt le­het mondani, hogy a bikák túlságo­san szelídek voltak. Rosszmájúak szerint ugyanis ez volt nemcsak a legvéresebb kimenetelű, hanem a leg­unalmasabb bikaviadal is Mexikó tör­ténetében. A közönség unalma hamarosan fel­háborodássá változott, amely szám­­ról-számra növekedett. Végül óriási fütyülés, ordítás közepette paddara­­bok kezdtek lezúdulni az arénára és a főmatador, Cahenjo, a híres spa­nyol bikaviador, aki bikáját sehogy sem tudta felbőszíteni, egy nyilotl bicskától sebesült meg súlyosan, ame­lyet valamelyik néző hajított feléje. A közönség végül összetörte az arénát szegélyező méteres fakerítést is és azzal is hajigálőzni kezdeti mérgében. Az erősebb lövedékek azonban ter­mészetesen a cirkusz szemben levő oldalán tartózkodó, nem kevésbbé felháborodott közönsége közé zuhan­tak és így nemcsak a pikkadorok, torreádorok és a szegény, szelíd bi­kák sebesültek meg, hanem a kö­zönség tetemes része is. Egész mentő­­különítmény vonali ki és a rengeteg sebesültet turnusokban szállították a kórházba. így azután végül mégis csak izgalmas lett az unalmasnak in­duló előadás. — Kulturest. Sikerült kulturestet rendeztek Naszvadon a Wiedermann Károly esperes plébános vezetése alatt álló kath. ifjúsági egyesület műkedvelői. Több egyfelvonásos darabot adtak elő és pedig olyan meleg sikerrel, hogy az előadást meg kell ismételni. — Megalakult a SZMKE kurta­keszi fiókszervezete. Egész Szlo­­venszkón egyre-másra alakulnak meg a SZMKE fiókszervezetei. Különösen Délszlovenszkó veszi ki részét ebből a nemes feladatból. Vasárnap Kurtakeszin alakult meg a SZMKE fiókja véglege­sen. Előkészítésben Nagy Péter esperes­plébános, Gyárfás János mérnök, Löh­ner Endre igazgatótanitó, id. Pém László fáradoztak. A központ részéről Szombathy Viktor főtitkár volt kinn az értekezleten s ismertette a megalakulás előfeltételeit. Az uj kulturházban meg­jelent kurtakesziek nagy lelkesedéssel tették magukévá a politikamentes kul­­turszervezkedés eszméjét s mintegy ötvenen léptek be tagul. A kulturmun­­kát rövid időn belül megkezdik. — Grémium! közlemény. A po­zsonyi terménytőzsde által is bevett szokás, hogy a búzalisztet és a darát a következőképen jelölik meg: 0 h. h. — 0 h. — 0 é. 1-2, — 3—4, 41/a— 5—6—7'a, 7>/a. Ezen egységes meg­jelölés védelme a 38.286/1896. számú volt magyar földmivelésügyi miniszteri rendelet 8. §-ának rendelkezésein alap­szik és kötelező. A grémium ezen ren­delkezésre felhívja összes érdekelt ke­reskedői figyelmét azzal, hogy az el­adásra szánt lisztet a fentiek szerint jelöljék, miután a rendelkezés be nem tartása büntetést von maga után. A grémium elnöksége. — A Komáromi Kaszinó teaestje. Szombaton rendezte meg a Komáromi Kaszinó egyikét hangulatos, kedves teaestjeinek, tagjai s azok néhány ven­dége részére. A Kaszinó kényelmes helyiségeiben, parázs cigányzene mel­lett nagyszerű volt a hangulat egészen a hajnali órákig. A rendezés szálai dr. Aranyossy Endre kezébe futottak össze, aki nagy lelkesedéssel és hozzá­értéssel végezte el feladatát. A teaest résztvevői kitünően érezték magukat s az ötlet: hogy az egyre szokásosabb dzsessz helyett cigányt hívtak, kitűnő volt, megfelelt a Kaszinó magyaros hagyományainak. — Tyúklopás nagyban. Andód községben ugyancsak elharapództak a tyúklopások és egyetlen éjszaka 52 tyúkot loptak el.

Next

/
Thumbnails
Contents