Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-08 / 12. szám
4. oldal. »KOMAROMI LAPOK« van. arról, hogy nagyon érdeklődik utánuk a pozsonyi múzeum, amely arra hivatkozik, h'ogy a fővárosban kell elhelyezni a leleteket és a lúrócszent-mártoni nemzeti múzeum is, amely ezzel szeretné megteremteni római osztályának alapját. Munkatársunk felkereste a legilletékesebb embert, dr. Eisner János egyetemi tanárt, a Komensky egyetem archeológiái szemináriumának igazgatóját, akitől ezzel a kérdéssel kapcsolatban a kővetkező felvilágosítást kapta:-—Az ásatások vezetésével, mint a szlovenszkói állami konzervátort, engem bízták meg. Még e hónap folyamán leutazom Komáromba és megnézem az ásatás színhelyét. Hogy mikor kezdünk hozzá, az még bizonytalan. Első sorban is pénzkérdés. De remélni merem, bőgj' már a nyáron megkezdjük a munkát. (Nem rongálódtak meg azáltal a falak, hogy már egyszer ki leltek ásva?) — Kétségkívül nincs hasznára ez a kétszeri ásás. Érdemben csak az ásatások megkezdése után tudok erre feleletet adni. De azt hiszem, egyáltalán nem. Hamar betömődött újra és épp olyan épek, mint voltak most a fedő föld alatt. Azt hiszem, a legnagyobb kárt a paraszt szekerek okozhatták benne, amelyek keresztül-kasul jártak c területen. (Nem fognak tönkremenni a kiásott falak?) — Ahogy már kétezer éve bírja a római Kolosszeum és a többi kiásott római épület, épp úgy fogják bírni az időjárás viszontagságait Leányvár falai is. Természetesen nagyon óvatosan kell majd dolgoznunk, hogy semmit meg ne sértsünk és azután is állandó felügyelet alatt kell tartanunk. minden évben újra rendbehoznunk. (Melyik múzeum kapja majd a kiásott apróbb leleteket?) — Természetesen a komáromi. Egy jogi, mint tudományos szempontból nézve, őt illeti meg. Tudományos szempontból nagyon fontos az, hogy egy lelőhely kincse egyazon múzeumba kerüljön. örömmel vettük dr. Eisner János megnyugtató szavait. Hiszen képzeljük el annak az idegennek helyzetét, aki Komáromban járva megtekintette Leányvárt is és szeretné az onnan kikerült leleteket látni. Lehetetlen ez, liogj7 akkor vagy Turócszentmártonba kelljen utaznia, vagy a jobbik esetben Pozsonyba, hogy azokat megláthassa. Ezzel nemcsak az általános kultúra, a műveltség fejlődésének tettek nagy szolgálatot, hanem Komáromnak is, amely érdekességét, specialitását a kiásott Leányvár nagyon emelni fogja — és így idegenforgalmát is. (*• gy.) (Megérkezett a HERMES-BABY ál w Ára: 1250 — K2 HORDOZHATÓ ÍRÓGÉP. Mindössze 3 5 kg, 28 X 6 cm. Valódi svájci finom műszer-munka. Ugyanúgy használható, mint a nagy Írógépek. Szlovák-magyar írással. Kaphaló a SPITZER-féle könyvesboltban Komárno-Komárom, Masaryk (Nádor) ucca 29. sz. Szokatlanul nagy vihar zúdult Komáromra szerdán és csütörtökén. Megszakadt a telefonösszeköttetés a több! városokkal, százhúsz komáromi telefonállomás ment tönkre» kidőltek a villanyvezeték hatalmas oszlopai. — Két lovat agyonütött a leszakadt villanyárét. Kürtiek munkában — február 7. A különlegesen meleg, szokatlanul tavaszi as időjárásban a szakértők nem híztak s a pesszimistáknak voll ezúttal igazuk: hatalmas szélvihar, havaseső zudull Délszlovenszkóra szerdán. A meleg időjárás egyszerre megvállo- Tolt s kezdetét vette az igazi tél. Mint a tudósok mondják, > a hideg légtömegek elérték a Dunamedencét s a kiegyenlítődés nagy légmozgással jár?. Ennek a légmozgásnak, áldozata most Komárom és környéke. Szerdán reggel havas eső szakadt, sivíló. igen heves szélviharral együtt. Esülftrtökön már fagyott s kétségbeejtette a gazdákat. A szélvihar hatalmas károkat okozott s különösen a táviró, telefon, villanyáram vezetékekben. Érdekes, hogy a vihar Komárom körül csak ögyalláig és Aranyosig pusztított, a községeken túl a vihar enyhébb volt. A központba estünk. Komárom uccáin szanaszét lóglak a lelefonhuzalok, a távíródrótok: különösen a Deák Ferenc uccu és a Kórház ucca fölött volt olyan képe a drótoknak, mini az összegubancolódott pamutgombolyagnak. Mindenfelé szakadt drótok csüngtek s csak az volt zi szerencse, hogy embert nem értek. Halálos áldozattal mégis járl a vihar: a Tó uccáhan Mohapl Ferenc harcsási földbirtokos két lovát érte a leszakadt vezeték és a két ló az erős áramütéstől kiszenvedett. A kocsisnak semmi baja nem történt. A VIHAR SZÖRNYŰ PUSZTÍTÁSAI A Komárom felé vezető útvonalaié sorra tele voltak kidőlt oszlopokkal s kidőlt élőfákkal. A Hetény felé vezető vasútvonal mentén hetven táviróoszlop dőlt ki s megakadályozta a vasúti forgalmat. Addig, amíg a huzalokat s a vasúti sínekre dőlt oszlopokat el nem vitték: a forgalom megállóit. A kurtakeszi országúton is hasonló volt az esel: az állami autóbusz kerekei szinte felsodorlák a földön heverő huzalokat s az autóbusz a hetényi állomásra valóságos drótgyüjteménnyel érkezeit meg. Nagy károkat okozott a vihar a Délszlovenszkói Villamosművek távvezetékén: Komáromtól őrsujfaluig úgyszólván minden vasoszlopot kidöntött. A tizennégy méter magas, szilárd oszlopokat könnyű vessző módjára törte ketté a vihar. Nagymegyerig meg is állott a villamosáramszolgáltatás. A Komáromból elvezető összes telefon és távi ró vezetékeket tönkretette a nagy vihar: 1936 február 8. egyetlenegy távíró vonal maradt meg, amellyel az egész forgalmat I le kelleti bonyolítani Pozsony felé. A telefonforgalom csak Gútával, Izsóval s Magyar-Komárommal lehetséges, a többi községekkel, városokkal teljesen megszűnt. Komárom ebben a tekintetben el yan zárva a külvilágtól«. Ugyanilyen veszedelem következett be Nyiigatmagyarországon is. úgyszólván az egész Dunaiucntén tönkrementek a vezetékek. Hasonlőképcn a Dunántúl is. Viszont Ögyallán s Csallóközaranyoson túl a forgalom normális. Komáromban százhúsz telefonállomás kapcsolódott ki a heszéiőforgaloinból, az összeszakadt vezetékek miatt. Sok telefonelőfizető nem értette: miért cseng állandóan a telefonja. Ennek magyarázata az volt, hogy a telefonvezeték elszakadván, ráesett a villamosvezetékre s a telefon csöngeni kezdett. <4laíatU n& Egyheti munkál fog igénybevenni a komáromi telefon és táviró vezetékek ideiglenes rendbehozatala, aztán következik a végleges rendbehozatal. Addig százhúsz telefonelőfizető nem fog tudm beszélni készülékén. Érdekes, bőgj7 kürli munkások vannak berendelve a javítások elvégzésére. Ezek évtizedek óta a legnagyobb szakértők a telefon s táviró vezetékek rendbehozatalában. Csak táviratozni kell értük s már jönnek is. teljes szakértelemmel. A postaigazgatóság azonnal intézkedett, hogy a súly os károkat okozott vihar nyomait tüntessék el: húsz munkás megfeszített erővel dolgozik a vonalak rendbehozatalán. Elsősorban az országúiról s a vasúti siuekről kellett eltüntetni a kidőlt oszlopokat, a tövestül kicsavart fákat, a huzalokat. A HAJÓZÁSBAN általában károkat nem okozott. Megkérdeztük az itteni hajóállomást errevonatkozólag, ahol azt a választ kaptuk, hogy a hajózási forgalom amúgy is csökkent mostanában, a hidegek miatt, így kevés hajót ért kinn a vihar s egyikről sem jött értesítés, hogy veszedelemben forogna. A Dunán jégzajlás egyelőre nincsen. ítélet az egyiptomi utazásból eredő perben. Dr. Baranyay József szerkesztőt fölmentették, — A széleskörű, érdeklődés központjába került per ezzel véget ért. ismeretes, hogy három évvel ezelőtt, 1933-ban egy pozsonyi, már megszűnt utazási iroda, Egyiptomba hirdetett utazást és többen megtették az egyiptomi utat Komáromból is. Így dr. Baranyay József szerkesztő is. Az utazásban részt vett dr. Vitkó Rezső komáromi ügyvéd, dr. Haiczl Kálmán szögyéni plébános, az ismert történetiró és még sokan mások. Az utazás igen szép élmény volt, de mint k-'lemetíen epilógus, történt valami, ami keserű utóizt adott a szép egyiptomi, szentföldi, török-, olasz-, görögországi, szicíliai és riviérai úti emlékeknek. Az utazási iroda ugyanis valami szabálytalanságot követhetett el és a nemzeti banknál nem intézte el a valuta kiviteli engedélyeket és az utasok közül többet, igy dr. Baranyay József szerkesztőt is perbefogta jövedéki kihágás címén az államkincstár négyezer koronáért, hogy méri nem kért a nemzeti banktól deviza engedélyt, hogy az utazásra szánt és befizetett összeget külföldön költhesse el. Ebben a perben a sok előzetes tárgyaláson és kihallgatáson kivül három törvényszéki tárgyalás volt a pozsonyi Az elmúlt sziniszezon statisztikája. Mint minden évben, az idén is közreadjuk a január végén befejeződött sziniszezon áttekintését, statisztikáját, hogy a jövő krónikásának megkönynyitsük a dolgát. Földes Dezső igazgató nyugatszlovenszkói színtársulata 1936 január 1.-én, újév napján kezdte meg az évadot a Kath. Legényegylet Eötvös uccai színháztermében. A szezon 30 napig tartott és január 30-án volt a bucsuelőadás. A 30 napos szezonban a következő darabokat adták elő az előadás sorrendjében felsorolva: Szépségkirálynő, operett háromszor, Katz bácsi, énekes vígjáték háromszor, Lovagias ügy, vígjáték, Én és a kisöcsém, operett háromszor, Három sárkány, vígjáték kétszer, ^A velencei kalmár, színmű, Érettségi, vígjáték ötször, Aki mer, az nyer, operett háromszor, Nápolyi kaland, operett kétszer, Nagy szerelem, vigjáték, Történnek még csodák,operett kétszer, 3 ember a hóban, operett négyszer, Szeressük egymást, operett, Csak egyszer élünk, operett kétszer, A cigánybáró, nagy operett, kerületi bíróság előtt, Markovits pozsonyi kerületi biró vezetésével. E tárgyaláson dr. Baranyay József szerkesztőt dr. Prenghy Árpád pozsonyi ügyvéd védte és hangsúlyozta, hogy a valutakihágás fő jellemvonása az, hogy az illető szándékosan követi el. Jelen esetben dr Baranyay József a legnagyobb jóhiszeműséggel az utazási iroda által kért összeget egyik pozsonyi bankba fizette be, ő nem vitte ki a pénzt és az utazási iroda vállalta magára az összes engedélyek, igy a nemzeti bank engedélye kijárását is. E per igen nagy érdeklődést váltott ki úgy a pénzügyi, mint a jogászi körökben és a széleskörű érdeklődés központjába került érdekes perben kedden volt az utolsó tárgyalás Pozsonyban, ahol dr. Prenghy Árpád védőügyvéd meggyőző érvelései után a bíróság meghozta Ítéletét és dr. Baranyay József szerkesztőt felmentették. A felmentő Ítéletbe az államkincstár képviselője is megnyugodott és igy az Ítélet jogerős és ezzel a nagy port fölvert és nagy érdeklődéssel kisért jövedéki kihágás! per véget ért. Viki, énekes vigjáték kétszer, Hajrá, szenzáció! operett kétszer, Nem ismerlek többé, vigjáték. A harminc napos szezon alatt tehát 18 darabot mutattak be. összesen negyven előadást tartottak, 30 estit és 10 délutánit. Szombaton is voltak délutáni előadások. Természetesen az előadott darabok között az operettek vezettek. 10 operett, 7 vigjáték és 1 szinmfi került bemutatóra, de a vigjátékok is jórészt zenések voltak. Legnagyobb sikert ért el azért mégis egy prózai mű, Fodor Lászlónak Érettségi cimü életképe, amelyet ötször kellett megismételni, de még több előadást is megérhetett volna. A szezon alatt premiérben is volt a közönségnek része, dr. Borka Géza és Fest Vidor nagysikerű operettjét, a „Hajrá, szenzáció“ cimüt ezen a színpadon mutatták be először. A szerzőket tekintve, csak 4 darab volt idegen szerzőtől, de ezek közül is egy, a Cigánybáró, magyar író műve után készült. A 18 darab közül 14 magyar szerző alkotása. A sziniévad élénk volt és a közönség és a szintársulat is meg volt vele elégedve.
