Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-08-24 / 68. szám
1935. augusztus 24. »KOMaHOMI LAPOK< 3. oldai. századtól kezdve a királyok életét és történetét is szokásos volt megiratni. Némelyiket elsőrendű munkának tartják úgy történelmi pontosság, megbízhatóság, mint pedig stílus és világosság szempontjából. A világi irodalom másik részéből, költészetből, szépirodalomból írott emlék nem maradt reánk. Legú jabban európai, főleg francia és olasz tudósok és szerzetesek gyűjtik nagy buzgalommal az abeszsziniai népdalokat, közmondásokat és az itt-otl harci dalokban fellelhető éposztöredékeket. Az első és utolsó regény Európa számára a múlt század közepén nyílt meg ismét a közel másfél évszázadon keresztül szigorúan elzárt Abesszínia kapuja. — Az európaiak abessziniai léri'oglalása körülbelül egybeesik a Japánnal való intenzívebb összeköteltések megkezdésének idejével. De míg a japánok a lefolyt nyolcvan év alatt nemcsak elsajátították az európai műveltséget, civilizációt, technikát, hanem sok tekintetben jóval el is hagyták mestereiket, — addig az abesszinok alig haladtak pár fokot a műveltség' létráján. Egészen a legutóbbi időkig az abesszinok körében egyáltalán nem volt sikere a könyvnyomtatásnak; az írástudók is megvetéssel és lenézéssel fogadták a szerzetesrendek kolostoraiban nyomtatott egyházi és világi tartalmú könyveket. Csak amikor a század első évtizedében néhány abesszin egyetemi hallgató visszatért Európából hazájába, kezdődött az általuk megindított abessziniai nacionalista mozgalommal együtt az irodalom és a sajtó fejlesztése. Egy olasz egyetemet végzett fiatalember 1908-ban megírta az első amár-abeszszin nyelvű regényt, amelyet azonban azóta sem követett második. Több politikai írás jelent meg azonban az utolsó két évtizedben. Tizenöt esztendővel ezelőtt létesítették az első modern nyomdát Addis Abebában. Ebben a kormány rendeletéit, néhány ghé’ez nyelvű vallásos írás amár fordítását, nem túlnagy igényű iskolakönyvet, népszerű egészségügyi és földművelési tanácsadókat, valamint Hailé Selassié meg egyes abesszin nagyurak európai utazásainak beszámolóit nyomják. A császár a műveltség emelésére, az olvasnivágyás fejlesztésére népszerű képes újságokat akar kiadatni. Az kezd olvasni, tanulni, aki előbb olyan írást kap kezébe, ami feltétlenül nagyon érdekli. Újságot. A császár nagyon szereti a sajtót és az addis abebai abesszin és külföldi újságíróknak szabad bemenetelük van hozzá. A reformra váró abesszin sajtó első munkásai a papok voltak. Szószékükről himnuszba foglalva adták tudtul a népnek, mi minden történt az országban és minek kell a ras vagy császár parancsára történni. Az európai szerzetesrendek letelepedése után a kapucinusok adtak ki hosszabb időközökben megjelenő ujságfélét. Az abessziniai művészet inkább érdekes, mint jelentős. Az akszumi királyok palotáinak emlékein kívül jelentősebb ókori épületmaradványokat ezidőszerint nem ismernek. Néhány emlék maradt fenn a középkori építészetből. Ezek közül legszebbek a gondari királyi paloták. A modem építőív é. szeptember 1-től megváltozik az autóbusz járat a kővetkező vonalakon: Komárom—Dunamocs—Párkány. Naponta csütörtökön kívül: Oda: Dunamocs ind. 6 45, Komárom érk. 803. Vissza: Komárom ind. 1500, Dunamocs érk. 1624. Csütörtökön: Oda: Mocs ind. 450, Komárom érk. 605, ind. Párkányba 6-25, Párkány érk. 8'34. Vissza: Párkány ind. 1300, Komárom érk. 1514, ind. Mocs-ra 1710, Mocs érk. 18'35. Marcellliázán (átszállási) csatlakozás a köbölkuti autóbuszra minden járattól. — augusztus 22. Az iskola- és népművelődésügyi minisztérium hivatalos lapja nagyfontosságú rendeletet közöl: A következő iskolaévtől, azaz már az 1935—36-os iskolaévben kizárják a középiskolai tanulmányok folytatásának lehetőségéből azokat a diákokat, akik bármely középiskola első vagy második osztályában az év végén húrom főtantárgyból megbuknak. Főtantárgynak minősíti a rendelet a tanítási nyelvet, az idegen nyelveket, a történelmet, földrajzot, számtant és természetrajzot. Ezzel az új rendelettel a minisztériumnak az a célja, hogy a középiskolák különösen alsó négy osztályának a tanítás szempontjából nagyon is káros túlzsúfoltságát enyhítse. Pedagógiai szempontból nézve, a szét teljesen európai, művészi szempontból jelentéktelen. Érdekes a festészet, amely még mai, legmodernebb formáiban is magán viseli az ősi, kopt-bizánci hatás nyomait. A szobrászat fejletlen; néhány domborművűn kívül nevezetesebb nyomai nem maradtak. Az egyházi zene igen fejlett; európai tudósok most tanulmányozzák és ismerkednek meg vele. B. Imre. Szőgyén—Köbölkút—Komárom. Naponta csütörtökön kívül: I. Oda: Szőgyén ind. 545, Köbölkút érk. 601, ind. 0 22, Marcellháza érk. 711. Vissza: Marcellháza ind. 7 20, Köbölkút érk. 810, ind. 8 30, Szőgyén érk. 817. II. Oda: Szőgyén ind. 1410, Köbölkút érk. 14-26, ind. 1506, Marcellháza érk. Í554. Vissza: Marcellháza ind. 1600, Köbölkút érk. 16-50, ind. 18T0, Szőgyén érk. 1827. Csütörtökön: Oda: Szőgyén ind. 5'45, Köbölkút érk. 6 01, ind. 622, Komárom érk. 8 03. Vissza: Komárom ind. 1500, Köbölkút érk. 16-50, ind. 18T0, Szőgyén érk. 18 27. Marcellházán (átszállási) csatlakozás a dunamocs—komáromi autóbuszra minden járattól. • • • rendelet nagyon üdvös. Ezzel a megszorítással a diákok még nagyobb szorgalommal kell, hogy tanuljanak, még a két tantárgyból bukásra állók, tehát az ismétlésre ítéltek is, mert aki háromból bukik, annak ezentúl már ismételnie se lehet. Gazdasági szempontból indult ki leginkább ez a rendelet. Hisz ezzel az amúgy is lúltömött intellektuel pályákra készülők salakos részét azonnal elterelik más pályára és így csak az igazán arra érdemesek kerülhetnek följebb, a terv szerint. De mi lesz azokkal, akiknek csak »később nyílik nleg az eszük«? Mit fognak szólni ehhez a módosabb apák, akik eddig nagy hangon azzal fenyegették — de nem komolyan — bukásra álló csemetéiket, hogy ha megbuksz, — odaadlak inasnak? Most majd kénytelenek lesznek ezt meg is lenni. A nagyközönség panaszkönyve. Gyanús hely a dunaparti piacon. Tekintetes Szerkesztőség! Nagyon kérném, hogy alábbi soraimat a Komáromi Lapokban közzétegyék. Piacra járó asszony vagyok. A főzéshez szükségeseket olt szoktam bevásárolni. Már többször éreztem, hogy, a »vásárcsarnok«, azaz a városi árusbódék körül tűrhetetlen szag terjeng. Most végre rájöttem, hogy mi okozza azt. A Sebestyén paprikás megüresedett helyiségét egyesek közillemhely céljaira használjálr fel. Soraimmal szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy ezen a tűrhetetlen helyzeten mielőbb segíthessenek az illetékesek, akik — úgy látszik — ezt még nem vették észre. Egy piacra járó asszony. Kéf titokzatos halála eset Komáromban, magzatelhajtás következtében — augusztus 23. Komáromban az utóbbi időkben egyre jobban elszaporodtak a magzatelhajtási esetek. Valóságos »nagyüzem« van működésben, titkos felhaj tokkal, ügynökökkel. Különösen leányok keresik fel az »üzemet«. Legutóbb két haláleset fordult elő az üzem működése következtében s megállapították, hogy ez lelkiismeretlen magzatéi hajtők munkája volt. A nyomozás erősen folyik, hogy a két fiatal leány halálában kit terhel a felelősség. ■v^ C. S. D* autóbusz menetrendváltozás. Valóra vált az apák fenyegetése: Fiam, ha háromból megbuksz, elmehetsz inasnak — Kit? Flórát? — Azt is! De Mancit is. És rájött, hogy Flóra meg Miklós egy kis budai cukrászdában szoktak találkozni. Ezért aztán mikor jelentették neki, hogy látták Mancit besurranni a Miklós lakásába, lesbe állt és... — Ki surrant be Miklóshoz? Flóra? — Nem, kérlek! Manci. A Dénes felesége. Hiszen mondom! Hát nem érted? — Várj csak! Azt mondtad, hogy Flórát és Miklóst látták egy budai... — Cukrászdában! Igen! Mert Flóra azért Miklóssal is flörtölt... Tudod, Miklós jó parii és mióta elvált Mariskától, szabad ember, férjjelölt... — De hát akkor Manci hogy kerül bele ebbe a dologba? — Értsd meg már! Manci csak ürügy! Az affér tulajdonképpen Flóra miatt volt. De most mondtad, hogy Mancit látták besurranni a Miklós lakásába, tehát... — Na, igen! Ez kapóra jött Dénesnek, de a komoly ok nem ez volt, hanem Flóra! — Hát azt akarod mondani, hogy Manci meg Miklós közt nem volt komoly dolog? — Nem! Miklós alapjában véve senkivel sem törődik, csak Sárival! Ezt én mondom neked. Az komoly dolog! Manci is, Flóra is, csak olyan... időtöltés mind a kettő. Azaz régen lehetett komoly a dolog, de ma már csak éppen azért, mert nem tud velük szakítani! És, hogy elterelje a gyanút Sáriról, akivel, tudjuk jól, évek óta nagy szerelemben élnek ... — Na, de kérlek, akkor miért mondod, hogy Manci csak ürügy? Ha olt volt? És miért kened a dolgot Flórára? — Mert Dénes Flóra nélkül sohasem törődött volna Miklóssal! — De Manci!... Hát Manci mégis csak odament! Azért ment oda, hogy ürügyet szolgáltasson Dénesnek? Szegény ... — A! Manóinak kapóra jött a dolog, mert ő is válni akar már régen Lajos miatt, de erről Dénesnek sejtelme sincs és Miklósnak sem. Hiszen mikor Lajos elvette Mariskát, a Miklós feleségéi, már akkor mindenki arról beszélt, hogy Dénes udvarol neki. — Kinek? — Manóinak! Hiszen mondom! De ez nem volt igaz! Mert Dénes már akkor is Flórába volt szerelmes és féltékeny volt Miklósra és csak a kölcsönt szerette volna neki visszaadni. De Lajos... ... János ekkor a másik szobában hirtelen felkelt a kanapéról és azt kiáltotta: — Meanderszalag! — majd belépett a két asszonyhoz és nekik is elismételte: — Meanderszalag! A két asszony csodálkozva és idegenkedve nézett rá és Berta kissé idegesen kérdezte az urától: — Miért mondja ezt az értelmetlenséget? Mit akar vele? János nevetett: — Ez nem értelmetlenség. Sőt! Nagyszerű, új megállapítás, ami a modern életből fakad... Puritán őseink ugyanis a régi világban, amint ezt számtalan irodalmi emlék bizonyítja, megelégedtek egy-egy házibaráttal! Rengeteg komplikációt tudtak kihozni ebből az egyszerű mértani idomból, úgy az életben, mint az irodalomban. Egész írógenerációk ebből éltek. Most azonban, mióta az ebből képzelődő kombinációk és variációk kimerültek, új figurákat keres és talál az élet, amelyeknek a megjelölésére már nem csak a háromszög kevés, de az egész geométria is. Ezért most, mialatt ezt az épületes történetet próbáltam követni, rájöttem, hogy a gazdagszemelyzetű új szerelmi történetek megjelölésére nem a mértanból, hanem az ornamentikából kell kölcsönözni a meghatározást. Az, amit itt a feleségem elmondott, egy sokszálú, egymásba fonódó, végtelen meandei*szalaghoz hasonlít legjobban és ezért, voltam bátor... Berta unottan legyintett: — Maga örökké csak viccel és gúnyolódik ... Cinikusan ... Pedig ezek komoly és életbevágó dolgok, mert vannak még emberek, akik a szerelmet komolyan veszik és... A többit nem hallotta János, azaz nem hallgatta. Kezetcsókolt Lenkének, megcsókolta a feleségét és azt mondta: — Nagyon szívesen maradnék még, de sajnos, egy értekezletem van, amit nem mulaszthatok el. Pedig szeretném tudni a történet végét nagyon. De talán majd este elmondod nekem? Elment. A két asszony egymásra nézett. És akkor Berta magából kikelve azt mondta Lenkének: — Tudod, hová megy ez a gazember? Egy budai cukrászdában randevúja van Flórával!... Na, képzelem, hogy össze fog vele most veszni!... — Flórával? Hát ő is? — Csak ő!... Az előbb csak azért kevertem bele Flórát, hogy ő is pukkadjon! Mert Miklósnak Flórához semmi köze!... Az ő történetük... És ezzel új szálat font bele a meanderszalagba, amit azonban már nem. érdemes iderajzolni.
