Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-08-14 / 65. szám
1935. augusztus 14. »KOMAROMI RABOK« 3. oldat. A kutya, a ló és a cukor a Hortobágyon. Rekkenő hőség ül a Hortobágyra. Ezt a hőséget s következményeit valóban Arany János tudta ebben a halhatatlan sorában megírni: »Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben!« Hát valóban nincs. Mintha milliárdnyi szalmacsutak, elszáradt, kemény, sárga szál állana ki a földből. A Hortobágy-patak kiszáradt: egy vén számadójuhász a csárda mellett panaszkodva mondja: két hónap ót» nem láttak egy szem esőt sem! Csak a délibáb rezgése mutat tengert és tavakat. Mint a kék vizen, lebeg a távoli ákácos, a szalmatetős kunyhó és Balmazújváros tornya. Mérhetetlen kerek ég s mérhetetlen kerek, síma föld. A Csallóköz ehhez képest dúsan virágzó, hegyes-völgyes, tarka, tavaszi Tirol... A nevezetes csárda pitvarán nagy fene komondor hüsöl. Szelíd és barátságos állat, megszokta már, hogy naponta tíz különféle nyelven szólítják meg, egyszer hollandul, máskor japánul. Ott őrzi a miniatűr hortobágyi múzeumot s liheg. Piros nyelve kilóg. Gyönyörű, hosszúszőrű, ősi komondor. Dijat nyerne a városban, de itt csak egy juhász a gazdája. Rettentő melege van s lustán jön utánunk. Fényképezni szeretném, de árnyékba fekszik. Most valamelyikünk egy kockacukrot talál s megkínálja vele Tiszát. Mert úgy hívják. Tisza félrehúzza a száját, határozottan mosolyog. De a cukrot nem fogadja el. Élibe dobjuk, megszagolja. Megvizsgálja, kiköpi. Még vigyorint egy keskenyet s ránklehel. Éhes is. De a cukrot nem fogadja el. Gazdája nevel: — Nem ismer ilyet a kutyám! Tisza éhes és enni vágyik. Ott a cukor előtte, nem vette fel mindmáig. Estefelé egy kis szél kerekedett s elgörgette Tisza elől a cukrot. Tisza nézte, de eszébe se jutott, hogy utánakapjon a fehér valaminek. A cukor másik fele megmaradt. Mikor hosszas porozás után a lovak déli itatóiához érünk, ismét előveszszük s megkínáljuk vele a legbarátságosabb csikót. A csikó rászagol, megugrik. Pedig éhes ez is nagyon, minden bordája látszik s ha nem lesz eső, beviszik az állatokat a Hortohágyról. Kínzás ill tartani. Kínáljuk ötnek, hatnak. A csikóslegény, aki a kút káváján ül és küzdelmünket nézi a cukorral, megszólal végre nagy komótosan: — Nem cirkuszi ló ez, hanem szabad csikó... A cukor a porban maradt. Később egy pata rátaposott s a cukor darabokra törött a kemény földön. Se a kutya, se a ló nem ismerte a cukrot a Hortobágyon. — Személyi hir. Novotny Richárd közigazgatási főtanácsos, járási főnök visszaérkezett szabadságáról és átvette a járási hivatal vezetését. — Szabadságon. Soltész Pál közig. főbiztos a mai nappal megkezdette szabadságát. Csizmazia György városbiró e hó 16-án kezdi meg négy hétre terjedő szabadságát. — Új járásbiró. Feisthammel Lajos drt a pozsonyi felsőbíróság körzetében privigyei járásbirónak nevezték ki. — Orvosi hir. Dr. KalvariszkyJenő gyermekszakorvos augusztus hó végéig tartó szabadságra utazott. — Komárom város ügyészi választását niegfelebbezték. Augusztus hó 8-án 2 szótöbbséggel városi ügyésznek dr. Zsombor Miklós ügyvédet választották meg. A választási aktusnál több szabálytalanság merült fel s így a választást Der fi nyák Gusztáv és társai megfelebbezték. — Pöstyén fürdő nagy hangversenye. Holnap, Mária mennybemenetele napján este 9 órakor a pöstyéni fürdőszinházban nagyszabású zenekari estet adnak dr. mus. Esterházy Ferenc vezényletével a téli segélyakció javára. Közreműködik a pöstyénfürdői zenekar, megerősítve a pozsonyi Rádió és Szinházi zenekarokkal. Programm: 1. Rossini: Nyitány a „Tolvaj szarka“ operához. 2. Beethoven: Első symphonia C-dur 1. Adagio molto, allegro con brio, 2. Andante cantabile, 3. Menuetto, 4. Adagio, allegro molto. 3. Eszterházy: Ünnepi zene op. 34. 4. Weinberger: Polka és fuga a„Schwanda a dudás“ operából. 5. Wagner R.: Előjáték a „Nürnbergi mesterdalnokok“ból. DR. PONICSAN JÁNOS: A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS A SZOVJETUNIÓBAN címmel tart előadást folyó hó 17-én, szombat este 8 órakor a Vigadó (Dózsa) nagytermében. A Szovjetunió Barátai Egyesületének rendezésében. Bariba Lajos mélyen szántó elméleti előadása után sor kerül a szocialista építés csodával határos eredményeinek az ismertetésére. Dr. Ponicsan többször járt a Szovjetunióban és marxista világszemlélettel bírálja a gyökeres változásokat, melyek a 170 milliós népet a gazdasági rendszer alapjaiban átformálják. Dr. Ponicsan fiatal, harcos szlovák költő az előadást magyar nyelven fogja megtartani. — Komárom város állal felveendő milliós kölcsön magas kamatlábát megfelebhezlék. Komárom város képviselőtestülete 3 milliós kölcsön felvételét határozta el. A kölcsön ügyében a tárgyalások a Légió bank komáromi fiókjával megindullak. A bank a felajánlott 7«/o helyett csak 9 és fél o/o mellett hajlandó a kért kölcsönt folyósítani. F. hó 8-án ismét foglalkozott a város képviselőtestülete a kamatláb felemelésével s azt szótöbbséggel meg is szavazták. — Kotla nyi Miklós és társai ezen határozatot a mai nap folyamán megfelebbezték azzal az indokkal, hogy a kamatláb emelésének megszavazása szabálytalan előkészítéssel történt s a munka, kereset és jövedelem hiányában teljesen elszegényedett, eladósodóit és így fizetésképtelenné vált lakosság és adófizető közönséget ezen pénzügyi műveiét nagyon közelről érinti és igen súlyosan megterhelné. — Villám csapott be a házba. A napokban Udvard község fölött égi háború vonult végig elég sűrű villámlással és dörgéssel. Az egyik villám becsapott Nagy Györgye udvardi szabó házába. Csodálatosképpen a házban levőknek a nagy ijedtségen kívül semmi bajuk sem esett, csak a bútorzat rongálódott meg. — Két autó közé került. A Surányból Érsekújvár felé vezető országúton az újvári autóvállalat teherautója összeütközött egy szembejövő külföldi autóval. Érthetetlen módon Melen István lóti lakos a két autó közé került és a külföldi autó elütötte, de azután tovább száguldott. A megsérült embert a teherautó vette föl és vitte orvoshoz. — A Szituéi Gazda Dalárda most vasárnap a harmőnium beszerzési alap javára igen sikeresnek ígérkező nyári mulatságot rendez. — Hirdetmény. Az 1934. évi jövedelem- és általános kereseti adó kivetése már véget ért s az erre vonatkozó lasíromok az egyenesadótörvény 329. §-ának 2. bekezdése értelmében az említett adónemek alá tartozó adózók általi betekiníhetés végett közszemlére tétetnek a komárnoi adóigazgatóságnál, 1935. augusztus 16-tól 1935. augusztus 30-ig délelőttönkint 9—12 óráig. Aki az említett lajstromokba; be akar tekinteni, köteles magát rendesen — személyazonossági legitimációval és vagy a jövedelemadóra vagy az általános kereseti adóra vonatko«ó fizetési meghagyással igazolni. Nagy sikerrel zárult a Kóstoló. Komárom, augusztus 13. A hagyományosan jóhírnévnek örvendő Kóstoló, az emberbaráti szeretet megvalósítását hosszú évtizedek óta fényes példákkal igazoló Protestáns Jótékony Nőegylct kedves nyári mulatsága, vasárnap zajlott le nagy sikerrel a Dalegyesület kerti helyiségében. Talán még soha sem igazolódott be olyan frappáns módon ennek a szép fehér mulatságnak vonzóereje, mint az idén, amikor dacára a vasárnapi esős időnek és állandó borulatnak, a humánus célt szolgáló érdemes egyesületnek mulatságát várakozáson felüli nagy és díszes közönség kereste fel. Igazán megható volt látni azt a ragaszkodó szeretetet, amellyel a Prot. Nőegylet e régi hírneves vigalmát ezúttal is támogatták. Ez a támogatás pedig nemcsak a két protestáns egyház hívei részéről nyilvánult meg nagy arányban, hanem örömmel láthattuk ott a vendégek sorai között a más felekezetek képviselőit is, úgy, hogy ez alkalommal is meg lehet állapítanunk, hogy az idei Kóstolón is Komárom egész társadalma képviselve volt. A díszes közönség soraiban ott voltak a református és evangélikus egyház vezetői, a magyar társadalom kiváló képviselői igen jelentékeny számban, városunk legszebb hölgyei, tiszteleLreméltó családjai és az aranyifjúság valamennyi számottevő tagja. A vendégsereg olyan nagy számban gyűlt egybe, hogy a Dalegyesület színháztermét zsúfolásig megtöltötte, de a vendégek egy tekintélyes része a kertben fehérített asztalok körül foglalt helyet, mig azután az időközben ismételten megeredt eső végleg be nem szorította őket a belső termekbe. Az ifjúságnak bizony nagyon is szűknek bizonyult a táncteremben fentmaradt hely, ez azonban egy cseppet sem zavarta a jó hangulatot, mely a mulatságon egész éjjel uralkodott. Az étteremben a Nőegylet tisztikarának és választmányának egyes lelkes tagjai árusították a mindenféle jóval dúsan megrakott asztaloknál az Ízletes ételeket: pompás pecsenyéket és süteményeket, valamint a hűsítőket. Bájos kis leányok szolgáltak föl a vendégek asztalainál, ahol nagy kérésiéinek örvendtek a választékos menü különböző specialitásai. Vacsora után, úgy kilenc óra tájban megindult a tánc, amelyből nagy örömmel vette ki részét a vidám ifjúság, mely hamisítatlan jó hangulatban Láncolta át az egész éjszakát, világos reggelig. Vidámság, jókedv dolgában ez a Kóstoló is méltóképen sorakozik eddigi feledhetetlen elődeihez, aminthogy a régi szép hagyományokhoz híven úgy erkölcsi, mint anyagi siker koronázta ezúttal is ezt a nemescélú vállalkozást. A derék rendezőség, amely Pap K o v á c h Elemérné elnök avatott vezetése mellett a Prot. Nőegylet tisztikarának és választmányának legönzetlenebb tagjaiból állott ezúttal is, minden tekintetben meg lehet elégedve a szép erredménnyel, amely fáradhatatlan munkásságukat megkoronázta s amely a legnagyobb tiszteletet és elismerést váltja ki azokkal az úrhölgyekkel szemben, akik a Nőegyletben elfoglalt tisztöket híven és áldozatos szívvel töltik be s akik a szegényekért és árvákért tényleg dolgozni is készek. Áldás legyen nemes munkájukon! — Elkészült a vereknyei vasúti híd gyalogjárója. Sok kellemetlensége volt Vereknye községnek és környékének amiatt, hogy utmegrövidités miatt igen sokan használták a vereknyei vasúti hidat és gyalogszerrel azon mentek át. A csendőrség azonban ezt az átjárást nem engedélyezte, lévén ez a hid vasúti hid és nem közúti hid. A feljelentések, tárgyalások egész sora özönlött az ottani lakosokra, mert hiába a szigorú tilalom, azért mindenki a vasúti hídon haladt át. Végre is a sok kérésre a vasutigazgatőság a vasúti hidra gyalogjárót készíttetett és igy most már vége a panaszok és a följelentések hosszú sorának. A nagyközönség panaszkönyve. A szeméifuvarozásróí néhány sző. Tisztelt Szerkesztőség ! Amit panaszolni akarok, az leginkább a közegészségre felügyelő orvosok szives figyelmének volna szánva. A szemétfuvarozás módjáról van szó: Komáromban oly módon fuvarozzák a szemetet, hogy az a betegségek csiráit terjeszti egyre jobban. Különösen ebben a szeles, esőmentes nyáridőben veszélyes a szemétfuvarozásnak az a módja, hogy a kocsis a szemetet az uccán nagy mozdulatokkal boritja a kocsiba, a szél a szemetet a járókelők arcába fújja eközben. Üdvös volna, ha a kocsikhoz bádogburkolatot csináltatnának, zajtalanul járó ajtókkal (mert előre tudom, hogy ha ajtók lesznek a kocsira felszerelve, ezeket viszont rettentő zajjal csapkodnák). Nincs itt kímélet egymás iránt sehogysem! Indítványozom továbbá, hogy a város kötelezze a háztulajdonosokat, hogy készíttessenek házaik elé fedővel ellátott szemetes ládákat s különösen nyáron: korán ürítsék is ki ezeket! A közegészségügy s nyugalmunk érdekében kérem néhány sorom szives közlését. Remélem, illetékes körök figyelembe is veszik. Teljes tisztelettel: egy koránkelő. — Szoborleleplezés. A nyugalmazott magyar vasutasok áldozatkészségéből Tardoskedden egy művészi Szent Mihály szobrot készíttettek Rigele pozsonyi szobrászművésszel. A szobor leleplezése szeptember hónapban lesz Tardoskedden nagy ünnepségek keretében. — Halál az agyagbányában. Megrendítő halálos szerencsétlenség történt Nagykér községben. Dojcsán András 65 éves földmi vés kocsijával a község agyagosába ment, hogy agyagot vigyen haza. A szerencsétlen ember nem vette észre, hogy nagyon is aláásta a partot, amely leszakad t és maga alá temette. Nyögésére figyelmesek lettek a közelben játszó gyerekek és segítséget hívtak a faluból. A szegény embert kiásták a súlyos agyagréteg alól. Orvoshoz, majd kórházba vitték, de útközben, belehalt súlyos belső sérüléseibe. — Emberek, tájak exótikus érdekességek gazdag anyagában válogathat a „Tükör“ most megjelent augusztusi számának olvasója. Abesszínia rabszolgavilága, Báli szigetének költői szépségei, az északi fjordok festői tájai, a tiroli passiojátékok, ezekről talál gazdagon illusztrált riportázsokat, egy különösen érdekes cikk pedig a tengeri fegyverkezés kulisszatitkait leplezi. De gondoskodik a szám egyéb szórakoztatásról is. Nádai Pál, Kopp Jenő myvészeti cikkei mellett Gáspár Miklós, Nagy Lajos, Lakatos László, Török Sándor s velük együtt a mai magyar irodalom legjobb irói Írták e szám pompás elbeszéléseit. Külön ki keli emelni a most induló uj nagy jílm rejtvénypályázatot, amely a megfejtőket páratlanul gazdag dijakkal jutalmazza meg. A legszebben illusztrált magyar képes folyóirat ezzel a számával még jobban növelni fogja országos népszerűségét. — Súlyos szerencsétlenség a gyárban. A kismányai téglagyárban súlyos szerencsétlenség történt. Buránszky Péter 20 éves kismányai munkás két csille közé került és pedig olyan szerencsétlenül, hogy a két kocsi valósággal szétzúzta a ballábát. A szerencsétlen fiatalembert a nyitrai kórházba vitték, ahol a lábát le kellett vágni. — Betörtek a magtárba. Balaskovics János köbölkuti gazda magtárába ismeretlen tettesek betörtek és onnét 14 zsák gabonát elloptak. A tetteseket keresik. — Hatalmas kazaltűz. Kürt község mellett levő Szent István puszta határában ezer kereszt gabonát magában foglaló hatalmas asztag egyik éjjel kigyulladt. A kürti és a bajcsi tűzoltók odasiettek a tűzhöz, de az asztagot már megmenteni nem lehetett. Állítólag, elbocsájtott aratómunkások bosszúból gyújtották fel a kazalt. A kár biztosítás révén megtérül.