Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-08-14 / 65. szám

Ötvenhatodig évfolyam, 65. szám. Szerda, 1635. augusztus 1-4. Alapította: TUBA JANOS. Eeletós főszerkesztő* GAAL GYULA dr. Szerkesztő* BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. E6inunkatársak«! ALAPY GYULA dr. és F.OLÖR ZSIGMOND. POLITIKAI SZEMLE Előfizetési ár csehszlovák értékbe»: Helyben és vidékre postai szétküldéssel nféaz évre 80 KC, félévre 40 KC, negyed­évre 20 KC. - Külföldön 120 KC. Egyesszám ára 1 korona. A Duna-szövetség. Komárom, augusztus 13. Középeurópa tarlós békéjének elemi feltétele, hogy a Duna me­dencéjében élő államok közölt meg­egyezés jöjjön léire és pedig úgy politikai, mint gazdasági téren. A békeszerződések legnagyobb hibája az volt, hogy a politikai tekintetek mellett egyáltalában figyelmen ki­vid hagyták azokat a fontos gazda­sági érdekeket, amelyek valamenv­­nyi utódállam sorsára nagy befo­lyással vannak és amelyeknek ér­vényesülése nélkül az államok kö­zötti tarlós béke el sem képzelhető. Több mint másfél évtized kellett ahhoz, hogy ezt az igazságot a ha­talmak elismerjék és belebocsát­kozzanak a rendkívül nagyhord­erejű kérdésnek elintézésébe, job­ban mondva megkíséreljék az ál­taluk tévesen megteremtett új kö­zépeurópai helyzet nagy gazdasági hátrányait megkorrigálni. Sokféle kísérletezés után, ame­lyek a diplomaták között folytak, felismerték azt a veszedelmet, amely az utódállamok között fennálló, a szó valódi értelmében barátságos­nak éppen nem mondható viszony rejteget magában, s amelynek meg­változtatása egész Európa békéjé­re igen sürgősnek mutatkozik. A dunai államok közötti megértés és jóindulat megteremtése volna a legfőbb cél, amelynek elérésére a nagyhatalmak elhatározó lépést tettek. Az a terv, hogy az érdekelt államok között egy olyan értelmű megegyezést létesítsenek, amely a megnemtámadásra, a támadó meg­­nemsegítésére és konfliktus esetén a népszövetséggel való tárgyalás­ra vonatkozik. Legutóbb a római francia nagykövet előzetes tárgya­lásokat folytatott ebben az irány­ban a kisantanl államok képvise­lőivel, ami tulajdonképen csak ta­­pogalódzás volt abban az irányban, hogy ezek az érdekelt államok mi­lyen véleménnyel volnának a terv­­bevelt dunai paktumra nézve. A kezdeményező nagyhatalmak abban a nézetben vannak ugyanis, hogy az esetben, ha sikerülne egy ilyen értelmű egyezséget megkötni a du­nai államokkal, akkor ezeknek az államoknak gazdasági együttmű­ködése biztosítható lenne és ezáltal Köztpeurópa súlyos gazdasági hely­zetén is segíthetnének. Mindenekelőtt le kell szögezni azt, hogy az újságokban már hetek óla tárgyiüt, sőt főbb pontjaiban már közöli egyezmény terve mindez­­ideig nem jutott el az érdekelt ál­lamok kormányaihoz. Ámde a róla elterjedt hírek kényszerítő hatása alatt az államok már is nyilatkoz­nak a terv felöl és e nyilatkozatok­ból meg lehet állapítani, hogy a dunai egyezmény abban az alakjá­ban, amint azt a nagyhatalmak ter­vezik, nem fog élelrekelni és pedig Komárom, augusztus 13. A törvényhozás őszi munkaprogramja. A Lidové Noviny c. prágai lap fog­lalkozik a kormány és a törvényho­zás őszi munkaprogramjával és töb­bek közölt azt írja, hogy TrapI dr. pénzügyminiszter már e héten meg­kezdi Bechyne helyettes miniszterel­nökkel az állami költségvetés ösz­­szeállítását, ami az őszi idényben a kormány és a nemzetgyűlés őszi mun­kájának legfontosabb programpontja lesz. Ezenkívül legfontosabb javasla­tok azok, amelyeknek a költségvetést kell alátáraasztaniok s a munkanél­küliséget enyhíteniök. E javaslatok kérdésében a minisztertanács elvben már megegyezett és ezek a stabili­zációs mérlegekről, a különleges ke­reseti adóról szóló törvények novel­lái s az adóhátralékok most már sze­rényebben becsült összegének végle­ges fölszámolása. A lap szerint a nép­jóléti minisztérium ragaszkodni fog á munkaidő leszállításhoz es á mun­kaközvetítő hivatalok új szervezeté­hez. Hogy a munkaidőre vonatkozó tárgyalások mint végződnek, az ma még teljesen bizonytalan. Ami a mun­kaalkalmak teremtését illeti, a kor­mány a magántőke szélesebb alapo­kon való bevonásával akar állami be­ruházási munkálatokat végezni. Jel­lemző erre, hogy a múlt napokban az a hír járta be a sajtót, hogy több nagy útépítő vállalat azt az indít­ványt terjesztette a közmunkaügyi minisztérium elé, hogy 600 millió ér­tékű közutat hajlandó építeni teljesen hitelbe s a költségvetést az állam részletekben fizetné meg. Benes a belpolitika nehézségeiről. Benes Ede dr. külügyminiszter a cseh nemzeti szocialista pártnak Blat­­nában tartott ülésén beszédet mon­dott, amelyben szólt a nemzetközi politika és a belpolitika nehézségei­ről. Ez utóbbiról azt mondotta, hogy a legutóbbi választások megmutatták, miszerint a tekintély-kormányzások fejlődése nyugvópontra érkezett és hogy a rezsimek politikája kiegyenlí­tődik. Ez a tény annak a megerősíté­se, hogy jó úton vagyunk s ez leg­nagyobb erősségünk. Nem szükséges olcsó egységesítő törekvések után ki­áltani, de kell, hogy a korviszonyok­kal meg tudjunk egyezni. Masaryk elnök marad a vezérünk. A mai nem­zedék feladatát abban látom, hogy az államot jobb időkre vezesse át. Nem takargatjuk a mai nehézségeket sem, nehéz és felelősségteljes küzde­lem vár még reánk. A vámőrlés szigorú szabályozása. A gabona vámőrléséről vasárnap jelent meg a hivatalos hirdetmény, amely kimondja, hogy a gazda fo­galma alá eső egyéneknek jogukban áll saját szükségletük fedezésére ga­bonát vámörlés alakjában őröltetni, az őrleményeket azonban nem sza­bad eladni, vagy más alakban értéke­síteni. A vámőrlés fogalma alatt a gabonának olyan földolgozását kell érteni,-~ameiy«ek során a gazda az átadott gabonából készült vagy ké­szülő őrleményeket vagy darát kap vissza. A malomnak jogában áll az őrleményeket a gabona átvételekor vagy az őrlés elvégzése után kiadni. Ha a malomtulajdonos az őrlés el­lenében gabonát kap a gazdától, ak­kor ezt a gabonát köteles a Gabona­társaság bizományosának megvételre fölajánlani, ha a malom tulajdonosa egy személyben bizományos is, ak­kor a gabona átvételét jelentenie kell az illetékes meghatalmazottnak és meg kell fizetni a bevásárlási és az eladási ár közötti különbözetet, va­lamint a forgalmi adót. A vámőrlés természetbeni díjazásának legmaga­sabb mértéke nem haladhatja meg az átadott gabona 12 százalékát, nem számítva a 4o/o-os hulladékot. A vámőrlést végző egyének az őr­lésről kimutatást tartoznak vezetni s a kimutatás illetékes rovatában a gaz­dák nyilatkozatot kötelesek aláírni ar­ról, hogy az őrlésre átadott gabona a gazda saját terméséből ered, illetve nagyhatalmak esetleg eltekintenek is Németországnak ismeri állás­pontjától és nélküle törekednek a paktumot létrehozni, akkor sem fogja azt az eredményt meghozni az egyezség, amelyet a tartós béke érdekében égetően sürgős volna minél előbb megteremteni. Meri Németországot még sem lehet te­kintetben kivid helyezni. Németor­szág hozzájárulása nélkül a dunai egyezség nem képezné azt az erős bázist, amelyre a békének szikla­szilárd várát fel lehelne építeni. Ezenkívül pedig feltétlenül meg kellene adni az összes érdekelt ál­lamoknak a teljes egyenjogúságot, mert enélkiil az egyezség nem jöhet létre. Hogy a kisanlant-államoknak is arra kell törekcdniök, hogy a mai Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton azzal a gabonamonopóliumról szóló rendelet értelmében szabadon ren­delkezhet és ki kell jelentenie a gaz­dának, hogy az őrleményekre a saját háztartásában vagy gazdaságában sa­ját szükségletének fedezésére van szüksége és a kapott őrleményeket nem értékesítheti más módon. Gabo­na vámőrlésre csak attól a gazdától fogadható el, aki bemutatja termelői igazolványát, az úgynevezett gabona­könyvecskéjét. A molnár a gabona átvételét bejegyzéssel igazolja a ga­bonakönyvecskéjében. A vámőrlésre jogosult egyének az őrlésről havonta — minden hó 5-ig — jelentést tar­toznak tenni a Gabonatársaságnak. Az ilyen első lépést az augusztusi őrlésekről szeptember 5-ig kell meg­tenni. A népszövetség jövő évi költségvetése 33.3 millió aranyfrank. Genf izgalmas napjaiban tették köz­zé a népszövetség jövő évi költség­­vetésének előirányzatát. A kiadásokra 33.3 millió aranyfrankot irányoztak elő, 2.7 millióval többet, mint a folyó évben. A népszövetség tehát nagyobb igényekkel lép fel tagjaival szemben, amelyek közül egyesek tudvalévőén a devizakorlátozások miatt nem tud­nak eleget tenni tagdíjfizetési kötele­zettségüknek. A legnagyobb teher Angliára hárul, amely 3.1 millió aranyfrankot köteles a népszövetség pénztárába befizetni. Külön gazdasági tervet készít a kisanlant? A bécsi Der Tag c. lap vasárnapi számában azt az érdekes jelentést közli Belgrádból, hogy Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök Csehszlová­­ldával és Romániával egyetértésben dunai gazdasági tervet készül előter­jeszteni. A lap utal arra, hogy Jugo­szlávia szorosabb gazdasági kapcsola­tokat akar létesíteni Olaszországgal. Tanácsülés a városnál. Komárom, — augusztus 13. A város tanácsa augusztus 13-án Csizmazia György városblró elnöklete mellett a városháza nagytermében ülést tartott. A tanács ülésén napirendre került a kórházi másodorvosok kinevezési és illetményeinek megállapítási ügye. Ismeretes, hogy az országos hivatal a komáromi közkőrházhoz másodorvo nem fog politikai okokból. Ausztria függetlenségének biztosítását Né­metország nem fogadja el, a kisan­­tant mereven szembehelyezkedik minden olyan kísérlettel, amely a Habsburg-restaurációra irányul, Németország és más hatalmak óva­kodnak addig kötelezettséget vál­lalni, míg az olasz-abesszin vihar ki nem tör, Magyarország pedig ra­gaszkodik a katonai egyenjogúság elvéhez és a kérdésről csakis mini teljes egyenjogú fél hajlandó tár­gyalni. Ha ezekhez még hozzávesszük azt a nehézséget, hogy a benem­­avatkozás fogalmát szinte lehetet­lenség pontosan meghatározni, ép­pen elég akadályt kell leküzdeni, inig a terv megvalósulhat. És ha a bizonytalan helyzet megszűnjék, azt be kell látniok mindazoknak, akik ebbe az ügybe döntő súllyal beleszólnak. Amíg az összes érde­keltek rá nem helyezkednek a meg­értés alapjára, addig a Duna-pak­­tum nem fog testet ölthetni és Kö­­zépeurópa feltartőzhatatlanul fog tovább csúszni a gazdasági válsá­gok lejtőjén, amelyen az út az álta­lános káoszba fidhat. Aí dunai államok megegyezése elkerülhetetlen, ez a kérdés semmi halasztási nem tűr és minden érde­kelt faktornak arra kell igyekeznie, hogy ezt a problémát minél előbb megoldásra segítse. Aki biztosítani akarja a tartós békét, annak köte­lessége rendel teremteni a Duna medencéjében.

Next

/
Thumbnails
Contents