Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-08-10 / 64. szám
4. oldal. »KOMAKOMI LAPOK« 1935. augusztus 10. bél, ahol a lengve! gróf voll a barátja, de-, egy román, egy francia és egy aygentinai férfi is bírta' a kegyeit. Aj-család fel volt; háborodva. Nyomásiéra a még mindig szerelmes férj nicgindííottg a válópert, amely természetesen a házasság felbontásával végződön. [Az utót'só levél, amely el a/, idősebb Vwi r nRjjíran d l-S l u p p a cl í grófné leányához intézett és amelyet a newvorki lapok most szintén közzétesznek, így végződik: »Olyan vagyonok, mint a fiyaenéké, nem hevernek az uccán. Gondolj hallatlan szerencsédre, ne légy türelmetlen, siess gyermeket szerezni.« Ez a jó tanács már későn érkezett. A szegedi szabadtéri játékok. Az ember tragédiája szabad színpadon. — Felejthetetlen élmények. — A szinpadi rendezés csodája. — Leírni vajmi nehéz, ezt látni kell. Saját tudósítónktól. — c A szegedi dóm tér elsötétül. Megszólal a zene. az énekkar és a dómtemplom hatalmas orgonája. Fönn a magas, égbenvuló, karcsú tornyok erkélyen vakító fényben arkangyalok jelennek meg, harsonáikkal adják hírül, hogy az előadás, Az ember tragédiájának előadása megkezdődött. A hatás már a kezdetén olyan, hogy szinte hallod a hatezer néző szívének a dobbanását, de ezt is diszkréten, félénken, hogy a fenséges halasi ne zavarja semmi. Nem haliassz ott széktologatást, köhögést, zajt, fenséges csend honol a hatalmas téren. A teret övező árkádok alatt ott áll Madách mellszobra, arccal a színpadra néz, úgy érezzük, hogy a kőszemekben tűz villant meg és ő is nézi, nézi az előadást, amelyhez hasonlóul még az ő nagy álmodó lelke se mert volna álmodni. Igen, a hatezer néző között ott van Madách is és a mellszobor mintha megszólalna, hogy ilyen szépnek még én se álmodtam ... Római kép... Péter apostol megkereszteli a bűnös mulatókat és elindul velük meghódítani, megtéríteni a bűnös, pogány Rómái Krisztusnak, a kereszténységnek. Ez a szerény ménéi diadalmenet, hiszen már az első vérleien csatáját megnyerte itt a kereszténység. Igen, ez a kis menet diadalmenet és hogy ezt minden néző átérezze, abban a pillanatban, amint megindul Péter az új híveivel, megkondulnak a hatalmas dóm templom összes harangjai. És kedves olvasóim, a zseniális rendezőségnek ez az ötlete, újítása olyan hatással van a nézőkre, hogy a könny patakokban hull a szemekből. Az Űr szava elmondja a hatalmas biztató igét: »Mondottam ember: Küzdj és hízva bízzál. A hatezer néző azt hiszi, hogy most már elmehet, siethet az autójához, a filléres vonatához, vagy az echos szekeréhez. Nagy tévedés. Befejezésül újra megszólalnak az összes harangok, negyed óráig búgnak, kongnak, hirdetvén az Isten dicsőségét és a magyar zsenialitás, a magyar szellemiség nagyságát. Ez megint olyan lenyűgöző hatással volt a nézőkre, hogysenkise gondolt arra, hogy lekésik a vonalról, templomi áhítattal várt mindenki és a lelkek fölszálltak az egek Urához,- hogy megköszönjék, hogy nagy szellemeket adott a szegény magyaroknak. De a darab előadása minden pillanatban új meglepetéseket hozott. A áómtemplom homlokzatára feszített vászonra vetített mozgó díszletek megkapó újítása volt az idei előadásnek. Tavaly ezt még nem látták a nézők. Elképzelni is nehéz, hogyan lehet függöny nélküli színpadon a következő jelenet díszleteit, kellékeit elhelyezni, hogy a nézők ne lássák. A zseniális rendezők játszi könnyedséggel oldották meg ezt a megoldhatatlannak látszó problémát. A színpad előterét a villanykörték ezrei vakító fénnyel sugározzák be, a néző szeme nem látja, hogy a kápráztató fénysávok mögött, a sötétben, a kellékes munkások százai rendezik a színpadot. Közben az orgona szól. Ha készen vannak a rendezéssel,, elsötétül minden és akkor a sötétségből kiválik Éva, Ádám és Lucifer ragyogóan megvilágított alakja, majd fényárban úszik az egész színpad. Mit színpad? Egy tornyokkal, logiákkal, lépcső csarnokokkal beépített tér ez, nem színpad, ahol a statiszták százai, ezrei könnyen cs szabadon mo— augusztus 9. zoghatnak. A tömegjelenetek is csodásak. Amikor Tankréd lovag párszáz lovas vitézével megjelenik, elfeleded, hogy ilL színházat játszanak, az élő valóságot képzeled magad elölt. Micsoda deli, nyalka vitézek ezek, a magyar Alföld legszebb legényeiből válogatták össze őket cs a lovak, csodatartású gyönyörű mének. A borzalmasságával is fenséges az a tömegjelenet is, amikor a római képben a hatalmas temetési menet a fáklyák százaival végig vonul a nézők előtt. Van a világnak olyan szinpadi rendezője, aki meg tudná csinálni azt, amit itt, hogy Kepler egy valódi, igazi kőből való toronyból vizsgálja a csillagokat. Amit a párizsi, forradalmi lömegjelenetben nyújtottak, az felülmúl minden képzeletet. De amint az elején mondtam, ezt csak látni lehet, de leírni nem. A szegedi szabadtéri játékok új korszakot jelentenek a szinpadi rendezés terén és az európai nagy színházak rendezői állandó vendégei ezeknek az előadásoknak. Madách örökbecsű műve sok-sok felejthetetlen percet szerzett már nekem. Annyiszor elolvastam, hogy már kívülről tudom. A nagy mű elolvasása okozta lelki gyönyörűség teljessége itt, Szegeden, a szabadtéri előadáson fejeződött be igazán é:s mégha gyalogszerrel is kellene odazarándokolni, akkor is megéri a fáradságot, mert olyan élményben van részünk, amelyet az élet sivársága sohase tud kimosni a lelkűnkből... (új) A vágdunai strandélet. Evezősök, motorcsónakosok, vitorlázók, fiirdőzök, napozók a komáromi Vágdunán. — Saját tudósítónktól. — — augusztus 9. Pár évvel ezelőtt nyaranta a, komáromi Vágdunán elég csendes volt az élet. Igaz, hogy a meglévő uszoda, majd a diákfürdő összpontosította a fürdőzőket és igazi, eleven élet csak a komáromi nagystrandon a Nagvduna és a Vágduna összeülni ésénél volt, A Vágduna többi része elég csendes volt és a csónaksport teljesen hiányzol! ezen a részen. Ez a sport az Erzsébclsziget melletti Kisdiáién virágzott. Most azonban megváltozott a helyzet. A Kisdunáról a csónaksporl az Erzsébetszigeti Sportegy letet leszámítva, úgyszólván egészen a Vágdunára tevődött ál. Sőt azt mondhatjuk, hogy a Sportegylet tágjaiban is kihalófélben van a csónaksport iránti kedv. igazán nagyon ritkán indulnak a csónakházból evezősök. A forgalmat inkább azok az idegen evezősök csinálják, akik felülről leeveznek a Dunán és útközben itt, a csónakházban tartanak pihenői. Annál elevenebb a csónaksport a Vágdunán, ahol nemcsak az evezős, de motoros és vitorláscsónakok száma is egyre nő. Természetesen a Vágdunán csónakázók meg is fürdőnek a Vágdunán és igy a vágdunai fürdőélet is élénkebb az előző éveknél, dacára, hogy már nincs meg jó pár év óla az uszoda és a diákfürdő is megszűnt. A diákfürdőnek megszokott közönsége legnagyobb részt a komáromi nagystrandot keresi fel és nem sajnálja azt a kis távolságkülönbözelet, amely a nagystrand és a volt diákfürdő között volt. De ezt a lávólságkülönbözetet észre se lehet venni és nagyban pótolja az az előny, hogy a vágdunai hídon túl szép arnyas és hűvös uion mehetünk a strandra, amit bizony a régi diákfürdőről nem lehelen elmondani, mert az odavezető út kopár és hepehupás volt és magában a diákfürdőben se fogadta az embert árnyékos fa. A nagystrandon a selymes homokon kívül pázsit és árnyas erdő teszi változatossá a fürdőzést és ugyancsak lehet válogatni a vízben, homokban, napfényben, árnyékban és pázsitban. És a Vágduna vizét nem lehet összchasonlitani a többi Komáromi vizekkel, hiába mégis csak a Vág vize mozgóvíz, amely hozza magával a pöstvéni, trencséni gyógyvizek gyógyító erejét. A mozgóvíz a lest bőrére való jótékony és erősítő, edző hatása felbecsülhetetlen. Bár a vágdunai strand vizének sodra van, azért nem veszélyes az úzsni nem tudók és a kisgyermekeknek sem, mert a jelzőpóznák, táblák és fenyők által bekerített helyen a legkisebb gyerek is bátran íürödhetik. Ezt az abszolút biztonságot még növeli a strand úszómestere, Fehér bácsi ébersége, aki mentőcsónakjával mindig kéznél lenne. ha kellene, de erre nincs szükség. Fehér bácsi sok-sok generációt megtanított már úszni és alig van komáromi úszni tudó, aki ne az ő tanítványa lett volna... Vidám, kacagós élet zsibong itt úgy a vízben, mint a homokon és az árnyas büífében. A szabadságon levő családok már délelőtt kirándulnak erre a kedves helyre és egész napol ott sütkérezik és fürdik át. De eleven élet zsibong a Vágduna felsőbb folyásánál, az Apályi-sziget környékén, a Nyílra torkolata felett is, ahol csodálatosan kellemes homokzátonyok fogadják azokat, akik nem sajnálják a nagyobb utat és az abszolút magányt, csendet szeretik, itt aztán igazán megpihennek az idegek, nem zavarja a pihenőket senki és semmi, legfeljebb a nádi-veréb kellemes csicsergése. A júliusi nyár bizony nagyon rosszul viselkedett úgy a fürdőzők, mint a gazdákra nézve. Gyakoriak voltak a borult, szeles napok, amikor nem esett az eső, amit (Kidig ugyancsak várt gazda és nem gazda egyaránt, de azért fürödni sem volt alkalmas idő. Erősen reméljük, hogy az augusztusi nyár mindent kipótol és ha az idő nem lesz alkalmas valamelyik nap a fürdésre, akkor legalább esni fog, hogy, a gazdáknak szerezze meg az örömet, ha már a fürdőzöknek nem kedvezett. Pozsonyban elfogtak két csavargót, akik Komáromban a déli szünet alatt több üzletet feltörtek. — Saját tudósítónktól. — Komárom kereskedővilágában meglehetős izgalmat keltett június végén az a hír, hogy a déli szünetben ismeretlen lettesek feltörték több kereskedő üzletét és onnan nagymenynviségű értékes holmit elloplak. A pozsonyi rendőrség tegnap két lődörgő férfit fogott cl. Spánik János állásnélküli ács és Varga Rudolf bádogossegédei, akik az elővezetésnél bevallották. hogy június 16-án Komáromban feltörték Benedek Náthán cipész üzletét és onnan 7 pár cipőt, valamint értékes bőröndö! és nagy darab bőrt vittek el, majd kifeszítet-Motorjármü tulajdonosok figyelmébe (A jövedékellenőrző hivataltól Komáromban). A 153/35 számú kormányrendelet és törvénycikk érlchnében a 77/35 számú kormányrendelethez kiadatlak a végrehajtási előírások és ezzel 1935 július 1-től a motoros] ármű vekre új adókivetési kulcsok léptek életbe és ugyanezzel a nappal új módszer lelt bevezetve a be- és kijelentésre, az adózásra, valamint a nyilvántartásra, amely előírja a gépkocsik tulajdonosainak, illetve bérlőinek és használóinak, hogy: 1. Legkésőbb 1935 július 31-ig kötelesek voltak a helybeli illetékes jövedék ellenőrző hivatalnál az összes motorjárműveket bejelenteni, tekintet nélkül arra, hogy már adó alá estek, vagy az adótól fel voltak mentve. 2. Továbbá már ugyanebben az időben be kellett jelenteni ugyanennél a hivatalnál a többi összes motoros üli gépkocsikat, bármely okból használaton kívülieket, vagy rendőri forgalmi számmal el nem látottakat. 3. A föntebb említett kötelesség fontos és kötelező minden ismételten és újonnan bevezetett bármely gépkocsi tulajdonosra (traktortulajdonosra is), tehát azokra az adózókra is, akik motorgépkocsijukat az eddigi érvényes 116/27 számú törvénycikk szerint 1935 január elseje előtt az egész évre bejelentették, vagy így tettek 1935 július 1-ig, illetve 1935 július ték a szomszédos Reisz Vilmos boltját, ahonnan mintegy 50.— korona készpénzt loptak el a fiókból. A pozsonyi rendőrség azonnal értetette a komáromi rendőrséget, a két állásnélküli vallomásáról. A komáromi rendőrségnek az a véleménye, hogy Spánik és Varga feszítene fel Galgóczy József hentesüzletét is. amikor a nyitvahagyott pénztáritokból 600 korona tűnt el. A rendőrség most ez irányban is megindította a nyomozást a két állásnélküli fiatalember ellen. havában régi mintájú bejelentőlapokon. A be- és kijelentő nyomtatványok az illeni hivatalhoz már megjöttek. Éppen ezért minden érdekelt a hivatalnál beszerezheti és az 1935 aug. 15-ig meghosszabbított határidőig be és kijelentést eszközölhet a Helybeli illetékes jövedék ellenőrző hivatalnál. Egyúttal, ha bármelyik adózónál a motorgépkocsik felemelt adókulcsa szerint 1935 július 1-től hátralék merülne fel, azt mindjárt egyenlítse ki. Ha a bejelentésben foglalt adatokban később valamilyen változások nem történnének, nem szükséges további bejelentéseket eszközölni, —de ha bármiféle változás történne, úgy az 3 napon belül bejelentendő újonnan! bejelentés eszközléssel. Közelebbi szükséges információkat a helybeli illetékes jövedék ellenőrző hivatal ad. Életem. Hiába voltak álomlázadások, A szép utáni gyötrő szomjúság — Hiába voltak fényes látomások, Utópiáknak élő ifjúság. A vágyaim mind oly hiába voltak, Mint meddő méhek mohó mámora... Álomvirágok termést nem hozhattakj, Nem érte el valóság himpord. Az életem is olyan értelmetlen, Mint kőre hullott árva búzamag, — Míg többi társa dús kalászba szökken, Ez elszikkadtan, tiprottan marad. Faludi Károly.
