Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-07-31 / 61. szám
2. oldal »KOMAROMI LAPOK« 1935. július 31. Súlyos autószerencsétlenség Komárom közelében. A szerencsétlenség áldozata eszméletlenül feküdt az országúton. Saját tudósítónktól. — július 30. Ma már nem mulhatik el nap, hogy a főemberpusztitó Moloch, az autó ne követelné meg többször is az ő emberáldozatát. Hannibál, Hamilkár Barkasz városában, Karthágóban bálványozott Molochnak egész éven át nem áldoztak annyi emberéletet, mint amennyit manapság egy nap kiolt a modern Moloch, az autó. Az autóvezetőket valami ősi ösztön, a repülés vágya szállja meg, hogy minél gyorsabban haladjanak, valósággal repüljenek az autóval. A tudósok azt mondják, hogy az őslénykori visszaütés ez, amikor még az első őslények repültek a levegőben, Ibsen azt mondja: „Mit jelentsen az, hogy vágyakozunk, bárcsak volnának szárnyaink és sokszor álmodjuk azt, hogy repülünk és még nem is csodálkozunk rajta!“ Ez az ősi ösztön, visszaütés kelti a vágyat a gyerekben, hogy hintázás közben minél magasabbra szálljon és ez az ősi ösztön szeretetti meg még a felnőttel is a körhintát, pedig de sokan kapnak tőle tengeri betegséget. Az autót vezető is ebbe a repülési vágyba esik és innét a sok szerencsétlenség. A komáromi katonai lovastanfolyam egyik tisztjét, Hertelendy György huszárhadnagyot érte a napokban súlyos autószerencsétlenség, amikor Budapestről állomáshelyére Komáromba igyekezett autójával. Az autót maga a hadnagy vezette és szerencsésen eljutott Piszke és Süttő közötti útszakaszig. Alig hagyta el az autót vezető hadnagy Piszkét, amikor egy előtte haladó jármüvet akart elkerülni. Amikor kerülés közben a jármű mellett elhaladt, eddig még ki nem derített okból az autó első kereke megugrott és a sebesen haladó autó teljes erővel az utszéli kilométerkőnek rohant neki. Az összeütközés olyan heves volt, hogy a kocsi pozdorjává zúzódott össze, a hadnagy pedig magas ívben repült ki a kocsiból és súlyosan megsérülve, eszméletlenül terült el a földön. A súlyos autószerencsétlenséget először a piszkei csendőrség vette észre. A csendőrség azonnal értesítette a mentőket, akik élesztési kísérletekkel eszméletre téritették az életveszélyesen megsérült hadnagyot, akit kívánsága szerint a budapesti Verebélyi klinikára vittek, ahol azonnal megoperálták. A cipő feltörte a lábát, belehalt. Halálos tetanuszmérgezés az aratási muakák közben. — Saját tudósítónktól. — — julius 30. búza rozs Selpiee 153.-114.Bélaház 153-114 — Smolenice 153-114.— Jablánc 154 — 115.— Szenic 154 — 115.— Pöslyén 154 — 115.— Verbó 153.— 114.— Vágujhely 154-115 — Mi java 154 — 115.50 Trencsén 154 — 115.Hőlak 154 — 115.— Zsolna 155 — 116.— Csadca 156.50 117.50 Ruttka 154 — 115 — Turócszentmárton 154 — 115.Felsőslubnya 153 — 114.Körmöcbánya 152 — 113.— Garamberzence 150 — 111.— Zólyom 150 — 111.— Besztercebánya 150-111.— Breznóbánya 150 — 111.— Tótpelsőc-Szászpelsőc 149.-110.— Korpona 149.— 110.— Teszér 148.— 109.— Ipolyság 148.— 109 — Ipolyszakállos 148 — 109.— Ipolypásztó 148.50 109.50 Végles 149 — 110.Losonc 148.-109.— Gács 147.— 108.— Rapp 147.— 108.— Fülek 147 — 108.— Feled 146.— 107 — Rimaszombat 146.-107.Tornaija 146.-107.— Rózsahegy 153-114.— Liptószentmi klós 152 — 113.— Csorba 151 — 112 — Kézsmárk 148 — 109 — Lőcse 148.— 109.— Szepesváralja 148 — 109 — Igló 150 — Ill-Szépé solaszi 150.Ill.— Nagysáros 147.— 108.— Eperjes 147.50 108.50 Kassa 149.— 110 — Mecenzév-Stósz 146.-107.Torna 146.50 107.50 Csécs 146.50 107.50 Nagyida 147 — 107 — Bárca 147.50 108.50 Hernádcsány 147.— 108.— Ivcnyhec 147.— 108.Kozma 146.50 107.50 Legenyemihály 146.50 107.50 Upor 146.— 107.— Tőketerebes 146.— 107.— Gálszécs 146 — 107.— Parnó 145 — 106.— Varannő 144.50 105.50 Bánóé 145 — 106.Iíomonna 143.— 104.— Mezőlaborc 142.— 103.— Nagymihály 145.— 106.— Butka 145 — 106.— Nagykapos 145.— 106.— Királyhelmec 145.— 106.Csap 144 — 105-Ungvár 147 — 108.— Bátyú 144 — 105, Beregszász 144 — 105.— Busty aháza 146.— 107 — Munkács 146 — 107, Az árak jegyzéke a permanensen ülésező igazgatóság elé került jóváhagyás végett. A Gabonatársaság igazgatósága a paritásos bizottság által kidolgozott árakat jóváhagyta és ennek alapján most már elkészül a szlovenszkói és kárpátaljai feladóállomásokon érvényes bevásárlási árak teljes jegyzéke. Az árjegyzéket néhány napon belül hivatalosan publikálja a Gabonatársaság. Ahol századokon át fölnyergelt patipa várja a gazdáját. A mai Iran évről évre modernebb lesz. De mégis: a merui szent sir előtt mindennap egy felnyergelt ló áll. Midőn tudniillik 1072-ben Ibn Saud, a nagy perzsa szultán meghalt, népe nem akart halálában hinni, hanem vakon bízott a szultán jóslatában, hogy egyszer feltámad sírjából és még nagyobbá teszi országát. És azért, hogy amikor ez a várva-várt nap bekövetkezik, minden készen várja: fölnyergeit lovat állítottak sirja mellé egy lovásszal. Évszázadokon keresztül várt a paripa gazdájára és ma is vár még. A legújabb dunai egyezmény. Komárom, július 30. Az évek óta kísértő dunai egyezmény terve a napokban újra felszínre került. Habár egyelőre csak diplomáciai tapogatódzás alakjában történt is, meg lehet mégis állapítani, hogy a kérdés igen fontos részét képezi azoknak a problémáknak, amelyek Középeurópa biztonsága érdekében Franciaország és Olaszország részéről megoldásraváró feladatot képeznek s amelyeknek tisztázása elkerülhetetlen az általános béke szempontjából is. Franciaország egy újabb tervezetet nyújtott át az érdekelt államoknak, amelyek nem zárkózhatnak el annak megbeszélése elől, mert fontos érdekek kényszerítik őket erre. A kisanlant-lapok minden cáfolata dacára is meg kell állapítani, hogy a francia tervezetet úgy a kisantanl államainak, mint Ausztriának és Magyarországnak is átnyújtották, sőt ebben az ügyben vasárnap Lambrun gróf, római francia nagykövet hosszabb megbeszélést tartott a kisantanl államok római diplomáciai képviselőivel. A megbeszélés tárgyál a legújabb dunai egyezmény tervezel képezte, amely7 a francia kormány elgondolása alapján alakult ki. Ez a tervezet nagyjából az olasz álláspontot fogadja el, kiindulási pontját Ausztria függetlenségének biztosítása alkotja s egyelőre a dunai államok közölt csak általános egyezmény megkötésére irányul. A kétoldali szerződések háttérbe szorulnának. Vagyis olyan egyezményről lenne szó. amely három pontot foglalna magában: t. megnemtámadás, 2. benemavalkozás, 3. tanácskozás. A kétoldali egyezményekben az eredeti terv szerint kölcsönös segélynyújtás szerepelt volna, a mostani megegyezés szerint erre egyelőre nem kerülne sor. A megállapodás lényege — hír szerint — abban van, hogy sikerüli tisztázni Franciaország és Olaszország között a benemavatkozás lényegét. Valószínűnek tartják, hogy az erre vonatkozó értelmezés olyan keretek között mozog, hogy azt minden egyes érdekelt állam magáévá teheti. Római jelentés szerint a jelenlegi diplomáciai eszmecsere a Duna-paktum kérdésében arra irányul, hogy a Strézában elhatározott Dunaértekezlet minél előbb egybeüljön. Diplomáciai téren serényen folynak az előkészítő tárgyalások, liogj7 tisztázzák az érdekeltek várható állásfoglalását. Osztrák részről úgy magyarázzák az egyezmény feletti előzetes megbeszéléseket, hogy mindaz, ami móst Franciaország és Olaszország idevágó terveiről hírlik, tanácskozási és benemavatkozás itervezetre irányul. Teljes mértékben tekintetbe veszik az osztrák kormány részéről óhajtott és leszögezett kölcsönösségi elvet. Ezzel függ össze az is, hogy ma épp úgy, mint ennek az évnek elején, a paktumtervek feltétlenül diplomáciai határokon belül maradnak és sehol sem csapnak át katonai területre. Mást, mint diplomáciai eszközöket, diplomáciai szerződésekben nyilvánosan leszögezni nem szokás. Már a szerződés létrehozására irányuló törekvések, úgyszintén Anglia, Franciaország és Olaszország egyöntetű óhaja bizonyítékai az osztrák önállóság és függetlenség biztos alapjának. Az új dunai terv felett megindult eszmecserét remélhetőleg komoly tárgyalás fogja követni, amelyen valamennyi érdekelt állam szóhoz jut és a tanácskozásokon tisztázni lehet bizonyára olyan kérdéseket is, amelyek nélkül a dunai egyezmény ma még semmi körülmények között sem volna megoldható. De éppen arra szolgálnak majd a tárgyalások, hogy ezt a Középeurópára oly fontos kérdést közelebb vigyék a megvalósulás felé. A tetanuszméreg egyike a legborzalmasabb mérgeknek. A nép úgy hívja ezt a halálos mérget, hogy földméreg. Igaza van a népnek, mert ez az emberpusztitó rém a földben, különösen a sáros, nyirkos földben tanyázik, ott tenyészik a tetanuszméreg bacilustelepe. Ha az orvosi segítség későn jön, borzalmas halálnem vár a tetanuszméreggel megfertőzött szerencsétlenre. Egész teste megmerevedik és a merevség végre a szivet is megöli. Az orvosi tudomány oltásokkal védekezik a megfertőzött betegnél az ott leskelődő halál ellen. A háborúban igen gyakran használták a tetanusz elleni oltást különösen, ha a sebesült katona sebébe föld, vagy egyéb piszok került. Ez a veszedelmes megfertőzés a szomszédos Ács községben halálos áldozatot követelt. Szigethy Katalin, 40 éves ácsi munkásleány az aratási munkálatoknál segített kint az ácsi határban. Munka közben a lábát nagyon feltörte a cipője úgy, hogy a feltört részen erősen vérezni kezdett. Hogy a cipője ne nyomja a vérző sebet, lehúzta cipőjét és mezítláb dolgozott. Egyszerre csak rosszul kezdte magát érezni, mind jobban ellankadt munkaereje, később annyira rosszul lett, hogy már el is vesztette az eszméletét. Az eszméletlen leányhoz kitelefonálták a komáromi mentőket, akik nem tudták eszméletre hozni a szerencsétlent, minden élesztési kísérlet dacára. Erre a mentők autón Győrbe vitték a szegény leányt. A győri kórházban megállapították az orvosok, hogy a feltört lába sebén át tetanuszfertőzést kapott a szerencsétlen teremtés és ez okozta, hogy elvesztette eszméletét. A fertőzés sajnos olyan nagyfokú volt, hogy az orvosi beavatkozás sem tudta az életét megmenteni. A szerencsétlen leány anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, belehalt a tetanuszméregbe. Halála nagy részvétet váltott ki egész Ács községben és környékén. errefelé rohamra, méteres falakon törnek át, erősebbek, pusztítóbbak, mint az ágyúgolyó. * Kint az utón, hol a kocsi vár bennünket, érzem, milyen jó a friss levegő, a napsugár — a fiatalság. A lelkiismeret furdal Miért élnek emberek igy? Mért nem jön ide ki minden embertársam lelkiismeretet nevelni magába?! Emberek, hasonlítsátok össze gondokkal és küszködésekkel terhes sorsotokat ezzel az élettel! * Az olasz hódítás az európai civilizáció nevében akarja annektálni a rabszolgakereskedelmet űző Abesszíniát. Én irigylem, felelősségem teljes tudatában jelenthetem, mélységesen és sóvárgón irigylem az abessziniai rabszolgák sorsát az erődök lakosai nevében: pedig ők a civilizált Európa fehérbőrű lakói. A város uccáin gyermekek szaladgálnak és rámosolyogják az életre a lélek szépségét. Aki megjárta az erődök útjait, nem tud ebben hinni. A „moszkvai sikátor“ lakói nem tudják szeretetre és békességre nevelni gyermekeiket. Emberek, segítsünk, hogy szeretetre és békességre nevelhessék gyermekeiket. Erdöházi Hugó. Kirándulás az erődökbe Dr. Kovács Imrével indulok a városi kocsin „tanulmányútra“. Beteghez megy a VI. és VII-ik várerődbe. Masarykuccán aszfalt és virágos üzlet, Jókaiuccán kövezett út és forgalmas táj, Kossuth-tér fákkal, — Hold- és Napucca szerződéses napszámosokkal, dolgozó munkásokkal, hosszú utazás gödrök és sárgult, aszott mezők között, itt vagyunk, megérkeztünk. A VI. erőd régi történelmi emléke Komáromnak, a negyvennyolcas bevehetetlen várnak. Csomó gyerek fogad bennünket Fáradt szemek mögött mérhetetlen szomorúság: Hol vagy gyermeklárma, hol vagy csibészség, szomorúság?! A betegnek idült gyomorhurutja van. Az erőd folyosóiban vannak a „lakások“. Ehrenburg „moszkvai sikátora“, gorkiji manifesztum jajong a sötét, fülledt üregekben. Az ágyon újság: civilizáció. Az emberek itt nem beszélnek heteken keresztül. Néha idehallik az útról egy autótülök, a harangszó, vagy katonák gyakorlatozása: ez a külvilág, az élet üzenete nekik, emberpáriáknak. VII. erőd. Izületi csúza van a betegnek. Sápadt, fehérbőrű leány, még alig tud járni. A vérhas bacillusai indulnak
