Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-07-13 / 56. szám
1935 július 13. >KOMÁROMI LAPOK« 5. oldal Az országos hivatal az 1934. évre visszamenőleg 2OO°|0, illetve 350°|0-ban kívánja kivetni a községi pótadót Az 1934. évi költségvetés megkorrigálása. A képviselőtestület többsége nem szavazta meg a pótadó felemelését. Komárom, július 12. Az országos hivatal leírt a városhoz és elrendelte az 1934. évi költségvetésnek újra való tárgyalását. Annélkül, hogy a leiratot a tanács és a pénzügyi bizottság tárgyalta volna, Csizmazia városbíró közgyűlést hívott egybe, amely július 11-én délután foglalkozott az országos hivatal rendeletével. Az .1934. évi költségvetést 1933. év őszén a törvényes időben letárgyalta a képviselőtestület és a járási hivatal azt jóvá is hagyta, azonban a tanács többsége a városi üzemekben alkalmazott munkások napibérének leszállítására vonatkozó rendelkezését megfellebbezte, de ez a fellebbezés eddig még elintézést nem nyert. A város tehát 1934-ben az előző évi költségvetés szerint gazdálkodott s mivel az 1935. évi költségvetést is megfellebbezték, a folyó évben is csak az 1933. évi előirányzat szerint intézhetik a város pénzügyi dolgait. Az országos hivatal, mielőtt érdemlegesen elintézné a fellebbezést, illetve jóváhagyná az 1934. évi költségvetést, a költségvetésnek új tárgyalását rendelte el és pedig abban az irányba?!, hogy a szükségletbe felvenni kívánja az időközben kölcsönvett különböző alapok összegeit és azoknak kamatait, továbbá az ösz- Szes pénzintézeteknél fennáll!ó kölcsönr tartozások elmaradt annuitásait, hátralékos kamatait és késedelmi kamatait és a költségvetés ekként előálló hiánya fedezetére visszamenőleg a községi pótadónak 20fto/o, illetve 350o/ora való felemelését rendeli el. Az országos hivatal ezen rendelkezése alapján előterjesztett javaslatot a közgyűlés 25 szóval 7 ellenében leszavazta. A csütörtök délután 5 órára összehívott városi képviselőtestületi közgyűlést Csizmazia György városbíró vezette és az országos hivatal rendelete alapján készített számvevőségi javaslatot Müller Ferenc számvevő ismertette a közgyűlés előtt. Az előadó előterjesztette a leiratot, amely a szigorú rendelkezés indokát a következőképen adja elő: Mivel az itteni szervek által megejtett revízió alkalmával megállapíttatott, hogy a város az 1934. évi költségvetésbe beállított fedezetét nem érte el, hanem ellenkezőleg, a gazdálkodást hiánynyal fejezte be, a képviselőlestülct köteles a várt fedezetet a tényleges eredmények szerint szabályozni. Elrendeli az országos hivatal az egyes alapok kölcsönvételével előállott tartozásoknak és kamatainak, valamint a hátralékos banktartozásoknak (elmaradt annuitások és kamatok) beszámítását az 1934. évi szükségletbe, amelynek a város üzemeinél foglalkoztatott munkások napibérét magukba foglaló rovatainál a munkabérek leszállítása következtében jelentkező 127.908 Ke leírását rendelte el. A leirat kötelezi a városbírót, hogy a költségvetésnek a rendelet szerinti kijavítását 14 napon belül a képviselőtestülettel elfogadtassa és a községi pótadót a megjelölt százalékban megállapíttassa. Az előadó a rendelet szerint a költségvetés szükségleti rovatába beállítván az alapoknál fennálló követelések fejében 350.924 Kc-t, a bankkölcsönöknél fennálló hátralékos törlesztési részleetk és kamatok fejében 2,857.787 Kc-t, — a költségvetés új hiányát 3,254.631 Ke 30 f.-bcn állapítja meg. E hiányhoz hozzászámítva a passzív hátralékot 1,888.639 Ke 51 í.-t, összes hiányként mutatkozik 5,143.270 Ke 81 f. Ennek fedezetére szolgálnak a régi költségvetés szerinti adó 555.693 Ke, és az aktív hátralék 1,888.639 Ke 51 f., vagyis összesen 2,444.332 Ké 51 f. Fennmaradó hiány még 2,698.938 Ke 30 fill. Ennek fedezésére megállapítandó a házadók alapja terhére 200 o/o pótadó = "43.948 Ké 80 f. az egyéb adóalapok után 350 o/0 póladó= 499.770 Ké 60 f., vagyis öszszcsen 1.243.719 Ke 40 f. A még fedezetlenül maradó 1,155.218 Kő 90 f.-re a város segélyt kér az államtól. Az előterjesztéshez Fülöp Zsigmond h. városbíró szólt elsőnek, aki hivatkozva az adófizető lakosság elviselhetetlenül súlyos helyzetére, elfogadhatatlannak tartotta a javaslatot. Lehetetlen, hogy az elmúlt 1934. évre visszamenő hatállyal 1935. julius 11-én állapítsák meg 350o/0-os felemeléssel a községi pótadót, amikor a város az eddigi adókat sem képes behajtani a hátralékban levő adózóktól. Eddig arról volt szó, hogy az 1936-ban életbelépő szanációs segélyre való igény megszerzése céljából szükséges a város gazdálkodásának új alapokra való fektetése, de köztudomású, hogy az önkormányzati joggal bíró testületek részére szolgáló szanálási törvény még mindig nincs meg, a szükségelt 152 milliót pedig nem tudja a kormány előteremteni. A segítésnek az a módja, hogy viszszamenőlcg emeljük fel a pótadót, az adózók mai ismert súlyos helyzetében semmiféle reális eredménnyel nem bíztat, ezért nem tartja lelkiismeretével összeegyeztethetőnek, hogy a pótadó felemeléséhez hozzájáruljon. A javaslatot nem fogadja el. Trencsik János a kommunista párt nevében kijelenti, hogy nem járul hozzá a javaslathoz, pótadó felemeléssel nem lehet szanálni a várost. Vály Lajos nem kér az ilyen szanálásból. 1 Id. Kollányi Miklós kijelenti, hogy a pótadó felemelését nem fogadja cl. Az 1934. évi költségvetésben már megállapították a fedezetet, hogy a város gazdálkodása folytán az évet hiánnyal fejezték be, azt nem lehet visszamenőleg pótadó felemelésével helyrehozni, mert a lakosság túl van terhelve, ilyen súlyos újabb megterhelést már igazán nem bír el. A megállapított hiány több éves hibás gazdálkodásra vezethető vissza, azt csak az 1936., 1937. és a következő években lehet rendbehozni. Kudelka József vezető főjegyző polemizál az előtte szólóval és azt kívánja bizonyítani, hogy csakis akkor lehet a városon államsegéllyel segíteni, ha az országos hivatal rendelkezését a képviselőtestület végrehajtja, miértis kéri a javaslat elfogadását. Lóránd István nem tartja elfogadhatónak a pótadó emelést, azonban mégis azt javasolja, hogy a házadó után kivetendő pótadót akként szabályozzák ,hogy a kislakások (2 szoba, konyha) után maradjon meg a 180o/o, a nagyobb lakások után vessék ki a 200o/o-ot. A kisemberek jövedelmi adója után vessenek ki 180o/o-ot, a vagyonosak terhére pedig 350 o/o pótadót állapítsanak meg. Végül még Csizmazia György városbíró ajánlotta elfogadásra a javaslatot, mert azt reméli — úgymond —, hogy a város még kaphat az 1934. évi szanációs segélyből. A javaslat felett névszerinti szavazást rendelt el a városbíró, amelynek eredménye szerint a javaslatot 25 szóval 7 szó ellenéiben elvetélték, mely után az elnök a közgyűlést bezárta. — Betöréses lopás. Kéménden az egyik éjjel betörők jártak Rotter Ármin kereskedő raktárában és onnét több ezer korona értékű gabonát loptak el. A csendörség már a tettesek nyomában van. Negyven gyermek Körmöcbányán. A komáromi járási Fiatalsággondozó f. hó 8-án hétfőn reggel indította útnak negyven gyermekből álló kolóniáját a Körmöcbányán létesített nyaraló telepére. A nyaralásra szoruló gyermekeket az összes komáromi iskolákból válogatta össze az egyesület kizárólag szegény munkás és iparos családok gyermekeiből. Vérszegény, gyengén fejlett gyermekek jöttek elsősorban számításba, akik egyébként egészségesek, hogy az elkövetkező iskolaév fáradalmaira a hegyi levegőtől és jó tápláléktól megerősödjenek. A nyaraltatási akciónak 10,000 koronának meghaladó költségét a járási Fiatalsággondozó részben a nemrégen nagy sikerrel megrendezett Anyák napjának jövedelméből, részben a helybeli Csehszlovák Vörös Kereszt Egyesület és a tbc. elleni Masaryk Liga hozzájárulásából fedezte. Az állomást már kora reggel megszállta a nyaralásnak örvendő gyermeksereg és a közeli bucsuzás hatása alatt már kissé nyomottabb kedélyű hozzátartozók és szülők tömege. A csehszlovák államvasutak pozsonyi igazgatóságának figyelméből a gyermekek külön kocsiban foglaltak helyet, amely átszállás nélkül vitte mindnyájukat a végállomásig. A nyaralótelep pedagógiai és technikai vezetése Majercsdk Viktor szlov. polgári iskolai tanár kezébe van letéve, aki a helybeli járási Fiatalsággondozó megbízásából vett részt azon a tanfolyamon, melyet nyaralótelepek vezető pedagógusai részére rendezett Pozsonyban az Országos Kiindlé Gyermekgondozó. A gyermekek egy-egy kisebb csoportja felett Nagy Vilmos nemesócsai tanító, Miskovics János helybeli szlov. elemi iskolai tanító és Szily Margit izsai tanítónő látják el a pedagógiai felügyeletet. A nyaralótelep részére Körmöcbánya járás tulajdonát képező teljesen uj és modern épületben a „Szociális Ház“-ban bocsájtott az ottani járási választmány helyiségeket rendelkezésre. A járási Fiatalsággondozóba beérkezett jelentések mind a gyermekek elsőrangú hygienikus elhelyezéséről, kiadós és ízletes élelmezéséről és főként jó kedélyállapotáról szólnak. (Csak az ebéd utáni lefekvés nem Ízlik.) A gyermeksereg külön élménye egy jól felszerelt modern bábszínház, amelyet dr. Kalvariszky Jenő a Fiatalsággondozó ügyvezető alelnöke, a nyaralási akció megszervezője bocsájtott a kolónia rendelkezésére. A tervezett 5 heti nyaralás ezek szerint előreláthatólag örömteljes napokat, testi és lelki megerősödést jelent majd a Kürmöcbányára küldött komáromi gyermekseregnek. rmintlíMrrfiinwBBMWBtiHMitmwiflittffffwim' — Dr. Pajor szanatórium és vízgyógyintézet Budapest, VIII. Vas u. 17. Szanatóriumi és kórházi osztályokkal napi 8.— P-től. Az új Rheuma osztályon pöstyéni iszappakkolások. Fizikotherapiav Zander. Orthopäd gyógytermek. Rádiumkezelés. Enterocleaner (bélfürdők).— Bentlakó- és bejáró betegek kezelése. Szívbetegek vizsgálatára elektrokardiograph, kezelésére speciális gyógymódok. Szénsavas és oxigénfürdők. Legmodernebb asthma kezelés. Anyagcsere vizsgálat. A sebészeti osztály látványosságszámba menő műtőtermeiben kozmetikus plaslikai operációk is végeztetnek: emlőplastika, orrkorrectio, arcmegfiatalítás, ránceltüntetés stb. Urológiai osztály. Szülő osztályon lü napos legmérsékeltebb átalányárak. — A barátját akarta meglátogatni — belefult a vízbe. Jászfaluról került Érsekújvárra Fiam János jászfalusi legény és ott beállott Bencze Dezső városi erdészhez szolgának. A napokban kiment az újvári Berekbe a Nyitra partra, itt megtudta, hogy a folyó túlsó oldaián tartózkodik a barátja, akit megakart látogatni és pedig úgy, bogy át akarta gázolni a folyót, amelynek csalóka örvényeit egyáltalában nem ismerte. Alig gázolt a Nyitrába pár lépést, máris örvénybe került, amely lesodorta a mélybe. Holttestét csak másnap sikerült kifogni. Az önuralom rekorderei A búr háború idején történt. Mikor Klerkorp városát ostromolta az ellenség, két csata is folyt egymástól néhány száz méternyi távolságban. Az egyik szabályos, komoly, véres mérkőzés, puska- és ágyútűzzel, bombákkal, szuronyrohammal, a másik pedig angol tisztek — póló küzdelme. Erről a példátlan eseményről, amely egyszersmind a sport szellemére és a sportolók lelkivilágára is élénk fényt vet, az egykori tudósítás így számol be: »Egy napon élelmezési csapat érkezett, hogy Babington tábornok itt harcoló seregeihez csatlakozzék. A város közelében egy ezer főnyi burcsapat rohanta meg a sereget és irtózatos küzdelem fejlődött ki. Ez azonban egyáltalán nem akadályozott bennünket abban, hogy rég tervezett pólóversenyünket lefolytassuk s míg közvetlen közelünkben emberek rohantak egymásnak és gránátok csapkodták a földet, mi nyugodtan folytattuk a játékot. Nem gondoltunk semmiféle veszedelemre, mert tudtuk, hogy erősek vagyunk.« Talán még ennél is felemelőbb, gyönyörű példája a művészetté csiszolt önuralomnak és önfegyelemnek Melankomas görög atléta, aki Kr. u. az I. sz.-ban éli. Melankomas hivatására nézve boxbajnok volt, akinek erejéről, ügyességéről legendák keringtek és még századok múltán is példaképül állították alakját a sportifjúság elé. Az ókori boxolókról sok durvaságot és embertelenséget jegyeztek fel, ez a boxbajnok azonban, akiről tudjuk egyébként, hogy rettenetes erejű ütéseket tudott osztogatni, tündöklő kivétel a szabály alól és máig is utolérhetetlen tökéletességű példája a magát bámulatos energiával fegyelmezni tudó sportembereknek. Melankomas ugyanis, hiteles történeti adatok szerint, versenyzés közben úgyszólván sohasem élt csonttörő erejével és ellenfeleit— akármilyen paradoxonnak lássék is — egyetlen ökölcsapás, egyetlen knockaut nélkül győzte le, tisztán azzal, hogy elképzelhetelenül ügyes védekező taktikával addig fárasztotta partnerét, míg az a folytonos levegő-ütésektől és sikertelen rohamoktól testileglelkileg elcsüggedve, kimerülve, feladta a küzdelmet. Ezt a teljesítményt akkor értékelhetjük igazán, ha tudjuk, hogy az ókori Hellasban nem osztották roundokra a küzdelmet és a pontozást sem ismerték. Melankomas a leghosszabb és legelkeseredetteb küzdelem alatt is meg tudta őrizni nyugalmát és arra törekedett, hogy lehetőleg fájdalom okozása nélkül, pusztán energiájának kimerítésével küzdje le versenytársát. Egyébiránt aki önuralmát próbára akarja tenni, nem kell, hogy ökölvívómester legyen. Tessék csak stopper-órát venni a kézbe és megpróbálni, meddig tudja visszatartani a lélegzetét. Tíz, húsz, harminc másodpercig — kor és testi kondíció szerint — még megy valahogy a dolog, de már ennek az időtartamnak a végefelé is szörnyű megerőltetésbe kerül az embernek, hogy legyőzze a test légszomjúságát. Széles mellkasú, jótüdejü emberek, különösen búvárúszásban gyakorlott úszók és énekesek fáradság nélkül akár egy teljes percig, sőt tovább is kibírják a légtelenséget. Olyan búvár azonban, aki mozdulatlanul veztegel * a víz alatt, s ezzel is csökkenti oxigén-szükségletét, néha jó két percig is kihúzza lélegzetvétel nélkül. Exotikus szivacs és gyöngyhalászok élethossziglan folytatott testetölő tréning eredményeként három percig is lennmaradnak a fenekén, míg villámgyors mozdu latokkal kosarukba söprik • a zsákmányt, sőt beszélnek öt perces és még hosszabb rekordidőkről is. Párizsban Pauliquen híres volt arról, hogy elképesztően hosszú ideig tudta víz alatt visszatartani lélegzetét és ezért az »eleven tengeralattjáró« kitüntető elnevezést vívta ki magának. Nos, ez az emberi búvárnaszád egyízben hi valalos ellenőrzés mellett 389.6 másodpercet, vagyis hat és fél percet töltött egyhuzamban víz alatt.
