Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-12-18 / 101. szám

»KOMAROMI LAPOK« ä dec. 214 kulturűnnepély. Szlovák-magyar ku »útkapcsolatok ki mélyítésé Komáromban. oldal­.»----------- - -------------- »mmmmmmmmmmm ■ - — számíthat, a másik jelölt, NPince ta­nár pedig 12ö szavazatot mondhat biz­tosiul magáénak. Bizonytalan 120 szavazati Ezek dönt­hetik el a választás sorsát. E bizonyta­lan szavazatok párt megosztása a kö­vetkező: színié l aiiémct párt. 67, né­met agrárpárt 5, szlovák néppárt 30, a magyarság párt jai 15,'klubonkivüliők 3 mandátummal. A csehszlovák ag­rárpárt nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a pártok egyikél-másikát megnyerje a maga jelöltje számára. A- Prager Montagsblail értesülésé szerint a szlo­, „ . j , vák néppárt mar le’is kötötte magát az agrárpártnak, azonban kérdésesnek tartja, hogy a megállapodási vala­mennyi néppárti törvényhozó be fog­ja-e tartani. Politikai körökben való­színűnek tartják, hogy a párt kép­viselőinek nagyrészt*.- a többi katoli­kus párttal együtt Benes re, fog. • sza­vazni. Agrár részről rámutatnak arra. hogy Nénrec tanár szintén katolikus és így posszibilis <i katolikus pártok Jíilé an­nál inkább, mert nem szabadkőmű­ves. Stribniy »Expres c. lapja A ka­tolikus körök és a szabadkőművesek jelöltje című cikkében megjegyzi, hogy Rückt pápai kamarás, aki Benest a katolikusok jelöltjének jelenti ki. megfeledkezik arról a szerepről, ame­lyet Benes a szabadkőművesek harcá­ban tölt be, akik szintén komoly ak­ciót kezdeményeznek az ő jelöltségé­nek támogatására. A Narodni Politika megemlékezik a szudétanémet párt jelöltjéről is és annak a nézetének ad kifejezést, hogy az illető maga Béniéin Konrád lesz. akit legalább is az első menetben je­lölni fognak. Népszavazás és elnökválasztás. A cseh nemzeti egység pártjának képviselői, mint a Polední List írja, legközelebb nagyjelentőségű javaslatot terjesztenek a parlament elé az alkot­mánytörvény elnökválasztási rendelke­zéseinek reformjára vonatkozólag. A javaslat lényege, az. hogy a jövőben népszavazás útján válasszák meg a köztársaság elnökéi. A 161—1920. sz. törvény megváltoztatását szorgalmazó javaslat alapelve az, hogy a köztár­saság elnökét válassza a nép. még pe­dig közvetlen szavazással. Kizárólag csehszlovák nemzetiségű polgár vá­lasztható elnökké. A népszavazás je­löltjeiként mindazok szerepelhetnek, akik a nemzetgyűlésen legalább 30 szavazatot kaptak. A nemzeti egyesülés pártjának javaslata azt célozza, hogy a ■nép szabad akaratnyilvánulással hite­lesítse a pártoskodások, a pártfegye­lem és különféle érdekek által beio­­lvásott parlament véleményét. A köz­társasági elnök helyettesét azonban ezentúl is a nemzetgyűlés választaná A javaslat indokolásában a benyújtó képviselők hangsúlyozzák, bőgj- a köz­társaság elnöke alkotmányos funkció­ján kívül a nemzet többsége vezérének is kell lennie és épen ezért szüksé­ges a népszavazás bevezetése. Mert az alkotmánylevél 1. §-a is kimondja, hogy »a csehszlovák köztársaságban mindennemű államhatalom forrása a nép.« A javaslatot a nemzeti egység­­párt és a fasiszták írták alá. KOMAROMI LAPOK KOMA| KOMAROMI LAPOK KOMAROMI LAPOK KOMAROMI LAPOK KOMAROMI LAPOK ni ír * on Ä KOMAROMI LAPOK vLIiaü W KOMAROMI LAPOK Ä KOMAROMI LAPOK FIZESD ELŐ KOMAROMI LAPOK i i ■ KOMAROMI LAPOK KOMAj A Komáromi Járási Magyar Közmű­velődési Testület december 21-én.' este 8 órai kezdettel nagy kultúrestet ren­dez a szlovák-magyar kuitűrájis kap­csolatok megerősítése céljából. Bátor és okos gondolat volt ennek a kullúriinnepségnek megrendezése! Csabié szándékú kéznyújtás ez, amely­ből csak jó származhatik mind a két félre. Pszichológiai szempontból is igen szerencsés pillanatban jön ez a gesz­tus: a társadalmi és politikai élet kínos feszültségében hangzik el Jókai váro­sában ez a közvetlen emberi szó: Testvér, ismerjük meg egymást! Találkozzunk ott. ahol nem lehet félreértés és féltékenység: találkozzunk a kultúra tisztalángú oltára mellett! Igen. december 21-én, a karácsonyi Szeretet hangulatával megy Komárom magyarsága a kultúra templomiba, hogy megmutassa szándékainak tisz­taságát. Az ünnepi est műsora rendkívül nívós. Alkalmunk lesz látni a legna­gyobb szlovák költőt: Emil Boleslav Lukáőot, Ady szlovák fordítóját, aki a legnagyobb modern magyar költő­ről i'og beszélni, mégpedig magyarul. — december 18. A Komáromi Magyar Akadémiku­sok egyesülete szombaton este kitű­nően sikerült, nagyszabású kultúres­­tet rendezett, amelyet főképen a szlo­­venszkói kultúrának, irodalomnak, művészetnek szánt. A sajátos magyar kultúráiét kibontakozásának Szlovcn­­szkón immáron meglehetős nagy tör­ténete van: e történetei foglalta kép­be az est rendezősége s tárta a komá­romi érdeklődő közönség elé. A KMAE minden évben rendez egy szép, reprezentációs estet: tavaly Ady volt a középpont, idén a szlovcnsz­­kói magyar ember, a szlovenszkói magyar gondolat. A kultúrest egyike volt a szezon legszínvonalasabb, leg­komolyabb estjeinek: igazi kultúrest volt, minden számában. Az estnek számos olyan szereplője volt. akik még nem léptek fel Komá­romban s így az érdeklődés annál is nagyobb volt. Az est vendégeit dr. Borka Géza üdvözölte pár keresetlen szóval, majd Zombory György, a fia­tal szlovenszkói magyar nemzedék egyik igen tehetséges tagja olvasta fel elsőnek tartalmas, szép tanulmá­nyát a szlovenszkói magyar ifjúság szerepéről. Ezt a szerepet a szlo­venszkói magyar szellemiség kialaku­lásában vállalta az ifjúság. Tanulmá­nyában rövid összefoglalását adta a szlovenszkói szellem alakulásának a VAGYUNK-kortól mindmáig. Szólott a generációs harcokról s azzal végez­te, hogy csak annak van joga rom­bolni, aki építeni is tud. Kossányi József, a kitűnő s népszerű szentpé­­teri poéta lendületes előadásban re­citálta néhány pompás költeményét, amelyeknek csiszoltsága, íze nagysze­rűen jutott kifejezésre az előadásban. Dr. Földes György, a »Kukkónia lel­ke« s »Bocskay angyalkái« írója a Csallóköz felső végéről jött cl, hogy felolvassa egyik igen ízes, találó no­velláját, » A virtus«-t. A novella a mai idők falusi viszonyainak hű tükörké­pe volt. Igen érdekes kezdeménye­zés a »Komáromi zenetrió« megala­kulása: Weisz Emma (zongora), Kri­­zsán József (hegedű), Schmidt Viktor (cselló) a trió tagjai. Néhány nappal előbb, szinte ad hoc alakultak meg, hogy eljátsszák Beethoven Es-dur trióját, de a kitűnő kezdeményezés valószínűleg nem fog megállni, ha­nem még sokszor fogja gyönyörköd­tetni a hallgatóságot meleg, behízelgő játékával, örömmel üdvözöljük a ze­netrió megalakulását s reméljük, hogy az elsekélyesedett komáromi ze­Ezenkívül szlovák verseiből is előad. Az est másik szenzációja Szenes Erzsi fellépte. A szlovenszkói magyar Urá­nak firiomlelkű és kétségtelenül első képviselője a sa ját költeményeit mond­ja el, művészi előadásban. Mécs László mellett Szenes -^írzsi az a költő, aki egyúttal előadóművész is. Reudkivül kedves újdonság lesz Olga Cajdová fellepte is. A bájos megjelenésű mű­vésznő szlovák dalokat ad elő. -Zon­gorán a sokoldalú_ Minőig Gyuszi ki­séri. A három kiváló vendég mellett fellépnek n mi kedves régi ismerő­seink: dr. Bgjrlfi Ixijosné és Weisz Emma, akiknek szerepűbe, mindig mű­vészi élmény. Szaval Sagy Ali:.' aki nemrég a Szi vöcskében gyönyörköd­tetett berniünket finom, bajos játéká­val. Dr. Borka Géza a szlovák irodal­mai ismerteti. Szombatiig Viktor a szlovák-magyar kulturális kapcsolatok jelentőségéről beszél. Dr. Miho’a Gyula pedig bemutatja legújabb dalait pá­ratlan sikert aratott nóíáskönyvének második kiadásából, amely ép a na­pokban jelenik meg. Ez a műsor nemcsak Komáromnak, hanem egész kisebbségi kultúráié­­tünknek kiemelkedő eseménye lesz. neéletet újra felfrissíti s máskor is fellép, jeléül annak, hogy a komoly zeneművészetnek is helye van még Komáromban... A triónak hálás si­kere volt. Nagy Barna, a kitűnő ’esz­tétikus vázolta ezután a szlovenszkói magyar képzőművészet kérdéseit és programmját. Harcos, dialektikus ta­nulmánya a művészeti megújhodást követelte, sajátos szlovenszkói prob­lémák földolgozását kívánta s őszinte kritikát gyakorolt a szlovenszkói mű­vészi élet mindennapja fölött. Egész­séges, mai, szociális ízű művészet, komoly kritika: ezt kívánta az előadó. Majd dr. Szvatkó Pál, a Prágai Ma­gyar Hírlap szerkesztője olvasta föl mélvenjáró, pompás tanulmányát a szlovenszkói magyar irodalmi életről: kezdve annak kialakulásától, mind­máig. Előtárta a szlovenszkói jelleg kialakulásának nehézségeit, a tizen­hatéves »szlovenszkói magyar iroda­lom« életének hullámzását, korokra bontotta föl az irodalmi életet s is­mertette az irodalmi frakciók elhe­lyezkedését, a műfajokat: gazdag iro­dalomtörténeti méltatás volt Szvatkó felolvasása, maradéktalan Ismertetése a megoldott s a meg nem oldott prob­­lémalömcgnek. Hangoztatta egy vé­leményformáló, újfajta folyóirat szük­ségességét. Szijj Margit pompás sza­valókészséggel, átlagon felül való mű­vészi átérzéssel, meleg hangon s min­den részletet áhítattal kidolgozva sza­valt el egy Mécs- s egy Palotai-költe­ményt, nagy sikerrel. Az »ógvallai ős­tehetség«, Kaszás Ferenc bátran s eredeti előadásban mondott el egy falusi novellát a bosszúálló juhászról; az eredeti bemutatkozás élénk tetszést keltett. Végül Szombathy Viktor ol­vasta föl »A csallóközi bögrék« ,című derűs novelláját. Az est minden részletében kitünő­en sikerült s megrendezésében az akadémikus ifjúságnak s elsősorban az agilis Zombory Györgynek van ér­deme. * A közönség szeretettel s figyelemmel hallgatta az előadókat s hálás tapsokkal, többszö­ri kihívással jutalmazta őket. Sajnos, a közönség egyrészénck még van ta­­nulnivalója a kultúresteken szükséges fegyelmezettség tekintetében. Közön­ségünk élesen két részre oszlik: egyik rész, amely a komoly, színvonalas előadásokat éppúgy szereti, mint a könnyed, szórakoztató részt: ennek a jó közönségnek érdemes, hálás do­log mindig lniltúrestet rendezni. Fe-Kitünően sikerült a komáromi magyar akadémikusok „szlovenszkói estje.“ — Egész sor, eddig nálunk nem szerepeit „att­rakció“ volt a műsoron — 1935- december i *v •*, gycímezett s figyelő, hálás és jószáit­­dékú. A másik rész főképen a tingli­­tangliban éli ki magát s ha az előadá­soknak szerinte túlságosan komoly a jellege, az utolsó számok előtt jó vi­déki módra, lassan kivonul, több zaj­jal. mint csenddel, megzavarva az elő­adókat, megbolygatva a figyelő kö­zönséget. Ezeknek száméira a társa­dalmi neveléstan néhány órája sem volna rossz tantárgy, egyéb iskolai funkciójuk mellett. — Van egy har­madik rétegünk is, amely azonban nem jöhet számításba, mert soha sem keresi föl a.- kultúrest eket: ez- a kö­zömbös réteg, amelyet oly ritkán lát­tunk az áldozatos kuliéirréteg többi szeletéiben. Háláistennek, az érdek­lődő s a lelkes közönség niég mindig 'annyi, hogy -az érdekl ődésnél kittiek s az áldozatra kevésbhé vállalkozók meglehetős vastag rétegéi még ed­dig felül tudták múlni. I>e meddig...? Szlovák képzőművé­szek kiállítása Komáromban, — december 17! A Szlovák Matica komáromi cso­portja érdekes és úttörő képzőművé­szeti kiállítást nyitott meg a Jókai Egyesület Kultúrházában vasárnap délelőtt, nagy résztvevő közönség je­lenlétében. Először történi meg, hogy a szlovák művészek legjava ilyen rfeprezentativ módon jelentkezett Ko­máromban, elhozva az Alföldre a hegyvidék színét, illatát. A művészet az, amely átfogó kapocs a szlovák s. a magyar etnikum között s ez igen alkalmas a kultúrközcledésrc s egy­más megértésére, megbecsülésére. A vernisszázs alkalmával megnyitóbe­szédek hangzottak el, amelyek kiemel­ték a kultúrközeledés jelentőségét. Szász József igazgató a Matica helyi­­csoportja nevében, Nagy Jenő kor­mánybiztos Komárom város nevében. Soltész Pál a járási hivatal, Benes. László ezredes a katonaság. Harraos Károly a JESZO s a komáromi mű­vészek, Alexy Jánosné a művészek nevében s dr. Wagner Ottó a szlo­vák kritikus-nemzedék nevében nyi­totta meg a kiállítást és üdvözölte a résztvevőket. A kritikus a következőket mondja: A leX.V János a szlovák nép melan­kolikus hangulatát, tömören stilizál­ja. Az impresszionizmusból mostaná­ban sokat merít, bog}« annak kiaknáz­va szín- és formai hatásait, isméi át­vigye még tökéletesebb stilizálásba. Kétségkívül egyik legerőteljesebb te­hetség. Ellentéte Djuracska Anto­nin, aki viszont a nép vidámságát és színességét nagyszerűen rögzíti vá­szonra. Kollár József, Rudnay ta­nítványa s jez érezhető is művészetén. Komor színek, főleg a barnából, ame­lyek rá jellemzőek, — tipikusan he­gyi melankóliát hozott. Portréiban erős az expressziv szándék. Zsám­­b o r István, Vaszary tanítványa, színlátásban gazdag, tájképeiben vi­szont Mednyánszky stílusának köve­tőjét látjuk: ő a hangulat festője, színei hol elevenek, hol komorak, de mindig találóak. Bazovszky Milos a szlovák népet stilizálva, gyakran dekorativ elemeket használva ábrá­zolja tömören és nagy kifejező erő­vel. Kétségkívül nagy tehetség. Pa­liig y a y Zoltán, a tragikus végétért, igen nagy jövőjű művész levegős, halk, tónusú, vidám és kedélyes liptói vi­dékeket túrt elénk felejthetetlen mó­don. A stilizáló G e s s a y Vladimir erős Ígéret arra, hogy kiforr, úgyszin­tén a gárda legfiatalabb tagja Cse­­m i c z k y László. S1 e c s k ó József érdekes grafikát hozott. Utóljára hagytuk azt, aki a legelsők között fog­lal helyet: Full a Lajos, aki ugyan csak egy képpel szerepel, de ezzel is bebizonyította, hogy megtalálta a szintézist, valamint az analitikai lá­tást, amelynek nagymestere. Szobrá­szok közül Pospisil József szere­pel két realisztikus munkájával, — jó formalátás jellemzi, valamint Ste­­funko István állította ki kisplasz­tikái munkáját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents