Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-07-24 / 59. szám

1 »KOMAROMI LAPOK« 1935. július 24. Különös módon követeti el öngyilkosságot egy komáromi asszony. A nyomozás szerint anyagi gondok miatt ment a halálba Németh Jenőné. — Saját tudósítónktól. — Különös, az öngyilkosságok között eddig még nem szerepelt módon ve­tett véget életének egy komáromi föld­míves felesége. Német Jenöné, szül. Páti Nagy Julia hétjön ebéd után felment Kereszf-uccai házának padlásá­ra s borotvámat átvágta jobb ke­zét, majd a balkezét, végül — hi­hetetlen nagy erővel — a nyakát. Az öngyilkosságot férje vette ész­re, de a rögtön megjelent orvosi segítség már nem tudta megaka­dályozni a szerencsétlen asszony elvérzését. A kiszálló rendőri bizottság megálla­— július 23. pította, hogy Németné öngyilkosságá­nak anyagi gondok, (a napokban volt náluk árverés) és kínzó betegség az okai. Ezzel szentben a városban olyan hí­rek terjedtek el, hogy Némethné fél­tékeny volt az urára s Gz a féltékeny­ség érlelte meg benne a gondolatot az öngyilkosságra. Az öngyilkosság okának teljes fel­derítésére a bíróság helyszíni szemlét fog tartani s kihallgatja majd az ön­gyilkos családját és az ismerősöket. A bíróság vizsgálata kiterjed arra is, hogy vájjon Némethné valóban egye­dül követte-e el az öngyilkosságot, vagy pedig valaki segíted neki? Komárom a budapesti rádióban Visszaemlékezések a törökvilágra A fenti cím alali ugyan hiába keres­sük a Komáromról szóló előadást a rádió műsorban, mert valójában az volt a címe, hogy »KöveLjárás a török világban« és tegnap, hétfőn este tar­tod ilyen cím alatt előadást Kazáry Károly a budapesti rádióban és ez al­kalommal ugyancsak sűrűén emleget­te Komáromot és a közeli Izsa közsé­get. Hiszen ez természetes is, mert abban az időben a török birodalom halára Komáromig terjedt és a tő­rök szultánhoz igyekvő követek, let­tek légyen azok magyarok, németek, osztrákok, csehek, lengyelek, fran­ciák, itt Komáromban öltöztek át díszmagyar ruhába, — mert a török sziütán csak egy udvarképes ruhát ismert el, amelyben a szultán elé le­heted lépni és ez a magyar díszruha volt, éppen úgy, mint Zsigmond csá­szár idejében, aki magyar király és német császár volt egyszemélyben, az európai udvarok és a diplomácia hi­vatalos nyelve a magyar volt. A török szultán is használt levelei­ben magyar szót, az »ajándék«-ot mindig magyarul írta le. A magyar öltözeten kívül fontos dolog volt ugyanis a Konstantinápolyban s szul­tánnál járt követek részére a minél gazdagabb és több féle gazdag aján­dék. Amint csak magyar ruhában le­hetett a szultán elé lépni, éppen úgy nem mehetett senki üres kézzel a szultánhoz. V; E sorok írójának volt alkalma Konstantinápolyban a Szudánok kin­cses házában azokat a felbecsülhetet­len értékű ajándékokat látni, amelye­ket a követségek Komáromon át a szultánhoz vittek. Komáromnál még magyar kísérete volt a Konstantinápolyba. igyekvő, he­lyesebben hajózó követségeknek, de Izsánál már várta őket a török hajós­kíséret. Mivel Európa csaknem min­den nemzete küldött követséget a szultánhoz és ezeknek a követjárá­soknak a története nagyobb részt közzé van téve már, innét van az, hogy Komárom és Izsa neve minden követjárásban szerepelvén, a pár szá­zaddal előbb egész Európában ismert nevek voltak. Kazáry Károly azt is megemlíti fel­olvasásában, hogy tolmácsot is rende­sen Komáromból vittek magukkal a követek, mert Komáromban az öt­hat nyelvet beszélő ember nem tar­tozott a ritkaságok közé. Voltak Ko­máromban keresett és ismert tolmá­csok, akik sokszor megtették az utat Komáromtól Konstantinápolyig és vissza. Leghíresebb komáromi kalauz és tolmács volt Horváth Péter, aki nem kevesebbszer, mint harmincszor tette meg az utat Komárom és Konstantiná­poly között és természetesen vissza is. Ez a Horváth Péter lovas-túrákban is híres volt és egyszer Régensburgtól Konstantinápolyig lóháton tette meg az utat. , ; t Természetesen, ha nem is olyan sü rüen, de Konstantinápolyból is jöttek török követségek, akiknek kiséretvál­­tása is itt volt Komáromban, illetve Izsón. Ezek a követségek is mindig nagy pompával jöttek, mentek, kivé­ve azt tatárkövetséget, amely a bécsi császárhoz igyekezeLl. Ezek annyira rongyosak és piszkosak voltak, hogy ezeket tényleg át kellett öltöztelni, hogy a császár magas színe elé ke­rülhessenek. ' Ebbői a rövid kivonatból is láthat­juk, hogy Komárom városa a követ­­járások történetében igen fontos sze­repet játszott Izsa községgel együtt. ....‘ | | Együtt könnyeztem a feleségemmel. 'Ellesett részletek egy férj leveléből. Komárom, — július 22. Első levél a barátjához szól. Tudod kedves barátom, nem na­­gyon szeretem télen a cseresznyés ré­test, mert tudom, hogy a romlandó cse­resznye-befőttet így akarja a felesé­gem értékesíteni az én gyomromban. Már mint befőttéit nem veszi be a jóravaló gyomor, iiát az asszonyok ta­nácsadója kitalálta, hogy a penészes cseresznye és meggybefőttet vízben jól kimossuk és a rétestésztába tesszük. Állítólag tud a világtörténelem föl­mutatni példákat, amikor jó befőttből is sütöttek már rétest, de nem tehetek róla, ha a téli hónapokban cseresz­nyés, vagy meggyrétest tálainak elém, már érzem a penész-szagot. Nem szeretem az olyan uzsonnákat, amikor befőttet tálalnak fel, amelyet a nővendégek ha kell, ha nem, égig dicsérnek, bog}’ a sováriyító kúrán le­vő háziasszony hadd hízzon pár kilót. A túlbuzgó nővendég még meg is kér­dezi : — Hogyan szoktad eltenni a be­főttjeidet? Igazán fölséges! Ha leszel olyan kedves, diktáld le! Útközben aztán bezzeg lekritizál­ják, hogy milyen pocsék volt a be­főtt, amelyre én már azért is ha­ragszom, hogy módot ád a jóbarát­nőknek szemben dicsérni, a hátamö­­gött meg leszólni. A baracklekváros palacsinta után se sírok, ha komáromi molnárcsuszá­val cserélhetem föl. Szóval az idei gyümölcsléién nyár sivárságát csak kibírom és közönyö­sen vettem a háziasszonyok panasza­it, de amikor drága oldalbordám köny-< nyes szemmel jön be hozzám a ma­mája levelével és elpityergi: — Képzeld csak édes, a mama azt írja, hogy náluk se termett egy szem gyümölcs se, így nem mehetek haza a mamához befőttet eltenni, — akkor tu­dod, én is elpityercdtem! Hiszen tudod, nyomorúságos házas életemnek legszebb napjai akkor vir­radtak rám, amikor a feleségem ha­zament az annyához befőttet eltenni. Akkor hazudtam, hogy én a világ minden befőttjét szeretem a berkenyé­től a somig és a feleségem révén is kértem az anyósomat, hogy minél többféle gyümölcsből tegyenek el sze­rény háztartásunk számára lekvár, be­főtt, dzsém, kandirozott, vagy aszalt állapotban. így aztán néha sikerült egy egész hónapocskát is a mamájánál töltetnem a feleségemmel. Ez a befőtt szabadság már annyira beletartozott az életembe, mint a hét­végi házi fürdés, vagy a másoduapon­­kinti borotválkozás. És most azok a májusi fagyok tönk­re tették az én szabadságomat és így nem lóghatok meg iegy-két napra arra az intim helyre, ahol nemcsak baráti kör, hanem, hiszen előtted nem lehet titkolódznom, szerető női szív is vár. Hát kedves barátom, bizony együtt sírtam a feleségemmel, ö a befőttjeit siratta, én meg az elveszett szabadsá­gomat. Ne várjatok ezen a nyáron. Második levél a barátnéjához szól. A barátunk szokott közvetítésével megkaptam kedves leveledet. Sajnos, elhamarkodtad édes a dolgot, amikor azt a néked édesen álló fürdőruhát megvetted a hozzá való pizsamával^ köpennyel, cipővel, kalappal és a jó Isten tudja még, hogy mivel? Sajnos, én nem gyönyörködhetem benned ezekben a szép holmikban és kétsze­resen sajnos, hogy mások fognak ben­ned gyönyörködni, nekem mindezek­ből a gyönyörűségekből az a számla maradt, amit olyan kedves voltál ked­ves soraid illusztrálásaképpen mellé­kelni. Talán igazságtalan vagyok, ta­lán epés vagyok levelemben, de ha megtudod, hogy mi történt, akkor megbocsátol nekem, hogy kissé meg­­csipdeslek a... levelemben. (Itt aztán más szavakkal leírja a fenti sorokban elmondott kellemetlen dolgokat.) A fenti két levél másolatának hite­léül: FAUN. naz a Masaryk uccában 1 nagy és 1 kisebb kompiét!, modern lakással,gondozott udvarral és kerttel eladó* Bővebbet a kiadóban. — Dr. Pajor szanatórium és víz­­gyógyintézet Budapest, VIII. Vas u. 17. Szanatóriumi és kórházi osztályok­kal napi 8.— P-től. Az új Rheuma osztályon pöslyéni iszappakkolások. Fizikotherapiá, Zander. Orthopäd gyógytermek. Rádiumkczclcs. Ente­­rocleaner (bélfürdők). — Bentlakó- és bejáró betegek kezelése. Szívbetegek vizsgálatára elcktrokarűiograph, ke­zelésére speciális gyógymódok. Szén­savas és oxigénfürdők. Legmoder­nebb asthma kezelés. Anyagcsere vizsgálat. A sebészeti osztály látvá­nyosságszámba menő műtőtermeiben kozmetikus plastikai operációk is vé­geztetnek: emlőplaslika, orrkorrectio, arcmegfiatalítás, ránceltüntetés stb. Urológiai osztály. Szülő osztályon 10 napos legmérsékeltebb átalányárak. — Emberi csontokat találtak A komáromi Szent András-uccán, a szent András templom körül most egyengitik az uccát, hogy a Nádor­­uccával egyszinten legyen és igy néhol félméter földréteget kell eltávolitani. Az igy nyert földet az ebben az uccá­ban épült ármentesitő palota udvará­nak a föltöltésére használják föl. Ásás közben emberi csontokra találtak. Sokan azt hiszik, hogy a Szent András templomot valamikor körülvett teme­tőnek a csontmaradványaira bukkan­tak. Mint legtöbb templomnál, a Szent András templom mellett is temető volt valamikor jó pár száz évvel ezelőtt, de annak a csontjai sokkal mélyebben feküsznek a folytonos feltöltés miatt és a most talált emberi csontok vagy földhordáskor kerülhettek oda vagy gödörásás közben kerülhettek a mély­ségből közel a földszinéhez. 3(fibldai4 a rwtsmm* nsdhoqoaa — Kulturház épül DeáMbatte Deáki községben Herczegh FrijSfyt&t Szt. Benedek-rendi plébános kezdemé­nyezésére értékes kulturmunka indult meg: kulturház épül, amely a faluban a legnagyobb igényeknek is jól meg fog felelni. Deáki község lakosai fele­kezeti különbség nélkül, saját áldozat­­készségükből létesítik a nagy beton­épületet, úgyszólván ingyen dolgoznak és a telekhez is magánadományozás révén jutottak. Bizonyosra vehető, hogy Deáki községben már ez év őszétől kezdve jelentékeny kulturmunka fog kifejlődni, mert a kulturház, amit rég­óta nélkülözött a község, erre meg fogja adni a legnagyobb lehetőséget. — Felhívás az ipari vagy keres­kedői pályára lépni szándékozó tanulóifjúsághoz. A 259. sz. ipartör­vény a tanonciskolákba való felvételt akként szabályozza, hogy a szerződést kötött tanulók közül minden tanévben csak azok vehetők fel a tanonciskolák egyes osztályaiba, kik legkésőbb ok­tóber hó végéig kötötték meg tanonc­­szerződéseiket. A később szerződők már azon tanévben nem vehetők fel, csak a következő tanév elején. Ebből az a hátrány származhatik, hogy az október hó után szerződött, de nem iskolázható tanoncok egy tanévet el­veszítenek, tanoncidejükkel párhuza­mosan nem fejezhetik be tanonciskolái tanulmányaikat s igy a felszabadulásuk alkalmával nem jutnak tanonciskolái végbizonyítványaikhoz, ami a fenti ipar­törvény értelmében az önálló iparjog szerzésének egyik kelléke. Ezért ezúton is felhívjuk az ipari vagy kereskedői pályákra lépni szándékozók figyelmét, hogy tanoncszerződéseiket július, au­gusztus vagy szeptember hóban, de legkésőbb október hó végéig kössék meg, hogy a következő tanévben a tanonciskolába felvehetők legyenek. A felügyelőbizottság nevében: Csiz­­mazia György felügyelőbizottsági elnök, Telkes Mihály tanonciskolái igazgató. — Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy Stark Jenő kereskedő és földbir­tokos, életének 61-ik évében, rövid szenvedés után július hó 20-án elköl­tözött az élők sorából, mélységes gyász­ba borítván szeretett családját. A meg­boldogult régi komáromi kereskedő­családnak volt sarja, szorgalmas, taka­rékos, törekvő ember volt, aki övéinek boldogságáért sokat fáradozott életében. Kihűlt porrészeit kedden délután he­lyezték a rokonság és jóismerősök nagy részvéte mellett a helybeli róm. kath. temetőben levő családi sírboltban örök nyugalomra. Elhunytát gyászbaborult özvegye szül. Fölhősy Gizella úrnő, gyermekei, unokái és vejei, menye és a kiterjedt rokonság siratja. Béke ham­vaira! — Tagestély a Legényegyletben, A Katolikus Legényegylet választmánya múlt héten tartott ülésén elhatározta, hogy mint a múltban, úgy most is megrendezik a nyári családi estéket. Az első ilyen kedélyes összejövetel most csütörtökön, július 25-én este 8 órai kezdettel lesz megtartva. Kedvező idő esetén minden csütörtökön meglesz­nek tartva e jónak ígérkező összejövete­lek. A tánczenét Rozs József vezetésével a Legényegyesület vonós zenekara szol­gáltalja. Az egyesület vezetősége ezúton szeretettel meghívja pártoló és rendes tagjait családjaikkal együtt a kedélyes­nek Ígérkező csütörtöki családi estékre. — Halálozás. Párkány egyik leg­öregebb polgára, Klement István föld­­birtokos hunyt el a napokban 81 éves korában. Az elhunyt évtizedeken át volt irányitója Párkány közéletének és fejlődésének, se káig tagja volt a képviselőtestületnek, igazgatója a ta­karékpénztárnak és az iskolaszéknek világi elnöke. Szorgalma, puritán élet­módja révén hamarosan nagy népsze­rűségre tett szert, ami különösen a te­metésekor megnyilvánult nagy rész­vétből is kitűnt. — Veszedelmes kerékpártolvaj garázdájkodott vidékünkön és Komá­rom, Érsekújvár, valamint Párkány környékéről igen sok kerékpár eltűnt. Végre Ipolyságon sikerült elcsípni a merész tolvajt Koroniszky Béla nagy­­idai illetőségű állástalan péksegéd sze­mélyében, aki sok környékünkön történt kerékpártolvajlást beismert.

Next

/
Thumbnails
Contents