Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-12-11 / 99. szám

a szlovák törvényhozó parlament­nek és. azt akarjuk, hogy Szlovcnszkön ar. államhatalmat szlovákok reprezen­tálják a vámőrtől egészen az állami Bürokrácia legmagasabb méltóságáig. Az állami adminisztráció szellemének megváltoztatásán dolgozunk, az iskola­­ügv. az igazságügy, a nemzetvédelem terén. Egyházi kérdésekben konkordá­tum létesítésének vagyunk hívei. A vi­tás egyházi kérdéseke! el kell intésül), még pedig a szlovák püspöki kar in­dítványai értelmében. Három havi érvénnyel lép életbe az új csehszlovák-magyar gazda­sági egyezmény is A magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások során váratlan akadályok merültek fel. Prágában elterjedt hí­rek szerint a tárgyalások megakadtak és a csehszlovák delegáció tagjai visz­­szatértek Prágába. Beavatott helyen szerzett értesülés szerint ez a hír nem felel meg a valóságnak. A csehszlovák delegáció dr. Niederle követsegi ta­nácsossal az élén Budapesten van és csak dr. Csermák kereskedelmi mi­niszteri tanácsos és Konicsek mérnök, •á Csehszlovák Nemzeti Bank delegátu­sa tért Vissza, hogy személyes jelentést tegyen a tárgyalás során fölmerült újabb kérdésekről és a Budapesten tárgyaló küldöttség számára új uta­sításokat kérjen a csehszlovák kor­mánytól. Jólinformált helyen azt ál­lítják, hogy a magyar küldöttség visz­­azavonta azt az indítványt, hogy a január 1 én életbelépő gazdasági egyez­mény érvénye terjedjen ki az 1936. év egész tartamára és azt indítványozza, hogy az új kompenzációs szerződés csupán három havi érvénnyel lépjen életbe. Magyar részről csehszlovák vi­szonylatban is alkalmazni kívánják az újabban meghonosított felárrendszert, ami 40—50 százalékos árfolyam-disz­­ázsiót jelent Csehszlovákia szempont­jából és csak a magyarországi áruk kivitelének megkőnnyitését szolgálja. U. oldal, A napokban dühöngő nedves hóvihar okozta a villanyszol­gáltatási üzemzavarokat, — december 10. A Délszlovenszkói Villamosmüvek igazgatósága a következőket közli: A f. lió első hetében előforduló vil­lanyszolgáltatási üzemzavarok okai­ról a következő felvilágosítással aka­runk szolgálni. Hosszabb ideig tartó depresszió kö­vetkeztében f. hó 4-én reggel nedves hófúvás keletkezett, mely egész Dél- és Nyugatszlovenszkót érintette. A nedves hó ráragadt az izolátorokra, vezetékekre, súlyával összeszaggalta a vezetékeket, rövidzárlatokat okozott és a vonalak egymásután kikapcso­lódtak. Ámbár Komárom—Érsekújvár és Nyitra több párhuzamos vezeték­ből elláthatók árammal, azonkívül két vezetéken át a szomszédos Nyugat­­szlovenszkói Villamosművektől is kap­hatunk áramot, rövid időn belül terü­letünk legnagyobb része áram nélkül maradt, mivelhogy majdnem az ösz­­szes fővonalak meg voltak sérülve. Úgyszintén a Nyugatszlovenszkói Vil­lamosművek hozzánk vezető vonalai is elszakadtak. Hasonló sors érte úgy az üzemi, mint az állami telefon­­vezetékeket is és a telefon összeköt­tetés megszűnt. A villanytelep összes személyzetét azonnal mozgósítottuk és kiküldtük a hibák keresésére és javítására. Nc­> KOMAROMI iiány órán belül sikerült legalább a fővezetékek közül egynéhányat üzem­be helyezni és dacára a hibás Komá­rom—Érsekújvár vonalnak (amelynek egy drótja szintén el volt szakadva), ezen keresztül árammal láttuk el Érsekújvár, Nyitra stb. városokat. — Több mint 24 órai kimerítő munka után sikerült végre az összes vonala­kat bekapcsolni. A vezetékek nagyobb része kibírta már a további havazást, csak az ér­­sekújvári második vezeték és a csal­lóközi vonal, amely* az első napon meg lett kímélve az elszakadástól, elszakadt és a területünk kisebb ré­sze ismét áram nélkül maradt és csak másnap állt helyre az áramszolgál­tatás. A zavarok eltávolításánál felhasz­náltunk minden eszközt és megtet­tünk mindent, amit emberi erő meg­tehet, hogy a zavarokat lokalizáljuk és a hibákat kijavítsuk. Hasonló ele­mi csapásoknál az összes villanytele­­pek tehetetlenek. Csak az a szeren­cse, hogy hasonló elemi csapások csak ritkán fordulnak elő. Nálunk 6 évvel ezelőtt történt hasonló eset. Szivecske. ifjúsági színmű. Blaskó Mária regénye alapján írta Borka- Géza dr., zenéjét szerezte Kri­­zsán József. — Előadták a komáromi bencés főgimnázium növendékei dec. 8-án, vasárnap este 8 órai kezdettel a Jókai Egyesület Kultúrházának nagytermében. Rendezték: dr. Szijj Fcrcncné, Schwartzer Károlyné, Bíró Lucián és dr. Borka Géza. A táncokat betanította Kominek Antal. — december 10. Meleg, napsugaras élet kacagott vasárnap este a Kultúrpalotában, — mintha bimbónyitogató tavaszi szellő sugdosott volna lágy melódiákat a fülünkbe az ifjúságról, a tavaszról, az orgonanyüásról. De nem is kellett ezekre a melódiákra hallgatni, mert hiszen ott volt az örök tavasz, maga az ifjúság, a főgimnázium ifjúsága, amely pompás, kerekded, gördülé­keny előadásban mutatta be a Kul­­túrház nagytermében felállított gim­náziumi színpadon a SZIVECSKE c. bájos darabját dr. Bor ka Géza fő­gimnáziumi tanárnak, az ismert író­nak, aki már sok-sok kedves ifjú­sági színdarabbal gazdagította irodal­munkat. Mosolygós, bájos leánykák, jóképű fiúk bátran, otthonosan mozogtak az ízléses színpadon, amely az egész elő­adás alatt derűs, napsugaras tavaszt sugárzott le a nézőtérre, amely ugyan­csak zsúfolásig megtelt erre az alka­lomra és a színpadon játszó leánykák és fiúk üdesége, mosolya pár perc alatt leröpült a nézőtérre és mosoly­gott ott mindenki, még az öregek is megfiatalodtak ennek a kedves elő­adásnak a varázsa alatt, amelynek nagy lendületet adott Krizsán Jó­zsef dallamos, fülbemászó zenéje a főgimnázium ügyes zenekara által elő­adva. A címszerepet Nagy Alice adta meg­ható leányos bájjal. Valósággal a jó­szívűség megtestesülése volt, szelíd jó­sága, behízelgő kedvessége őszinte és szívből jött és be is röppent a nézők leikébe, szívébe. Színjátszó tehetség, ő »vitte« a darabot, igazi Szivecske volt. Váczy Erzsébet mint gondos, féltő anya és feleség igen jól játszott, éppen úgy, mint Tromler Erzsébet, aki az ellenkező tipusu, de aztán megtért feleséget adta, igen színesen. Sidó Dániel és Takács Géza, a két ha­­ragvó, de aztán megbékült testvért nagy élethűséggel mutatták be. Tóth László a vásott Gyuszit, Bolemann Iván az elmodernesedett Lacit igazi hűséggel érzékeltették. Langsádl L. András bácsija tipikus, tőről metszett* alakítás volt, mintha az izsai tanyák­ról jött volna be közibénk, annyira élethű volt. Pompás figura volt Bu­­rián Géza, a nagy futballista, nével­­keresztelésein és énekszámain sokat LAPOK« kacagott a közönség. Tóth Lászlóval eljátszott futballozása a színpadon már a zsonglőrök tudásába vágott. Jancsó Erzsébet és Rirnele Erzsébet bájosan adták a modern, de aztán az egyszerűség varázsának meghódolt két pesti lányt. Jancsó Bözsi pizsama­tánca nagy tetszést aratott és több­ször meg kellett ismételnie. A szín­pad csodatevő hatása talán legjobban Méhes Márián látszott, aki az élet­ben a legcsendesebb kislány és a színpadon eleven, temperamentumos játéka kedves, színes és élénk volt. Milkó Ilona cukros kis szobalány volt. Az orvos szerepében Lélovics Cyp­rian igen ügyesen mozgott, valósággal hivatása magaslatán állott. Langsádl Ilona kis szerepébe (béresasszony) is tudott életet vinni. A kis csöppség, Tömascliek Berciké, aki az eleven öcsikét, Imrust játszotta, meg nyílt színi tapsot is kapott. Igen elevenek és élethűek voltak a béresgyerekek is: Andódy András, Burián László, Tamáskovics László, Tóth Ferences Burián Géza. Színes, kaleidoszkóp­szerű, eleven és mozgalmas kép volt a zsúrozó lányok: Ipovitz Ágota, Ko­­vách Edit, Zsolnay Olga, Abelesz Er­zsébet, László Edit, Schwartzer Nóra, Kacz Ilona, Pethő Irén, Kecskés Sa­rolta, Drobny Júlia, Károlyi Gizella, Matejovich Márta, bájos csoportja és a rég nem látott francia négyes-tán­cukkal hatalmas sikert váltottak ki a nézők tömött soraiból. Mondanunk se kell, hogy a tomboló tapsvihar minden kép után fölhang­zott, amely szólt egyaránt a bájos, kedves szereplőknek, az igen tehet­séges szerzőnek és az agilis, fárad­ságot nem ismerő rendezőknek: dr. Sziij Ferencuéuek, Schwartzer Ká­­rolynénak, Bíró Luciánnak és dr. Borka Gézának, továbbá Kominek Antalnak, aki a szép, lenge táncokat betanította. Élénk sürgölödés, mozgalmas élet hullámzott az öltözőkben, ahol a gondos mamákon kívül, a hölgyren­dezők végeztek igazán hatalmas mun­kát, no de aztán ennivalóan bájos is volt minden kislány, választékosán öl­tözve, a hajuk a fodrászművészet re­meke volt. Legkevesebb dolga volt Derfinyák Tamásnak, aki a súgó sze­repét töltötte be diszkrét csendesség­gel. Az előadás úgy részleteiben, mint egészében nagyon jó volt és a termet zsúfoltig megtöltő közönség nagy el­ragadtatással távozott és egy kedves színházi est sokszor visszatérő emlé­kével lettünk gazdagabbak. Van Komáromban is becsületes megtaláló Az érsekujváriak elismerése a komá­romiak becsületességéről. - Közel há­romezer koronát adott vissza a becsü­letes megtaláló a megijeát elvesztőnek. — Saját tudósítcn.-vták — december 11. Régi delog, hogy Komáromnak rivá­lisa Érsekújvár és igy valószínűleg nem mindig elfogulatlan az egyiknek a vé­leménye a másikról, akár van az elfo­gultságra ok, akár nincsen. Most azonban történt valami, ami a komáromiak javára billentette az érsek­ujváriak véleményét és elismerését. Történt a napokban, hogy Klein Béla érsekujvári fiatalembernek dolga volt Komáromban Elvégezvén feladatát, ki­felé indult az állomás felé, hogy el­utazzék Komáromból a legközelebbi vonattal. Amikor az állomás felé haladtában a Kereszt uccán végigment, valamit ke­resett a zsebében és siettében nem vette észre, hogy a pénztárcáját kiej­tette a zsebéből. A tárcábán közel há­romezer korona volt Szerencsére, hogy a becsületes megtaláló utánahaladt és ő vette föl. Azonnal észrevette, hogy azt csak Klein veszthette el. Klein na­gyon szapora léptekkel szaladt az állo­más felé úgy, hogy a becsületes meg­találónak ugyancsak loholni kellett utána, hogy elérje, de nem sajnálta r fáradságot és végié is utolérte a mit sem sejtő fiatalembert, akinek átadta a bugyellárist. Klein egészen elsáppadt, amikor megtudta, hogy milyen értékes tárgyat vesztett el. Azonnal megolvasta s pénzt, bizony az meg volt az utolső fillérig. Klein meg akarta jutalmazni a be­csületes embert, de az hallani se akart a jutalomról. — Hát legalább a nevét mondja meg, hogy tudjam, kinek köszönhetem ezt az igazi nemes cselekedetet. — Nem fontos a nevem — mon­dotta a becsületes megtaláló. — önnek is jobb, ha az állomásra siet, mert le­késik a vonatról, mondotta a becsüle­tes megtaláló és elsietett. Klein még sokáig bámult utánna, hogy hát még ilyen becsületes megtalálók is vannak a világon, sőt még Komáromban is. Érsekújvárt most igen nagy a res­­pektusunk nekünk, komáromiaknak ... ____________1935. december ff. Megjelent a Csallóközi Naptár az 1936-ik szökő évre. XVII. évfolyam. Szerkesztette dr. Baranyay József. Immár tizenhetedik ávfolyama jelent meg a közkedvelt Csallóközi Naptár­nak, amely a jövő esztendőre szól. A népszerű naptárnak ezt az évfolyamát is dr, Baranyay József szerkesztette, aki már három évtizede foglalkozik naptárszerkesztéssel és már egész könyvtárt tesz ki az a naptársorozat, amely az ő gondos szerkesztése aló! kikerült A naptár gazdag tartalmából kiemel­jük: Naptári rész, dr. Baranyay József : Csallóköz kul­tusza, B. J.: Csllóközi népdal, dr. Alapy Gyula: Bogyoszlói Miklós diák fővétele, dr. Baranyay József: Csallóköz ván­dorló falvai, Csiba Lajos: Néhány csallóközi helynév eredete, Gömöri László: Ne légy udvarias, Heltai Jenő: Szakáll, Prohászka István: Csallóközi ház­típusok, Kenedy Géza: Ki volt Poncius Pilátus? Killián Zoltán: Rabok a ködben, Zilahy Lajos: Két lány, Szendrey Imre: A Nagyasszony átka, Bartóky József: Magyar fabulák, — Sós urain válik, Vécsey Zoltán: Csodaesők, Remenyik Sándor: Mohács után, — Mit köszönhet a tudomány az állatoknak ? — Egy kis eset a faluból, — Keserű kérdés, Polgár László: János embör lesz. Mécs László: Kéményseprő, Kubán Endre: A félegyházai hegedűk, lelek A. Sándor: Az Isten tenyerén, Fodor Pál: Csőrés, Lörinczy György: Petyi szereti Ka'yit, Csiba Lajos: A csallóközi halászat. Bodor Aladár: Az emlékek kisértnek, — A patonyi kisértetek, — A kisasszony kendője, — Mindent elrendezett, Tamás Sári: Mese a varázslóról, Majtényi György: Monori, — Mazsola, — Fődolog a titoktartás, Kálmán Jenő: A gyorssegély, — Az amerikai adoma, — Karácsonyi mese egy selyem­ruháról. — Lide, — Az igazi hűség, — Fölfelé ... hazafelé, — Molly nem pereskedik, — Kalanand az istállóban, stb., stb. De nem folytatjuk tovább, mert ez a kis kivonatos mutató is eléggé ki­abálja, hogy a Csallóközi Naptar leg­újabb kötete is méltó az elődeihez. A naptár ára csekély 4 Ki. — A külső kiállítás a Komáromi Lapok nyomdájának az Ízlését dicséri. Meg7 rendelhető a kiadótulajdonosnál: a Spitzer-féle könyvesboltban, Komárom« Beszerzését melegen ajánljak.

Next

/
Thumbnails
Contents