Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-12-04 / 97. szám
1935 december 4. »KOMAROMI LAPOK« 3. oldal. erősebben, mint eddig. Ez az összeg osztassák szét a valódi koldusok között. Koldulni nyilvánosan s házakban rendőrileg tilos lenne. A komáromi ucca pénteken ne fessen úgy, mintha egész Európa szegénységi fekélyei itt pattanlak volna föl, mintha minden koldus itt adna találkozót egymásnak a nagy roham előtt. A koldusokról vezettessék statisztika s lakhely-regiszter. Csak a rászorulók kapjanak segélyt. A koldulás tiltott cselekmény legyen, ennek fejében azonban »gavallérosan« lássuk el koldusainkat. Az üvöltő mozi-dervisek Kedves Szerkesztőség! Engedjék meg, kérem, hogy végre felemeljem szavam sok komáromi mozilátogató nevében. Remélem, nem fognak ezért rám megharagudni, sőt azt hiszem, dicsérni is fogják érte a fölszólalót. Szeretünk moziba járni s így, télidőben ez egyike a legnagyobb komáromi szórakozási lehetőségeknek, esténkint. Sajnos, mozilátogatási örömünket rettenetesen lerontják az alsó széksorokban elhelyezkedett üvöltő dervisek. Ki kell jelentenem, hogy ez komáromi specialitás, mert más városokban ezt nem tapasztalom. Évekkel ezelőtL kezdődött a dolog, bizonyos jótorkú legények a humorosabb filmeknél nagyokat nevettek s kurjongattak. Ez kezdetben tetszett a közönségnek. Sajnos, ezt az üvöltést már sporttá tették! s a dolog hallatlanul elfajult. Később már nemcsak a humoros filmeknél vakkantottak bele a játékba, hanem a komolyabb tárgyúnak is minden jelenetét ilyennel fűszerezték, sől már nemcsak egy ordított, hanem egész csoportok alakultak, szövetkeztek s bőglek akár kelleti, akár nem. így lett a komáromi filmvetítés valóban hangos film: beszélt a film s ordított néhány széksor. Valljuk be: magunk is nagyon sokszor együttnevettünk a tréfáskedvű legényekkel, akkor, amikor ennek helye s ideje volt néha hangulatot is hozott a terembe a jóízű nevetés. De csak addig, amig az spontán jött. Újabban már lárpurlár űzik: bőgések és hörgések, vakkantások és üvöltések szólnak bele a filmbe. Különösen tapasztaltuk ezt a szép s finom Peer Gyntfilm előadásán, ahol a műélvezetet teljesen lerontotta. Cuppogások és felhörkenések, vad röhejek s hurrogatások kisérték a filmet s oármilyen szép volt is a film: nem lehetett mindig odafigyelni a vad hurrikán miatt. Nagyon kérjük az illetékeseket, a hatóságot s a mozit: hassanak oda, hogy legalább szép, komoly filmek vetítése alatt ne ordítsanak s rendetlenkedjenek a vad legények az alsó széksorokban, mert nem lehet odafigyelni a filmre. Pedig volt az utóbbi időben néhány komoly, szép film, amelyet örömmel s kedvvel néztünk meg. Nem lehetne ezeket a tomboló legényeket leszoktatni az abesszin-erkölcsökről? Tisztelettel egy moziláíogató. * I Kik rugdossák be a pincék ablakát ? Igen tisztelt Szerkesztőség! Itt, a nyilvánosság előtt kérem meg a komáromi apákat s anyákat, hogy szoktassák le gyermekeiket arról, hogy ablaküvegekkel fotballozzanak. A komáromi scrdületlcn ifjúság, a 8—12 éves, azzal szórakozik, hogy cipőjének, vagy csizmájának orrával az útjába eső pinceablakokat betöri. Tanúja voltam ennek a Deák Ferenc uccában: a törvényszékkel szemben levő házak pinceablakait szíveskedjenek megnézni s mindjárt kiderül igazam. Nem használt az, hogy a pinceablakok elé vasrácsot, vaslánc-sort tettek, nem használt a vastag üveg, nem használt semmi sem: a kölyök futtában oly ügyesen rúgja be az ablakot, hogy egyszerre kettő is betörik. Vannak házak, ahol egyetlen ép pinceablak sincs s va-Élcterős koldusokat azzal riasszunk el, hogy munkát kínáljunk s adjunk is nekik. Lehet, hogy fentebbi indítványunkkal nem találtuk fel a puskaport. Lehet, hogy ez a rendszer már be van vezetve Komáromban. De, ha valóban van »koldusmegváltás«, és hasonló, akkor miért mégis az a sok koldus az uccán s a kapuk előtt? Akkor mégis baj van a rendszerben, amelyet tehát sürgősen s okvetlenül ki kell javítani, meg kell változtatni. Nyomatékosan követeljük, hogy a komáromi kolduskérdés üdvös formában rendeződjék! lahányszor újat tetet a házigazda, betörik. A Zámory uccában, a Pintyőke liget környékén ugyanez a helyzet. A vásott kölykök minden pinceablakot berúgnak. S ha az ember kiszalad a házból, vagy meg akarja fenyíteni őket, (törvénytiszteletem ellenére két pofleves nem ártana fejenként ezeknek az üveg-fotballistáknak) •— akkor nevetve s csúfolódva továbbrohannak. Hát erről kellene tenni valamit, kedves szerkesztő úr. Abban a reményben, hogy valami orvosságot találunk, soraim közléséért szíves köszönetét mondva, tisztelettel egy többszörös ablaktuiajdonos. * 31iért drága a komáromi piac ? Tekintetes Szerkesztőség! Nyugdíjas ember lévén, piac-napokon magam is kiballagok a piacra, szétnézni s keseregni. Nem a higiénikus viszonyokról akarok most búsongó sorokat írni, hiszen ezt évek óta irdogálják már, — ezultal még égetőbb, zsebbeli kérdést teszek szóvá: a piac drágaságát. Miért drága a komáromi piac? Megmondom. Még mielőtt a komáromi háziasszony, vagy magamfajta nyugdíjas, kimehetne a piacra valamit vásárolni, már megérkeznek az éhes és ügyes kupecek, szekerekkel s szekérszámra viszik el a baromfit, a tojást s mindent, ami ilyen hetipiacon élelmiszerben értéket képvisel. A komáromi embernek csak a selejtje jut s abból is drágán kap. Mire észbekaptam a múltkor is, már szekerestül vitték a libát, tyúkot, a tojást s mi alig kaptunk, azt is drágá. Kérem, tudom, hogy a komáromi piac nemcsak a komáromi kispolgár kielégítésére való s örülnünk kell, hogy van árucsere, hogy van egy kis forgalom s önzőnek sem szabad lennünk ilyenkor. Mégis megkérdem: nem lehetne-e szabályozni a bevásárlást s először a komáromi vásárlóközönséget engedni Vásárolni, csak azután a szomjas kupeccket. ’Mondjuk: kilenc óráig vásároljon a komáromi nép s azután szabadítsuk a tyúkkupeceket az eladókra. Ez, mondom, csak szerény óhaj, s nem tudom, helytálló-e, kivihető-e. Azt azonban tudom, hogy a komáromi kispolgár érdekében beszélek. Rendezzük a kupec-ügyet! Tisztelettel egy nyugdíjas. Szlovenszkói irodalmi est Komáromban, december 14-én, szombaton. . A komáromi főiskolás fiatalság igen érdekes, vonzó műsorral akar kedveskedni Komárom kullúrközönségének jövő szombaton, december li-én, a Kultúrpalotában: szlovenszkói irodalmi estet rendez. Tavaly Ady-esLtel kedveskedett a közönségnek, idén a szlovenszkói irodalmat a művészetet fogja ismertetni, érdekes előadásokban, szavalatokkal. Változatos lesz a műsor. Kiemelkedő pontja a műsornak dr. Szvatk óPálnak, a kiváló publicistának előadása időszerű kullúrkérdésekről. I)r. Szvatkó Pál neve ismert s kitűnő hangzású egész Szlovenszkón. A komáromi közönségnek még nem volt alkalma hallani fejtegetéseit s a főiskolások most meghívták dr. Szvatkó Pálnak, a kiváló publicistá- A műsor további részleteiről következő számunkban! Járt-e a tettes Komáromban ? Persze, hogy nem járt! Mert: 1. Komáromban mindenki mindenkit ismer. Ismeretlenül egij percig sem lehet bujdosni, különösen a kávéházak előli nem. 2. A Kultúrpalotából nemigen szokott »kult úrelőadás« után nagy tömeg kijönni s ha kijön is, akkor kritizál, nem lehet azt mondani, hogy nem sajnálná a pénzt a kult úr élvezetért. 3. A kávéházból klarinét szava nem hangozliatik, mert ez csak cigányzenekar tulajdona lehet, már pedig kávéházainkból száműzték a cigányzenét s a Csínom Palkót legfeljebb egy förtelmes nagydob kíséretében lehet hallani. 4. Ha egyik kávéházunk tele van, a másik üres. Ezt tudnia kell a kevésbé járatos idegennek is. 5. Nagy egyetértésben nálunk nem szoktak kávéházba járni. 6. Üres a Nádor ucca soha nem lehet, mert nem lehet olyan üres a főucca, hogy egy cipőkirakatot ne rendeznének s a cipőüztct néhány alkalmazottja ne gyönyörködnék a kirakatban. 7. Aki nálunk idegen, az egymagában reggelig sem talál ki az állomásra. Legfeljebb fényes napsütésben. Éjjel azonban sohasem. Éjipen azért: 8: nem mehet el Érsekújvár felé az első vonattal, mert az első vonat Budapest felé megy. 9. Végül, el lehet azt gondolni, hogy aki szereti a borocskát, az be ne üljön valami boritalozó helyre nálunk? 10. Hogyan lehet kávéházak előtt elmenni, hogy ne találkozna valaki három kucséberrel és néhány jellegzetes alakunkkal, akiknek kiderítését azonban az olvasó szíves tovább nyomozáséira bízzuk... Hirdetmény. Változások bejelentésére vonatkozó kötelezettség házosztályadó és házbéradó nyilvántartási célokra. Az összes háztulajdonosoknak tudomásul adjuk a következőket: Az egyenesadóról szóló 26/1927. számú törvény 167. §-ának l. bekezdése értelmében kötelesek a háztulajdonosok a házosztályadókaíaszter pontos nyilvántartása céljából bejelenteni az adókivető hatóságnak az idézett törvény 66 §-ában feltüntetett változásokat, éspedig a változás beálltától számított 15 nap alatt. Ezen változások a kővetkezők: 1. a háztulajdonos személyében beállott változás (a bejelentéshez csatolni kell a bíróság bekebelezési határozatát), 2. az adótárgyban magában éspedig amennyiben a változások beállottak: a) az épületnek vagy részeinek, oly célnak való szenteiése által, mely a házadó kötelezettségét megállapítja, vagy megszünteti, b) a rendeltetésben, ha a lakóépület építkezési adaptáció által egész terjedelmében nem lakóépületté, vagy nem lakóépület egészben vagy részben lakóépületté alakíttatott át, 3. uj épületek keletkezésével, régi épületek átépítésével, vagy azok teljes megszűnésével, 4. épületek megosztásával vagy egyesítésével, miáltal az adótárgyak szaporodtak vagy apadtak, 5. az épület külső terjedelmében, amennyiben ezáltal a lakóhelyiségek száma változott. 6. Úgyszintén kötelesek a fent megállapított időn belül bejelenteni az épületek belsejében eszközölt puszta változásokat, amelyek a lakóhelyiségek számának növekedését vagy apadását, vagy egyes helyiségek megnagyobbodását, vagy kisebbedését okozták. Azon események bejelentéséhez, melyek építkezés vagy építkezési adaptáció foganatosítása következtében házosztályadó kötelezettséget állapítanak meg és melyek adóváltozást idéznek elő, épitési vázrajzot kell csatolni, melyen a községi biró igazolja, hogy az építkezés tényleg pontosan eszerint eszközöltetett, ama naptári nap megjelölésével, amelyen az befejeztetett. Azon események bejelentésének helyessége, melyek miatt a házosztályadó kötelezettség megszűnik, az építkezési hivatal által megerősítendő. Az idézett törvény 124. §-ának 1. bek. értelmében 15 nap alatt be kell jelenteni, a házbéradó szempontjából az illetékes kivető hatóságnál azt a napot, amelyen újonnan létesített épületek vagy azok részeinek tényleges használata bekövetkezett. Az állampénztárra nézve előnyös változások bejelentésének elmulasztása rendbírsággal büntethető, amennyiben nem alkotja az egyenes adó törvény szerinti más büntetendő cselekménynek tényálladékát (az idézett törvény 124. §. 2. bek. és 167. §. 4. bek.) Az egyenes-adó törvény 159. § 3. bek. való tekintettel értesítjük azon adófizetőket, akik épületeiket évközben vagy részben bérbe adják, hogy kötelesek azt a bérbeadás napjától számított 15 nap alatt az adókivető hatóságnál bejelenteni, ellenesetben rendbírságokkal büntethetők, amennyiben a mulasztás nem alkotja az idézett törvény szerinti más büntetendő cselekménynek tényálladékát. Egészben vagy részben bérbeadott épületek tulajdonosai, mely épületekből a lakók év közben kiköltözködtek, kötelesek ezt a ténykörülményt bejelenteni, és pedig 15‘ nap alatt azon naptól kezdve, mikor az épület (épületrész) bérlete megszűnt; ha az adófizető ezt elmulasztja, az egyenes adó törv. 157. § 4. bek. értelmében rendbírsággal büntethető, amennyiben a mulasztás nem alkotja az egyenesadó törvény szerinti más büntetendő cselekmény tényálladékát. Az összes emlitett változások bejelentendők Írásban. Adóigazgatóság: Mikulás ajándéka ma. Mikulás közeledik. Nem érzem nagyon a gyermekkori öröm emlékeit, hiszen háború van a világban: mindegy, hogy hol ölik egymást az emberek, az etikus léleknek fel keli ez ellen az egyetemes gyilkolás ellen lázadnia. így jut eszembe Mikulás közeledtével a virgácsos ördög, ki nem cukrot visz a gyermeknek, de megveri a rossz gyereket. Fekete ruhája, hosszú, vörös nyelve, két fenyegető szarva s virgácsa van ennek a decemberi ördögnek. Hát persze, hogy nekünk, fehér embereknek fekete az ördög és fehér az angyal, a lélek, — mint mi, fehér emberek. Már hogyne lennénk elfogultak saját magunkkal szemben. Igaz is, a feketék, a négerek is elfogultak saját magukkal szemben, mert ők viszont az ördögöt fehérnek tudják s az angyalt feketének. Kérdezzük, ártott-e nekünk ez a fekete ördög? Nem hinnénk, hiszen alázatos rabszolgánk volt, Amerikába hurcoltuk őket gyarmati rabszolgáknak, meglincseljük őket még ma is. Esetleg megengedjük neki, hogy a párisi bárban, vagy berlini mulatóban pár groteszk tánccal bohóckodjon nekünk. Hát a fehér ördög ártott-e a fekete angyaloknak? Hogy is mondjam, először leitatta őket alkohollal, aztán elvette tőlük a drágaköveket, aztán megkínálta őket reggelire egy kis gázzal, később a gyomrukat masszírozta dum-dum go. lyóval. S hogy teljes legyen a kép, civilizációt adományozott nekik: ruhát, cipőt, selymet. Drágakőért, mesebeli ékszerekért. A civilizáció legendás önzetlensége ez. Hál így van ez a fehér és fekete ördögökkel. Mikulás örömeire így borul rá a borongós élet és december havának tankokkal megrakott országútjain nem Mikulás viszi a boldogságot, de ördögök mennek s virgács helyett gépfegyver, vörös nyelv helyett gáz ömlik belőlük ártatlan milliók házainak ablakaiba — mikulási ajándéknak. (zi) A nagyközönség panaszkönyve.
