Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-11-09 / 90. szám
. 1935. november 9. »KOMAROMI LAPOK« 5. oldat. Réz Sibill pénzvarázsló kalandjai a Csallóközben Hogyan ugranak be hiszékeny falusiak a különös varázslónak, aki rúd hegyen féllábon láncoló lovat igér. — november 8. A falusi emberek hiszékenysége határtalan. Még ma is, a technikai vívmányok tobzódása idején, ezrével akadnak a falvakon emberek, akik csak azt hiszik el, ami a legképtelenebb. Minél természetesebb valami, annál kevésbbé adnak hitelt annak. Bűvészek, varázslók, kuruzslók s fenomének: ezeknek sikerük van. Tapasztalásból tudjuk, hogy az ilyen hitelt előlegező községek körében viszont a komoly kultúrának van csekély jövője s különösen csekély jelene. Népünk még sok oktatásra szorul ebben a tekintetben. Nos, akadnak azonban kitűnő oktatók, akik gondoskodnak arról, hogy népünk saját kárán okuljon. Ilyen »szakoktató« a titokzatos Rex Sibill mester. Világért sem mondanánk azt, hogy Rex Sibill mester csaló, vagy szélhámos. Ellenkezőleg! A Mester igen ügyes varázsló, tehetséges üzletember, áld mindent a maga hasznára tud fordítani, különösen az emberek hiszékenységét... A Mester Kürtön Közöltük, hogy a Mesler Kürt községben tűnt föl nemrégiben s olt kürtölte világgá rettentő varázstudományát. Ha megkaparnánk a Mestert, bizonyosan vándorkóklert találnánk alatta, vigyázzunk azonban testi épségére s jelentsük ki, hogy igen ügyes varázsló. Mert mit tett? összekürtölvén Kürt községet a vendéglőbe, belépődíjat szedett először sokat, aztán kijelentette, hogy húsz kürti legény sem olyan erős, mint az 6 varázsujja egyedül. Mindjárt első mutatványul felbíztatta a legényeket, hogy torlaszolják el a kocsmaajtót, álljanak az ajtónak vagy húszán s nyomják erőteljesen, ö azalatt kimegy s majd félujjával benyomja az ajtót. Nagy siker lesz. Valóban, nagy siker volt. Félóráig nyomták belülről az ajtót a viharoskedvű legények, lélek az ajtón se be, se ki: Rex Mester mégsem jelentkezett. Már aggódtak, hogy netalán eltörte az ujját s óvatosan kikukkantottak az ajtón, jön-e már? Mért húzzuk a dolgot? A mester eltűnt s vele együtt a belépődíj. Ezt egyideig csend követte. A Mester újra feltűnik Paka, csallóközi községben került elő, dobszó hangjai mellett, Mindenszentek napján. Röviden s velősen doboltatta ki, hogy a nagy varázsló megérkezett s csuda-mutatványokat végez. Nagyképességűnek hirdette magát, aki tenyérből elmondja a jelent, múltat, jövendőt, sőt, ami ennél is több: bepillantást enged a Mars csillagzatba s általában a legképtelenebb dolgokat is megcsinálja. A tudományszomjas pakaiak tömegesen jelentkeztek, s délután ötkor, öt korona belépődíj mellett (a marsbeli embereket nem adják garasért), megkezdte az előadást az egyik kocsmában. Fehér táltos a babkarón Izgatott volt a hangulat, a jó pakaiaknak majd kidülledt a szemük, úgy figyeltek. Szereti a magyar nép az érdekes látnivalót. Rex Sibill harsányan szólalt meg: — Az óindiai, kalkuttai és gangeszi varázscsudák birtokosa vagyok. Zarándok utamban szíttam magamban a titkos tudományt. Üvöltő dervisek között táncoltam, hogy az égi csodákat megismerjem. Abrakadabra-be nárszemu-bramapoulra-godivári... Létekzetvisszafoj tva hallgatták a derék pakaiak u csodálatos, óindiai szavakat. Sibill mester maga elé mormolt, majd karjait kitárta s megígérte a Jupiter bolygó minden kedvezését. — Ami pedig most következik, az a világ kilencedik csodája! íme, itt ez a pózna, ideállítom a kémény alá. Hozzák be a lovat. Felnyergelt lovat vezettek be a terembe, amelyet a mester ügyesen kölcsönkért az egyik gazdától. A ló nyerített vidáman s bizalommal nézett a mesterre. A mester megveregette a ló nyakát. Aztán így folytatta: Most fog belovagolni a fakir a kéményen keresztül! A legcsodálatosabb fehér-fekete fakir, akit az óindiai titkos bramaputra-irravadi tudomány produkálni tudott. Jól figyeljenek! A fakir belovagol a kéményen keresztül s a pózna tetején megáll! Mindjárt kezdődik, csak kiviszem a lovat. Nocsak, támassza be utánam vagy két legény az ajtót, bogy a fakir el ne tévessze a nyílást. S várjanak tíz percig! S ezzel kiment, a felnyergelt lóval együtt. A fakir nem joo, a lé és a pénz megy A derék pakaiak megmerevítették a nyakukat s feszülten néztek a babkaró hegyére. Csóválták fejüket, hogyan tudna megállni a vékony karó tetején a ló, a fakírral, de az óindiai abralcadabra-csungalézszikk tudomány mindenre képes! Vérinesebb legények azt tervezgették már, hogy ezt a csodanevű tudományt maguk is kitanulják. De a fakir nem jött. A ló se jött. Még csak jöttét sem jelezte. — Talán nem fér be a kéményen? — aggódtak. Nem jött. Nem jött, tíz percig, hosszú egy félóra múlva már türelmetlenkedni kezdtek. S ekkor szólalt meg valaki, halk gyanúval a hangjában: — 7'alán meglógott? Nosza, rohant ki a nép, a fakírt nézni. De nem volt sehol. Se a fakir, se a ló, se a pénz. Ismét rászedte Rex Sibill mester, a csudingra-tudomány apj;a s bölcse a falusi népet. A pakaiak egy tapasztalattal gazdagabbak. Rex Sibill pedig egy lóval s néhány kerek ötkoronással. Alighanem keresi már a legközelebbi falut, ahol a csudungra-fakírok tudományát bemutathassa s ha ügyes, itt már egy hízott ökröt kér a babkaró hegyére... Míg a csendőrök el nem fogják. Komárno városi teljes renoválás, fertőtlenítés és festés után NYITVA Gőzfürdő: minden pénteken: 7—19 óráig férfiaknak szombaton: 7—12 óráig férfiaknak „ 12—17 óráig nőknek „ 17—19 óráig kedvezményes munkás fürdőjegy férfiaknak vasárnap: 7—12 óráig férfiaknak. E napokon a kádfürdőkállandóan nyitva. — Mintaszerű tisztaság és kiszolgálás. — A n. é. közönség szives pártfogását kérve, vagyok mély tisztelettel Széles Gergely 832 bérlő. FALUD! KAROLY: ŐSZI ÁLDÁS. Elperdültek a nyári virágok Táncai sokszínű tarka körök. Rongyra szakadva a báli ruhájpk Rendre fakulton avarba zörög. Nézek a gesztenye rőt tetejére, Mint sugározza be vérrel a nap. Alkonyi tűz terül el levelére: ömlik a gazdag aranyzuhatag. Halk zizegéssel az ősz szele szál Idős, Reszket a gesztenye rőt levele.. őszi sugárnak a csókja halálos: Dermed a lomb, dideregve bele. Langg fuvalat leölelgeti sorba Lombozatát, — küszöbön van a tél — Lejtve bolond fura táncot a csorba Dértől aszott levelével a szél. . y>*«* kitűnő kávéjáról. F\ kavékészités módja mindegyiknek egyéni «v öt/ « titka. De egyben megegyeznek, W i u abban, hogy elegendő valódi FRflNCKOT kell használni, ha azt akarjuk, hogy a Franck * ereje érvényesüljön, a kávé jóízű és szép aranyszínű legyen. Valódi £rancfz kell minden kávéba Nyári öröm dala messzire vész el, Esteli köd nyeli, vissza se jő... Homlokomat puha lágy kicsi kézzel Nem simogatja ki szép szerető... Sárga levél hada hull kalapomra, Gesztenyelomb tenyerei fejemen, Mintha csak Édesapám keze volna: Áldva az árva fiára pihen. Gerincesek, és gerinctelenek. A Lévai Újság Írja: Lassanként az eddig megdönthetetlennek látszó természettörvények egymás után beadják a derekukat az embereknek. Az utóbbi években egyes, különösen a közélet terén szereplő nagyságok hatomra döntöttek olyan törvényeket, amelyek létezését korunk legnagyobb tudósai sem merték kétségbevonni. A fizika, matematika, mechanika egymás után behódollak egyes emberek nagy tetteinek. Legutóbb már a természetrajz is beadta a derekát. Az állatországnak van ugyanis egy nagy családja: a gerincesek. Fő jellemző vonásuk a hossztengelyük irányában végighúzódó egyenes gerinc. amelyre az egész test szerkezete fel van építve. A gerincesek családja legmagasabb fokának a képviselője az ember. De éppen az embereknél fedezték fel legutóbb, hogy van közöttük sok, akiknél a csatád fő jellemvonása: a gerinc, hiányzik. Egy szóval gerinctelenek. Mint hogy a törzsnek legfontosabb váza náluk hiányzik, ennél fogva ők képtelenek egyenesen járni, jobbra-balra liajlonganak és hol ide, hol oda tartoznak, aszerint, amint éppen az egy es útyi helyzetük kívánja. Van közöttük sok, aki oly nagyszerűen tudja gerinctelenségét leplezni, hogy csak a természetrajzi tudományokban jártasabbak veszik észre. Sima, hajlékony, pompásan alkalmazkodó modoruk van és rendesen több nyelvűek is és hol ezt, hol azt a nyelvüket használják, sőt az is előfordul, hogy egyszerre mind működik. Természetesen a gerinctelenségükböl következik, hogy rossz szokásaik is vannak. Különös előszeretettel ólálkodnak a hivatalok körül és ilyenkor inkább a csúszó-mászók családjához tartoznak. — A megdönthetetlen igazságokon felépült természettudományok ilyen változásai végzetesek az emberiségre, amint azt napról-napra tapasztalhatjuk. (Okulár.) tb Komáromi heti szemle. A zsigárdi gyerekek János vitéz előadása valóban nagy kultureseménynek ígérkezik. Ez a Petőfi költemény világirodalmi értéke mellett igazán a népi lélek legbensőbb érzéseiből, tiszta fantáziájából, a földből sarjadt egyszerűségéből dalol egy költőzseni ihlettségében. János vitéz meséje a népmese fa legszebb ága s rajta Petőfi költészete a legszebb, legszinesebb csillag. Ha van költészet, ez az; ha van szépség és halhatatlanság, a János vitéz költemény az. Ez a színjáték igen népi hivatás s a falut a zsigárdi gyerekek követségében meleg szívvel kell fogadni. Szeretnénk már hallani ezt a színjátékot, mely a népiélek dús útjain igazi értekeket csillogtat meg s János vitéz küzdelmes hősi útja a dolgozó falu ereje, kincse, bölcsessége, humora, szerelme, — még boszorkánya is sokat jelent, ha szimbolizmusát realizmusba egyszerűsítjük, akár csak Jancsi első gazdájának szigorát, vagy a gonosz mostoha alakját, lluska bája, nagy lélektisztasága, az egy rózsaszál legendája; a szépség és harmatos, üde fiatalság népi motívumai. Mélyedjünk el János vitéz költeményében; felfrissülést, tanulságot, gyönyörűséget jelent ez nekünk s a világ minden emberének. * Ludtoll. Az Írástudók nem is olyan régen ezzel Írtak. S az Íródeákok nagy fejedelmek udvaraiban. Meg a régi költők. Eszembe jutnak a nagy hitviták papjai s a többi papok, kik kolostoruk magányában egész életükben ludtollal Írtak. A régi történetírók is. Ludtollat csinált magának egy komáromi festőművész is, nem is egyet. Ott vannak a ludtollak Íróasztalán, azzal ir. Szobájában képek lógnak a falon, csönd van, — ir. A ludtoll immár legendás sercegése hallatszik Letűnt évszázadok hangja lopódzott vissza a huszadik század irógép-zörejébe. Kicsit meghatódik az ember, amikor a ludtollal irő festőművészt látja dolgozni és a sercegést hallja Történelmi ize van ennek, az ember fantáziája az elmúlt századok kapuján zörget. * A szlovenszkói irodalom beérkezett Pestre. A magyarországi kritika megállapítja, hogy ez a hang más hang. Erőteljesebb, problémáktól izgatottabb, regionális hang. S mindenek felett szociálisabb, korszerűbb. A szlovenszkói iró elégtétellel állapítja ezt meg. Igaz is, az itteni irás problémát vet fel, a társadalmi életben kritikát jelent a mai irás. A szlovenszkói lira és regény hivatásához mérten szlovenszkói történelmet is jelent. Mert érték és dokumentum.Mécs László humanista hirdetésén s Győry Dezső ujarcuságán, Földes Sándor szociális géniuszán keresztül a Darkó, Egri, Morvay, Rácz s különösképen Szombathy-féle local couleur az, ami tiszteletet és megbecsülést, nagy történelmi értéket jelent. Figyelő. Selyemharisnya la KC 6 — Kötőpamut minden színben A Kossutli-tér Svetterek 288 Férfiingek '
