Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-11-09 / 90. szám

. 1935. november 9. »KOMAROMI LAPOK« 5. oldat. Réz Sibill pénzvarázsló kalandjai a Csallóközben Hogyan ugranak be hiszékeny falusiak a külö­nös varázslónak, aki rúd hegyen féllábon láncoló lovat igér. — november 8. A falusi emberek hiszékenysége ha­tártalan. Még ma is, a technikai vív­mányok tobzódása idején, ezrével akadnak a falvakon emberek, akik csak azt hiszik el, ami a leg­képtelenebb. Minél természetesebb valami, annál kevésbbé adnak hitelt annak. Bűvé­szek, varázslók, kuruzslók s fenomé­­nek: ezeknek sikerük van. Tapaszta­lásból tudjuk, hogy az ilyen hitelt előlegező községek körében viszont a komoly kultúrának van csekély jö­vője s különösen csekély jelene. Né­pünk még sok oktatásra szorul ebben a tekintetben. Nos, akadnak azonban kitűnő oktatók, akik gondoskodnak ar­ról, hogy népünk saját kárán okuljon. Ilyen »szakoktató« a titokzatos Rex Sibill mester. Világért sem monda­nánk azt, hogy Rex Sibill mester csa­ló, vagy szélhámos. Ellenkezőleg! A Mester igen ügyes varázsló, tehetséges üzletember, áld mindent a maga hasz­nára tud fordítani, különösen az em­berek hiszékenységét... A Mester Kürtön Közöltük, hogy a Mesler Kürt köz­ségben tűnt föl nemrégiben s olt kür­tölte világgá rettentő varázstudományát. Ha megkaparnánk a Mestert, bizonyo­san vándorkóklert találnánk alatta, vigyázzunk azonban testi épségére s jelentsük ki, hogy igen ügyes varázsló. Mert mit tett? összekürtölvén Kürt községet a vendéglőbe, belépődíjat sze­dett először sokat, aztán kijelentette, hogy húsz kürti legény sem olyan erős, mint az 6 varázsujja egyedül. Mindjárt első mutatványul felbíztatta a legényeket, hogy torlaszolják el a kocsmaajtót, álljanak az ajtónak vagy húszán s nyomják erőteljesen, ö az­alatt kimegy s majd félujjával be­­nyomja az ajtót. Nagy siker lesz. Valóban, nagy siker volt. Félóráig nyomták belülről az ajtót a viharos­kedvű legények, lélek az ajtón se be, se ki: Rex Mester mégsem jelentke­zett. Már aggódtak, hogy netalán el­törte az ujját s óvatosan kikukkan­tottak az ajtón, jön-e már? Mért húzzuk a dolgot? A mester eltűnt s vele együtt a belépődíj. Ezt egyideig csend követte. A Mester újra feltűnik Paka, csallóközi községben került elő, dobszó hangjai mellett, Minden­szentek napján. Röviden s velősen doboltatta ki, hogy a nagy varázsló megérkezett s csuda-mutatványokat végez. Nagyképességűnek hirdette ma­gát, aki tenyérből elmondja a jelent, múltat, jövendőt, sőt, ami ennél is több: bepillantást enged a Mars csillag­zatba s általában a legképtele­nebb dolgokat is megcsinálja. A tudományszomjas pakaiak töme­gesen jelentkeztek, s délután ötkor, öt korona belépődíj mellett (a mars­­beli embereket nem adják garasért), megkezdte az előadást az egyik kocs­mában. Fehér táltos a babkarón Izgatott volt a hangulat, a jó pa­­kaiaknak majd kidülledt a szemük, úgy figyeltek. Szereti a magyar nép az érdekes látnivalót. Rex Sibill harsányan szólalt meg: — Az óindiai, kalkuttai és gangeszi varázscsudák birtokosa vagyok. Za­rándok utamban szíttam magamban a titkos tudományt. Üvöltő dervisek kö­zött táncoltam, hogy az égi csodákat megismerjem. Abrakadabra-be nársze­­mu-bramapoulra-godivári... Létekzetvisszafoj tva hallgatták a de­rék pakaiak u csodálatos, óindiai szavakat. Sibill mester maga elé mormolt, majd karjait kitárta s megígérte a Jupiter bolygó minden kedvezését. — Ami pedig most következik, az a világ kilencedik csodája! íme, itt ez a pózna, ideállítom a ké­mény alá. Hozzák be a lovat. Felnyergelt lovat vezettek be a te­rembe, amelyet a mester ügyesen köl­csönkért az egyik gazdától. A ló nye­rített vidáman s bizalommal nézett a mesterre. A mester megveregette a ló nyakát. Aztán így folytatta: Most fog belovagolni a fakir a kéményen keresztül! A legcsodálatosabb fehér-fekete fakir, akit az óindiai titkos bramaputra-ir­­ravadi tudomány produkálni tudott. Jól figyeljenek! A fakir belovagol a kéményen keresztül s a pózna tetején meg­áll! Mindjárt kezdődik, csak kiviszem a lovat. Nocsak, támassza be utánam vagy két le­gény az ajtót, bogy a fakir el ne tévessze a nyílást. S várjanak tíz percig! S ezzel kiment, a felnyergelt lóval együtt. A fakir nem joo, a lé és a pénz megy A derék pakaiak megmerevítették a nyakukat s feszülten néztek a bab­karó hegyére. Csóválták fejüket, hogyan tudna megállni a vékony karó tetején a ló, a fakírral, de az óindiai abralcadabra-csungaléz­­szikk tudomány mindenre képes! Vérinesebb legények azt tervezgették már, hogy ezt a csodanevű tudományt maguk is kitanulják. De a fakir nem jött. A ló se jött. Még csak jöttét sem jelezte. — Talán nem fér be a kéményen? — aggódtak. Nem jött. Nem jött, tíz percig, hosszú egy félóra múlva már türel­metlenkedni kezdtek. S ekkor szólalt meg valaki, halk gyanúval a hang­jában: — 7'alán meglógott? Nosza, rohant ki a nép, a fakírt nézni. De nem volt sehol. Se a fakir, se a ló, se a pénz. Ismét rászedte Rex Sibill mester, a csudingra-tudomány apj;a s bölcse a falusi népet. A pakaiak egy tapasztalattal gaz­dagabbak. Rex Sibill pedig egy lóval s néhány kerek ötkoronással. Alighanem keresi már a legköze­lebbi falut, ahol a csudungra-fakírok tudományát bemutathassa s ha ügyes, itt már egy hízott ökröt kér a babkaró hegyére... Míg a csendőrök el nem fogják. Komárno városi teljes renoválás, fertőtlenítés és festés után NYITVA Gőzfürdő: minden pénteken: 7—19 óráig férfiaknak szombaton: 7—12 óráig férfiaknak „ 12—17 óráig nőknek „ 17—19 óráig kedvez­ményes munkás fürdő­jegy férfiaknak vasárnap: 7—12 óráig férfiaknak. E napokon a kádfürdőkállandóan nyitva. — Mintaszerű tisztaság és kiszolgálás. — A n. é. közönség szives pártfogását kérve, vagyok mély tisztelettel Széles Gergely 832 bérlő. FALUD! KAROLY: ŐSZI ÁLDÁS. Elperdültek a nyári virágok Táncai sokszínű tarka körök. Rongyra szakadva a báli ruhájpk Rendre fakulton avarba zörög. Nézek a gesztenye rőt tetejére, Mint sugározza be vérrel a nap. Alkonyi tűz terül el levelére: ömlik a gazdag aranyzuhatag. Halk zizegéssel az ősz szele szál Idős, Reszket a gesztenye rőt levele.. őszi sugárnak a csókja halálos: Dermed a lomb, dideregve bele. Langg fuvalat leölelgeti sorba Lombozatát, — küszöbön van a tél — Lejtve bolond fura táncot a csorba Dértől aszott levelével a szél. . y>*«* kitűnő kávéjáról. F\ kavékészi­­tés módja mindegyiknek egyéni «v öt/ « titka. De egyben megegyeznek, W i u abban, hogy elegendő valódi FRflNCKOT kell használni, ha azt akarjuk, hogy a Franck * ereje érvényesüljön, a kávé jóízű és szép aranyszínű legyen. Valódi £rancfz kell minden kávéba Nyári öröm dala messzire vész el, Esteli köd nyeli, vissza se jő... Homlokomat puha lágy kicsi kézzel Nem simogatja ki szép szerető... Sárga levél hada hull kalapomra, Gesztenyelomb tenyerei fejemen, Mintha csak Édesapám keze volna: Áldva az árva fiára pihen. Gerincesek, és gerinctelenek. A Lévai Újság Írja: Lassanként az eddig megdönthetetlen­nek látszó természettörvények egymás után beadják a derekukat az emberek­nek. Az utóbbi években egyes, különö­sen a közélet terén szereplő nagyságok hatomra döntöttek olyan törvényeket, amelyek létezését korunk legnagyobb tudósai sem merték kétségbevonni. A fizika, matematika, mechanika egy­más után behódollak egyes emberek nagy tetteinek. Legutóbb már a ter­mészetrajz is beadta a derekát. Az állatországnak van ugyanis egy nagy családja: a gerincesek. Fő jellem­ző vonásuk a hossztengelyük irányá­ban végighúzódó egyenes gerinc. amelyre az egész test szerkezete fel van építve. A gerincesek családja leg­magasabb fokának a képviselője az ember. De éppen az embereknél fe­dezték fel legutóbb, hogy van közöt­tük sok, akiknél a csatád fő jellemvo­nása: a gerinc, hiányzik. Egy szóval gerinctelenek. Mint hogy a törzsnek legfontosabb váza náluk hiányzik, ennél fogva ők képtelenek egyenesen járni, jobbra-balra liajlon­­ganak és hol ide, hol oda tar­toznak, aszerint, amint ép­pen az egy es útyi helyzetük kívánja. Van közöttük sok, aki oly nagyszerűen tudja gerinctelenségét lep­lezni, hogy csak a természetrajzi tu­dományokban jártasabbak veszik ész­re. Sima, hajlékony, pompásan alkal­mazkodó modoruk van és rendesen több nyelvűek is és hol ezt, hol azt a nyelvüket használják, sőt az is elő­fordul, hogy egyszerre mind működik. Természetesen a gerinctelenségükböl következik, hogy rossz szokásaik is vannak. Különös előszeretettel ólál­kodnak a hivatalok körül és ilyenkor inkább a csúszó-mászók családjához tartoznak. — A megdönthetetlen igaz­ságokon felépült természettudomá­nyok ilyen változásai végzetesek az emberiségre, amint azt napról-napra tapasztalhatjuk. (Okulár.) tb Komáromi heti szemle. A zsigárdi gyerekek János vitéz előadása valóban nagy kulturesemény­­nek ígérkezik. Ez a Petőfi költemény világirodalmi értéke mellett igazán a népi lélek legbensőbb érzéseiből, tiszta fantáziájából, a földből sarjadt egysze­rűségéből dalol egy költőzseni ihlett­­ségében. János vitéz meséje a népmese fa legszebb ága s rajta Petőfi költészete a legszebb, legszinesebb csillag. Ha van költészet, ez az; ha van szépség és halhatatlanság, a János vitéz költe­mény az. Ez a színjáték igen népi hi­vatás s a falut a zsigárdi gyerekek kö­vetségében meleg szívvel kell fogadni. Szeretnénk már hallani ezt a színjáté­kot, mely a népiélek dús útjain igazi értekeket csillogtat meg s János vitéz küzdelmes hősi útja a dolgozó falu ereje, kincse, bölcsessége, humora, sze­relme, — még boszorkánya is sokat jelent, ha szimbolizmusát realizmusba egyszerűsítjük, akár csak Jancsi első gazdájának szigorát, vagy a gonosz mostoha alakját, lluska bája, nagy lé­­lektisztasága, az egy rózsaszál legendája; a szépség és harmatos, üde fiatalság népi motívumai. Mélyedjünk el János vitéz költeményében; felfrissülést, ta­nulságot, gyönyörűséget jelent ez ne­künk s a világ minden emberének. * Ludtoll. Az Írástudók nem is olyan régen ezzel Írtak. S az Íródeákok nagy fejedelmek udvaraiban. Meg a régi köl­tők. Eszembe jutnak a nagy hitviták papjai s a többi papok, kik kolostoruk magányában egész életükben ludtollal Írtak. A régi történetírók is. Ludtollat csinált magának egy komáromi festő­művész is, nem is egyet. Ott vannak a ludtollak Íróasztalán, azzal ir. Szobá­jában képek lógnak a falon, csönd van, — ir. A ludtoll immár legendás sercegése hallatszik Letűnt évszázadok hangja lopódzott vissza a huszadik század irógép-zörejébe. Kicsit megha­tódik az ember, amikor a ludtollal irő festőművészt látja dolgozni és a ser­cegést hallja Történelmi ize van ennek, az ember fantáziája az elmúlt századok kapuján zörget. * A szlovenszkói irodalom beérke­zett Pestre. A magyarországi kritika megállapítja, hogy ez a hang más hang. Erőteljesebb, problémáktól izgatottabb, regionális hang. S mindenek felett szo­ciálisabb, korszerűbb. A szlovenszkói iró elégtétellel állapítja ezt meg. Igaz is, az itteni irás problémát vet fel, a társadalmi életben kritikát jelent a mai irás. A szlovenszkói lira és regény hi­vatásához mérten szlovenszkói törté­nelmet is jelent. Mert érték és doku­­mentum.Mécs László humanista hir­detésén s Győry Dezső ujarcuságán, Földes Sándor szociális géniuszán ke­resztül a Darkó, Egri, Morvay, Rácz s különösképen Szombathy-féle local couleur az, ami tiszteletet és megbe­csülést, nagy történelmi értéket jelent. Figyelő. Selyemharisnya la KC 6 — Kötőpamut minden színben A Kossutli-tér Svetterek 288 Férfiingek '

Next

/
Thumbnails
Contents