Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-10-26 / 86. szám

M*H5 október 26 •KOiVSaIÍOMI LAPOK* D. OlQbü. eltűnik s valahol 'fúróéban bukkan föl, hogy nemsokára ismét visszakerül­jön ... Mit mond az orvon? Dr. Kovács Imre, városi tisztiorvos, aki hivatalánál fogva sokat jár ki a bástyákba, alapos ismerője az ottani helyzetnek. — Nincs ottan sem telefon, sem lámpás a közelben. A minimális idő egy óra, hogy az orvos valami sürgős esethez kisiessen. A legközelebbi kultúrhely a Tol­nai ucca :lcét kilométerre van a bástyáktól. A legbosszantóbb a do­logban az, hogy eltompultak\ akklimatizálódtak, semmi igényük nincsen, csak élik napjaikat. — Nyomor van másütt is. De ilyen, hogy a nyomorhoz a napfény teljes hiánya járul, ilyen nyomor nincs másütt. Ez a borzasztó, ez a napnélküliség. Van egy tipikus sápadt arcszín Komá­romban s ez a bástyalakók színe. Már messziről meg lehet őket ismerni. Min­den vonaton csökken az ellenlállóké­­pességük. — Vannak »arisztokratáik«, akik 4—5 hónapot keresnek, ezeknek hite­lük van munkaszünet közben is. En­nél alsóbb fok a hébe-hóba történő pénzkereset. Talán Kecskés Bálint és családja van most »leglejjebb«. Min­den évben érkezik egy gyerekük. De lakásukban még délben is lámpással kell járni. Sokan persze csak vadhá­zasságban élnek. — Betegség: tuberkulózis, különösen a VI. erőd­ben, angolkór, reuma, általában a hüléses betegségek, a ragályos betegségek. Nagy a prostutició. Az erkölcsök züllöttek. Legbor­zasztóbb állapotok az V. VI erőd­ben vannak. Igaz, hogy akadnak olyanok, akiknek közben az Isten lölvitte a dolgát s ren­des havikereselük van, ezek mégsem akarnak elszakadni ettől a »pazar in­gyen lakástól«. — Politikai meggyőződés, vallási, nemzeti öntudat, nos, az igen kevés... Nem kizárólag magyarok lakják. Akad­nak szlovákok, csehek, németek is. Néha csak az özvegyasszony küzd egyedül a gyermekkel, apa nélkül. Alapjában véve jó, hajlítható elem, — ha egymással sűrűn veszekszik is, — de amíg nincsen meg számukra a minimális létfeltétel, addig nehezen változtathatók meg. Mit lehetne tenni ? A kataszter meg van, írunk és be­szélünk a bástyabeli szörnyű állapo­tokról. de ez még mind semmi. Ha­sonlít bizonyos mértékben a farizeus­kodáshoz. Tenni is kell valamit, mi­nél sürgősebben. Mi a teendő? Néhány an, akinek állásuk van, kitelepíthet ők. Sokakat visszato­­loncolni illetőségi helyükre. Komárom szociális kiadásainak nagy­részét azok emésztik föl, — és sokszor a leghangosabban követelőzve, — akik­nek nagyon kevés, vagy semmi közük nincs a városhoz, — végül a legtöbbjét barakklakásban kell elhelyezni. Mint ahogy a bizottság egyik tagja mondta: »a legrosszabb kabátfalusi kunyhó is többet ér egészségi szempontból, mint a bástya mélyén egy »ele­gáns«: lakás. Mert bizottság is alakul már s erő­teljes akció, a szerencsétlen páriák felsegélyezése érdekében. Ez a város nagyközönségének érdeke is. Segítsük majd a bizottság emberba­ráti munkáját! Aki kételkedik a bizott­ság munkájának jogosságában, szen­teljen rá egy délutánt s menjen ki a bástyákba. A fecskefészkek mellett vo­nuljon el közönyösen: azok a grófi pa­loták a bástyák mellett. A szegények legszegényebb ja lakik azonban a bástyákban. Sokszor nem tehetnek róla, hogy odakerültek, sok­szor meg, valljuk csak be őszintén, bizony sajátmaguk is okai lecsú-i szásuknak s annak, hogy a komáromi bástyákban kerestek menedéket. Akár így, vagy akár úgy: segíteni kell rajtuk. Bizottságon innen és túl... Liszt Ferenc ünneni éve. Komárom, október 25. Október 22-én fordult százhuszon­ötödik évébe a XIX. század legna­gyobb zongoraművészének és a ma­gyar zenei örténelem legkiemelkedőbb alakjának, Liszt Ferencnek születés­napja, amelyen kezdetét vette a ma­gyarság örök büszkeségének emlék­éve. Egy teljes évig ünnepli Magyar­­ország halhatatlan fiának az egész vi­lág által elismert páratlan nagyságát, felmérhetetlen jelentőségét és a leg­mélyebb hódolattal borul le csodásán ragyogó Géniusza előtt. Zsenge gyermeki sorban már elis­mert neve volt az akkor élt legje­lesebb zeneművészek között és amint testi fejlődése a természet rendje sze­rint erősödött, úgy bontakozott ki kivételes magasságokba ívelő művé­szi pályája, amelyhez hasonló nem fordul elő sem kortársai életében, sem az egész zenetörténetben. Hetvenöt évig élt, de ennek a romantikus vál­tozatokban lezajló csodálatos élet­nek tartalmassága felmérhetetlen, sőt kimeríthetetlen. Minél inkább méri az ember, annál súlyosabb, értéke­sebb, s minél jobban elmélyed ben­ne, annál kimeríthetetlenebb és cso­dásaid) ragyogásban fénylik. Lisztnek utolérhetetlen nagysága nemcsak mint felülmúlhatatlan zon­goraművész jelentkezik, de mint zene­­pedagógus, karmester, zeneköltő is a legmagasabb fokon áll, s ez a pél­dátlanul álló magasság még ma is emelkedőben van, sőt a jövő még hatalmasabb erővel fogja kiválóságát és örök értékét igazolni és emlékét hosszú századokra hűséges szeretettel megőrizni. A jubileumi emlékévnek mérhetet­len nagy jelentősége van az egész kultúrvilágban, de igen nagy jelen­tőséggel bír a magyarságra nézve, amely egyik legkiválóbb reprezentán­sát, legérdemesebb fiát tiszted és ün­nepli Liszt Ferencben. A magyarnem­zet ellenségei még ma is szeretnék el­vitatni a halhatatlan művész magyar­ságát, azonban kötetekre terjedő ada­tok igazolják az ő magyar voltát. Büszkén vallotta mindenütt és min­denkor magát magyarnak, magyar testvéreiért lobogó szeretetét és áldo­zatos szívének őszinte jóindulatát számtalanszor kifejezésre juttatta és ha kellett, a külföldön is bátran szem­beszállt magyar nemzetéért és fajáért azokon a fórumokon, amelyeken be­folyása és ereje volt. Nem tüntetett elfogult soviniszta módra magyarsá­gával, de a magyarság megismerésé­ért és elismeréséért egymaga sokkal többet tett, mint tettek azoknak szá­zai, akiknek hivatásból kellett volna a magyarság javáért dolgozni. Örök büszkesége marad minden időkben Liszt Ferenc a magyarság­nak, amelyből sarjadzott s amelyért egy művészi teljesítményekben gaz­dag hosszú életen át munkálkodott, hogy nemzetének helyét a kultúr­nemzetek sorában megerősítse s ha­zájának dicsőséget szerezzen. Ezért zárta szívébe őt minden magyar és ezért marad neve örökre halhatatlan a magyarság előtt. Apró hirdetések. Elvállalok elméleti tárgyakra és hegedű tanításra elemi- és polgári is­kolai tanulókat. Cimem a kiadóban. Gummi kQlOnlegességek. Árjegy­zék ingyen. Képes katalógus 5‘— Kő. Levélbélyegek. Hydiko, Prága II. Spá­­lená 34,355. mm I „Úri és női SZÖVETEK 274 Siegel-Imhof Brilon, Palackého 12. Mintákat ingyen ft bementve midiink. Aki ostor helyett puskával üti a lovait. Borzalmas szerencsétlenség még a vadászat előtt. — Saját tudósítónktól. — Ismét egy vadászszerencsétlenség az­zal a különbséggel, hogy itt a súlyos baleset még a vadászat megkezdése előtt történt. Ismét nem zárták el jól a vadász­­fegyvert, ami megint szerencsétlensé­get okozott. Hiába a sok elrettentő példa, az emberek nem okulnak belőle. • Ez az utóbbi szerencsétlenség a kö­zeli Martos községben történt. Szakáll Károly, a Vágbalparti Ár­­mentesitő társulat martosi gépésze egyik este kocsin vadászatra indult. A meg­— október 25. indulásnál azonban a lovak nem en­gedelmeskedtek és nem akartak seho­gyan se indítani. Szakáll hiába nógatta a lovakat szép szóval, majd ostorral és ostornyéllel, azok megcsökönyösöd­­tek és nem mozdultak meg. Erre Sza­káll annyira dühbe gurult, hogy vadászfegyverével kezdte ütlegelni a csökönyös lovakat. Ütlegelés közben a puska elsült és a sőré­tek a szerencsétlen ember altes­tébe fúródtak. Szakáll Károly sérülése életveszélyes' A végrehajtók küzdelmei emberekkel — állatokkal. Komárom, október 26. Trestyánszky Erzsébet naszvadi ha­jadon nemét megcsúfoló lendülettel fogadta a náluk jelentkező végrehaj­tót. Vajda Fiilöp adóhivatali végre­hajtó megjelent Trestyánszkyék ud­varában és foglalni akart. Trestyán­­szky Erzsébet szaladt eléje s mikor megtudta, hogy a hivatalos ember mi járatban van, rablónak nevezte, majd agyonüléssel fenyegette s hogy fenye­getése ne csak üres szó maradjon: elengedte láncaikról a kutyákat s rá­uszította a végrehajtóra, aki csend­őrökért futott. A leányt feljelentették hatósági közeg elleni erőszak miatt s ügyét a komáromi bíróság most tár­gyalta. A harcias hajadon ugyan azt vallotta, hogy a kutyák maguktól sza­badultak el láncaikról, amikor meg­pillantották a végrehajtót: feltétele­sen egyheti fogházra mégis elítélték. Hasonló baja támadt a végrehajtó­val Halászné Fügedi Éva komáromi asszonynak, akinél Valach Ferenc végrehajtó ékszereket akart lefoglal­ni. Halászné nem hagyta a végrehaj­tót nyugodtan munkálkodni, hanem kikapta a végrehajtó kezéből a már­­már lefoglalt ékszereket s súlyos sér­téseket vágott a végrehajtó fejéhez, hasonlatait az állatvilágból véve. Fel­tételesen 600 korona fő és 100 korona mellékbüntetést kapott, jogerősen. Szerdán este nagyszabású előadás keretében lép föl a telepatikus fenomén a Kultúrpalotában. Roppant érdekes kísérletek, amelyek megdöbbentik a nézőt. Foglalkoztunk már többször is a jelenleg Komáromban tartózkodó és európai hírt szerzett különleges tele­patikus fenomén szereplésével. Az is­kolákban s a mozikban mutatta be páratlan telepatikus képességeit Ma­dame Karoly és Mister Camillos, a nézőközönség őszinte csodálatára. Kü­lönleges gondolatkapcsolódás van kö­zöttük s a közönség között és e gon­dolatkapcsolás lehetővé teszi, hogy minden gondolatot azonnal kitaláljon a médium. Megmondja a háborúban eltűnt hozzátartozó hollétét, esetleg halálának helyét, idejét, kitalál szá­mokat, amiket az ember titkosan le­ír: egyszóval különös és megdöbben­tő gondolati produkciókat müvei. Fel­lép nemcsak Madame Karoly, hanem Aki lűdfollal végzett magán műtétet. Amikor a szegény sokallja az Istenáldást. — Saját tudósítónktól. — — október 25. Megrendítő szerencsétlenség történt Csúz községben, ahol — mint legtöbb községben, — még mindig iszonyod­nak a gyermekektől és a maguk kez­detleges eszközeikkel akarnak attól megmenekülni. Csúz községben történt, hogy Saj­ka Mária 36 éves asszony lúdtollal hajtott végre saját magán műtétet. Az angyalcsinálás azonban szomorú következményekkel járt. Az önműtét után heves fájdalmai támadtak az asz­­szonynak, de a titokban végzett mű­tétet és következményeit titokban akarta tartani és még az urának se szólt nagy fájdalmairól. Végre is olyan gyötrő fájdalmak léptek fel, hogy tovább már nem lehe­tett titkolni a dolgot és orvost kellett Mr. Camillos is, meglepően érdekes és gondolkodásra késztő mutatványai­val. Nemrégiben a moziban mutatták be műsoruk felét. A teljes, nagy mű­sort jövő hét szerdáján, október 30- án mutatják be a Kultúrpalotában, esti fél 9 órás kezdettel. Aki a gondolatolvasás és a távolba­látás tudományát közvetlenül akarja élvezni, az okvetlen jöjjön el. Berlin, Bécs, Prága, Kopenhága, Hamburg, Varsó: mind ismerik Madame Karoly mutatványait. A belépődíj 2, 4, 6 Kö lesz. (Mr. Camillos fogad magánfe­leket is a Centrál szállóban). A kö­zönség meglepően érdekes produk­ciókat fog látni. A produkciókat a művészpár közkívánatra ismétli meg! hívni az asszonyhoz. Az orvos vér­mérgezést állapított meg. Menthetet­len állapotban vitték az érsekujvári kórházba, ahol iszonyú kínok között szenvedett ki. Halála előtt bevallotta könnyelmű tettét az orvosoknak. A szerencsétlen asszonyt férjén kí­vül két kis árvája siratja. Értesítés. Elsőrendű fajalmánk érkezett.------------------­Szerezze be szükségle­tét, míg a készlet tart! Schwarcz Lipóf Tolnai ucca 7. 296

Next

/
Thumbnails
Contents