Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-10-19 / 84. szám
»KOMÁROMI LAPOK< 7. óidat 1935. október 19. Akszum, a szent város. Az évezredes templom, ahol Mózes túbláit őrizték. Kincsek és gonosztevők búvóhelye. Ham nemzette Kust, Kus nemzette Etiópiszt, Etiópisz nemzette Akszumávit és Akszumávi hat fia alapította Akszunlöl. így beszéli el egy abesszin legenda Abesszínia szent városa alapításának történetét. Egy másik legenda Maketával, Sába királynőjével hozza kapcsolatba Akszumot. Eszerint sok évvel azután, hogy Akszumávi fiai megalapították Akszumot, a szent város Angabónak, egy híres sárkány megélőjének a birtoka lett. Sába királynője pedig Angabo leszármazottja. Mikor Menelik, Salamonnak és Sába királynőjének fia, 22 éves lett, azt a kívánságát fejezte ki, hogy látogatást tesz apjánál, akit még sohasem látott. Anyja átadta neki a gyűrűt, amit Salamontól kapott, Menelik pedig utnakindult Jeruzsálem felé. Salamon ünnepélyesen fogadta Mcneliket, rá akarta beszélni, hogy maradjon Jeruzsálemben, de a fiatalember ezt az ajánlatot visszautasította. Salamon ekkor fiatal zsidó nemesekből fényes kíséretet adott mellé, hogy velük együtt térjen haza Akszumba. A fiatal nemesek azonban nem tudtak megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy elhagyják a várost, ahol a törvénytáblákat őrzik. Összeesküvést szőttek Menelikkel és elhatározták, hogy magukkal viszik a törvénytáblákat. A terv sikerült is. De Salamon észrevette a törvény táblák eltűnését, mielőtt még Menelik kíséretével elhagyta Palesztina földjét. Sereget küldött üldözésükre. Menelik a zsidó nemesekkel éppen át akart kelni a Vörös tengeren, mikor a sereg utolérte. Hirtelen megnyílt alattuk a föld és ők földalatti átjárón érték el Akszumot. A törvénytáblákat elhelyezték Akszumban és 1300 embert rendeltek ki őrizetére. A hagyomány szerint a törvénytáblák még most is ott .vannak. A történetírók és a régészek kétségbevonják ezeknek a legendáknak az igazságát. De annyi bizonyos, hogy Akszum az abesszíniái keresztények szent városa lett. Ma mindössze 2000 lakosa van, de monolitjai és egyéb emlékei letűnt nagyságról beszélnek. Ezek között az emlékek között a legnevezetesebb a régi akszumi templom, amelyet az abesszíniái krónikák szerint Sába királynője építtetett a törvénytáblák őrzésére. Muhammad Gran, harrari szultán 1535-ben lerombolta, de Faziládesz király a XVII. században portugál munkások segítségével újra felépítlette. Ez a templom alacsony, vastag falaival, erődítéshez hasonlít. Harminc méter magas alapzaton épült. Hatalmas kőtömbökből rakták össze, vakolat nélkül. Sokáig itt tartották a tö- ViskosZorús Krisztus képét, amelyet az abesszin néphit szerint Szent Lukács festett és mindig győzelmet hozott az abesszineknek. Ez a kép már nincs a templomban, állítólag aCana tó egyik szigetén őrzik egy templomban. Az akszumi templom a legszentebb hely a szent városban és éppen ezért régen valóságos kincsesház volt. Azonkívül a bűnösök és politikai lázadók menedékhelye. Régen a dűnösök, akik el tudtak jutni a templomhoz, biztonságban tanyázhattak a templom körül épített kunyhókban. Élelmezésükről a papság gondoskodott. Éppen a bűnösök és a lázadók elszaporodása miatt szűnt meg királyi székváros lenni Akszum, II. Menelik idejéig ott koronázták meg minden abesszin uralkodót. II. Menelik azonban megtörte a tradíciót és Gondarban koronáztatta meg magát. A történészek szerint a kereszténység első századában Akszum jelentékeny birodalom székhelye volt. Ez a birodalom nemcsak a mai Abesszíniát foglalta magában, hanem a Vörös tengeren át Jemenre is kiterjedt. Akszumból indult el Frumentius a negyedik században, hogy keresztény hitre térítse Abesszíniát. Frumentius egy görög kereskedő fia volt. Aduliszban, Akszum kikötőjében az akszumiták fogságába esett, még mint kisfiú. Rabszolga lett. Az akszumi király szolgálatában nőtt fel, a királv megszerette, kincstartóvá tette és fiának nevelését is rábízta. Később Frumentius Alexandriába ment, ott Athanasius az első abesszin érsekké szentelte őt és visszaküldte, hogy folytassa a térítés munkáját, amit mái- megkezdett. — A járási köztnivelődési választmány. Csütörtökön este a járási közmivelődési választmány vezetősége teljes számmal ülést tartott a Kultúrpalotában és ezen dr. Szijj Ferenc járási elnök megismételte lemondását. A vezetőség nagy sajnálattal vette ezt tudomásul és dr. Borka Géza tanárt és irót választotta helyébe, aki a tisztséget elfogadta és tartalmas, szép programot adott. A bizottság már ez Őszön elkezdi működését és vállvetve működik az SZMKE szervezeteivel, ahol ezek megalakultak. Lemondás folytán megüresedett alelnöki tisztségre egy jogász megválasztását tervezi a vezetőség. — „Majd teszek róla... I “ A komáromi iskolaszékben, ebben a csendes testületben történt a következő jellemző kis epizód: az iskolaszék jegyzője bejelentette, hogy az iskolaszék megválasztása ellen beadott felebbezés elintézése ellen uj felebbezések adattak be a felügyeleti hatóságokhoz. Eszerint tehát a régi iskolaszék tovább folytatja működését. Ezt az iskolaszék tudomásul vette. Csak ezután kért szót Tarics István (szoedem) és zavaros beszédbe kezdett. Az elnök félbeszakította és megkérdezte, hogy mihez kíván hozzászólni? Mivel a napirend letárgyalása be volt fejezve, az elnök a felszólalást nem volt hajlandó engedélyezni, amire a szónok ezekben a szavakban tört ki: — Jól van, majd teszek róla. Erre az ülést az elnök berekesztetté. Az eset méltán sorakozik amellé az epizód mellé, amikor egy kommunista tag cigarettával a szájában nem akarta letenni a szokásos fogadalmat — Kulturális törvényeink és rendeleteink uj kiadása. A közel jövőben jelenik meg a Csehszlovák Köztársaság Népművelési Törvényei és Rendeletéi c. füzet, mely magábafoglalja a járási művelődési választmányok és községi bizottságok, valamint a községi közkönyvtárak ügyére vonatkozó összes ma érvényben levő törvényeket és rendeleteket. A törvények és rendeletek egy rendszert képeznek, melynek keretében a nemzeti kisebbségek, — igy a csehszlovákiai magyar kisebbség is — megtalálhatják kulturális életük lehetőségét. Tisztázzák e rendeletek azt az eddig homályos kérdést is, hogy a magyar kulturegyesületek miként kapcsolódhatnak be a közigazgatási apparátusba tartozó kisebbségi kulturmunkába. így a füzetre mindenkinek szüksége van, aki a kisebbségi magyar kulturéletben aktive résztvesz, vagy aki a jövőben akar ebbe bekapcsolódni, csak az eddig fennállott bizonytalanság miatt nem talált erre módot. A mintegy négy ívnyi füzet (64 oldal) megrendelhető a füzet kiadójánál, Dr. Szlkhy Ferencnél, Kassa, Stefánik u. 105. I. em. portóköltséggel együtt 5 Kő-ás árban, melynek befizetésére a megrendelt füzetek szétküldésekor mellékelt csekklapok fognak szolgálni. — Bridzsélet Komáromban. Szeptember közepén volt Trencsénteplicen a Szlovenszkói Bridzsdivizió közgyűlése dr. Kuffler Artur elnökletével s elhatározták, hogy a szlovenszkói bridzsklubok is résztvesznek az országos bajnokságokban. Kelet- és Nyugatszlovenszkó, Morvaország és Csehország 8—8 csapattal vesz részt ezekben. A mérkőzéseket 1936 január 15-ig le kell játszani s a két első csapat a Tátrában a szokásos évi bajnokságokon részt vesz. A nyugat- s keletszlovenszkói bajnokságok során most került sor Komáromban az érsekujvári és a komáromi csapatok közötti mérkőzésre, amelyben az érsekujváriak annál inkább a győzelem reményével indulhattak. mivel Trencsénteplicen megnyerték a bajnokságot s a vándorkupát is elhozták. Az érsekujvári klub a nyertes csapatot átlitotta be: Schubert, Elbert, dr. Teichner. dr. Róth, dr. Róthné, akikkel szemben a komáromi csapat Smejkal ezredes, Ripp őrnagy, Lengyel Bözsi, Nádor Manci, Braun Liesl és dr. Kendi felállításával játszott. A mérkőzés a komáromiak állandó fölénye mellett zajlott le s a komáromi csapat 3 ponttal jutott előnybe, ami eldöntetlent jelent. A legközelebbi mérkőzést Komárom a pozsonyi Közgazdasági Klub játékosaival játssza október 26-án, most vasárnap pedig vendégül látja barátságos mérkőzésre a tatai csapatot. — Vörhcnyjárvány. A Tótmegyereu föllépett vörhenyjárvány csak nem akar megszűnni. A járásorvos kiszállt a községbe és megállapította, hogy 25 gyerek fekszik vörhenybe. A hatóság az iskolákat bezáratta. — Súlyos vadászszerencsétlenség fácánvadászat közben. Megrendítő szerencsétlenség történt Sók község határában, ahol a környékbeli vadászok fácánra vadásztak. Dócza Béla, az ismert vadász egy fa mellett állt a fácánok vonulásának mentén. Közben egyik vadásztársa túlalacsonyan lőtt a felröppenő fácánokra és az egyik lövés Dócza arcába fúródott. Három darab sörét a balszeme gödrébe fúródott, a többi pedig az arcát roncsolta szét. Vadásztársai részesilették az első segélyben, majd az érsekujvári kórházba vitték. Tragikus véletlen, hogy éppen hat évvel ezelőtt autóbaleset érte Dóczát, amikor utitársai közül egy meghalt, egy pedig szemét vesztette. — Véres szerelmi dráma. Pribelszky Béla kéri legény szerelmes volt Janka Juliska kéri leányába. Kezdetben mi se zavarta szerelmüket, később azonban a leány szive másfelé vonzódott és kiadta a legény útját. Ez annyira elkeserítette a legényt, hogy egész közelről rálőtt szerelmesére, véres tette után magára lőtt. A legény azonnal, a leány egy óra múlva meghalt. Nevet az egész világ Diadalmas hangos filmoperett Leonid Utesov Az orosz film fejlődésének azt a csúcspontját érte el ebben az eredeti SzoVjetfilmben, melyre csodálkozással tekint fel a polgári kritika. Az anyagi és kulturális fellendülés hazájában nincs szükség többé propagandára. A szovjetpolgár mulatni, szórakozni akar és örülni az életének. Ezt szolgálja százszázalékosan az uj filmoperett : Nevet az egész világ. A történet a fiatal pásztorról szól, aki Krim vidékén tilinkózva legelteti nyáját. Tehetséget érez magában és Krimben felkeresi a neves zeneszerzőt. Félsieg és mulatsogos helyzetek sora következik, mig az egykori pásztorfiu, mint elismert művész a moszkvai operában Liszt második magyar rapszódiáját dirigálja eredeti intonálásban. Közban a szerelemben is megtalálja a boldogságot, de nem a krimi villatulajdonos lányát, hanem munkásnőt vesz el feleségül és jazz zenekarukkal lépnek fel a moszkvai Nagy Symfoniaszinházban, mint fényes atrakció. Vaióban páratlan, ragyogó atrakció ez a film, mely friss vérkeringést hozott az európai filmművészetben. A rendező G. V. Alexandrov, Eisenstein tanítványa. A főszereplők Leonid Utesov, Ljubov Orlova és Mária Strelková, a legjobb orosz színészek, akikhez foghatót se a német, se az amerikai színpadokon nem lehet találni. A zenei rész azonban a film legfőbb erőssége és minket magyarokat különösen érdekel, hogyan játszák a moszkvai operában Liszt második rapszódiáját. A nagy orosz slágeroperettet, mely világvárosok filmszínházaiban hónapokon keresztül zsúfolt házak mellett játszák, szombat és vasárnap mutatja be a Modern mozi. Pótfilm : Fox hangos híradó. Ám ok Stefan Zweig világhírű regénye Valéry Inkisinov, Marcella Chantall Amok az izgalmas, búja regény hétfő és kedden a Modern mozi szenzációja. Valéry Inkisinov a nagyszerű mongol színész alakítja a főszerepet. A film annyira ismert, hogy bizonynyára rendkívüli érdeklődést fog kelteni. Marokkói kaland Adolf Wohlbrück és Camilla Horn Kelet felé fordul a világ figyelme. A mesés Keletet varázsolja elénk a nagyssabásu kalandorfilm Adolf Wohlbrückkel, Camilla Horn és Jack Trevorral a főszerepben. Bemutató szerda és csütörtökön. Interjú a fekete Jeanne d'Arc kai Az újságírók beszélgettek Voizero asszonnyal. Apjától 10000 szolgát, óriási sereg öszvért és lovat örökölt. Nagy földbirtoka az ország egyik leggazdagabb asszonyává teszi. A többi abeszszin asszonnyal ellentétben nem visszavonult életet él. Az újságírók megkérdezték tőle, igaz-e, hogy a harctérre megy? Nem fél-e a csatatér veszélyeitől? Kijelentette: Mi abesszin asszonyok, háborús időkben mindig szoktunk segíteni. A fronton odahaza érezzük magunkat. Az én családom nemzedékeken keresztül harcolt Abesszinia szabadságáért. Most én vagyok a család feje. Nem látom be, miért ne folytassam a hagyományokat Se én, se a többiek nem félünk az olaszoktól, mivel az afrikai harcosok sokkal edzettebbek, mint az olaszok és sokkal jobban ismerik az afrikai viszonyokat. A sokat emleyetett Habde Mikael tábornoknak, az ogadeni haderők parancsnokának a felesége is elindult a frontra, hogy harcoljon férje oldalán. Kijelentette, hogy Abesszinia legnagyobb győzelmeit azzal érte el a múltban, hogy az asszonyok ott voltak a fronton, lelkesítették férjeiket. — Miért ne vennék magukra ugyanazokat a nehézségeket és veszélyeket az asszonyok, mint férjeik? Olyan asszonyok számára, amilyen én vagyok, most nem olyan idők vannak, hogy otthon há2i munkát végezzünk. Egyformán kötelességünk harcolni a férfiakkal. Ok a császárt, ml a császárnőt védjük. A négus meg akarta tiltani, hogy a frontra menjek, én azonban kijelentettem : határozhat ahogy akar, az én helyem a fronton van. Emlékeztettem arra, hogy Taitu császárnő is ott lovagolt öszvéren az aduai csatában, közvetlenül Menelik császár mellett. A győzelem fele az ő számlájára irható. E két asszony példájára most még seregeslől fognak majd elindulni Addisz Ababáből és más telepekről az abesszin asszonyok a frontra. R. L. Szerkesztői üzenetek. Kassai előfizető. Levelét átadtuk a város kormánybiztosának. Nyilttér. E rovatban közöltekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. * Figyelmeztetés. Alulírott ezennel kijelentem, hogy nőm, szül. Brüll Aranka adósságaiért felelősséget nem vállalok és nincs jogosultsága terhemre semmilyen anyagi természetű ügyletet lebonyolítani. Komárom, 1935. október 19. 302 BERGER HUGÓ.
