Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-10-09 / 81. szám
1935. október 9. »KOMÁROMI LAPOKí 3. oldal Csizmazia György városbiró szerdán reggel lernenden hivataláról. — október 9. A komáromi városházának nagy szenzációja van. Amint előrelátható volt: a városbiró megvált hivatalától, Csizmazia György szerdán reggel hivatalosan benyújtotta lemondását. E lemondás küiömbözö formáiról régóta rebesgettek már, valamint arról is, hogy kormánybiztos kerül a zilált város élére. A városbiró lemondása csak a konzekvenciák végső s részéről helyes levonása volt. A városházán tegnap felolvasott jegyzőkönyv útja még folytatódni fog s szó mmmammmmmmamummammemam Komárom, október 8. A város képviselőtestülete kedden, október 8-án tartott folytatólagos közgyűlésén ismertette a számvevőség az országos hivatal által kiküldött vizsgáló bizottság jelentésének hátralévő nagyobbik részét, amelynek felolvasását végül be is fejezte. A bizottság jelentése mellé az országos hivatal egy leiratot is csatolt, amelyben elrendelte a jelentésnek a képviselőtestület előtti felolvasását és a jelentés alapján a város szanálására vonatkozó állásfoglalását. A számvevőség ennek folytán elő is terjesztett egy javaslatot, amely a szanálási tennivalók keretét tartalmazta, azonban a képviselőtestület a javaslatot hosszas vita után előkészítés céljából a tanácshoz utasította azzal, hogy a tanács tagjainak a jelentést kikézbesítik, akik azután a legközelebbi ülésen foglalkoznak a jelentéssel és a számvevőség javaslatával. A folytatólagos közgyűlést Csizmazia György városbíró d. u. 4-kor nyitotta meg és a számvevők az elég gyér számban jelenlevő közgyűlési tagok előtt nyomban hozzáfogtak a jelentés olvasásához. A jelentés e részében a vizsgáló bizottság foglalkozik a közkórházi tüdőbeteg-szanatórium építési ügyével, a Hefler-féle árvaházzal, a város háború előtti és a fordulat utáni adósságaival, a községi adókkal és illetékekkel, az 1931. évi költségvetéssel, a város követeléseivel és künnlevőségeivel, az uliszámlákkal, irodai szükséglettel, a városbíró szabadságideje alatti járandóságával, a piaci árszabályrendelettel, a szállodai szobák árainak leszállításával, az uccaláblák költségeinek beszedésével, a Magyarországból érkező járművek után szedendő illeték kérdésével, a szegényalappal, az orvosságok és temetkezési költségekkel, a különböző emberbaráli és kultúrcélokra fordítandó segélyekkel, a mentőautóval, a vágóhíddal és az állatorvos illetményeivel, az iskolák fentartásával, a városi könyvtárral, bélyegátalánnyal, az előlegekkel, az 1934. évi gazdálkodással, a törzsvagy ónnal, a jogok bérbeadása esetén kötendő szerződésekkel, kauciók kikötésével, a vagyonleltárral stb. Végül direktívákat ad a jelentés arra, hogy milyen elvek érvényesítése mellett volna lehetséges a város szanálása. Megállapítja a jelentés, hogy a kórházi tüdőbeteg-pavillon építési költségei 1.981.86« Kc-ra rúgnak, amelynél az előirányzott összeggel szemben 681.066 Ke túllépés jelentkezett. A város ebből az építkezésből kifolyólag tartozik niég egyes vállalkozóknak 445.360 Ké-val, amely összeg még kamatokkal és esetleg perköltséggel növekszik. Mivel az építkezés nem volt kellő időben átvéve, kár érte a várost. Javasolja a bizottság, hogy az építkezésből eredt perben igyekezzék kerül majd az anyagi, személyi felelősségről, rebesgetnek büntető feljelentéseket is s valószinüleg még széles hullámgyiirüket fog vetni a városházi ügy. A városházán tabula rasat kell teremteni s hogy ez megtörténhessen, annak első etappja az, hogy a városbiró másnak adja át a helyét. Ez ma megtörtént. Az utána következő lépések terve még ismeretlen, Mint értesülünk, ezzel kapcsolatban a keresztényszocialista s a magyar nemzeti, valamint a szociáldemokrata párt képviselőtestületi tagjai szintén benyújtották lemondásukat. Kormánybiztos a láthatáron! minél élőbb egyezséget elérni. A Ileflcr-árvaház növendékeinek ellátását a mai árban magasnak tartja a bizottság s azért a napi ellátás öszszegét csökkenteni javasolja. A város uccu rendezési programjának végrehajtásával felmerült költségek, vagyis az aszfaltozás és kövezés, 8,381.000 Kc-t, az időközben felmerült kamatokkal együtt 10.294.435 Kc-t .lettek ki. Ebből kifizetett a város 6,503.178 Kc-t, hátralékban maradt 3,701.557 Kc-val. Foglalkozik a jelentés ezzel kapcsolatban a Poznánszky és Strelitz cégnek a Légió bankra cédáit követelésével, amelynél késedelmi kamatok merültek fel, amelyeket cl lehetett volna kerülni s.ezért az akkori tanács tagjait és a városbírót teszi felelőssé a bizottság. A városbírót külön felelőssé teszi a jelentés azért is, mert a cégnek a szerződés megkötése előtt önkényesen előlegeket utalt ki, anélkül, hogy erre a tanácstól felhatalmazást nyert volna. A városnak a régi adósságból, mely Magyarországon fennáll, 4,114.531 korona. Az államfordulat utáni időkben felvett a Zemská bankától 3 milliót, a Szociális biztosító prágai központjától 3 milliót, a Pozsonyi városi takarékpénztártól 3 milliót. Ezeknek a hitelezőknek a város tartozik tőketörlesztési részletek fejében 853.457 koronával, hátralékos kamatokban tartozik 1,101.331, késedelmi kamatokban 139.009 koronával. A járási hivatal intézkedésére a város a Zemská banka és a Pozsonyi városi takarék részére járó hátralékos kamatokra a városi pótadókból 70»/o-ot átengedelt. A felelős tényezőknek kötelessége, hogy a hiteltnyujtó intézetek követelései kielégítést nyerjenek, szükséges volna, hogy az érdekelt pénzintézetekkel mielőbb tárgyalásokat kezdene a város abban az irányban, hogy azoktól a hátralékok erejéig hosszabb lejáratú kölcsönt kapjon, amelyből a hátralékok kiegyenlítést nyernének. Ezután a jelentés foglalkozik a város által szedett különféle adókkal és illetékekkel. A vizsgáló bizottság az ingatlan értékemelkedési adó megállapításánál észlelt szabálytalanságokra nézve a járási hivatalt teszi illetékessé a felelősség megállapítására. Uj szabályrendeletet kell készítenie a városnak az ideiglenes elszállásolás után szedendő adóról, a hirdetési adóról, az ital, valamint a húsadókról, az építkezési illetékekről stb. A képvisetestület az adóleirásoknál nem gondoskodott fedezetről, amiért felelős. A városnak követelése és kintlevősége kitesz összesen 5,645.459 koronát, melyből 1934. december 31-én maga az állami adóhivatal tartozol! a városnak 2.209.959 Kc-val. Adóhátralék címén 1,473.692 Kc-val, bérek és más követelés címén 2,168.817 Kcval. A bizottság javasolja, hogy a tanács egyenként vizsgálja meg a hátralékosok viszonyait abból a szempontból, hogy kik azok, akiken a hátralékok behajthatok. Kifogásolja a bizottság a magas utiszámlákat és elrendeli, hogy minden utiszámlához csatolandó az úti rendelkezés. Sok az irodai szükséglet, amellyel a költségvetésben előirányzott összegét magasan túllépték. Piaci szabályrendelet készítendő és a vásárcsarnokok hátralékban maradt bérlőitől e bérek behajtandók. Orvosság csak helyi illetőséggel bíró szegényeknek nyújtható, hasonlóképen temetkezési támogatásban is komáromi illetőségi részesülhet. Az uccui táblák költségei kivelcndők a házak tulajdonosaira, csak azok kaphatnak városi aggsegélyt, akik az államtól nem részesülnek segélyben. Az emberbaráti és kulturális célokra megszavazott segélyeket be kell szüntetni, a katonai elszállásolások megtérítésénél a szállodai szobák árait le kell szállítani. A Magyarországból átjövő járművek után kövezetvám szedendő, evégből az illetékes hatóságnál a szükséges lépések megteendők. A hamu és szemét bérbeadandó. A városi csőszök közül egyik elbocsátandó, mert elég egy csőz is. A város iskoláinál a költségvetést túllépték, az iskolagondnokok kötelesek a költségvetést szigorúan betartani és a legnagyobb takarékossággal eljárni. A városi könyvtár helyiségeiért járó bért a bizottság magasnak tartja, annak leszállítása iránt intézkedni kell. Majd utasításokat ad a bizottság a város vezetőségének, hogy a város ellen megindított perek esetről-esetre jelentendők a járási hivatalnak. A város különböző jogainak bérbeadásakor szerződés kötendő, melynek záradékába bevezetendő annak a közgyűlésnek határozata, amely a szerződést jóváhagyta. A város ingóságairól leltár készítendő, amely a város helyiségeiben kifüggesztendő. Az alapítványokból felvett kölcsönök visszafizetendők. Szükséges, hogy a város minélelőbb elkészítse a szervezeti szabályrendeletet, az ellenőrzés elhanyagolt, ezen a jövőben segíteni kell. A jegyzőkönyvek elkészítésénél a törvényes határidő szigorúan betartandó, s a jegyzőkönyvek azonnal hitelesílendők. A hiteltúllépésnél nem vették figyelembe a vonatkozó pénzügyi novellát, a pénzügyi bizottság nem teljesített kellő ellenőrzést. Végül megállapítja a bizottság, hogy a város súlyos anyagi helyzete rendezésére a kamatokon kívül 0,328.624 Ivé-ra volna szüksége. Befejezésül a vizsgáló bizottság a város helyzetét kritikusnak tartja ugyan, de lehet rajta segíteni. Takarékosságnak kell érvényesülnie minden vonalon, végre kell hajtani a reorganizációt, a felesleges munkaerőket el kell bocsátani, a gázgyárai bérbeadni, a központi műhelyt és a kertészetet megszüntetni. A munkabérek Icszállítandók, a segélyek revideálandók, új jövedelmek keresendők. A hátralékokat be kell hajtani kivétel nélkül, a községi pótadók a törvény által megengeded legmagasabb százalékban állapftaiuiők meg. A hitelező pénzintézetekkel meg kell egyezni az annuitások kedvezőbb fizetésének lehetőségére. * Ezt a jelentést az országos választmány elfogadta és utasítja a várost, hogy 90 nap alatt tegyen jelentést a szanálás módozataira nézve. Az országos hivatal ezen utasítása alapján Herczegh István h. főszámvevő javaslatot tesz a szanálásra nézve, mely szerint szükséges lenne, hogy a városi közigazgatás áiszerveztessék, a passzív vállalkozások (gázgyár, kertészet) bérbeadassanak, a háziszemét kihordását adja a város bérbe, a központi műhely által végzett munkák adassanak vállatba, az összes szubvenciókat szüntessék be, a szegénysegélyek redukál tassanak. Szükséges a munkabérek csökkentése, a megrendeléseknek legszűkebb keretekbe szorítása a rendelkezésre álló készpénz figyelembevételével, a hátralékok átlagának pontos megállapítása, a dubiózus követelések leírása, a reális hátralékok behajtása, a város hitelezőivel való tárgyalás a részletfizetések hosszabb terminus alatt leendő megfizetésére, a pótadót a legmagasabb százalékra kell fölemelni, szanálási segélyt kérni, az 1935. év előtti adósságok kamat- és tőketörlesztési hátralékait a 69/935. sz. törvény alapján az erre alapítóit alapból kérelmezni, az egész vonalon a legnagyobb takarékosság betartása, kiadások csak a pénzkészlet erejéig s mindig csak a megfelelő ágazat terhére. A javaslathoz Fülöp Zsigmond h. városbíró szólt elsőnek, aki kijelentene, hogy a vizsgáló bizottság jelentéséi, tekintettel annak rendkívüli terjedelmére, egyszeri hallás után lehetetlen érdemben tárgyalni, s bár az előterjesztett javaslathoz hozzájárulna,, előbb mégis szükséges, hogy azt áttanulmányozhassa. Javasolja tehát, hogy az egész jelentést sokszorosítsa a város és ossza ki a képviselőtestület tagjai között, mert csak így győződhetnek meg a tagok a jelentés egész tartalmáról. Tarics István felkéri a városbírót nyilatkozatra. Fried Jenő magáévá teszi a h. városbíró javaslatát, meri a jelentésnek tüzetes átolvasására szükség van, ha azt akarjuk, hogy a város helyzetét megismerjük és annak sorsa felől intézkedjünk. A jelentés átolvasása valamennyi képviselőtestületi tagnak kötelessége, kéri a jelentés kiosztását, Kol lányi Miklós csatlakozik Fülöp indítványához, amelynek elfogadása annyival is inkább szükség van, mert a jelentésben a felelősség kérdésében a bizottság számos esetben véleményez és javasol, a városbírót sok esetben felelőssé teszi, már pedig ebben a kérdésben nem lehet állást foglalni anélkül, hog3r a jelentést egész terjedelmében át ne tanulmányozza a képviselőtestület. K u d e lk a József vezető főjegyző szerint a jelentés hivatalos vizsgálatról szól, azt nem lehet kiosztani. A képviselőtestületnek határozatot kell hoznia a szanálási módozatokra nézve és ezért ajánlja elfogadásra a számvevőség javaslatát. Vidák Vince foglalkozva a javaslattal, megállapítja, hogy abban a munkabérek leszállításáról van szó. Ezt a kommunisták nem fogadják el. Tarics István véleménye szerint személy szerint nem lehet megállapítani a felelősséget, a jóhiszeműség egyetlen esetben sem tagadható meg egyetlen intézkedő tényezőtől sem. Senki sem lopott, senki sem sikkasztott. a város súlyos helyzetét a gazdasági krízis okozta. Birálja a bizottság működését, amelyet több esetben nem tart szakszerűnek, mint pl. a központi műhelyről szóló véleményét. A munkabérek leszállLásához nem járulhat hozzá. Csizmazia György városbíró nyilatkozik és kijelenti, hogy nincs módjában részletes nyilatkozat megtételére, mert a jelentést ő is csak egyszer olvasta át, már pedig véleménye szerint is szükséges, hogy azt tüzetesen átolvassák, mielőtt állást foglalnának az ügyben. A vizsgáló bizottság tagjai lelkiismeretesen végezték dolgukat, a vizsgálatot a város érdekében tartották és azért, hogy a felsőbb hatóság segítségét kieszközöljék. Tehát a vizsgálatot végző kiküldötteket semmi gáncs nem érheti. Ami a saját személyére vonatkozó felelősség kérdését illeti. beismeri, hogy tévedett, de teljes jóhiszeműen cselekedett s ha valaki figyelmeztette volna azokra, amelyek a jelentésben a városbíró eljárására vonatkoznak, természetesen akként cselekedett volna. Azt gondolta, úgy van jól. ahogy eddig csinálták. Ebben az ügyben majd a tanács és a többi szervek fognak dönteni, ezért javasolja a számvevőség javaslatának elfogadását és helyesli a jelentésnek a tagok közötti kiosztását. Tariccsal szemben megállapítja, hogy a vizsgáló bizottság a város valamennyi üzemét a legnagyobb lelkiismeretességgel vizsgálta meg. A város szanálásában a város egész lakosságának támogatására van szükség, mert másként nem lehel ezt az ügyet likvidálni. Herczegh István a számvevőségi javaslat elfogadását kéri, úgyszintén K üde lka József főjegyző is. C sevár Ferenc a jelentésben támadást lát a munkásság ellen, amelyet tönkre akarnak tenni. Ez ellen tiltakozik és tiltakozik az ellen, hogy ilt, ahol a városházán munkástöbbség van, akarnak hatalmi erőszakot alkalmazni.! Folytatólagos közgyűlés a városnál. Befejezték a vizsgálóbizottság jelentésének előterjesztését. A legközelebbi tanácsülés foglalkozik a város szanálásával.
