Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-09-14 / 74. szám
1935 szeptember 14. »KOMÁROMI LAPOK« 9. oldal ASSZONYOKNAK. Még mindig a karcsú vonal az előirt szépségideál, még mindig sóhaj fogja el a női ajkakat, ha a mérlegről lelépve súlytöbbletet állapítunk •meg magunkban cs bizony a téli nehezebb és vastagabb eleiek, a nagyobbszánm vendégeskedés, a farsang már sok asszony vonalának ártott meg. Alább adunk egy pár elsőrangú réce pici. amelyeket ajánlunk négy héten át úgy keresztülvinni, hogy reggelire igyunk egy csésze teái, vagy feketekávét, sacharinnal édesítve és egy darabka kélszersültet hozzá, délben együnk a rendes ebédből, persze nem Inl zsíros, lisztes dolgokat, tészta beíveli egy-egy almái, vagy narancsai. este pedig válasszunk ki az alább közöli ételek közül egyel és azt készítsük el magunknak. Négy hél .ulán csodálkozni és örülni fogunk az eredménynek. Karfiol á la karcsú vonal. Egy kis karfiolt megtisztítunk és gyengén megtisztítva sósvizben puhára főzünk. A •lecsepegte lett karfiolt három kanál citromlével leöntjük, zöld salátával, retekszeletekkel, aki szereti, hagymával köritjük és igy adjuk fel. Turókrém, maradj sovány. Egy dara!) túrót; kikeverünk annyi lefelezett tejjel és egy csepp darált hagymával, hogy krémszerű legyen. Egy kis sót is adunk bele,, kitálaljuk és egy kis szardellapasztával díszítjük. Pikáns saláta. Két zellert meghámozunk, megfőzünk és összevágunk. Két -összevágott almát, kél összevágott narancsot teszünk hozzá. A salátát egy teáskanál olajjal, két kánál' citromlével, egy csepp sóval Ízesítjük és egy kis darab hideg sovány pecsenyével szervírozzuk. Gyümölcskrém, amitől nem hízol. Fél kiló almát megfőzünk puhára, áttörjük szitán és egy pár darabka cseresznye-, vagy meggykonipótot is adunk hozzá. Egy kis sacharinnal édesít j ük. Herinysaláta, amitől kering sovány maradsz. Egy beringet, egy almát, céklát cs ogv darab sovány süli husi (lehet maradék is) ecetes ugor kákái kockára vágunk, egy kis nagyon finoman megreszelt hagymát is adunk hozzá. Ezután két puhára főit burgonyát széjjel nyomunk, kél kanál citromlével, egy csepp tej jel és egy csepp cukorral elkeverjük és a salátát ebben a mártásban állni hagyjuk. Ha nagyon jól akarunk vacsorázni, egy tojással is megloldhatjuk ezt a finom salátái. Aszpikot nagyon ajánljuk mindenkinek, aki fogyni akar, meri kitűnő és nem hizlal. Egy kis tál aszpik egy darab zvibakkal és egy vékony darabka sovány hússal kitűnő és nem hizlaló vacsora. Meleg főzelék-krém. Egy kis teáskanál vajban egy kis összedarabolt hagymát megpárolunk, két nagyon finoman reszelt sárgarépát, egy fél reszelt zellert és egv hegyed fej nagyon finoman meghámolt kelkáposztát teszünk bele. Most égy kis forró vizet öntünk hozzá és az egészet jól megpároljuk (nagyon gyengén sózni!). Ezenkívül főzzünk egy pár szem karfiolt, is. Mikor mindén puha, az egészet kitálaljuk, a karfiollal díszítjük és még egy-két szelet sovány sonkát is engedélyezünk magunknak hozzá. Kelkáposzta, fogyókúrás módon. A kelkáposztát gyengén sósvizben puhára. főzzük. Mikor puha, jól összenyomkodjuk az egészet. Ezt a krémet (?) egész kis vajjal Ízesítjük, meghintjük reszelt pármai sajttal és egy kis darabka sovány hús. vagy sovány sonka kisérelében jóízűen elfogyasztjuk. Hamis ékszer — valódi ékszer. Az estének külön divatja van. Ez nemcsak a diszes estélyi toalettekben jut kifejezésre, hanem elsősorban az esti ékszerek évről-évre változó divatjában. A tavaly oly divatos Erzsébct-frizurál uláuzó hajkoszoruk helyéi az idén strassz-koszoruk és pántok foglalják ei. Hajfonatszerű strasszövek a hajban és csigaalaku klipszek a fülben: ez az idei divat szigorú előírása. Vannak, akik a különféle hamis köveket olyan előnyösen tudják hordani és olyan ügyesen tudnak mozogni a strassz-ékszerekben, hogy azok valódiaknak látszanak. Ügyelnünk kell azonban arra, feltéve, hogy a kövek valódiságának látszatát akarjuk kelteni. hogy a hamis kövek ne legyenek feltűnően és valós'zinütlcnül nagyok. Egészen újszerűnk a metszeti és maratod kristályékszerek, drágakövekkel kirakva. Ilyen például a nehéz, tömör és oldalt vékonyodó karika, a legszélesebb részén gyémántból és szaffÍrből kirakott körrel, láz a motivum megismétlődik a ' vastag gyűrűn is, amely különösen jól hat hosszú, karcsú ujjon. A nyakat rövid és széles kristálylánc díszíti, a nagy kövér ruha-csukódisz, úgynevezett »bakett« pedig alacsony állógallér, vállpánt vagy öv kapcsolására használatos. A kissé meghajlott tollat utánzó fejdisz, gyémántokkal dúsan telerakva, féloldali fogja össze a hajfürtöket, egy másik motivum pedig spirálisan öszszecsavart tollat mulat. Ezt biztosító tűvel erősitik a iiajhoz a választék fölöll. Egyes ékszerek gyümölcsöt vagy virágot ábrázolnak, sokszor meghatóan régiesen és mégis egészen uj slilusi alakítva. Ennek az ujszerfü cicomának némelyik darabja bizony, mint minden »legújabb«, nagyon drága, de nem kell búsulni, bizonyára rövid időn belül kitalálnak a kristály pótlására valamilyen olcsóbb anyagot, amellyel aztán a kevésbé tehetősebb asszonyok is felékesilhetik magukat. Miről beszélnek a fiatal leányok! Az angol ipari egészségkutató testűiéi egészen különös kísérletei hajlott végre az elmúlt esztendőben. Azt akarta megtudni, hogy vájjon miről is beszélnek a mai nők, a mai fiatal lányok. A kísérlet színhelyéül Midland egyik legnagyobb csokoládégyárál választották és »kísérleti anyagul« — anélkül, hogy az illetők tudtak volna róla — tíz, egyenkint tizenöt és tizenhat év közötti fiatal és egészséges angol lányt szemeltek ki. A kutatás meglepő eredményre vezeteti. A lányok legtöbbet természetesen — férfiakról beszéltek. A következő legtöbbet emlegetett beszédtéma már nem ilyen természetes. A lányok harminckét esetben arról beszéllek, hogy — mennyire nem szeretik azt amit csinálnak. Harmadik helyen a film és i'ilsztárok álltak. Különösen a női sztárok. (Minden gyári munkásnő filmsztár akar lenni!) Tizenhat esetben a női cserkészekről esik szó, a következő, legtöbbet emlegetett téma: helyi pletyka. Tizenkét esetben a motorversenyekről és azok hőseiről esik sző a lányok között: tizenegy esetben: helyi eseményükről és — egészen különös - csak kilenc esetben pénzről! Száz; esetből csak háromszor hangzik el — a munka dicsérete. keleti dühében. Mariska nóui egere. Mariska néni egy öreg asszony volt. Férje már régen meghalt és ő magányosan éldegélt egy pici házban. Hires volt tisztaságáról. A kis házal olyan rendben tartotta, hogy a faluban példaképpen emlemették. Tanulj Mariska nénitől! Evvel a Mariska nénivel eseti meg egyszer, hogy egy szemtelen egér bemerészkedett az éléskamrájába, elfeledkezve arról, hogy itt semmi keresnivalója nincs, mert Mariska néni minden Ids hézagot azonnal betömött, ha meglátott egyett. Hogy miképpen került az éléskamrába, nem tudom, elég az hozzá, hogy egy szép napon Mariska néni észrevette, hogy hívatlan vendég garázdálkodott oil. meri egy darab vajat megdézsmált. — Teremtette egere! - szidta mindjárt az egeret, hiszen csak annak lehet ilyen éles foga, amelynek a helye a vajon látszott. Megkezdődött a hajsza az egér után. Mariska néni fenekestül felforgatta nemcsak az éléskamrát, hanem az egész házat, pincétől a padlásig. Egyetlen rést, lyukat nem talált, ahol az egér bejuthatott. Nem értem! Nem értem! — csóválta fejel a néni. — Valahol csak he keilen jönnie? Eltelt egy nap, Mariska néninek első dolga volt bemenni az éléskamrába és utána nézni, vájjon ismét garázdái kodotl-c az egér. Ismét megtalálta a nyomát, a vaj és a szalonna árulta el, Mariska néni most már véglegesen hadat üzent a kis garázdálkodónak. Elővett egy egérfogót és felállította az éléskamrában. — Most aztán nincs kegyelem! nyugtatta meg önmagát. Holnapra meg lesz őkelme. De nem leli meg. Sőt még harmadnapra sem, de a nyomát megint csak megtalálta valahol, Mariska néni rész-' ■— Az egérfogó lesz az oka! — mondotta némi gondolkodás ulán. Átment a szomszédba, és elmondta, hogy milyen csúfot űz belőle egy egér. Elkérte a szomszédék egérfogóját, hátha az eredményesebb munkál végez. Otthon felállította és másnap reggel izgalollan szalad! az éléskamrába. Az egérfogó üres volt, de a szalonnából ismét vígan lakmározott a kis ellenség. Ez az egérfogó sem jó! állapította meg Mariska néni és most már a másik szomszédhoz léri be kölcsönkérni az egérfogót. Ez sem hozott eredményt. Az egér nem került elő, de egész bizonyosan meglátogatta ismét az éléskamrát, mert fogainak a helye ezúttal a friss kalácson látszott, amit tegnap rill be a néni. Mariska néni nem nyugodott bele a kudarcba. Csakis az egérfogót okolta a bajért és most a harmadik szomszédtól kérte kölcsön. Végül mégis csak ráakadok az igazira! — mondotta. — Mégsem tűrhetem, hogy az én házamnál ilyen szégyen megeshetik! Debizony egy egérfogó sem váll be. Már egész legenda támadt a Mariska néni egere körül és mindenki izgatottan várta a harc befejezését. Egymásután hozzák Mariskanénihez a különböző egérfogókat, de egyik sem hozni I eredményt. Nagyon ravasz egere lehet Mariska néninek! Ha az én egérfogóm se fogta meg! — mondogatták. Mariska néni egészen elkeseredett. Ilyen csúfság! Ilyen csúfság! — siránkozott, amikor egy reggel ismét hült helyet találta, de fogainak a nyoma megint elárulta a látogatását. Ekkor Mariska néni szeme az ablakra tévedi, amely, mint rendesen, nyitva állt. Csak az ablakon jöhet be! — villán! az eszébe, -a. ':Hogy ,cz nekemeddig nem jutott az eszembe. Máris csukta be az ablakot és másnap. amikor kíváncsian benyitott az éléskamrába, érdekes látvány fogadta. Kívül, szemben az ablakkal, egész csomó cinke üldögélt a fán és olyan éles csipogást vittek véghez, hogy Mariska néni figyelmét röglön felhívták. Azok pedig nem ijedtek meg tőle. hanem még jobban rákezdtelc a ciripelésre és neki-neki röpültek az ablaküvegnek. Alui! Hál ti voltatok a hívatlan vendégek! — eszmélt fel Mariska néni és egv nagy kő esett le a szivéről. így foszlott szél Mariska néni egérlegendája,, de azért nem feledkezett meg továbbra sem a cinkékről. Csakhogy ezentúl kívül terített nekik és szórta szét eledelüket, nehogy ismét meglátogassák az éléskamrái. mmmmmamtmmsammmBmBmtataamaamammsam» Mese a vizcseppről. Csöppike oil élt testvéreivel a tengerijén. Csöppike hallotta néha, amint testvérei beszélgetlek. Különösen sokat emlegették a napot. (), istenem, — szólt az egyik én úgy megijedtem tőle ... Olyan nagy, fényes arca van ... Csöppike elcsodálkozott: Hát hogy lehet megijedni valakitől, mert fényes arca van? Ebben a pillanatban nagy forróságol érzett, aztán az, hogy hirtelen a levegőbe emelkedik és száll, száll, nagyon gyorsan száll fölfelé. Ijedten bámult a levegőbe és megpillantott egy nagy izzó gömböt. Jaj, istenem, végein van! — gondolta ijedten, miközben egyre szállt fölfelé, ez a tüzes szörnyeteg rögtön felszippant!... Egyszerre csak hangos kiáltást hallott. Csodálkozva tekintett körül s ekkor látja, hogy nemcsak ő egyedül utazik a magasba. hanem sok-sok társa vele egvültszmtén fölfelé röpül. Menjünk együtt, — ajánlotta az egyik és Csöppike több kis társával tömörülve szállott lassan kelet felé. Szélapó szárnyaira kapta és gyorsan röpítette őket tova. Csöppikének nagyon tetszett az utazás. Le-lenézétt a földre s csodálkozott a magas hegyeken, a hullámzó búzatáblákon, az aranyos palotákon ésnádfödelü kunyhókon. Hiszen ilyet őmég soha se látott! Kérdezgette is társait, de bizony azok nem felellek. Csöppike nagyon megharagudott és ellialározla, hogy fakép né! hagyja őket. Egyszerre azonban azt érezte, hogy nagyon gyorsan zuhan lefelé. Borzasztóan megijedi és behunyta a szeméi. hogy ne is lássa, hová zuhan... Amikor azonban a szemét kinyitotta, azt látta, hogy egv nagy folyóba esett. Nagyon megörült Csöppike, begy nem történt semmi baja és hogy nincsen egyédiil. Csöppikének aztán nagyon vidám élete volt. Sokszor kedvük kerekedett hancúrozásra. Ilyenkor csak úgy dobálták a hátukon tovauszó, nagy nehéz hajókat és könnyű, kis csónakokat. Sok ilyen boldog nap telt el, amig egyszer Csöppike csodálkozva , és örömmel kiáltott fel. Nagy, végtelen viz csillogott előtte: a tenger! Csöppike visszakerült szülőföldjére, a tengerbe és onnan indult újabb útjára. 21 éves elemista. Egy firenzei fiatalember a gazdasági főiskola elvégzése után meg akart tanulni angolul. Ezért elment Angliába és beiratkozott az első elemibe és rendesen eljárt az iskolába, nagy derültségére a kis nebulóknak, akik még; nem tudják azt, hogy a szorgalom, mennyire dicsérelreméltó. T