Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-09-14 / 74. szám

1935 szeptember 14. »KOMÁROMI LAPOK« 9. oldal ASSZONYOKNAK. Még mindig a karcsú vonal az elő­irt szépségideál, még mindig sóhaj fogja el a női ajkakat, ha a mérleg­ről lelépve súlytöbbletet állapítunk •meg magunkban cs bizony a téli ne­hezebb és vastagabb eleiek, a na­­gyobbszánm vendégeskedés, a farsang már sok asszony vonalának ártott meg. Alább adunk egy pár elsőrangú ré­ce pici. amelyeket ajánlunk négy hé­ten át úgy keresztülvinni, hogy reg­gelire igyunk egy csésze teái, vagy feketekávét, sacharinnal édesítve és egy darabka kélszersültet hozzá, dél­ben együnk a rendes ebédből, persze nem Inl zsíros, lisztes dolgokat, tész­ta beíveli egy-egy almái, vagy na­rancsai. este pedig válasszunk ki az alább közöli ételek közül egyel és azt készítsük el magunknak. Négy hél .ulán csodálkozni és örülni fogunk az eredménynek. Karfiol á la karcsú vonal. Egy kis karfiolt megtisztítunk és gyengén meg­tisztítva sósvizben puhára főzünk. A •lecsepegte lett karfiolt három kanál cit­romlével leöntjük, zöld salátával, re­tekszeletekkel, aki szereti, hagymával köritjük és igy adjuk fel. Turókrém, maradj sovány. Egy da­ra!) túrót; kikeverünk annyi lefelezett tejjel és egy csepp darált hagymával, hogy krémszerű legyen. Egy kis sót is adunk bele,, kitálaljuk és egy kis szardellapasztával díszítjük. Pikáns saláta. Két zellert meghámo­zunk, megfőzünk és összevágunk. Két -összevágott almát, kél összevágott na­rancsot teszünk hozzá. A salátát egy teáskanál olajjal, két kánál' citrom­lével, egy csepp sóval Ízesítjük és egy kis darab hideg sovány pecse­nyével szervírozzuk. Gyümölcskrém, amitől nem hízol. Fél kiló almát megfőzünk puhára, át­törjük szitán és egy pár darabka cse­resznye-, vagy meggykonipótot is adunk hozzá. Egy kis sacharinnal éde­sít j ük. Herinysaláta, amitől kering sovány maradsz. Egy beringet, egy almát, cék­lát cs ogv darab sovány süli husi (lehet maradék is) ecetes ugor kákái kockára vágunk, egy kis nagyon fi­noman megreszelt hagymát is adunk hozzá. Ezután két puhára főit burgo­nyát széjjel nyomunk, kél kanál cit­romlével, egy csepp tej jel és egy csepp cukorral elkeverjük és a salátát eb­ben a mártásban állni hagyjuk. Ha nagyon jól akarunk vacsorázni, egy tojással is megloldhatjuk ezt a finom salátái. Aszpikot nagyon ajánljuk mindenki­nek, aki fogyni akar, meri kitűnő és nem hizlal. Egy kis tál aszpik egy darab zvibakkal és egy vékony da­rabka sovány hússal kitűnő és nem hizlaló vacsora. Meleg főzelék-krém. Egy kis teás­kanál vajban egy kis összedarabolt hagymát megpárolunk, két nagyon fi­noman reszelt sárgarépát, egy fél re­szelt zellert és egv hegyed fej na­gyon finoman meghámolt kelkáposztát teszünk bele. Most égy kis forró vi­zet öntünk hozzá és az egészet jól megpároljuk (nagyon gyengén sózni!). Ezenkívül főzzünk egy pár szem kar­fiolt, is. Mikor mindén puha, az egészet kitálaljuk, a karfiollal díszítjük és még egy-két szelet sovány sonkát is en­gedélyezünk magunknak hozzá. Kelkáposzta, fogyókúrás módon. A kelkáposztát gyengén sósvizben pu­hára. főzzük. Mikor puha, jól össze­nyomkodjuk az egészet. Ezt a kré­met (?) egész kis vajjal Ízesítjük, meg­hintjük reszelt pármai sajttal és egy kis darabka sovány hús. vagy sovány sonka kisérelében jóízűen elfogyaszt­juk. Hamis ékszer — valódi ékszer. Az estének külön divatja van. Ez nemcsak a diszes estélyi toalettekben jut kifejezésre, hanem elsősorban az esti ékszerek évről-évre változó di­vatjában. A tavaly oly divatos Erzsé­­bct-frizurál uláuzó hajkoszoruk helyéi az idén strassz-koszoruk és pántok foglalják ei. Hajfonatszerű strassz­­övek a hajban és csigaalaku klipszek a fülben: ez az idei divat szigorú elő­írása. Vannak, akik a különféle ha­mis köveket olyan előnyösen tudják hordani és olyan ügyesen tudnak mo­zogni a strassz-ékszerekben, hogy azok valódiaknak látszanak. Ügyelnünk kell azonban arra, feltéve, hogy a kö­vek valódiságának látszatát akarjuk kelteni. hogy a hamis kövek ne legyenek feltűnően és valós'zinütlcnül nagyok. Egészen újszerűnk a metszeti és ma­ratod kristályékszerek, drágakövekkel kirakva. Ilyen például a nehéz, tömör és oldalt vékonyodó karika, a legszé­lesebb részén gyémántból és szaffÍr­ből kirakott körrel, láz a motivum megismétlődik a ' vastag gyűrűn is, amely különösen jól hat hosszú, kar­csú ujjon. A nyakat rövid és széles kristálylánc díszíti, a nagy kövér ru­­ha-csukódisz, úgynevezett »bakett« pe­dig alacsony állógallér, vállpánt vagy öv kapcsolására használatos. A kissé meghajlott tollat utánzó fej­disz, gyémántokkal dúsan telerakva, féloldali fogja össze a hajfürtöket, egy másik motivum pedig spirálisan ösz­­szecsavart tollat mulat. Ezt biztosító tűvel erősitik a iiajhoz a választék fö­­löll. Egyes ékszerek gyümölcsöt vagy virágot ábrázolnak, sokszor meghatóan régiesen és mégis egészen uj slilusi alakítva. Ennek az ujszerfü cicomának né­melyik darabja bizony, mint minden »legújabb«, nagyon drága, de nem kell búsulni, bizonyára rövid időn belül kitalálnak a kristály pótlására vala­milyen olcsóbb anyagot, amellyel az­tán a kevésbé tehetősebb asszonyok is felékesilhetik magukat. Miről beszélnek a fiatal leányok! Az angol ipari egészségkutató testű­iéi egészen különös kísérletei hajlott végre az elmúlt esztendőben. Azt akar­ta megtudni, hogy vájjon miről is beszélnek a mai nők, a mai fiatal lá­­nyok. A kísérlet színhelyéül Midland egyik legnagyobb csokoládégyárál választot­ták és »kísérleti anyagul« — anél­kül, hogy az illetők tudtak volna róla — tíz, egyenkint tizenöt és tizen­hat év közötti fiatal és egészséges an­gol lányt szemeltek ki. A kutatás meg­lepő eredményre vezeteti. A lányok legtöbbet természetesen — férfiakról beszéltek. A következő legtöbbet emlegetett be­szédtéma már nem ilyen természe­tes. A lányok harminckét esetben ar­ról beszéllek, hogy — mennyire nem szeretik azt amit csinálnak. Harmadik helyen a film és i'ilsztá­­rok álltak. Különösen a női sztárok. (Minden gyári munkásnő filmsztár akar lenni!) Tizenhat esetben a női cserkészekről esik szó, a következő, legtöbbet emlegetett téma: helyi plety­ka. Tizenkét esetben a motorverse­nyekről és azok hőseiről esik sző a lányok között: tizenegy esetben: helyi eseményükről és — egészen különös - csak kilenc esetben pénzről! Száz; esetből csak háromszor hangzik el — a munka dicsérete. keleti dühében. Mariska nóui egere. Mariska néni egy öreg asszony volt. Férje már régen meghalt és ő magá­nyosan éldegélt egy pici házban. Hi­res volt tisztaságáról. A kis házal olyan rendben tartotta, hogy a falu­ban példaképpen emlemették. Tanulj Mariska nénitől! Evvel a Mariska nénivel eseti meg egyszer, hogy egy szemtelen egér be­merészkedett az éléskamrájába, elfe­ledkezve arról, hogy itt semmi keres­nivalója nincs, mert Mariska néni min­den Ids hézagot azonnal betömött, ha meglátott egyett. Hogy miképpen ke­rült az éléskamrába, nem tudom, elég az hozzá, hogy egy szép napon Ma­riska néni észrevette, hogy hívatlan vendég garázdálkodott oil. meri egy darab vajat megdézsmált. — Teremtette egere! - szidta mind­járt az egeret, hiszen csak annak le­het ilyen éles foga, amelynek a helye a vajon látszott. Megkezdődött a hajsza az egér után. Mariska néni fenekestül felforgatta nemcsak az éléskamrát, hanem az egész házat, pincétől a padlásig. Egyet­len rést, lyukat nem talált, ahol az egér bejuthatott. Nem értem! Nem értem! — csó­válta fejel a néni. — Valahol csak he keilen jönnie? Eltelt egy nap, Mariska néninek első dolga volt bemenni az éléskam­rába és utána nézni, vájjon ismét ga­rázdái kodotl-c az egér. Ismét megtalálta a nyomát, a vaj és a szalonna árulta el, Mariska néni most már véglegesen hadat üzent a kis garázdálkodónak. Elővett egy egér­fogót és felállította az éléskamrában. — Most aztán nincs kegyelem! nyugtatta meg önmagát. Holnapra meg lesz őkelme. De nem leli meg. Sőt még harmad­napra sem, de a nyomát megint csak megtalálta valahol, Mariska néni rész-' ■— Az egérfogó lesz az oka! — mon­dotta némi gondolkodás ulán. Átment a szomszédba, és elmondta, hogy milyen csúfot űz belőle egy egér. Elkérte a szomszédék egérfogóját, hát­ha az eredményesebb munkál végez. Otthon felállította és másnap reggel izgalollan szalad! az éléskamrába. Az egérfogó üres volt, de a szalonnából ismét vígan lakmározott a kis ellenség. Ez az egérfogó sem jó! állapí­totta meg Mariska néni és most már a másik szomszédhoz léri be kölcsön­kérni az egérfogót. Ez sem hozott eredményt. Az egér nem került elő, de egész bizonyosan meglátogatta ismét az éléskamrát, mert fogainak a helye ezúttal a friss kalá­cson látszott, amit tegnap rill be a néni. Mariska néni nem nyugodott bele a kudarcba. Csakis az egérfogót okolta a bajért és most a harmadik szom­szédtól kérte kölcsön. Végül mégis csak ráakadok az igazira! — mondotta. — Mégsem tűr­hetem, hogy az én házamnál ilyen szé­gyen megeshetik! Debizony egy egérfogó sem váll be. Már egész legenda támadt a Mariska néni egere körül és mindenki izga­tottan várta a harc befejezését. Egy­másután hozzák Mariskanénihez a kü­lönböző egérfogókat, de egyik sem ho­zni I eredményt. Nagyon ravasz egere lehet Ma­riska néninek! Ha az én egérfogóm se fogta meg! — mondogatták. Mariska néni egészen elkeseredett. Ilyen csúfság! Ilyen csúfság! — siránkozott, amikor egy reggel ismét hült helyet találta, de fogainak a nyo­ma megint elárulta a látogatását. Ekkor Mariska néni szeme az ab­lakra tévedi, amely, mint rendesen, nyitva állt. Csak az ablakon jöhet be! — vil­lán! az eszébe, -a. ':Hogy ,cz nekem­eddig nem jutott az eszembe. Máris csukta be az ablakot és más­nap. amikor kíváncsian benyitott az éléskamrába, érdekes látvány fogad­ta. Kívül, szemben az ablakkal, egész csomó cinke üldögélt a fán és olyan éles csipogást vittek véghez, hogy Ma­riska néni figyelmét röglön felhívták. Azok pedig nem ijedtek meg tőle. ha­nem még jobban rákezdtelc a ciripe­lésre és neki-neki röpültek az ablak­üvegnek. Alui! Hál ti voltatok a hívatlan vendégek! — eszmélt fel Mariska néni és egv nagy kő esett le a szivéről. így foszlott szél Mariska néni egér­legendája,, de azért nem feledkezett meg továbbra sem a cinkékről. Csak­hogy ezentúl kívül terített nekik és szórta szét eledelüket, nehogy ismét meglátogassák az éléskamrái. mmmmmamtmmsammmBmBmtataamaamammsam» Mese a vizcseppről. Csöppike oil élt testvéreivel a ten­gerijén. Csöppike hallotta néha, amint testvérei beszélgetlek. Különösen so­kat emlegették a napot. (), istenem, — szólt az egyik én úgy megijedtem tőle ... Olyan nagy, fényes arca van ... Csöppike elcsodálkozott: Hát hogy lehet megijedni vala­kitől, mert fényes arca van? Ebben a pillanatban nagy forró­­ságol érzett, aztán az, hogy hirtelen a levegőbe emelkedik és száll, száll, nagyon gyorsan száll fölfelé. Ijedten bámult a levegőbe és megpillantott egy nagy izzó gömböt. Jaj, istenem, végein van! — gon­dolta ijedten, miközben egyre szállt fölfelé, ez a tüzes szörnyeteg rög­tön felszippant!... Egyszerre csak hangos kiáltást hallott. Csodálkozva tekintett körül s ekkor látja, hogy nemcsak ő egyedül utazik a magasba. hanem sok-sok társa vele egvültszm­­tén fölfelé röpül. Menjünk együtt, — ajánlotta az egyik és Csöppike több kis társával tömörülve szállott lassan kelet felé. Szélapó szárnyaira kapta és gyorsan röpítette őket tova. Csöppikének nagyon tetszett az uta­zás. Le-lenézétt a földre s csodálkozott a magas hegyeken, a hullámzó búza­táblákon, az aranyos palotákon ésnád­­födelü kunyhókon. Hiszen ilyet őmég soha se látott! Kérdezgette is társait, de bizony azok nem felellek. Csöppike nagyon megharagudott és ellialározla, hogy fakép né! hagyja őket. Egyszerre azonban azt érezte, hogy nagyon gyorsan zuhan lefelé. Bor­zasztóan megijedi és behunyta a sze­méi. hogy ne is lássa, hová zuhan... Amikor azonban a szemét kinyitotta, azt látta, hogy egv nagy folyóba esett. Nagyon megörült Csöppike, begy nem történt semmi baja és hogy nincsen egyédiil. Csöppikének aztán nagyon vidám élete volt. Sokszor kedvük kerekedett hancúrozásra. Ilyenkor csak úgy do­bálták a hátukon tovauszó, nagy nehéz hajókat és könnyű, kis csónakokat. Sok ilyen boldog nap telt el, amig egyszer Csöppike csodálkozva , és örömmel kiáltott fel. Nagy, végtelen viz csillogott előtte: a tenger! Csöp­pike visszakerült szülőföldjére, a ten­gerbe és onnan indult újabb útjára. 21 éves elemista. Egy firenzei fiatalember a gazdasági főiskola elvégzése után meg akart ta­nulni angolul. Ezért elment Angliába és beiratkozott az első elemibe és ren­desen eljárt az iskolába, nagy de­rültségére a kis nebulóknak, akik még; nem tudják azt, hogy a szorgalom, mennyire dicsérelreméltó. T

Next

/
Thumbnails
Contents