Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-09-11 / 73. szám

4. oldal.

»KOMAROMI LAPOK«

1935. szeptember 11.

Kulturházavatás Alsó-Felsőgelléren.

• A SZMKE és a HANZA közös munkájának ereáménye a legújabb csallóközi kulturház.

— szeptember 10.

A Csallóköz legszorgalmasabb s legrendesebb falvai közé tartozik a két Geller: Alsó és Felső, aminthogy az egész bogyai körjegyzőség a Csallóköz »legszolidabb« jegyzőségi kerülete. A szenzációkra éhes riporter igen kevés riport-anyagot kap ezekből a falvakból, annál többel azonban az, aki a kultúrbeszámolók iránt érdeklődik, A két községről a téli kulturciklus során többet lehet hallani, mint sok más, nagyobb csallóközi községről. Hogy ez így van, annak kettős az oka: részint a nép önmagától hajlamos a kultúra befogadására, részint pedig kitűnő vezetői vannak: a falu irányító lelke, Széllé Géza igazgatótanító, aki mellett Vendégh Lajos, a helyi SZMKE elnöke. Kürtiig Benő, a szövetkezel elnöke dolgoznak a gelléri nép anyagi és szellemi felvirágzásán. A községben úgy a kultúrszervezet, mint a szövetkezet szép eredménnyel működik.

Önkéntes adó a kulturházra.

A SZMKE-csoport szép munkáját nagyban akadályozta, hogy megfelelő kultúrház nem volt a faluban, rendszerint iskolában gyülekeztek az énekkari, zenekari s műkedvelő-tagok. De, ahol kultúrkedv nagy van, ott annak csakhamar hajlék is kerül és hála Széllé Géza igazgató fáradhatatlan ügybuzgalmának, tavaly elhatározták, hogy felépítik a kultúrházat. A szövetkezet adta a lelkeit s a hitelt, a többi munka, pénz önkéntes felajánlásból került elő. A városi magyarság mindig tanulni járhatna falura, hogy az önzetlen s áldozatos munka példaképeit láthassa. Az alsógelléri kultúrház úgy épült föl, hogy a két község lakosságának legnagyobb része termésének egy százalékát felajánlotta a házépítés céljaira s a felajánlott részt el is hozta lelkiismeretesen. A községben most egy fénykép kering, a legmeghalóbb fényképek egyike: egy ágrólszakadt, öreg házaspár papírzacskóban hozta néhány kiló gabonáját, hogy felajánlhassa közcélra. így sikerült egy vaggon gabonát összehozni, azonkívül sok ingyen fuvart, ásási munkát, homokot, téglát. Gellér község valóban kitett magáért s megszégyenített akárhány várost. A Hanza-szövetkezet viszont egy gavalléros gesztussal a munkát átváltotta részvényre. így született egy kultúr-gazdasági autarkia Gelléren!

Az ünnepélyes házavatás.

Vasárnap volt a gelléri kultúi'ház ünnepélyes avatása, hatalmas számú résztvevő jelenlétében. A kultúrház nagy terem, színpaddal, öltözővel, tágas udvarral. Az udvaron még kuglizó is van. A szép, új gelléri iskola mellé méltán áll oda a kultúrépület is, a falu szépre áhító lelkét dicsérendő. Nemcsak a gelléri nép jött el az ava-Komárom., szeptember 10.

Bény községben egy apa véres igazságot tett fia bántalmazóival szemben. Az eset előzménye az volt, hogy

a bényi határban Masák János, Jankus András, Horváth Ernő és Szűcs Vidor kukoricát, szőlőt toptak.

Tolvajkörutjukon megleste és elcsípte őket Ferenc István községi mezőőr. Megfenyegette a legényeket s kijelentette, hogy fel fogja jelenteni őket, ha lopnak.

A négy legény bosszút forralt s alig várta az alkalmat, hogy kiköthessen a Ferenc család valamelyik tagjával.

Ez sikerült is: a bényi szövetkezeti vendéglőben összeakadtak a mezőőr fiával, Ferenc Józseffel s vitázni kezdtek vele. A bor egyre jobban hevítette a négy legényt, ugyannyira, hogy

megtámadták Ferenc Józsefet.

tásra teljes számban, hanem a meszszebb fekvő falvak népe is, azonkívül g Hanza központ képviselői, a SZMKE központja, stb. is eljöttek. Az érkezőket liuszonkéttagú lovasbandérium fogadta, a bandérium élén Kürthy Jenő mondott ünnepélyes köszöntőt. Majd feldiszílett kocsikon vonultak a faluba, ahol kezdetét vette az avatóistentisztelet. Gondolatokban igen gazdag, lelkes, szép beszédet mondott Erdélyi Pál ref. lelkész az istentisztelet alkalmából. Az istentisztelet s az utána következő díszközgyűlés is, a kullúrházbau volt. A díszközgyűlést Kürthy Benő szövetkezeti elnök nyitotta meg, majd Vendégh Lajos, a SZMKE helyi elnöke beszélt, utána Nagy Ferenc, a Hanza-szövetkezeti központ s Szombatiig Viktor a SZMKE központ nevében beszélt, majd Füssy Kálmán szenátor, Komjáthy István főjegyző, Varecha József, Kiss Sándor beszéltek lelkesen, végül Széllé Géza ismertette a kultúrházépítés történetét, részleteit s köszönettel adózott a falu páratlan adományozó készségéért. Megemlítette, hogy szegény munkáscsaládok dolgoztak a kul tárházon, a falu nagy része öt évre lekötötte termésének egy százalékát, de akadtak, akik ennél sokkal többet adtak. Akik azelőtt vonakodtak munkába állani, azok később szégyenkezve kéredzkedtek vissza.

Az ünnepségek után közebéd vette kezdetét.

Gyöngyösbokréta s műkedvelői előadás.

Délután kedves, gyöngyösbokrétás felvonulást rendeztek a lovaslegények s a magyarruhás lánoospárok. A csallóközi falvakban, sajnos, nincsen már népviselet s így Gelléren sincs. Az ünnepi napra mégis magyar csikósruhát öltöttek a legények s piros pruszlikot vetlek föl a lányok. így, táncolva, énekelve. vonultak végig a község uccáin. cigánykiséret mellett, nagy sikert aratva.

Majd négy órakor megkezdődött a műsoros délután, a kultúrház színpadán. Ennek rendezője is Széllé Géza volt. Ő tanította be a jóhangú énekkart s a műkedvelőket, akik három mulatságos egyfelvonásosL adlak elő. A zenekart Sörös Jenő vezette. A gelléri zenekar tagjai között ötletes zeneszerzők s szövegírók is vannak. Ugyancsak Sörös László mondott el egy szép kultúrház-avató költeményt, majd magyar táncokat mutatott be négy pár. A főbb szereplők neveit is ideírjuk: Simon István, Papp József, Dékány Lajos, Dékány János, Csepy Katica, Papp Erzsébet, Söröss István, Fonod Julia. A műsoros délutánt parázs táncvigalom követte.

A gelléri kultúrházavalás követendő példa a magyar kultúra falusi hirdetői számára.

Verekedni kezdtek, majd, amikor a mezőőr fia futásnak eredt,

katanafcgyverből lőttek utána.

A mezőőrt figyelmeztették, hogy a négy garázda legény a fia után vetette magát s alighanem bosszú után liheg mind a négy. Ferenc István felbőszült, hazament vadászfegyveréért és elhatározta, hogy elfogja fia üldözőit.

Lesbeállott egy ház mögött s mikor a négy legény szembejött vele, egy lövést közibük eresztett, egyet a levegőbe intézett.

Szűcs Vidor ment elől, őt találta a lövés: mint később megállapították,

negyvenhat sörét ment bele.

Szűcs összeesett s életveszélyes sérüléseket kapott. Szűcsöt kórházba vitték, a gyilkosszándékú mezőőrt s a többi három garázda legényt a fogházba vitték.

HÍREK

— Szabadságról. Kovács Imre dr. városi tiszti orvos a napokban érkezett haza szabadságáról és újra megkezdte orvosi gyakorlatát.

— Imaszékek bérbeadása. A komáromi izraelita hitközség kultuszbizottsága értesíti a hitközség tagjait, hogy az imaszékek f. hó 15-én és 22-én, mindkét napon d. e. 8—12-ig a hitközség titkári hivatalában bérbe adatnak. Első napon, azaz 15-én, csak azok jelentkezhetnek, akik az eddig bérelt imaszékeket megtartani óhajtják, mig az uj imaszékeket bérlők csak 22-én kerülnek sorra. Egyben értesittetnek a hitközségi tagok, hogy egy ímaszéken csak egy felnőtt foglalhat helyet és a kiadatlan imaszékeket senki sem foglalhatja el, amit a templomfelügyelők ellenőrizni fognak. Az imaszékdijak változatlanok.

— Gyászhir. Őszinte részvéttel értesülünk, hogy Goldmann József, a komáromi kereskedőtársadalom érdemes tagja 64 éves korában elhunyt. A megboldogultat felesége szül. Blum Teréz, leányai, fia, veje és kiterjedt rokonság gyászolja. A temetés idejéről lapzártáig nem kaptunk jelentést.

— Haza a szabadságról. A párkányi adóigazgatás vezetője, dr. Horváth Andor hazaérkezett szabadságáról és átvette hivatalát. — Ugyancsak megérkezettszabadságáról a párkányi vezető jegyző Hrivnák József is.

— A Komáromi Zsidó Főiskolások Egyesülete szeptember 5-én tartotta 16. közgyűlését. A gyűlésen megjelent Telkes Mihály igazgató, a hitközség delegáltja és a választmány. A folyó ügyek letárgyalása után a közgyűlés az 1935—36. évre a következő tisztikart választotta meg: Elnök: Muc. Fleischmann Sándor, alelnöki Juc. Bloch Imre, titkár: Juc. Radó Béla, pénztáros: Juc. Raab Ferenc, ellenőr: Ing. c. Kürti Károly, jegyző: Must. Schwartz Ármin, választmányi tagok: Ing. c. Radó Andor, Mr. Ph. c. Sós László, Must. Rotter Sándor és Must. Taub Ernő, pótválasztmányi tagok: Must. Weisz László és Must. Römer Sándor. A gyűlés Telkes Mihály igazgató, delegált, buzditó zárószavaival ért véget.

— Méhészgyülés. A komáromi méhész egyesület /. hó 15-én, vasárnop d. u. 3 órakor ifj. Kiss József Kossuth téri vendéglőjében gyűlést tart, melyre az egyesület tagjait és az érdeklődőket ezennel meghívja az Elnökség.

— Sikeres tüzoltónap Sikabonyban. A sikabonyi önkéntes tüzoltótestület vasárnap ünnepelte fönnállásának 10 éves évfordulóját, melyet nagyszabású keretek között tartott meg. A délutáni támadási gyakorlatokat hatalmas közönség nézte végig, este pedig jól sikerült táncmulatság volt Schick Ignác vendéglőjében.

— Tűzeset Párkányban. A párkányi Gurgyalban Barics András cipészmester házában tűz ütött ki és félő volt, hogy a szomszédos kicsi szegényes házak is tüzet fognak és sok szegény ember válik hajléktalanná éppen a tél előtt. A tüzet azonban sikerült lokalizálni.

— Prágában most alakult meg

a Csehszlovák adóállomások tulajdonosainak és vezetőinek egyesülete, Prága, Jindriáska 8, melyhez csatlakozhatik a benzinállomások tulajdonosa is, mely egyesületnek a feladata fentnevezett tulajdonosoknak és vezetőknek anyagi helyzetének megjavítását előmozdítani. Minden érdekeltnek tehát saját érdeke ezen egyesületbe belépni, mert csak tömeges belépéssel és együttmunkálkodással lehet majd eredményt és előnyöket elérni. Az egyesület ingyen küld felvilágosítást.

— A városi magyar közkönyvtár

vezetősége ezúton is felhívja a könyvtár olvasóit, hogy mivel a könyvtár a nyári szünet után már megnyílt, siessenek a szünet előtt váltott és eddig be nem szolgáltatott könyveket a könyvtárba, a kölcsönkönyvtári órák alatt (hétfőn, szerdán és pénteken d. u. 2—5 órák között) visszavinni.

— Figyelmeztetés. A rendőrkomiszariátus ezennel figyelmezteti az idegeneket — azaz mindazokat, akik nem tudják kimutatni, hogy csehszlovák állampolgárok — hogy a kötelező rendőrségi jelentkezést illetőleg az utolsó határidő az 52/1935. sz. törvény értelmében 1935 szeptember 21-én telik le.

Aki ezen jelentkezési kötelezettségének jelzett ideig nem tesz eleget,

5.000 Kő-ig terjedő pénzbüntetéssel, vagy 14 napig terjedő elzárással a legszigorúbban meg lesz büntetve és a köztársaság területéről ki fog utasittatni.

— Felhívás a városi szegényebbsorsu nyugdíjasokhoz. Felhivatnak a város nyugdíjasai és kegydijasai, hogy csütörtök délelőtt fél tízre a városháza előtt saját érdekükben okvetlen jelenjenek meg. A vezetőség.

— Kővel dobta meg ellenfelét. Táncmulatság volt Bart község egyik vendéglőjében, ahol Kovács János és Nyitray József csendesen borozgatott. Később azonban összevesztek és tettlegességre került a sor. Kovács verekedés közben nagyobb követ ragadott föl és azt teljes erővel Nyitrayhoz vágta. A kő eltalálta Nyitrayt és súlyosan megsebesítette.

— Szomjas volt, lúgkőoldatot ivott. Súlyos szerencsétlenség történt Párkányban. A hét éves Farkas Erzsiké vígan játszadozott az udvarukon. Játék közben nagyon megszomjazott és az egyik széken levő bögréhez szaladt és abból jót húzott, de nyomban rettenetes sikoltozás közben a földre esett. A bögrében ugyanis lúgkőoldat volt, amely a szerencsétlen kislány száját, belsőrészeit borzalmasan összeégette. A kórházba vitték szegényt. A lúgkövet a szomszédasszony felejtette ott. Megindult ellene az eljárás.

— Világos harisnya a divat. Párizsból jelentik: A divatdiktátorok utasítására elegáns párizsi nő már este sem visel sötét harisnyát. Nappal gyöngy- és galambszinü harisnya a divat, sötétebb harisnyát csak esős időben illik viselni. Sötét estélyi ruhákhoz barack- és hússzinü harisnya a divatos, ha a divathölgy fekete, arany vagy tarka cipőt visel, mig ezüstszínű cipőhöz gyöngyszürke harisnya illik.

— Az öngyilkosjelölt végrendelete a Nyitra folyó partján. A csendőrség a napokban a Nyitra folyó partján durva papírra irt búcsúlevelet talált a következő sorokkal: „Egy szegény munkanélküli fiatalember hagyatéka, aki az éhségtől való elgyengülés miatt nem tudja tovább vinni a mellékelt csomagot. Akinek szüksége van rá, vigye el. Dobcsányi Imre.“ — A levél mellett csomagot találtak, amelyben két ing és négy alsónadrág volt. A csendőrség biztosra vette, hogy az életunt fiatalember a Nyitrába ölte magát és végigkutatták a Nyitra partot. Közben megtudták, hogy az illető Dobcsányi Imre dunamocsi illetőségű kertész segéd. A Nyitra folyőmenti nyomozás egészen Érsekújvárig haladt, ahol aztán megtudták, hogy az öngyilkosnak vélt fiatalember él és Nagy Bálint újvári kertésznél kapott munkát és igy végrendeletét és fehérnemüs csomagját visszaadták neki a csendőrök.

— Rálépett a tyúkszemére: félig agyonverték. Györgyik Károly komáromi munkás az egyik Királypüspök uccai kocsmában mulatgatott. Vele együtt iddogált Farkas István kavapusztai csősz és Dóczé István bástyabeli munkás. Kezdetben békésen üldögéltek egymás mellett, majd az ital ingerültté tette őket s Farkas szántszándékkal erősen rátaposott Györgyik tyúkszemére. Györgyik felbőszült s egy sörösüveggel úgy vágta fejbe Farkas Istvánt, hogy az azonnal agyrázkódást szenvedett s hatalmas sebet kapott a fején. Majd amikor már Farkas a földön feküdt, Györgyik továbbfolytatta az ítélkezést és Dóczé Istvánt is fejbeverte egy söröspohárral. Farkas súlyos testisértéssel a kórházba került. A verekedő Györgyik ellen az eljárás megindult.

x Kényszeregyezségek és csődök Szlovenszkóbau és Ruszinszkóban.

Heusch Ernő divatárukeresk, Kassa, Mracskó János vendéglős, Alsó-Stubnya, Smicsek István vegyeskeresk., Ligetfalu, Dreier M. divatárukeresk., Pozsony, Tóth János vegyeskeresk. Rimaszombat.

Negyvenhat sörétet küldött egy

bosszúért lihegő apa

fia bántalmazójának testébe.