Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-09-07 / 72. szám
Iiapunk mai szama a jövő hetiteljesRadió-müsorttartalmazza mm ötvenhatodlk évfolyam. _________________72. szám.__________Szombat, 1035. szeptember 7, Előfizetési ár csehszlovák érlékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 KC, negyedévre 20 Ke. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP. ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatalt Masnryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szüllő Géza dr. a genfi nemzeti kisebbségi kongresszuson Verseny a hatalomért. Komárom, szeptember 6. A csehszlovák sajtó feltűnő idegessége arra enged következtetni, hogy a küszöbön lévő őszi kampány fontos porlumenli eseményeket rejteget magában. Még gondolni sem tehet a törvényhozás megnyitásának idejére, mert hiszen a kormány sem tudja, hogy mikor veheti kezdetét a rendes parlamenti munka, máris olyan szenzációs hírek látnak egyes lapokban napvilágot, amelyek nagyon is alkalmasak arra, hogy világosság derüljön a kulisszák mögölti eseményekre, amelyek a köztársaság belpolitikájának súlyos nehézségeit szaporítják. Úgy látszik, hogy a bekövetkező őszi parlamenti élet az idén még feszültebb légkörben fog megkezdődni, mint tavaly, amikor valamennyi párl követette az új választásokat, mert ezeknek eredményétől remélték egyes pártok megerősödésüket. A választások lezajlottak májusban s tudjuk jól, hogy semmi változást nem hozlak a belpolitikában, noha a kormány koalíciós többsége jóval megcsappant az előző többséghez ké-Komárom, — szeptember 6. A nemzeti kisebbségek most tartják Genfben konferenciájukat, amelyen a csehszlovákiai magyar kisebbség képviseletében Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok parlamenti klubjának elnöke vett részt, aki egyúttal a nemzeti kisebbségek kongresszusának is alelnöke. A napirend során felszólalt Szüllő Géza dr. is, aki beszédében rámutatott az államok kormányainak a nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsított magatartására és többek között a következőket mondotta: — Anyagilag szegénnyé, lélekben meghasonlottá tenni, azután uralkodni, — ez az, ami ellen nekünk itt az igazi demokrácia nevében tiltakoznunk kell, mert az igazi demokráciának egy postuiáturna, egy követelménye van : ez a szabaáság és itt a világ közvéleménye előtt szögezem le, hogy a lelki szabadság és lelki függetlenség hiánya az, amiben mi nemzetiségi kisebbségek szenvedünk, — Nem térek ki — úgymond — a kultusz, az iskola, a jus commercii terén levő bajokra, nem hozok fel statisztikai adatot, mert egy hírneves cseh tudós állapította meg, hogy a statisztika az a tudomány, mellyel mindent s annak ellenkezőjét is be lehet bizonyítani. Csak azt szögezem le, hogy Európa jólétét, stabilitását, akárhogy próbálják paktumok, szerződések, deklarációk által előmozdítani, erre nincs más mód, csak úgy, ha megszakítják a hipokrizis uralmát, ha ráeszmélnek a kormányzatok arra, hogy nem lehet jogban más és más jog az egyik vagy másik felekezet, nyelv, vagy nemzetiséghez való tetszés miatt. A beszéd a kongresszus tagjaiban mély benyomást keltett. az egyes csoportok érdekeiért. Kíméletlenül és könyörtelenül, aminthogy egy koalíciós kormányzatban nem is lehet másképen. De hogy ebből az egyetemes értelemben vett lakosság valamennyi rétegének alig van haszna, azt súlyosan erezi mindenki, aki ezen a két hatalmi csoporton kívül áll a köztársaságban. Ezért nem lehet csodálkozni afelett, ha a sajtóban olyan hangok hallatszanak, hogy ősszel új választások lesznek. Mert ezektől remélik az új rendszert, az új szellemet és az új, egészséges életet. A jövő évi menetrendben nem lesznek nagyobb változások. — szeptember 6. Az 1936—37. évi menetrendre vonatkozó előmunkálatok a vasutügyi minisztériumban már teljes erővel folynak. A központi vasúti tanács menetrend-összeállító bizottsága a napokban ülést tartott, amelyen fölfektette azokat az irányelveket, amiket a jövő évi menetrend összeállításánál figyelembe kell venniük. Elsősorban is foglalkoztak az utazóközönség panaszaival, jogos kívánságaival és ezek figyelembevételével úgy döntöttek, hogy Gazdasági tárgyalások Csehszlovákia és magyar ország között pest, ami már magában véve is elég gondot jelent a kormány számára. De ebben a dologban egyedül magára kell vetni a kormánynak, mert centralista törekvései megakadályozlak azt, hogy olyan pártok is vállaljanak tárcát, amelyek nem hívei a merev centralizmusnak. Ezenkívül a kormánynak Szovjeloroszországgal való szerződéses viszonya is gálló akadályul szolgái a kifejezetten nacionalista pártok koalícióim való lépésének. Tudja ezt jól a kormány is, de a szovjettel szolt szerelméről nem tud lemondani s így az eddiginél is fokozottabb mértékben van rá kényszerűvé a kompromisszumos kormányzásra. Pedig ennek a hátrányát már a köztársaság fennállása óla állandóan érzi, de a sokféle világnézet alapján álló különböző politikai pártok hatalmi törekvései miatt nem tud szabadulni a kölcsönös megalkuvások kényszerétől és a nacionalizmus érvényesülése szemponijáhól kilarl az alkudozások és alkalmi megegyezések politikai módszere mellett. De hogy ez a módszer állandó felborulással fenyegeti az államkormányzatot, azl legjobban bizonyítja az a lény, hogy a kormány kél év óta az úgynevezett felhatalmazási törvény alapján inlézi az állam ügyeit s ha egyes kérdésekben fenn is tartották a parlament döntési jogúi, eléggé ismeretes, hogy nagyon fontos és az egész állam népeire kiható kérdésekben a felhatalmazási törvény alapján kormányrendeletekkel intézkedik a kormányzat. Nem kell másra utalnunk, mint a gabonamouopóliumra és az ezzel Prágában gazdasági tárgyalások indulnak meg Magyarország és Csehszlovákia képviselői között, a két ország áruforgalmának kifejlesztése érdekében. A két országnak úgynevezett tanulmányi bizottsága ül össze, ilyen bizottságok működnek magyar-osztrák, magyar-német, magyar-román, magyarjugoszláv viszonylatban és legutóbb megalakult a magyar-csehszlovák tanulmányi bizottság is. A tanulmányi bizottságok bizonyos, előre meghatározott időben ülnek össze és céljuk elsimítani azokat a nehézségeket, amelyek a két ország egymásközötti gazdasági forgalmában jelmerültek és kipótolni az esetlegesen mutatkozó hiányosságokat. A magyar-csehszlovák tanulmányi bizottság is ezzel a céllal ül össze. Az idei aszály csökkentette a magyarországi mezőgazdasági termékek hozamát és igy lehetetlenné vált a magyar kiviteli kontingensnek teljes mértékben történő kihasználása. A mostani prágai tárgyalások során szó esik arról is, hogy milyen mezőgazdasági termékek helyettesíthetik a Csehszlovákiába irányuló magyar kiviteli kontingenst. — I IIIMMIIB IHlf lllllllUUlHWili^l II az ezévi menetrendet csak ott fogják megváltoztatni, ahol azt uz utazóközönség érdekei megkívánják. így a jövő évi új menetrend, amely a szokásokhoz híven ezúttal is május 15-én lép életbe, nagyobb változásokat, eltéréseket a jelenleg érvényben lévő menetrenddel szemben nem fog mutatni, legfeljebb annyiban, hogy egy-két új autóbuszjárattal többet fog tartalmazni, amelyeket ez évben állítottak, vagy csak fognak fölállítani. Visszaállítják az adókönyvecskék rendszerét — szeptember 6. Pár évvel ezelőtt megváltoztatták az adófizetés módját. Az addig használatos közvetlen fizetési módot, az adókönyvecskékre való fizetés rendszerét eltörölték és helyébe csekkrendszert hoztak be. A pénzügyi hivatalnokok szervezete most az illetékes fölöttes hatóságokhoz azzal a megindokolt javaslattal fordultak, hogy a postatakarékpénztári befizetési lapok helyett ismét be kell vezetni az adófizetés közvetlen módját, adókönyvecskékre, mint az régebben volt. Javaslatukat érdekes indokokkal támasztják alá. Szerintük ez azért volna fontos, mert a mai módszer mellett az adóalany az adóhivatalokkal csak végső esetben, tanácstalanság vagy végrehajtás esetén jut közvetlen érintkezésbe és e miatt hanyatlott az adóerkölcs az adóalanyok, de a pénzügyi hivatalok oldalán is. A régi rendszer visszaállítása kétségkívül nem csak a pénzügyi hivatalnokok, de az adózó, polgárok régi kérése is. kapcsolatos kérdésekre és tisztán áll előliünk, hogy az állam legnagyobb horderejű kérdéseiben a parlament csak másodrendű szerepel lölt be. Csoda-e tehát, ha ilyen körülmények közölt állandó izgalom, forrongás észlelhető a kormánypártok közöli, amelyek kivétel nélkül valamennyien a hatalomra törekednek s amelyek egymás között szünet nélkül hadakoznak sajál érdekeik százszázalékos érvényesítéséért? A nyári parlamenti szünetben is folyt a kulisszák mögött a harc és a különböző politikai blokkok csatározásai a koalíciós sajtó orgánumaiban jutottak kifejezésre aszerinl, amint az érdekcsaták újabb és újabb fázisba kerültek. Feltűnő a sajtókampányban különösen a cseh nemzeti szocialisták rohama az agrárok ellen, — akiket egyébkénl úgyszólván a többi párl kivétel nélkül állandóan támad, — de kívülük a szociáldemokraták sem kímélik a miniszterelnök pártját, mivel mindazok a kérdések, amelyek az agrárpárt programját képezik, megvalósíttattak, ellenben a szocialisták követelései ismét halasztást szenvedlek. Az őszi parlamenti időszakra marad el a munkabérek felemelésére és a drágaság leküzdésére vonatkozó szocialista javaslatok, holott ezeknek a kérdéseknek megoldása a szociálisiák szerint égetően sürgős volna, hiszen választóiknak nagy tömegei napról-napra elkeseredetten követelik azt. A mai kormányzati rendszerben csak kétféle javaslat lehetséges. Vagy az agrárpárt javaslata, vagy pedig a szocialisták javaslata. Más érdekképviselet a mai koalíciós rezsim alatt nem julhal szóhoz, ami már magában véve is fonák helyzetei jelent. De a kél egymással versenyző hatalmi csoport is verejlékes küzdelmek árán képes csak olyan elhatározást kicsikarni, amely végre törvény alakjában jut kifejezésre. Ezek aküzjdelmek most Is folynak. Senki sem látja, de mindenki tudja és tudja azt is, hogy nem az egész állam, hanem
