Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-02-20 / 15. szám
Otvenhatodik évfolyam. 15. szám. Szerda. 1035. f^brnÄr 20, KOMÍBOMUAPOK POLITIKAI LAP ________ Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. POLITIKAI SZEMLE Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Kc\ negyedévre 20 KC. — Külföldön 120 Ke. Fg.vesszém ára 1 korona. Benes-interju. Komárom, február 19. A vasárnapi lapok a reggeli kávéhoz külpolitikai szenzációt szállítottak: Benes interjút. Nem akarjuk ulábeeisüSnj külügyminiszterünk világviszonylatban is kiváló kvalitásait, de erről az interjúról azt mondhatjuk csak, hogy úgy hasonlít elődeihez, a Benes interjúkhoz, mint egyik tojás a másikhoz. Újság az van benne, hogy Csehszlovákia csatlakozik a római egyezményhez, amelyről már a francia külügyminiszter — mindenkit megelőzve — értesült is. A külügyminiszter abban a véleményben van, hogy a római egyezmény alkalmas megjavítani a Dunamedence gazdasági viszonyait. Mi — sajnos — ennyire optimisták nem lehelünk. Egy Magyarországgal kötendő kereskedelmi szerződés még nem minden és távolról sem oldja meg a dunai kérdést Németország nélkül. Németországgal ellenben ez a kérdés megoldható, mert az igen sokat jelentene: elsősorban Ausztria függetlenségét. Viszont enélkül a római egyezmény beválhat olaszmagyar-osztrák viszonylatban, de a kisantant—olasz, magyar, osztrák relációkban semmi eredménynyel nem kecsegtet. Miért? Válaszoljon helyettünk erre is Benes. »A hatásos együttműködés a politikai légkör tisztázása nélkül elképzelhetetlen.« Ha ez áll a csehszlovák viszonyra, ugyancsak állni fog az olasz—jugoszláv, a magyar—jugoszláv, az osztrák—jugoszláv és a magyarromán viszonylatban is. Mert ezeket a viszonylatokat a római egyezmény nem érinti. Elsősorban nem látjuk az olasz—jugoszláv barátságos viszonyt, sőt még a közeledés első lépéseit sem. Bármily kívánatos lenne a tisztázott politikai légkör, ez máról holnapra nem megy és ehhez időre van szükség. Évtizedes ellentéteket, az ellenséges sajtó gyűlölet-kolumnáit nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni. A kereskedelmi szerződés mit nyújthat Csehszlovákiának és viszont Magyarországnak. Benes felidézi az 1930. decembert, araikor az agrárpárt kierőszakolta a magyar kereskedelmi szerződés felmondását. Kompenzációs egyezmények következtek. De se Magyarország nem vette át a cselt árucikkeket, az üveget, porcellánt, textilt, se Csehszlovákia a magyar zsírt és zsírsertésl. Sőt: most építette ki müzsírgyóriását, amelyet védenie kell. Magyar lisztre nincs szükség, hiszen a malmok televannak nullásliszttel és megdohosodott rozzsal, melyet felőrölni nem lehet és ezért áll a harc a malmok és a gabonamonopólium között. A helyes kereskedelempolitika azt hozza magával. Komárom, február 19. Március 5-ére hívta össze a köztársasági elnök a nemzetgyűlést. A köztársasági elnök Lanában kiadott köziratával a nemzetgyűlés őszi ülésszakát befejezettnek nyilvánította s egy másik kéziratával a nemzetgyűlés mindkét háza tavaszi ülésszakának első ülését Prágába március 5-ére hívta össze. A március 5-iki plenáris ülés napirendjét a házelnökség e héten tartandó ülésén, fogja összeállítani. A március 6-án tartandó üléseket kizárólag Masaryk köztársasági elnök nyolcvanötödik születésnapja ünneplésének szentelik. Törvényhozóink beszámolója. A magyar nemzeti párt hatalmas népgyűlést rendezett Nagymácséd és Vága községekben, ahol a nagyszámban egybegyült párttagok előtt Füssy Kálmán, a párt népszerű szenátora tartott beszámolót. Füssy Kálmán szenátor hosszabb beszédben fejtegette a magyar nemzeti párt célkitűzéseit és örömmel állapította meg, hogy a nemzeti eszme mind szélesebb rétegeket hat át. így elsősorban az itteni magyar munkásságot is, amely hosszú idő óta végre már nemcsak nyelvben, hanem szívben és lélekben is eggyéolvad a kisebbségi magyarság egyetemével. Meggyőző szavakkal hívta föl a magyar gazdákat, hogy ne üljenek föl az álmagyarok csalogató ígéreteinek, mert ezek egyedüli célja az, hogy a magyarság politikai erejét megbontsák és a védekezésre gyengévé tegyék. Majd szívhez szóló, megragadó fölhívást intézett a magyar anyákhoz, hogy fiaikat nemzeti szellemben neveljék. Szűnni nem akaró éljenzés volt a visszhang Füssy szenátor beszámoló beszédére. A népgyűléseken llolota János dr. a kerület nemzetgyűlési képviselője is mondott tartalmas beszámolót, amelyben kifejtette, hogy a magyar nemzeti párt állandóan örtáll a magyar kisebbség érdekei fölött s erre u nemzetmentő munkára még fokozottabb mértékben van szükség a mai nehéz politikai és gazdasági viszonyok között. Mivel a pártnak megvannak a maga nemzeti, politikai, gazdasági és kulturális célkitűzései, ezért kötelességünk a legközelebbi választás alkalmával kiszorítani a parlamentből azokat, akik magyar szavazatok segítségével kerültek oda és körömszakadtáig ragaszkodnak a húsos fazékhoz. Nagy lelkesedés és helyeslés fogadta Holota dr. beszámoló beszédét is. Benes dr. külügyminiszter feltűnést keltő nyilatkozata a kisebbségi kérdésről. A Budapesten megjelenő »Az Est: c. lap munkatársának hosszabb interjút adott Benes Ede dr. csehszlovák külügyminiszter, aki kijelentette többek között, hogy a dunai államok együttműködését nemcsak lehetségesnek, hanem rendkívül kívánatosnak tartja. Majd leszögezte a dunai egyezmény lehetőségét és kijelentette, hogy a kisantant államok elhatározták a római egyezményhez való csatlakozásukat. A kereskedelmi szerződéses kereskedelmi együttműködés fontosságáról is nyilatkozott a külügyminiszter, de ehhez megfelelő légkör júhun. Le kell ülni a tárgyaló asztalhoz és közvetlen eszmecserével kell egymást felvilágosítani. A kisebbségi ügy történetében bizonyos haladási mutat ez a kijelentés. Eddig ugyanis az volt a politikai álláspont, hogy a kisebbségi magyarság sokbal többet kap, mint ami megilleti. Ezt azonban csak általánosságban hangoztatják, de Prágában eddig nem mérlék le a politikai egzigenciák érzékeny mérlegén. Egy ilyen közvetlen tárgyalás talán segítene az itteni kisebbség kulturális helyzetén, — hiszen másról, mint erről, szó sem lehet. Talán meg lehetne változtatni azt a bizarr helyzetet, hogy a szlovenszkói polgár ne érezze lefokozottságál, amikor a prágai, brünni, szóval a morvánlúli ember minden magyar könyvet elolvashat megjelenést* után, addig a morváninneni állampolgár magyar könyvhöz csak úgy juthat, ha azt a cenzúra ellátta a maga fukarul osztott placétumával. Ezek megeáfolhatlan és ismert tények. A légkör megjavulása csak a Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton szükséges. A kisebbségi kérdésre vonatkozóan a következőket mondotta: — A kisebbségi kérdés tárgyalásánál legelőbb is meg kell egyezni a közös elvi kérdésekben. A részletekre csak azután térhetünk át. Mindenesetre sohasem szabad szem elől téveszteni, hogy itt is mindig Genf szellemében kell dolgoznunk. Én a kisebbségi kérdésben mindenekelőtt teljes nyíltságot szeretnék. Alapjában véve nem tudom, pedig nagyon szeretném tudni, hogy tulajdonképen mit is követelnek tőlünk a kisebbségi kérdésben. Meg vagyok győződve arról, hogyha összeülnénk és tárgyilagosan informálnánk egymást, akkor ebben a kérdésben is megegyezhetnénk. A különböző országokban többnyire nem ismerik a pontos tényállást és az informálatlanság gátolja meg legtöbbször azt, hogy összekerülhessenek az emberek és az országok egymással. Már pedig én, amig élek, azért akarok verekedni, hogy Európa á! la ra a i össze keni I jenek. A negy venórás munkahét bevezetése. A negyvenórás munkahét bevezetéséről szóló kormányrendelet előkészítő munkálatai serényen folynak. A miniszterelnökség közgazdasági osztálya tárgyalásokat folytat az egyes iparágak képviselőivel, akiket arra akar bírni, hogy üzemeikben önkéntesen vezessék be a negyvenórás munkahét rendszerét. A szociáldemokraták nem helyeslik ezt az eljárást és ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány a negyvenórás munkahetet rendeletileg léptesse életbe. A kormányrendelet tervezetét annak idején Meisner dr. népjóléti miniszter készítette el, ezt a tervezetet újabban módosították s megváltoztatott alakjában terjesztették a kormány valamennyi tagja elé. kultúra segítségével történhetik. A magy ar színész világmárka, a cseh zenész is világmárka, mert ott játszanak minden operaszínház zenekarában. A magyar tudomány, irodalom és művészei olyan fokon áll, hogy* tud nyújtani. A cseh tudomány és irodalom is magas színvonalon áll. Ha kell, ám dcpolitizálják a tudományt és irodalmat mindegyik oldalon. Bár az igazi tudomány és igazi irodalom enélkül is elképzelhető. Benes külügyminiszter úr ilyen megegyezést kezdeményezzen és bizony túra meglesz a visszhangja. Sajnos, a gazdasági megegyezésektől nem sokai remélünk. Megegyezés azonban enélkül is lehetséges. És ebbekapcsolódik be alapvető pillér gyanánt a magy ar kisebbség kérdése, melyet azonban a prágai miniszter írnak nem ismernek. Szívesen leszünk rajta, hogy megismerjék, azonban csakis a do. ul des elve alapján; vagyis mindent megadunk, amit megadhatunk, hogy mindent megkapjunk, ami bennünket jogosan megillet. hogy a magyar kormány is védje most fejlődő iparát és így a megegyezésnek nem is annyira elvi, mint inkább tárgyi akadályai vannak. Mi úgy látjuk, hogy ez nemcsak a kél érdekelt államra, de az egész Dunavölgyére vonatkozik. Magyarország gabonatermése számára keresett és talált is jó piaeot Olaszországban, mely a világparitason felül fizeti meg a magyar búzát. Gyümölcsét, zöldségét, baromfiját elhelyezheti a nyugati piacokon. London jobb családainak karácsonyi gasztronómiai örömeit a magyar pulyka tette teljessé és a magyar bor. Lengyelország is megnyitja kapuit a világhírű magyar boriik előtt. Egy kereskedelmi szerződés egyik részről sem fog tömegcikk fogyasztást jelenteni. De hát mindezek előfeltétele — Benes szerint — a megjavult politikai légkör. Ennek az igazságnak természetesen nemcsak Prágában, de Genfben is igazságnak kell lennie. És — last not least — a kisebbségi kérdés is bennevan az inter-
