Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-01-05 / 2. szám

4. oldal »KOMAROMI LAPOK« 1935. január &. Szilveszter a Jókai Egyesület Kullurházában. Ismét működtek a kiskorú A Jókai és a Dalegvesülelnek közö­sen rendezett Szilveszter-estje az idén is kitünően sikerült: Finom, szellemes és magasszínvonalú műsor, utána pe­dig csengő jókedv és vidám tánc: kell-e ennél szobi) szilveszter?1 Nem- volt ugyan rekordközönség, de ezt a tényt érthetővé teszi egyrészt a mai gazda­sági helyzet, másrészt a sok más nyil­vános privát szilveszteri rendezés. A műsort dr. Dorka Géza szakosztály« elnök állította össze szerencsés kéz­zel. Erdőházi Hugó Prológusát Weist Magda mondta el bájosan, kultúrál­tan, A vers komoly szépségei minden­kit elragadlak a kitűnő megjelenésű előadó szép közvetítésében. A Dal­egyesület két szereplése ez alkalom­mal is bebizonyította, hogy energikus, ifjú karnagyának. Schmidt Viktornak tudása és buzgalma a legjobb úton vezeti az országoshírű egyesületet. A Karinihy-komédiában Bátyai Matildj A 'ayy Márta. Maurer Imre, Basil id es Äbris és ifj. \nda Lajos szerepeltek közvetlen, átérzett, kifejezni tudó já­tékkai. Xagy Márta és ifj. Anda La­jos egy táncos egyiptomi képben is felléplek, amely helyi vonatkozású cél­zásaival jól szórakoztatta a közönsé­get. Idősb Anda Lajos mint százesz­tendős jövendőmondó váltott ki sok kacagást szellemes versével. Glück Erzsébet szép tánca mindenkinek na­gyon tetszett, pedig a lánc rögtönzés, volt. Az a lemez ugyanis, amelynek A szobor. Alföldi város szobrot akart emel­ni a város szülötteinek. Lakott köz­tük egy Fmnagalli nevű kedves olasz tir, akit megkértek: mondjon véle­ményt a szobor gipsz-mintájáról. Flore neben született, bál kell, hogy értsen hozzá. Fumagalli megnézte a szobrot és alapos vizsgálódás után a következő véleményt mondta: Iiá hasonlítja, akkor jó — há nem hasonlítja, akkor nem jó. Trafik, vagy nem trafik! Pesti zeneműkereskedésbe beállít egy atyafi. — Kérek két rövidszivart. — Itt kottát árulnak, meg gramo­font. Mérgesen szól: Hát akkor minek bolondítják az embert? Mivel bolondílotluk mi el ken­det?- Eluin-c. Olvassa cl az ur... mint­ha most látná először. A Holt kirakatában egy koncert ha­talmas plakátja sárgállott. Rajta óri­ási betűkkel a zongoraművész neve: — Dohnánvil Szerző! Szerző! Villát szerzett a szerző a Városli­getijén. A családja egyszer színházban volt, a szerző otthon maradt. Szerzett. A család hazaérkezett. A villakul­csol elvesztették. Dörömböltek, kia­báltak hiába. A szerző elolvasta, amit eddig írt, ettől olyan mélyen átudl, bog)- nem lehetett felébresz­teni. A családnak menlőölletc támadt. El­dallamát táncolni akarta az üde meg­jelenésű művésznő: közvetlenül az elő­adás elöli összetörött és így egv kéz­­u él le vő lemezre kellett táncolnia. A művésznő ludasát és találékonyságát mutatja, hogy ezt az incidenst senki sem vette észre: A műsort egy kis ka­baré darab fejezte be, amelyben Neu­­wirth Béla, Maurer Imre éz Zamborg Györgv szerepeltek pompás tudással Nem mulaszthatjuk el, hogy a szerep­lők közül, akik pedig mind igen ma­gas szintet képvisellek, ki ne emeljük Maurer Imrét, akinek a parasztfigu­rája, majd a kocsis-alakítása igazán művészi volt. Ezeket a szerepeket hi­vatásos színész sem játszhatta volna jobban. A közönség csakúgy, mint a két ren­dező Egyesület hálás köszönettel adó­zik a szereplőknek, akik a műsor ke­retében nemes szórakozást nyújtottak. Es elismeréssel adózik a derék rende­zőségnek is. amely Kőtárh Tihamér dalegyesületi ügvv. elnök és Dorka Géza dr. osztályeluök avatott vezetése mellett nagy sikerrel készítet le elő a fele dbeteti énül kedves Szilveszter-?stet. A zene is jó volt. a kiszolgálás is kifogástalan volt: nem csoda hát, hogy a jókedv is nagy volt. Meg kell még emlékeznünk a szépségversenyről is, amelyben az elsődíjai Petrogulli Klári, a másodikat Nagy Márta nyerték meg­érdemelten. kezdtek tapsolni és kiabálni: — Szerző! Szerző/ A szerző kijött és meghajtotta ma­gát. Tudósok párbaja. Két tudós összeveszett az Ízeltlá­búak tagozódottságán. »Legorombítol­ták« egymást. Provokálás, segédek, pisztolypárbaj. Ilyen harcias világ volt — béké­ben. Az öreg akadémikusok is pár­bajoztak. A mi két tudásunk közül az egyik rövidlátó volt, a másik teljesen süket. Kiáltottak, pisztollyal a kezükben. Az egyik azt kérdezte: — Hol áll az az ember? A másik ugyanabban a pillanatban: Lőtt már az az ember? A vezetősegéd érezte, hogy ezt a két drága kis öreget kár »megkockáz­tatni«. Kivette a pisztolyt a kezükből és kijelentette, hogy az affér el van intézve. Gabányi. Nem a színész, hanem a honatya. Volt égy kedves, hangos ellenzéki kép­viselő e néven, valamikor régen. Egy­szer kortesútján azt mondta a kordé tetejéről: — Tisztelt választópolgárok! Hogy lássátok, milyen hazafi vagyok, nem hoztam magammal többet negyven­­nyolc forintnál. Rekedten szólalt meg egy öreg kor­tes: — Hát az ezernyolcszáz hol maradt? F. I. — Adomány a Népkonyha javára. N. N. 50 Ké, Vértessy Kálmánné 20 Ke, melyért ezúton mond hálás köszö­netét a vezetőség. leányok, akik toivajszövet­­kezetet alakítottak. — január 4. Megírtuk nemrégiben, hogy néhány kiskorú iskolásleány, — akik az erőd­művekben laknak, — tolvajszövetke­­zetet alakított. Iskolaidő végeztével, a déli s a koradélutáni órákban, besur­rantak a lakások ajtaján s a konyhák, előszobák asztaláról, fiókjából elemei­tek minden értékeset Különösen pénzre, pénztárcára,puderdobozra s élelmiszerre utaztak. Gyanút nem keltettek, mivel abban a pillanatban, amikor meglátták őket, ártatlan arcot vágtak s koldulni kezdtek. A véletlen nyomravezette a rendőrséget s a gyermekek nyolc lo­pást be is vallottak. A fiatalkorúak rendőrsége elé kerültek, de tolvajiásai­­kat csak egyideig szüneteltették. A na­pokban újra megkezdték működésüket s ezúttal Reicher Gusztáv, Tolnai-uccai konyhájából loptak el pénzt. Ismét a fiatalkorúak bírósága elé fognak menni, számukra azonban a javítóintézet volna a legalkalmasabb. — Kinek árusíthat egy szövet­kezet? Utóbbi időben többször vitat­koztak afölött, hogy szabad-e egy fo­gyasztási szövetkezetnek, másnak, mint tagjainak árut kiszolgálni. Egy konkrét panaszból kifolyólag a legfelsőbb bíró­ság Brünnben Rv. I 735/33. sz. vég­zésében megerősitette a prágai felső biróság ítéletét, mely kimondja, hogy ha egy szövetkezet nem tagoknak is árusít, ezáltal a tisztességtelen verseny­be ütköző cselekményt követ el. Ennek következtében azt indítványozták, hogy ott, ahol munkanélkülieknek éle!miszer-r utalványokat adnak ki, ezeket csak olyan személyek számára szabad a fo­gyasztási szövetkezeteknél érvényesíteni, kik igazolják, hogy annak a szövetke­zetnek tagjai. A kereskedelmi kamarai központ eljárt a kereskedelmi minisz­ternél, hogy ez a hatóságokat ily , érte­lemben utasítsa. A korjelenségek kis kiaknázó*. A kor jelenségek utána mint a: sza­lag a kislány dereka után, úgy hú­zódnak az élelmes emberek. Az- élel­mes emberek első csoportja rögtön a korjelenség Ijölcsöjéüiél olt van, sá­pot szed. A második csoport kissé el­késve időben, de elég eredménnyel gyülekezik a kor jelenség után-. A har­madik csoportnak marad a jelenségek kicsi, elhullóit gyümölcse. Elmélet helyett példa. A Hitler-puccs «táji megjelentek az idegen országokban az emigránsok, a valódi emigránsok. Utánuk következ­tek az önkéntes, emigránsok S azután azok, akik. ebből kicsi, vékony tejfelt szedtek. Ajtód előtt szerényen kopogott egy német fiatalember, rengeteg avult vén igazolványt szedett eáő s körülménye­sen előadtai. hogy német menekült. Megsajnáltad s adtál neki. Az újságíró azonban kétkedik s az újságíró megnézte az igazolványokat. Érdekes dolgok derültek ki az igazol­ványból. Az. egyik »menekült« sze­­pességi fiú volt, iglői, aki felkapott az emigránsok jól jövedelmező lovára s gyorsan bejárta Szlovenszkót... A másik »berlini emigráns« román útlevelet vett elő végül. A harmadik emigráns alig tudta elmondani néme­tül, mit akar. De legalább kihasználták az alkal­mat. Nemcsak az élelmiszerek árait, hanem minden kira« kát minden árujának árát fel kell tüntetni ezentúl! — január 4. A kereskedőket érdeklő rendelet látott újabban napvilágot. rendele­tét az Országos Hivatal adta ki s a. rendelet jgy szól, hogy ezentúl nem­csak a piacokon s az üzletekben eb­­adásra kitett élelmiszer-árukat keli ár­cédulával megjelöld, hanem az összes üzletek minden kirakatában keil ár* jelző cédulának lenni. Vonatkozik ez nemcsak a ruha-, edény-,- fűszer-ki,­­rakatokra* hanem a lukszus^áruk kb rakatára is. A rendelet célja az, hogy ’ a közönség még az üzlet előtt tájéko«* zódhasson az árak felől s az üzletben ne érje meglepetés. A rendelet ellen vétőket kihágásért büntetik«. A rendőr­ség ezúton is felhívja az érdekelt ke­reskedőket, hogy kirakataikat árjelzés­sel lássák el. 5 í f — A' Pajor-szanatórium (Budapest, Vas-ucca 17). Uj olcsó kórházi ősz, tálya. A Vas uccai dr. Pajor-szana­tórium a gazdasági helyzethez alkal­mazkodva, kórházi osztályt nyitott szanatóriumi ellátással, napi 8 pengő ápolási díjjal. A különszobák árait is lényegesen leszállította. Különleges gyógytényezöi: rádiumkezelések, bél­fürdők (enterocleaner, Darmbad), szívbetegeknek kímélő, és pihenő­­kúrák (elektrocardiograph) szénsav­­fürdők stb. Nagyszabású vizgvógy,, zander és ortopüd győgytermek, astli­­inaszobák, sebészeti osztály elsőran­gúan felszerelt műtermeivel, plaszti­kai: sebészei, emlőplasztika, orrkor­rekció, arcmegfialalítás (ránceltünte­­lés) stb., urológiai osztályán a leg­modernebb berendezés és készülékek. Szülőosztály 10 napi legmérsékeLiebb­­átalányárban, stb. Tájékozást nyújt szívességből: Szerecsen gyógyszertár Kcunárno. 314 Az osztrák puccs után Délszlowen- Szkon sokáig járt egy »újságíró«, akit állítólag elbocsátottak lapjai köteléké­itől. Öreg, vén róka volt a vándor­­szakmában s csak utólag derült ki, hogy minden kedvező világjelenséget felhasznál arra, hogy körútját elvé­gezze. 192.‘>-lót tartózkodik Kozépeu­­rópában, volt már örmény menekült, Ivesszarábiai tanár, litván nemzeti hős, osztrák szociáldemokrata s fehér for­radalmár a Wrangel^eregbőJt. Sajnos, mindezek dacára nem ke­resett túlságosan sokat •V jugoszláv »kiutasított is meg­érkezett. Kimondta kálváriáját s várta a ha­tást. — Szabad az igazolványt'? Különös, hogy ön hozzánk került azonnal... Az igazolvány, útlevél előkerül nem­sokára. S ekkor kiderült:... 1926-ban hagyta el Jugoszlávia te­rületét. Azóta egy gyárat képviselt, de a gyár csökkentett üzemmel dol­gozik s őt elbocsátották. Felcsapott menekültnek. I)e azért az ember ad. Ad, mert mégis rá van szorulva mindegyik ván­dor, bolondjában nem járja az utat egyik sem s valahol mindegyiknek ki­­sikiolt egyszer életkereke. Tíz közül három bizonyosan megérdemli. S vájjon ki nem érdemli meg a mai világvándorok közül, hogy támogas­sák! ESETEK. Milus János. rnhafesto, vegytisztító | Alapítva: 1905. Komárno, Masaryk-u. 3. és 48. Leszállított áron fest, tisztít úri, női ruhákat, függönyöket stb. Külföldön szerzett tapasztalatok alapján szőrmék, rókák stb. bőrkabátok, szarvasbőrök szakszerű festése és tisztítása. Plissirozás minden nagyságban.

Next

/
Thumbnails
Contents