Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-02-16 / 14. szám
1935. február 16. »KOMAROMI LAPOK« 5. oldat. magyar nyomdákban s a szlovenszkói forgalomban már egyáltalán újság a számunkra? Tisztelettel kérjük az újságok s a folyóiratok bővítését é; gondos kezelését. Sokan vagyunk, akik ezt szeretnénk s kívánjuk ! A másik panasz a kávéházi barbárok ellen irányul, akik nem érzik a kollektivitást s akik szívesen rongálnak közvagyont. Miért van az, hogy szép német folyóiratokból minden gusztusosabb képet bicskával kivágnak, megrongálnak, ázsiai módon metélik szét a lapot ? Hol vagyunk, könyörgöm, Ugandában? Avagy Kukutyinban, ahol bizonyos mellékes helységek díszítésére használják fel a képeslapok illusztrációit? Ki az, aki otthon ragasztgatja titokban a kivágott képeket? Kezére kell ütni olyannak s megfizettetni vele az egész újság árát. Amit tesznek, az nem kultúra, hanem együgyű barbarizmus. Úgyis oly kevés és oly megnyuzott lapjaink vannak, minek ezt is még pusztítani. Tisztelettel egy ünnepnapi haver.__________________________ Eldorádo táncmulatság a Legényegyletben A farsangi naptár — dacára annak, hogy alig van percünk, melyben a tömegeket sújtó nyomorról ne bugygyanna ki panaszkodó szó ajkunkról — azt mutatja, hogy a komáromiak hadat üzentek a kétségbeesésnek s — ha csak magukra erőszakolt is — jókedvvel, zenebonával, tánccal akarják elverni, elhessegetni a búnakereszkedés baglyait. A Katolikus Legényegylet még tovább megy, azaz még tovább viszi március 2-án az egyesületi székházban tartandó báljával szórakozni vágyó meghívott vendégeit. Tavaly elindította mesehajóját, most az idén a fantázia szeleszámyával, a képzelet mesevitorláival evez el egész Eldorádoig. Hogy mi a/, az Eldorádo? Egy ország az Óperenciás tengeren túl ezer mértföldnyire és még egy méterrel messzebb, ahol minden, ég, föld hajbókolóan lesi a vendég minden elképzelhető vágyait, földje aranykalászt terem, bokraiban sültgalambok raknak fészket, fáiról Ínyenc falatok csüngenek, csak a kezet kell felemelni értük. Zacc- és tengelytörésmentes a kiszolgálás, nincs ott baj forgalmi adóval és községi pótlékokkal, tölgyesei, nyiresei mellett kacagástól hangosak tré-fa erdei. Felhőiből, melyek valódi bárány-gyapjúból valók, bor, sör, pezsgő eső hull a szomjasok és szivacsok plantázsaira. Egyben mégis igen szigorú az eldorádoi kormányzat: ennivaló női rendőrséggel ellenőrzi a meseországba lépő vendégek jókedv-, mulatni-, szórakozni vágyás készletét s be sem is engedi azt, aki nem tud erre az egy éjszakára elszakadni az orrotlógató gondjaitól, bajaitól. A vendégeknek a ruha ne okozzon gondol, mert hiszen Eldorádo a képzelet hajója. Ott is járnak uccai ruhában, vagy — kedv és zsebszerint — minden elgondolható jelmezben. Az bizonyos, hogy a kedvet jobban hangolja s szemnek is kellemes tarkaságot, szint, pompát ad a sok jelmez, ezért aki csak teheti — hölgyek, urak — bizonyára jelmezben fognak megjelenni. Március 2-ig még van idő bőven s a szabók, varrónők is várják, hogy nekik is jusson valami kereset az eldorádoi jókedvből. A rendezőbizottság már szétküldte a meghívókat. Ha valaki ismerősei részére meghívót küldetni kíván, szíveskedjék a Riszdorfer drogériában (Komárom, Masaryk u.) ezt bejelenteni. Értesítés. Elsői endü külföldi valódi fajalmák érkeztek: Rozmarin 39 Jonatán Batu Masánszki és másfajták. Schwarcz Lipót Komárom, Kossuth-tér 43. és Tolnai u. 7. Rendőri krónika. Esztergomban elfogták Gulyás Kefei Endrét A napokban megírtuk, hogy Gulyás Kefei Endre, többszörösen rovottmultu komáromi fiatalember,, akinek ismét számos lopás és betörés van a rovásán, — különösen gabonalopásban specializálta magát, — a rendőrségi körözés elől ismeretlen helyre szökött. Eleinte az volt a gyanú, hzgy Gulyás Kefei Endre Komáromban, vagy közvetlen környékén bujkál s csak az alkalmat várja, hogy újból elkövessen egy csínyt, utóbb kiderült, hogy átszökött Magyarországra, valószínűleg a vasúti szerelvény alatt s Esztergomban fogta el a rendőrség. A kiadatási eljárás megindult s Gulyás Kefei Endre nemsokára visszakerül Komáromba, hogy legújabb tetteiről számot adjon. — Ismét gabonalopás. A komáromi ügyészségre feljelentés ment Mátyus Kálmán és Sarina Károly többszörösen rovottmultu egyének ellen, akik ismét gabonalopásban tevékenykedtek. Özvegy Dózsa Józsefné kárára egy zsák árpát loptak 75 korona értékben s eladták Argay Lajos városi lámpagyujtogatónak, aki felesége kereskedése számára vette meg viszonteladásra, részben pedig megőröltette az árpát. — Éjjeli verekedés. Matyus Kálmán, Hitzer Imre és Bosketti Antal ismert komáromi fiatalemberek kifeszitették Zsemlye István ősz-uccai cipész kapuját s ablakát s nagy zajjal fenyegetőztek a háziak ellen. Megfenyegették Zsemlyénét azzal is, hogyha el nem oltja a lámpát, belelőnek a lámpába. Az éjjeli rendzavarók ellen feljelentés ment. Stencsikné is vallani akart. Elpanaszolta, hogy a kezdeti jóviszony nemsokáig tartott, az ura állandóan verte nemcsak őt, hanem a gyermekeket is, különösen a mostohafiúra haragudott, aki már 22 esztendős legéníj volt. Közben kilenc hónapra szét is váltak, de ez sem javított a helyzeten. A kérdéses napon Stencsik összeveszett a mostohafiuval, aggon akarta verni s a véres munkát a feleségén is folytatta. Majd, amikor látta, hogy felesége és fia vérbeborultan esnek össze, eldugta a kalapácsot, amit azonban a csend-Komáromi esküdtszék Revolveres jelenet a dinnyeföldön. — Az egyik konkurrens el akarja tenni a másikat a láb alól. — — február 15. Kélyi Sámuel karvai kőművesmester és Madocsai István, szintén kőműves régebben versenytársai voltak egymásnak s ezért a viszony egyre jobban elmérgesedett közöttük. Voltak tanuk, akik azt állították, hogy Madocsai egy alkalommal a sötétben meg is támadta Kétyi Sámuelt. Kétyi bosszút forralt Madocsai ellen s az alkalmat várta, hogy' végezzen vele, Egyizben a marcel há zen dinnyeföldön tat átkoztak s ekkor Kétyi elővette revolverét és agyon akarta lőni Madocsait. A dinnyeföldön dolgozó munkások furcsa jelenetre lettek figyelmesek: Kétyi Sámúel revolveréből Madocsai felé lövöldözött, Madocsai pedig ideoda ugrált a dinnyeföldön s menekülni próbált, hogy Kétyi el ne találja. Szerencsére nem is talált a golyó, de Kétyi mégis a törvény elé került szándékos emberölés kísérletével. Most tárgyalta ezt az ügyet is a komáromi esküdtszék, dr. Soós Imre íélsőbírósági tanácsos elnökletével. A vádat dr. Szellák államügyész, a védelmet dr. Aranyossy László látta el. A vádlott s a sértett egyképen hangsúlyozták, hogy régóta konkurrensei egymásnak s Kétyi azzal védekezett, hogy Madocsai kezdte az egész veszekedést, ő csak folytatta a harcot. Számos tanú vonult föl a tárgyalásra, akiknek kihallgatása után az esküdtszéki bíróság félévi börtönre ítélte a lövöldöző kőművest. Obertet elküldték a közben megjelent csendőrök az orvoshoz, hogy sérült ujját kötöztesse be. Az orvosi segítség után Obert ismét hazajött, lefeküdt, s ezt az alkalmat használta fel Czagány Adolf arra, hogy sommásan intézze el nejét. Bement a veje szobájába, vitát kezdett vele s egy baltával többször fejbevágta, majd, mintha a balta pallos volna: végighúzta a balta élet a veje nyakán. A vő hörögni kezdett, vérbeborult, az após megijedt, a csendőrségre szaladt s feljelentette önmagát gyilkosság miatt. A csendőrök azonnal a helyszínre siettek, de látták, hogy a vő még él, csak súlyosan megsebesüli. Obert Sándor később ki is lábolt súlyos sebéből, az após azonban a törvény elé került. A tárgyalás minden tanúja azt vallotta, hogy Obert Sándor nagyon izgága ember volt s összeférhetetlenül viselkedett, sokszor megfenyegette apósa családját. Az após jóravaló munkás hírében állott. A sértett Obert Sándor elállott a vallomástételtől. Voltak tanuk, akik azt vallották, hogy az após éjjal, álmában akarta agyonütni Obertet, mivel éber állapotban nem mert hozzányúlni. Az esküdtbíróság igazmondása alapján Czagány Adolfot öthavi fogházra ítélték. Az államügyész semmiségi panaszt jelentett be, a vádlott s védője megnyugodtak. Négy évei kapott egy családfő, aki kalapáccsal akarta kiirtani a családját. őrök megtaláltak. Az asszony! s a mostohafiú sérülései életveszélyesek voltak s a két áldozat csak nagy idő múlva gyógyult ki sebeiből. Az esküdtbíróság négyévi {egyházra Ítélte a brutális családfőt. A felek semmiségi panaszt jelentettek be. Rágyújtotta családjára a házat egy bűcs! fiatalember A komáromi esküdtszék csütörtökön gyűjtogatási bünpert tárgyalt, dr. Soós Imre felsőbírósági tanácsos elnökletével. A védelmet a hivatalból kirendelt dr. Aranyossy László ügyvéd, a vádat dr. Balcó Miklós ügyész képviselte. A vádlottak padján Pap Árpád bucsi lakos ült. Pap Árpád tavaly elhatározta, hogy szülei anyagi helyzetén segíteni fog s rozzant tetejű házuk padlásán a szalma közé gyertyát dugott, hogy felgyújtsa a házat. Tudta, hogy a házban nagyanyja s szülei alszanak, ennek ellenére felgyújtotta a házat. Szerencsére idejében észrevették a padlásról kitóduló füstöt s eloltották a tüzet, még mielőtt az egész ház le égett volna. A tárgyaláson azt vallotta Pap Árpád, hogy a beismerő vallomást a csendőrség kicsikarta belőle. A bíróság ennek nem adott hitelt s a legény elé tárta vallomását, amelyet a vizsgálóbíró előtt tett s amely szerint mulatság után, illuminált állapotban határozta el a gyújtogatást, mivel igen rossz volt a háztető. A gyújtogató fiatalembert a bíróság az enyhítő körülmények figyelembevételével háromhavi fogházra ítélte. Ezt az időt a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette. Mindegyik fél semmiségi panaszt jelentett be. A harcias vő és a szelíd após harca azzal végződött, hogy az após elnyiszálta a vő torkát. — február 15. A komáromi esküdtbíróság szándékos emberölés kísérletének ügyét tárgyalta a ciklus második napján, dr. Kronoroff bírósági tanácsos elnökletével. A vádat dr. Balczó Miklós államügyész képviselte, a védelmet dr Kaiser lévai ügyvéd látta el. A vádlott egy vézna, idős ember volt: Czagány Adolf 63 éves nagykálnai cipész, aki a vejét akarta agyonütni. Az após családja és a vő között állandó volt a harc. A vő, Obert Sándor igen rabiátus, veszekedő és italkedvelő ember volt, aki állítólag azt is kijelentette egyszer, hogy elteszi apósát a láb alól, ha nem hagyják inni. Sokszor került verekedésre a családban a sor s a kérdéses napon is berúgva jött haza Obert. Alighogy hazaérkezett, kihívta a feleségét és verni kezdte. Az após leánya segítségére sietett, ütéseket kaptak s adtak, végre — február 15. Véres családi háborúságra tett pontot a komáromi esküdtbíróság. Stencsik Imre kiskereskényi gazdálkodó állott a bírák előtt vádlottként azzal, hogy kalapáccsal akarta agyonverni a feleségét és a mostohafiát. A tárgyalást dr. Krizs bírósági tanácsos vezette, a vádat dr. Rigan államügyész képviselte, a védőügyvéd dr. Hollós volt. Stencsik Imre 1922-ben házasodott meg s a felesége egy mostohafiút is hozott a házhoz. Kezdetben jó volt közöttük a viszony, később azonban elmérgesedett s napirenden voltak a veszekedések. A vallomását így adja elő a vádlott: — Két évig jól éltünk. 192b. év őszén azonban olyan dolgokat vettem észre, amelyek miatt veszekedni kezdtünk s a veszekedés nem szűnt meg azóta soha. Veszekedtem a mostohafiammal is, aki rugdalta a teheneket »az istállóban, majd ostorral ütött meg engem. Revolvert is tartott magánál a mostohafiam, egyszer kérdőre vontam emiatt, de ismét csak neki állt feljebb. Végre nagy méregre lobbantam s a kezemben levő kalapáccsal verni kezdtem a fejét. Hogy menynyit ütöttem, azt nem tudom. Arra nem emlékszem, hogy a feleségemet is ütöttem volna ... I M # f ^ bcranciasva 1 Malattine megakadályozza a bőr égését, vörösödéit és reszeléssé válását mindenek előttt érdes, száraz levegőben. A bőr ellentállóképes, simulékony és bársonypuha lesz. Malattine nemcsak megelőzően és gyógyitóan hat, hanem hűsítőén is és mindenki, aki egyszer kísérletet tett ezzel a krémmel, meg lesz lepve annak jótékony hatásától
