Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-01-23 / 7. szám
1935. jftfttiár 23. Dérer Iván dr. miniszter beszéde Komáromban a Magyarországgal való gazdasági együttműködésről Saját tudósítónktól. Komárom, január 21. Komáromban vasárnap délelőtt s délután pártnapot tartott a szociáldemokrata párt, a gyűlésen Dérer Iván dr. igazságügyi miniszter is megjelent s nagy beszédet tartott, amelynek során belpolitikai s külpolitikai kérdéseket vetett föl. Kijelentette, hogy a kormány békepolitikát követ s ennek egyik jele az is, hogy a Szovjetoroszországgal való diplomáciai érintkezés felvétele megtörtént. Majd kijelentette, hogy a kapitalizmus túlélte önmagát, ma már a polgári nemzetgazdászok is tervgazdaságot akarnak. Az államoknak bele kell nyulniok a gazdasági viszonyok alakulásába, ez azonban olyan probléma, amelynek megoldása nagyon hosszú ideig, valószínűleg évtizedekig eltart. Beszédje további során a békepolitika szükségszerűségét hangoztatta: aki háborúra lőrekszik, az nem készít elő igazi munkát s felvirágzást. Nem szabad elzárnia magát a köztársaságnak a külvilágtól, tú rt ez szatócspolitika volna. Az elzárkózás politikája helyett az egymással való együttműködés, összeköttetés politikáját kell követni. A római találkozás révén egy bizonyos időre háttérbe szorultak a revíziós törekvések a külpolitikában. Majd igy folytatta beszédét, a közvetlen szomszédokkal való viszony fejtegetésekor: nincs politikai akadálya annak, hogy gazdasági összeköttetésbe léphessünk szomszédainkkal, mint például Magyarországgal is. Nem akarunk más állam belpolitikájába beleavatkozni: akármilyen a szomszédos államok politikai rendszere, üdvözölnünk kell azokat a tervezeteket, amelyeknek segítségével közelebb kerül egymáshoz a két ország. Föltétlenül optimizmussal nézhetünk a dolgok jobbrafordulása elé. Kívánatos volna, hogy az országhatárokat legalább gazdasági szempontoktól bontsuk le s láthatatlanná tegyük őket. Sem egyik, sem másik államnak haszna az elzárkózottságból nincsen. Kitért a miniszter a munkanélküliség kérdésére is és kijelentette, hogy papiroson hétszázezer a munkanélküli Csehszlovákiában, a valóságban azonban több is. A munkanélküliség leküzdésére kétféle politikája van a kormánynak: igyekszik alátámasztani a munkanélküliek helyzetét segélyekkel s erre hatszázmilliót fordítanak évente, azonkívül munkaalkalmat teremtenek s negyven millió koronát szánnak munkaadó támogatására, remélve azt, hogy a negyvenmillió korona államsegéllyel* kétszáznegyven miiló korona értékű munka lesz végezhető. A puhói vasútvonal építésére 198 millió koronát fordítanak, azonkívül utakat építtet a kormány Szlovenszkőn. Végül kijelentette Dérer dr., hogy a hivatalos politika a demokrácia fenntartására irányul, a demokrácia a kisebbségek megóvását is biztosítja, — a fasizmus a kisebbségek védelmét nem tekinti céljának. Intelligens tanuló vagy tiulÉy, aki a középiskolák alsó osztályait elvégezte és szlovákul is ért, alkalmazást kap a Spitzer-féle könyvesboltban. (Masaryk-u. 29.) »KOMÁROMI LAPOK« Apró kis esetek vidámitják a noteszt. Hervadt s friss virágok hullnak szét a noteszből, ha szétnyitom lapjait. Egy-egy kis fénysugár világítja meg az embert, hadd irányítsuk rá a fényszórót mégegyszer: Itt van például a cigány, — amint nézését kapta el a fotografáló masina. Ott állott a cigányprímás, bandájával együtt valamelyik régebbi teaesten s tettre készen várta az intő jelet. De várnia kellett, mert egy dal szólt még a hangosan beszélőből, a hangosan beszélő pedig a grammofonból közvetítette a tangót. Látni kellett a cigánynak megvető, lesajnáló tekintetét, amivel végigmérte a felfüggesztett megafont. Volt ebben a nézésben rengeteg különféle kifejezés, megvetés a gépzene iránt, félelem a hatalmas ismeretlennel szemben, düh, sajnálkozás, ajkbiggyesztés. No, és amikor végre a közönség a gépzene helyett ez eleven cigányt kívánta !... Azt a diadalt! * * Aztán, hogy változatosak legyünk, — az angol kereskedő, akinél valaki egy képet rendelt. Londonban lakik a szóbanforgó ur, aki Komáromból egy mai rendelést kapott, Utalványon elküldte a rendelő a kért pénzt is. A küldött összeg több volt három pennyvel ! Három pennyvel! Az angol a küldeményhez számlát csatolt s a többlet három pennyt, három pennyt, — bélyegben küldte vissza. Mert az nála a rend Nem fogadhat el többet még egy középeurópaitól sem, mint amennyit kért. Három pennyt visszaküldött, borítékban. Nála ez a rend. * * * Aztán az a kassai koldusasszony a Dómban. Roskadt, vén néni, ott imádkozott az egyik oszlop mellett töredelmesen, senkire nem ügyelve. Lábai rosszak lévén, a földön csak guggolni tudott s onnan rimánkodott fel az emberek felé. De ha jött az egyházű s csörgette a perselyt, a nyomorék koldusasszony volt a legfürgébb az adakozásban. Nagy integetésekkel magához húzta a perselyt, ágaskodott, erőlködött, nyögött s úgy rakta a perselybe a pénzt. Amit koldult, mindjárt betette a perselybe, pedig alig érte fői. Aztán visszaborult a földre. ❖ * * — Két roppant csunya nő a vonaton : Férfiakról beszélgetnek, nagy szakértelemmel s a szép nők fölényével. A csúnyábbik a kevésbbé csu nyának : — Istenem, hányszor mondom magának, hogy ne higyjen a férfiaknak. Miért tud maga úgy hinni nekik ? Látja, én nem hiszek senkinek sem ! Körülnéz büszkén, mint egy tapasztalt. Ő ismeri a betyár férfiakat. Tehát nem hisz. A másik megtörtén, mégis reménynyel a hangjában : — Istenem, de mikor olyan jó hinni. Még akkor is, ha tudom, hogy megcsalnak . .. Higyje el, jó hinni nekik .., És könnyes lesz a szeme. * * * Az állatvédő öreg hölgy a társaságban. Kedvesarcu, idősebb hölgy. Őszhaju s fanatikus, mint egy angol Pankhurst-utánzat De nem választójogban hivő, hanem állatvédelemben. Félórás előadást tart az állatokról, a macskákról, lovakról, kutyákról s a kutatemetőről. Mindene az állat. Az emberrel nem vállal közösséget: felolvad a zoológiái nagy Kozmoszban. — Nem eszem áilathust vacsorára, — mondja, — legfeljebb egy tojást Azért nem ölnek meg állatot. Vajjal főzet és spenótot eszik. De ez, persze, semmi. Dicsekedve mutat magára : — Nézzék, találnak rajtam állati bőrből valamit? Nem hordok boát, mert állatot kopasztottak érte, nincs prémem, mert állatot lőttek volna értem, de nincsen bőr-ridikülöm, nincs egy övem, nincs semmim állatból. Kinyújtja a lábát: — Cipőm sincs bőrből. Ez posztó és vászon... Diadallal néz körül. Megmentette az állatokat. Közel hajlok hozzá s részvéttel mondom : —■ Sajnálom, hogy megfosztotta magát a paprikás csirke örömeitől. De még jobban sajnálom, hogy fantasztikus ételeket kényszerül ennie. Sajnálom a spenótért, asszonyom ... — Persze, a spenót, — mondja összerázkődva s félrehúzza a szájaszélét, — hát ez a legrosszabb az egészben... (thyvi) — Berger F. Vilmos csemegeüzletében Komárom, állandóan friss paszterizált zsámbokréti teavat. Sajtkülönlegességek. Prágai gyógysowka. Kitűnő olajos és pácolt haiak. Torta- és ostyalapok, fajalmák, valamint a legfinomabb francia Olíva olaj, Hornimans angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülönlegességek. Asztali fajborok, Mumm és Pommery francia pezsgők. Karlsbadi kétszersült és Graharn kenyér. Római maróni. A legfinomabb fajkávék naponta frissen pörkölve, valamint Hág coffeinmentes kávé kapható. Eladó kis családi hál Guttenberg-u. 14. szám. (Zsák-utca) Mely áll 1 szoba, 1 21 konyha, pince és mellékhelyiségekből. Érdeklődni lehet Eötvös-u. 35. sz. alatt. Gazdasági szakkönyvek: Dr. Bittera m : Növénytermesztéstan Groffiís: I. rész (Általános növénytermesztéstan) II. rész (Különleges növénytermesztéstan) Gazdasági ép! tészeí 48 —- Ke 48-99 * 18.-99 Kaphatók és megrendelhetők a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno-Komárom, Masarvk-ucca 29. szám. Telefon 80. 3. oidai. — A zsidó vallásos akadémiák műsorán most a nemrég elhunyt világhírű zsidó költőnek, Bialiknak az emlékezete szerepel. A változatos vallásos műsor bevezetőjét Fried Frigyes mondja. A vasárnapi Bialik-akadémia iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg. — A rabsegélyző egyesület közgyűlése. A szabaduló fegyenceket támogató és gondozó egyesület komáromi fiókja január 19-én, szombaton délután tartotta Vili évi közgyűlését a kerületi bíróságon, Nagy Géza dr. bírósági tanácsos, ügyv. elnök vezetésével. A közgyűlésen Nagy Géza dr. ügyv. elnök számolt be. Az egyesület az elmúlt évben 107 esetben foglalkozott segély iránt beadott kérvényekkel és 62 szabaduló fegyencet részesített útiköltség-segélyben, 1215 Ké készpénzzel. A tagok száma az év végén 110 volt. Az ügyv. elnök figyelmébe ajánlotta a közgyűlésnek, hogy az egyesület támogatására akciót kell indítani és a tagok gyűjtését szorgalmazni kell, A közgyűlés az elnöki jelentést egyhangúan tudomásul vette. Fülöp Zsigmond igazgató, egyesületi pénztáros terjesztette ezután elő jelentését az 1934. évi zárszámadásról. Az egyesületnek az elmúlt évben bevétele volt 8451 Ke, kiadása 1581 Ke, pénztári maradványa 6866 KC. A közgyűlés a zárszámadásokat elfogadta és a pénztárosnak a felmentvényt megadta. Majd a közgyűlés a Stelczer Viktor prokurátor halálával megüresedett elnöki tisztre Hajicsek Emil dr. kerületi bírósági elnököt választotta meg egyhangúan, aki azt elfogadta. Közgyűlés után a választmány több kérvénnyel foglalkozott és három kérelmezőnek utalványozott utiköltségsegélyt. — Jólsikerült művészest a tiszti pavilonban. A helybeli „Hviezdosiav“ szlovák egyesület és a Járási közművelődési egyesület f. hó 12.-én nagyszabású mfivészestet rendezett, melyre Fuchs Ella prágai primabalerina együttesét és Csajda Magdát, Spányinak, a hírneves énekművésznő tanítványát sikerült megszerezni. Fuchs Ella a Szlovák Nemzeti színház volt primabalerínája táncművészetében úgy saját irányát tolmácsolva mint a klasszikusok, a humor, valamint a veszélyes akrobatika reprezentálásával teljesen megnyerte a közönség tetszését'. Partnere: Libovick^ Vladimír, a prágai „Velká opereta“ (nagy operett-színház) volt tagja, szintén oly teljesitményt nyújtott, hogy szép karriérjében nem lehet kételkedni. Robinson Imi, mint nagy erejű és nemes mozdulatokban bővelkedő akrobata táncos mutatkozott be sikerrel. A kis Sebest Viera, a Fuchs-ballet iskola tanítványa, mindenkit meglepett és táncművészeiével kivívta szintén a közönség megelégedését. A művészestnek nívóját emelte Csajda Magda énekművésznő fellépése is, akinek iskolázott hangját meleg tapsokkal honorálta a közönség és különösen a „Traviatában“' jutott kifejezésre a hangtónus kellemessége. Haber Margit a prágai dramatikai és zeneművészeti abszolvense az egész programnak zongora-kíséretét ellátva, feladatának kitünően tett eleget. A közönség megelégedetten távozott ezen kedves művész estről és sajnálhatják azok, akik a művészesten nem jelenhettek meg — Halálozás. Mint részvéttel értesülünk, Nagy Simon iparospolgártársunk, a komáromi iparostársadalom ismert derék tagja, január 19-én, munkáséletének 74-ik évében hosszas betegeskedés után elköltözött az élők sorából. A megboldogult kihűlt porrészeit
